2016.02.20-21. DDP 3. szakasz Szekszárd - Mecseknádasd

Útvonal:
1. nap: Szekszárd - P - Szálka  Táv: 21km Szint: 300m.
2. nap: Szálka - P - Mőcsény - P - Zsibrik - P-  Ófalu - P - Mecseknádasd Táv: 26km Szint: 300m

A túra útvonala GPS részére (gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Nagyon készültem erre a túrára, egyrészt, mert rég voltam, másrészt a DDK  szálkai szállásának nagyon kellemes emlékei miatt.
Jó idő ígérkezett a hétvégére, mi lehet ilyenkor jobb, mint egy jót túrázni, gyönyörű vidéken, nagyon jó csapattal?
Nekem ez pont elég.. és örülök, hogy együtt tudunk lenni, túrázni.
Szóval, szombaton reggel a győri busz mellett találkoztunk. Vidáman, bár Mónikát kissé hiányoltuk, mert ezen a túrán ő vállalta a szakács szerepét.. és mi már a buszon, rögtön indulunk, és Mónika sehol.. atyaég, mi lesz így a paprikás krumplival, a la Julienne  módra? Végül azért kiderítettük, hogy valószínűleg út közben száll fel a buszra. Így is lett, Mecseknádasdon ő is csatlakozott.
Hamarosan Szekszárdra értünk, és itt igazi meglepetésként, csatlakozott hozzánk még pár túratárs, köztük igen rég nem látott, nagyon kedves személyek is :) Velük kiegészülve, elmentünk pecsételni. Itt is kicserélték a pecsétet, szép új kéktúrás van.
Kis szerelvényigazítás után indultunk tovább, egészen  a kopjafáig, ahol csoportkép készült.
Irány a belváros, ahol is, mivel a mai túra elég rövid, ráérősen nézelődtünk, Évi jóvoltából sok érdekes infót tudtunk meg a városról.
Lassan kiértünk az óvárosi részről, és egy igen meredek dombon, felmásztunk egy kálváriára,a Bartina tetején lévő kegyhelyhez.  Ládáztunk, majd kis szőlőhegyi séta után, beértünk a Rózsadombra.. hát, itt volt mit nézni, egyik villa a másik után. szép volt.
Folytatva utunkat, a Szekszárdi-dombság hullámain mentünk le-fel. mindezt igen jó hangulatban, ahogy az lenni szokott. És annak ellenére, hogy a héten szinte végig esett az eső, érdekes módon, alig volt sár. Ezt azért annyira nem bántuk.
Ez a szakasz valóban rövid volt, mert alig melegedtünk bele a túrába, egyszer csak azt vettük észre, hogy már előttünk van Szálka.
És még csak dél van :)
Ezen felbuzdulva, kocsmáztunk egyet.. ( ha a leírásainkat külsős olvassa, szerintem azt fogja gondolni, micsoda alkesz banda, állandóan kocsmáznak, pedig mi csak és kizárólag a bélyegzők miatt látogatjuk az ilyen helyeket :)  na jó , nem  ), szóval bementünk pecsételni, és mivel rengeteg időnk volt, kicsit leültünk. Volt ott sörözés, svájci bicska mustra, és egyéb elfoglaltságok.Itt pár túratársunk elköszönt, ők csak eddig jöttek.
Aztán felkerekedtünk, és irány a  Szarvas-kút láda.
Sikersen végignéztük, ahogy Balázs megmássza  a nyaktörő domboldalt, majd elindultunk a szállásra.
Útközben összefutottunk Ágiva, és Péterrel, akik velünk alszanak , de külön utakon járnak. Ők ugyanis a DDK túrát pótolják.
Na, beértünk, kezdődött a ki hol, kivel alszik játék.. de mint mindig, most is megoldottuk. Vacsora készítés, előkerültek újból a Victorinoxok, és a fiúk nekiláttak krumplit pucolni, nem a  seregben tanult módon. Mindenki kivette a részét a főzésből, ez egy jó csapatépítő tréning szerintem.. de  a dicséret Mónikát illeti, mind a végeredmény, mind a kajához való kiegészítők, ( értds, kolbász, savanyúság, főzési technika) tekintetében.Nagyon köszönjük neki ezúton is! Vacsora közben csatlakozott hozzánk Bia is, aki a másnapi túrát akarta végigjárni velünk.
Vacsi után, még egy darabig a szokásos mesélős, anekdotázós együttlét, de lassan azért fürödtünk, és elszállingózott a nép..korán keltünk.
Másnap reggelre kiderült, hogy Jani nem tud velünk jönni tovább, már este is lázas volt, köhögött, de reggelre még rosszabb lett.
Ő Mártival hazament, eljöttek értük autóval. Így, kicsit csökkent létszámmal, de töretlen kedvvel, reggel 7-re mindenki elkészült, a csoportképpel együtt. Indulás, és a kocsmánál ( már megint ), ahogy megbeszéltük, kiegészültünk néhány társsal akik a mai napra jöttek.. Haladtunk tovább majd a tónál elváltunk Ágiéktól, a kék más útvonalon megy. Mivel a tó két ellentétes partján haladtunk, sokáig láttuk egymást, amit bősz integetésekkel, kiabálással adtunk tudtára a társaknak, és a horgászoknak is :)
Hamar elértünk Mőcsénybe, ahol megnéztük a mintaméhészetet, majd nekiindultunk a régi vasútvonal megkeresésének.. eddig ugyanis aszfalton jöttünk, és azt nem szeretjük, így PTK-s módra, irány a sűrű. Ez a szokásos módon sikerült, ahogy szeretjük, hamarosan bokrok, tüskék közt bujkálva, hajladozva, sáros talajon, egy szurdokban haladtunk. Igaz, érdekes volt a régi vasúti pálya helyén menni, még egy szép tavat is találtunk. Aztán elfogyott a tovább, és úgy döntöttünk, ki kell mászni oldalt a szurdokból. Illetve, mivel Szekszárd környéke, így szurdik.
Ez a mászás érdekes volt, a csapat egyik fele balra, a másik jobbra.. és a bal volt a kalandosabb, nehezebb. De mindenki kijutott, és lesz mit mesélni megint. Ezután a volt vasúti pálya alagútjait kerestük, volt belőle bőven, érdekesek így, elhagyatva, bár van még működő is.Mőcsénytől Zsibrikig  végig a volt pálya vonalán mentünk,ez már aszfaltos, és szintben megy... nagyon szép vidéken megy keresztül. Zsibrikben megnéztük a drogelvonó tábort, ott ettünk is, majd irány tovább, már fáztunk.  Ez a rossz ebben a téli túrázásban, ha sok a ruha , menet közben nagyon izzadunk, melegünk van, ha meg akkor jó, a megálláskor fázunk hamar.
Zsibrik után a nagy rétek, és az Ótemplomi lapos következett, ez a táj elképesztően változatos, dombokkal, völgyekkel, legelőkkel erdőkkel, patakokkal, lenyűgöző a szépsége.
Következett Eszterpuszta, egy kapu nélküli pincével, amit megnéztünk belülről, félelmetes látvány volt.
Van itt egy rom is, valami őrtorony lehetett. Itt ládáztam, majd irány tovább, Ófaluba. Itt a kocsmában ! volt a bélyegző. Pecsételés, wifi jelszó, sör, és indulás tovább, Mecseknádasdra.
Némi kis fel, majd fel  után leereszkedtünk, majd újból fel, a Török-kúthoz, ahol lehetett bakancsot mosni, majd fel a Schlossberg tetejére, a kilátóba. Innen végignéztük a mai túra egy részét, majd leereszkedtünk Mecseknádasdra.
Rövid idő múlva jött is a busz, és kellemes fáradtsággal a lábainkban, elfoglatuk helyeinket. beszélgettünk, és közben beértünk Pécsre. Búcsúzás, és mindenki elindult haza.
Összefoglalva, ez megint egy jó túra volt, köszönöm mindenkinek, aki eljött, találkozunk a következőn.

Képek:
Keményfi Balázs fotói
Nagy Balázs fotói 1. nap  2. nap
Földes Csaba fotói
dr. Tárnai Márta fotói
Bodor János fotói
.

2016.02.05-07. Sífutás a Roglán

Idén is összejött némi csere-bere után egy kilenc fős csapat, hogy elinduljon Szlovéniába  a Roglára három napra sífutni.
Korán keltünk. A mikrobusszal otthonról 04:15-kor indultam, hogy mindenkit felvegyek a megbeszélt időben és helyen, hogy végül 6 órakor elhagyjuk Pécset. Így is történt. A szokásos útvonalon, Horvátországon keresztül utaztunk. Barcs után a Dráva híd közepén két rendőrt láttunk, akik egy betonfal és szögesdrót mellett, félpályás útlezáráson át endegtek tovább. A következő NATO drótot a horvát-szlovén határon láttuk. A tervezett időben 10:30-ra Zrece-be értünk a szállásra. Elfoglaltuk a helyünket, és egy gyors átöltözés után felhajtottunk a Roglára.
Első nap szép idő, és friss hó fogadott bennünket. Gyakorlott sífutóink hamar csúszni kezdtek, de újonc társainknak se kellett sok idő, hogy megbarátkozzanak a lécekkel.
A meglepetés akkor ért minket, mikor láttuk, hogy a letaposott sífutó pálya szélén sehol sincs meg a párhuzamos nyom. Ahogy mentünk hátrafelé a pályán, azt láttuk, hogy a pályakészítő traktor félúton visszafordult, azaz a hátsó (északi) fertály nem volt sífutópályának elkészítve. Nyilván a rendkívül kis hómennyiség miatt. Az volt a furcsa, hogy a hójelentés 45-50 cm hóról írt. Ez a hóágyúzott lesikló pályákra, és azoknak is csak egy-egy pontjára érvényes.
Csongorral a kíváncsiság hátravitt minket a legészakibb részre. Itt sok helyen csak gyalog tudtunk haladni, de ahol csak lehetett felcsatoltuk a léceket. Végül csakazért is eljutottunk a Lovrenci tóhoz. A visszaút is nehézkes volt az elkészített pályáig a kevés hó miatt.
Ezt követően az első pályarészeken cikáztunk erre-arra.
Első este  ki-ki a hozott ellátmányából pótolta vissza a kalóriákat. Voltak akik a Therme Zrece fürdőjében orvosolták napi fáradalmaikat.
Éjjel szerintem, a korán kelés az utazás és a jó levegőn való mozgás után mindenki jót aludt.
Másnap kelés, reggeli, összecuccolás, és irány újra a hegy. Eőlőző nap nem voltak sokan a hegyen, de ma, szombat lévén teltház volt. Ilyen még nem volt, hogy szinte csak a hegy túloldalán találtunk parkolóhelyet.
Gyönyörű idő volt napközben. Sokat csúszkáltunk erre-arra. Megbeszélt időpontokban és helyeken találkoztunk egymással. A délelőtti órákban még fagyott volt a hó, de délutánra nagyon sok helyen olvadni kezdett. Azokon a szakaszokon, ahol délelőtt még bátran lecsúszhattunk, délutánra a kilógó kövektől, gyökerektől, fű foltoktól sok helyen lehetetlenné vált. Ezért olyan szakaszokat kerestünk, ahol nem volt ilyen mértékű olvadás.
Este a szálláson előre szervezett közös, saját készítésű vacsoránk volt. Gábor volt a főszakács. Javaslatára paprikás krumpli készült számadó juhász módra. Mindenkit felcsigázott, hogy mi az a számadó juhász.
Gábor elárulta nekünk, hogy a juhászok között a számadónak volt nagyobb felelőssége, ebből adódóan magasabb volt a fizetése. Így hát a bográcsba telt neki a krumplin kívül kolbászra is.  :-)
Nagyon finom lett a kaja, mindenki jó ízzel és kedvvel fogyasztotta.
Vacsora után Marcsi előhúzott egy magyarkártya paklit, amivel hosszú ideig jót játszottunk, majd nyugovóra tértünk.
A harmadik napon, vasárnap reggel összekészülés után kipakoltunk az apartmanból, és lehordtuk a cuccunkat az alagsorba, a házigazdával megbeszélt helyre, majd ismét felbuszoztunk a hegyre.
Furcsa volt, hogy nagyon sok autó jön velünk szembe. Hamarosan megértettük, miért. Mikor felértünk, parkolóhelyből bőven válogathattunk, és hatalmas köd és szél fogadott minket. Ettől függetlenül minden lehetőséget megragadtunk, hogy kihozzuk a sífutásból amit lehet. Sokat estünk-keltünk. Részben az izomláz, fáradt tagjaink, részben pedig a kiszámíthatatlan pályaminőség miatt.
Végül mégis összejött erre a napra egy tucat kilométer. A megbeszélt időpontban 13 órakor találkoztunk a mikrobusznál, elköszöntünk erre az évre a Roglától és legurultunk a szállásra.
Ezúton kérek mindenkit, hogy a Rogla sífutópályáiról ne ez maradjon meg emlékül. A hóviszonyok ezúttal nem voltak ideálisak. Az előző években nagyobb szerencsével jártunk, és bátran állíthatom, hogy kiváló sífutópályán síelhettünk!
A szálláson átöltözés következett, majd bepakolás a buszba. Kényelmesen utaztunk hazafelé, azon az úton, amerre jöttünk. Szerencsésen hazaérkeztünk.
Köszönöm minden résztvevőnek a társaságot, remélem, legközelebb ideálisabb viszonyok fogadnak minket.

Túra- és mikrobuszvezető: Keményfi Balázs

1. nap: 16 km
2. nap: 21,5 km
3. nap 12 km

A túra útvonala GPS részére (gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt. 

Képek:
Keményfi Balázs fotói
Szutor András fotói

Linkek:
.

2016.02.06. Téli Tihany TT

Útvonal: Tihany, Iskola - Akasztó-domb - Aranyház - Gejzírmező - Újlaki templomrom - Horgásztanyák - Csúcs-hegy - Apáti-hegy - Kis-erdő - Óvár - Hajóállomás - Kálvária - Apátság - Tihany, Iskola
Táv: 19,57 km Szint: 840 m

A túra útvonala GPS részére (gdb formátumban) közvetlenül letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Képek:
Simon Szilvia fotói
Varga Péter fotói
.