2015.05.30. Bringás majális avagy élmény és gasztro túra a nyugat Mecsekben

Útvonal: Rácvárosi úton indulva Cserkút - Kővágószőlős - Hetvehelyi út -Petőc harangláb- Abaliget - Kovácsszénája tópart - Magyarhertelend - Orfű - Pécs Táv:   72 km 800m szint 
Túravezetők: Kónya Tamás, Rostás László

Útvonal térképen itt. 

Május 30.-án 10 óra előtt már sokan gyülekeztek a Szigeti út végén a Tak. Szöv. parkolójában. A verőfényes melengető napsütés és az időjárás előrejelzésben elhangzott jó idő sokak kedvét meghozta egy kis tekeréshez és talán a program is csábító volt.
Az indulásnál már 30-an voltunk és nem is értünk át egyszerre egy zöldön !
Szép komótosan indultunk ki a városból a Rácvárosi úton, több mint 100 méter hosszan hömpölyögve. Egy kicsit féltem is mi lesz így a forgalmas 6-os út sajnos elkerülhetetlen rövid szakaszán a Cserkúti elágazóig, de szerencsénkre nem volt nagy forgalom.
A cserkúti emelkedőn hamar kiderült ki milyen formában van, de a templomnál bevártunk mindenkit és egy kis szuszanás és vízvétel után folytattuk tovább az emelkedős utunkat a felső úton Kővágószőlős felé. A létszám az egész túrán dinamikusan változott, mert voltak akik már itt elköszöntek és voltak akik valahol útközben csatlakoztak.
  A golgotai emelkedő megint széthúzta egy kicsit a csapatot, de az erdő előtt bevártunk mindenkit és együtt tekertünk tovább Petőc haranglábhoz . Itt megpihentünk és közben összeírtuk a résztvevőket és pontosítottuk hány adag langalóval várjanak minket.
Mindenki nagy örömére innentől 13 km lejtős erdészeti műúton folytattuk az utunkat egészen a Hetvehely-Abaliget országútig. Abaligeten még 2 fővel gyarapodott a létszám itt csatlakozott Cz. Kati és  L.Miki a csapathoz.
Abaligeten a Kapucinus sörözőből már ínycsiklandozva szált a langaló illata, ahogy beléptünk mindenki szájában összefutott a nyál. Ny. Tamás a vendéglátó pékünk nagy igyekezettel sürgölődött a már sokadik tepsi guszta langaló felett. (Lásd fotók ! :))
Nagy szerencsénkre már volt kisülve is belőle így az éhhalál szélén lévő csapat enyhíthette éhségét és házi bodzaszörppel olthatta szomját és akinek ez nem volt elég az kézműves sörökkel is enyhíthetett a szenvedésein.
Itt már mindenki egyetértett abban, hogy megérte eltekerni idáig !
Miután az éhesebbek a 2. langalóikat is elfogyasztották Ákos a kocsmáros agyagos bemutatót tartott, de hamar átengedte a terepet az ifjú korongos tehetségeknek :),
Aminek még úgy is nagy sikere volt, hogy mindenki azért nem tudta kipróbálni.
V.Laci barátunkat még lehet ,hogy egyszer kézműves vásárokon  fogjuk látni :)
Mivel az evéssel ívással és az agyagozással olyan jól mulattunk, hogy szinte megfeledkeztünk az időről közös egyeztetés után úgy döntöttünk, hogy a Kovácsszénájai-tóhoz most nem nézünk be,mert már várnak minket Magyarhertelenden, a Kapucinus sörfőzdében.
Magyarhertelenden a főtéren bevártuk a csoport végét is és elindultunk a Rákóczi út 17-be a sörfőzdébe.
A tulajdonosokkal úgy beszéltük meg, hogy 14-15 óra között érkezünk. Érkezésünkkor megijedtünk, hogy a kapu zárva volt. Rácsörögtünk a tulajra és kiderült, hogy semmi gond csak Ő azt hitte, hogy még egyszer rátelefonálunk amikor elindulunk  Abaligetről. Hát így is lehetett volna, de a nagy dinóm-dánom közepette nekem sem jutott már az eszembe. Szerencsére 2 perc alatt előkerült, hisz  csak a gyermekeit vitte le a kempingben lévő gyereknapi bulira.
Nagyon kedvesen fogadtak minket a feleségével és gyors sörpados kertátrendezés után mindenki az általa választott sör különlegességgel a kezében hallgathatta  Attila sörökről, sörfajtákról szóló érdekes elbeszélését amit csendben hallgatunk hisz tényleg tanulni lehetett belőle. Utána két csoportban végig vezetett minket Attila felesége Kata a sörfőzdén, akinek mellesleg sörfőzésből van diplomája és beavatott minket a sörkészítés rejtelmeibe majd 1 órában.
Ekkor a hosszúra nyúlott sörfőzde bemutató után már voltak akik jelezték ,hogy hazaindulnak, de a többség még itta a söröket és vásárolt is jó pár sörkülönlegességet elvitelre is. Én is vettem félbarna, barna és meggyes barna sört otthonra.
Nem vagyok egy nagy sörös, de ezek a kézműves sörök fantasztikusak nem szűrik, nem pasztörizálják, nem tartósítják és a gyümölcsös ízesítésűekben valódi gyümölcslé van ! Ezek a sörök hűtve is csak rövid ideig állnak el.
A lényeg ezt egyszer mindenkinek ki kel próbálni !
Annyira jól éreztük magunkat a sörkostólgatáson, hogy majdnem fél hét volt, mire elindultunk hazafelé !
Felmerült, hogy megnézzük még a napszentély kilátót, de az állapotunk .) és mivel még haza is kellet érni ez most elmaradt, de ettől nem lett senkinek hiányérzete.
Orfűre érve a gátnál megint összevártuk a csapatot és nekiindultunk a Mecseknek.
Volt aki a kerékpár úton és volt aki az országúton jött föl a faluból.
Itt én és Laca is bevártuk a lemaradozókat, sőt közben Laca két kollégának szervizelt is pedig az egyik még csak nem is a mi csoportunkhoz tartozott ! (De szép szőke volt :)
Remeterétig két megállással csak-csak eljutottunk, ahol Marcsi már várta a sörfőzdében hagyott pulóverét, aminek annyit kerestem a gazdáját.
Remete-réten kifújtuk magunkat és az utolsó szendvicseik elfogyasztása után  Lacával megbeszéltük, hogy senkit sem hagytunk hátra, elindultunk le a hegyről hazafelé.
Szerintem egy igen tartalmas remek napot töltöttünk együtt, és biztos, hogy a Kapucinus sörfőzde lesz még az úti célunk együtt is és külön-külön is.
Köszönöm R.Lacának a túravezetést és a segítséget.
Lejegyezte: Kónya Tamás

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
Keményfi Balázs fotói
Kónya Tamás fotói
.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Köszönöm, hogy részt vehettem ezen a túrán.
Sajnos én nem bírtam úgy a hegymenetet mind ti,
de azért így is egy jó élménnyel lettem gazdagabb.

üdv,
A "babakocsi toló" :)

Névtelen írta...

Köszönjük a tartalmas túrát Tominak és Lacának és a sok túratársnak! Nem vártunk meg benneteket mivel még haza kellett autóznunk, épségben hazaértünk!
Üdv: a bólyiak!