Útvonal: Dombay-tó - Zengő - Réka-kunyhó - Somos-hegy - Püspökszentlászló - Hosszúhetény - Dombay-tó
Táv: 23 km Szint: 850 m Szintidő: 7 óra MTSZ 54.5 pont
A túra útvonala GPS részére letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.
Idén is nekivágtunk a Dombay teljesítménytúrának. Ezúttal nem a leghosszabb távot vállaltuk be, hanem a 25-ösön indultunk.
Barna kora reggel felszedte a csapatot Pécsett, hogy közösen utazzunk. Társként velünk tartott Barna Gyöngyös nevű kutyája is.
Gyors nevezés után nekivágtunk a távolról porcukrosnak tűnő Zengőnek. Nem kellett sokat haladnunk, hogy bizonyossá váljon, hogy nem holmi porcukorról van szó, hanem a hegyet a tél vette uralma alá. Gyönyörű volt látni a havas hegyoldalakat, fákat, mindehhez kristálytiszta kék ég adta a hátteret.
Ezúttal kényelmesre vettük a tempót, így jutottunk fel az első ellenőrzőpontra a Zengőre. Egy kis szusszanó után kemény ereszkedés következett. Így jutottunk le a Réka-kunyhóig. Itt találkoztunk a dombóvári ismerőseinkkel, akikkel traccsoltunk egy kicsit. Tudtuk, hogy most következik a legkeményebb szakasz, négykézláb felmászni a Somos-hegyre. Leküzdöttük, sikerült. Jutalmul elővettük a hátizsákból az elemózsiánkat, hogy pótoljuk az elvesztett energiát.
Könnyű, de annál szebb pályán haladtunk Püspökszentlászlóig. Az ellenőrzőponton a szokásos finom káposztás batyu és tea várta a túrázókat. Végigsétáltunk a szép üdülőfalun, majd ráfordultunk a hosszúhetényi irányra. Ezen a szakaszon Évi talált egy elkóborolt kiscicát. Felvette gyorsan, nehogy barna kutyája megkóstolja, de mint bebizonyosodott, Gyöngyös egy barátságos kutya ilyenre nem is vetemedne. Évi Hosszúhetényben elengedte a cicát, abban bízva, hogy hazatalál. Az itt lévő ellenőrzőponton nem időztünk sokat, haladtunk tovább. Ez a szakasz a célig nem a legkellemesebb, mivel szántóföldeken halad, a reggeli fagyott talaj meg felengedett már, nem kell magyaráznom a bakancsaink állapotát.
A célban a rendezők ismét kitettek magukért. Átvettük a teljesítésért járó jelvényt és emléklapot, valamint a kitűzőt, majd egy tál finom paprikáskrumpli volt a jutalom.
A választott táv nem volt nehéz, viszont jól esett az átmozgatás a hét során elernyedt izmainknak. Jövőre nekivágunk a maratonnak!
Képek:
Keményfi Balázs fotói
.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése