2017.07.14-24. Kerékpártúra Boszniában

Útvonal:  Slavonski Bród – HR/ BiH Bród – Banja Luka – Jajca – Jablanica – Mostar – Jablanica – Szarajevó – Zenica – Doboj – Bród – BiH/HR – Slavonski Bród.
Táv: 727km Szint: 5689m Túravezető: Eperjesi József

Részletes eredeti útiterv itt.

Képek:
Sár Anikó fotói
.

2017.07.07-09. Bringatúrák Zalában - Fedezzük fel Észak Zala kincseit

Többször jártunk már Zalában, a DDK és az OKT illetve egyéb túrák során, viszont kimaradt Észak-Zala középső, Zalaegerszeg és Keszthely közötti része. Igaz, hogy itt nincsenek nagyon híres műemlékek, vagy védett természeti kincsek, de azért ez a táj is megérdemel egy kis figyelmet. Több kastély, és templom található a völgyekben megbúvó falvakban, vannak gyógyfürdők, hatalmas erdők és a Kis-Balaton állat- és növényvilága is figyelemreméltó. 

Program:
0. nap: 2017. július 7. (péntek) – utazás Nagykapornakra, Molnár Ferenc falióra és rádiógyűjteményének megtekintése. 

1. nap: 2017. július 8. (szombat) – „Kastélyok és kerektemplomok”
Útvonal: Nagykapornak (GCNKAP) - Orbányosfa - Bezeréd (Bezerédj-Békássy kastély) - Pókaszepetk - Pakod - (Kitérő a hosszú távnak:  - Zalavég - Mikosszéplak (Mikosd kastély)) - Zalabér - Zalaszentgrót  (GCGROT) (Batthyány kastély Négynyílású híd) Kisszentgrót – kolostorrom  – Zalakoppány – Kallósd (XIII. sz-i kerektemplom) (GCKKT) – Kehidakustány (Deák kúria, termálfürdő) – Zalacsány (GCZCSN) (2 Batthyány kastély (mindkettő kastélyszálló), kastélypark, Tersánszky kúria) – Bókaháza (Botka kastély, magántul.) – Zalaapáti (Szentkirályi kastély, Cserépkályha múzeum) – Gétye - Szentpéterúr - Nemesrádó - Misefa – Nagykapornak 111 km / 360 m szint

2. nap: 2017. július 9. (vasárnap) – „Kis-Balaton”
Útvonal: Zalavár (GCZVAR) (XI. sz. bazilika romjai, Cirill és Metód emlékmű, Kis-Balaton látogatóközpont) Récéskúti bazilika (GCREBA)- Zalaszabar - Nagyrada - Garabonc - Zalakaros - Zalakomár - Balatonmagyaród – Kápolnapuszta (bivalyrezervátum) - Kányavári sziget (GCKANY) - tóparti kerékpárúton - Zalavár Táv: 43 km

Túravezető: Simon Szilvia

A túra útvonala GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt: 1.nap  2. nap

Már évek óta terveztem egy túrát: a szülőföldemen szerettem volna megmutatni azokat a kincseket, amik a zalai dombok között találhatóak. 
Végeztem egy kis kutatómunkát, és örömmel fedeztem fel, hogy mennyi történelmi emlék található szűkebb pátriámban, a természeti értékek mellett. Aztán néhány társam bíztatására felraktam a túrakiírást, és meglepve tapasztaltam, hogy mennyien érdeklődnek iránta. Végül 17-en jelentkeztek, négy autóval indultunk el péntek délután, a tikkasztó kánikulában. Nagykapornakon volt a szállás lefoglalva, de nem turistaszállóban, hanem a focipályán. A sportklub elnöke megengedte, hogy vagy sátorban, vagy a házban lehet tölteni két éjszakát.
Az első program Molnár Ferenc gyűjteményének megtekintése volt. A falióra és rádiógyűjteményben órákig el lehet szemlélődni, és a tulajdonos ezermester előadását is élvezet volt hallgatni.

A bezerédi Bezerédj-Békássy kastély gyönyörű természeti környezetben, a falu feletti dombon fekszik, a távolban láthatóak a balaton-felvidéki hegyek. Soós Endre kastélytulajdonos – életművész tartott egy kis előadást a ház eddigi történetéről, valamint körbevezetett bennünket, megmutatta, milyen felújításokat végzett el (egyedül, saját erőből!) eddig az épületen. Sajnos fényképezni nem volt szabad. A célját, hogy megmentse az épületet a pusztulástól már elérte. Az épület nem műemlék, így a maga módján, sokszor nem autentikus építőanyagok (pl: beton) felhasználásával dolgozik. De már a tető is készen van, és a pince statikai megerősítése is részben, így legalább van remény, hogy egyszer majd láthatjuk eredeti pompájában.

A mikosszéplaki Mikos kastély 12 km-es kitérő volt a túra útvonalán. Ez egy szintén felújítás alatt álló, de nagyon lassan készülő műemlék. K. Balázs vezetésével nyolcan indultak a felfedezésére. Sajnos azonban nem jártak sikerrel, mert kerítéssel védik a birtokot az idegenektől, amiről sajnos nem volt tudomásom. Az épületet körülvevő növényzettől épp csak a kastély teteje volt látható. 
Mi többiek Zalaszentgrót felé vettük az irányt, és a kisváros egy hűvösebb éttermének kerthelyiségében vártuk meg a felderítőket. Két órát töltöttünk fagyizással, evéssel-ivással, ami már jól esett, mert nagyon meleg volt. Amikor mindenki felfrissült kicsit, a Batthyány kastélyt néztük meg kívülről, és megkerestük a közelben lévő geoládát. Ezután a Csonkatoronyhoz mentünk, ami Kisszentgróton található.

A kisvárost elhagyva egy hosszú, egyenes szakasz következett, majd egy kis kitérő Kallósdra a Szent Anna templomhoz. Ez egy Árpád-korból véletlenül megmaradt rotunda, vagyis kerektemplom, mely ritkaságnak számít. Ugyanis vagy átépítették, vagy teljesen lebontották ezeket az épületeket. Ez a XIII. századból származó templom állítólag azért maradt meg, mert körülvette az erdő, és csak később, a török kor után egy elcsatangolt jószágot kutatva fedezték fel ismét. A falu feletti dombon található, temetővel körülvéve. A kulcsot a polgármester asszony házától kellett elhozni, először úgy tűnt, nem nyitja a zárat, majd mégis sikerült bejutnunk. Nagyon szép volt belülről is. Itt is volt egy láda, melyet sikeresen megtaláltunk. 

Kallósdot elhagyva ismét dél felé vettük az irányt, a következő állomásunkra, mely a kehidai
Deák kúria volt. A szép épületben Deák Ferenc életét bemutató tárlat van, melyet érdemes végignézni. A csapat fele megtekintette a kiállítást, addig a többiek az árnyas parkban várakoztak. Majd indultunk tovább.

A Batthyány kastély, és a Batthyány kúria Zalacsányban majdnem egymás mellett várja a szállóvendégeket. A faluba északról bevezető út mentén hatalmas golfpálya található, így a golfozni vágyók teszik ki a patinás szállók törzsközönségét.
A Tersánszky kúria a Bókaháza felé vezető úton található. Sajnos ez egy nagyon rossz állapotú, elhanyagolt épület, ha nem állnak neki hamarosan a renoválásnak, az enyészeté lesz.
Ezután már annyira ki volt száradva a csapat kívül és belül egyaránt, hogy fürdéssel egybekötött pihenést terveztünk. Azonban a zalacsányi tó csak horgásztó, így az elmaradt fürdőzés helyett a Vadászcsárdában oltottuk szomjunkat, mielőtt tovább indultunk.
A falun átvezető 76-os úton viszonylag hamar hazaértünk volna, de az nagyon forgalmas, és még várt ránk két kastély, így öt óra után tovább indultunk Bókaháza felé.
A falu elején lévő Botka kastély mellett csak elsuhantunk, mivel nem látogatható. De legalább szépen fel van újítva. 
Aznapi utolsó állomásunk a Szentkirályi kastély volt, Zalaapátiban. L. Móni előtte felhívta a tulajdonost, bejelentkezett délutánra. Jókora késéssel értünk oda, azt gondoltuk, már nem tudunk bemenni. De sajnos nem emiatt hiúsult meg a látogatás, hanem azért, mert megemelték a belépőjegy árakat, amiről nem tudtunk, és nem voltak hajlandók pl. csoportos kedvezményt adni. A kastélyban cserépkályha gyűjtemény található, úgyhogy nagyon bánatosan, de lemondtunk a megtekintéséről, és hazafelé vettük az irányt. Hát, sajnos ilyen előre nem látható dolgokkal is találkoztunk.


Másnap a felpakolt autókkal Zalavár felé vettük az irányt, ahol a Történelmi emlékparknál leparkoltunk, és elkezdtük a túrát. Megtekintettük a feltárásokat, az épületmaradványokat, a jelenleg is zajló régészeti ásatás helyszínét. Ott található Cirill és Methód szobra is. Mosaburg, vagyis Mocsárvár néven volt itt város a Morva birodalom idején, a 800-as években, a honfoglalás előtt. A Récéskúti bazilika romjánál ismét ládáztunk, majd visszafordulva, nyugat felé kezdtük el a Kis-Balaton megkerülését. Több falun keresztül jutottunk el Kápolnapuusztára a Bivalyrezervátumhoz. Ekkor már annyira nagy volt a hőség, hogy nem mentünk be, tovább gurultunk Balatonmagyaródra, ahol egy kocsmában ültünk le, elkerülve a kiszáradás okozta véget.
Ezután hamarosan a Kányavári sziget következett, ahova besétáltunk a hídon keresztül, kicsit nézelődtünk, felmásztunk egy kilátóra, és megkerestünk egy ládát az erdőben. Néhány túratársunk nem a hídon, hanem a mellette lévő gázlón keresztül jött vissza – nem törődve a krokodilokkal… na jó, vízisiklókkal és egyéb tavi lényekkel. Nagyon szép volt a tó, a sok víz, növény és madár…

De nem időztünk itt sem sokáig, mert már reggel eldöntöttük, hogy a napi adag letekerése után Balatonberénybe megyünk, strandolunk egyet, mert nem tehetjük meg, hogy a Balaton közelében vagyunk, és meg sem látogatjuk. A berényi szabad strandra még együtt mentünk, de onnan már mindenki akkor indult tovább, amiben az autóban ülők közösen megegyeztek. Mi M. Dodival, Csillával és N. Zolival maradtunk a legtovább, fájó szívvel búcsúztunk a tótól. 
Köszönöm a részvételt!

Lejegyezte: Simon Szilvia

Képek:
Keményfi Balázs fotói
Kis Hegedűs József fotói
Papp Tamás fotói
Simon Szilvia fotói


Linkek:

Bezeréd:
http://mult-kor.hu/cikk.php?id=11469

https://www.facebook.com/pg/kastelyokmagyarorszag/photos/?tab=album&album_id=600161076673792

http://www.geocaching.hu/poi.geo?id=119962

Mikosdpuszta:
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/mikoszseplak-az-elkotyavetyelt-kastely/


Zalaapáti:
http://kastelyok.com/adatlap.php?details=910
https://oh.hu/ingatlanok/reszletek/112312-zalaapati-elado-kastely

Kisfilm Zaláról (Szentgróti járás):
https://www.youtube.com/watch?v=uRHJ0nNUO_o




.


2017.07.01-02. Révfalui bringás hétvége

2017.06.30. péntek 0. nap
K-H Józsi és K. Tomi már pénteken lejött, hogy horgász szenvedélyünknek éljünk. Szenvedély az volt, fogás az kevésbé. Tomi győzött a sok snecivel, Józsi és én (Balázs) egy-egy keszeggel "büszkélkedhettünk".  Persze, a horgásznak mindig megvan mindenre a magyarázata: Ezúttal a folyó áradt, zavaros volt, a halak inkább a zavarosban kevertek a kukac helyett....

2017.07.01. szombat
Kerékpártúra indult Pécsről.
Útvonal: Pécs, Expo Center - pellérdi bringaút - Görcsöny - Baksa - Bogádmindszent - Páprád - Vajszló - Lúzsok - Kemse - Zaláta - Drávasztára - bringaúton Révfalu  Táv: 56 km  Túravezető: Sár Anikó

F. Csaba és Alíz reggel autóval érkeztek Révfaluba, így akik már ott voltunk, a többiekkel szemben indultunk bringával. Lúzsokon találkoztunk össze, ahonnan együtt tekert Révfaluig a népes csapat. Kitérőt tettünk a drávasztárai kikötőbe, majd megtettük a gáton az utolsó kilométereket Révfaluig. Közben S. Szilvi is megérkezett vonattal kombinálva, mert reggel a bringás indulás időpontjában váratlanul fel kellett csapnia vízvezetékszerelőnek.
A nap folyamán folyamatosan változott a létszám, de elmondható, hogy folyamatosan 30 fő jelen volt. Ez rekord létszám! Úgyhogy a kis bogrács már nem volt elég, a nagy üstben készült a János / Papa-féle gulyás. Miután elfogyott, begyújtottuk a kemencét. Szorgos kezek törték a száraz ágakat, hozban a konyhában készült a lepény és sütitészta. Mikor felfűtöttük a kemencét kellő hőmérsékletre, bekerültek a tepsik. 
Közben E. Józsi is megérkezett. Megcsodáltuk az új kétlábú csodabringáját, amivel a következő évek felfedező csavargásait kívánja megtenni.

Délutáni-esti útvonal: Révfalu - Drávakeresztúr - Markóc - Drávafok - Bogdása - Sellye (18 km)
Sellye - Drávaiványi - Drávasztára - Révfalu (13 km)

Miután Józsi is megpihent, megette azt amit hagytunk neki (maradt bőven), elhívott minket, hogy megkeressük Révfalu mellett Magyarország legvastagabb egytörzsű fáját. Ilditől és Lacától el kellett köszönnünk, mert még e napon haza kellett érniük. Gondoltuk, meglesz a kilométerük erre a napra..... De hát profik ők! Visszatérve a fára:  Ez emlékezetes marad! Kb. 800 m-t bolyongtunk guggoló pozícióban a gátat elhagyva a fáig a csalitosban. A fa végül meglett, ennek nagyon örült mindenki. Tényleg hatalmas a fa! Köszönjük Józsinak. A fa után egyenes úton nagyon hamar kiértünk a gátra. (Most már tudjuk, hogy legközelebb hol megyünk be.)
Innen indultunk tovább Sellyére az esti fürdésre. Nem a szokott irányban, hanem Drávakeresztúr-Markóc felé tekertünk, ami forgalmatlan, nagyon kellemes úton vezetett a sellyei fürdőig. Itt nagyon jól éreztük magunkat, áztatva - úszva a különféle hőmérsékletű vizekben. Fürdés után két Józsi barátunk elköszönt, mert lejárt a szabadideje, és haza kellett menniük. E. Józsi mindezt két keréken tette meg éjszaka, lámpával Pécsig. Gratulálunk!
22 órakor, a fürdő zárásakor pedig a szokásos és nagyon hangulatos éjszakai lámpás tekerés következett vissza Révfaluig. Révfaluban kb 0:30-ig beszélgettünk az udvaron felállított asztal mellett. Ezt kivételesen azért tehettük meg, mert szúnyogok nem voltak. Fél egykor mindenki nyugovóra tért. Ki házban szobában, ki padláson, ki pedig saját sátrában.

2017.07.02. vasárnap
Legkorábban a sátrasok keltek a nap felkeltével együtt, hiszen a sátorban az éjszakai hideg után hamar fényesség és meleg lett. A házban lévők tovább húzták.
Kellemes reggeli, beszélgetés, pakolás, szervezkedés következett, hogy ki kivel, mikor, merre teker hazafelé. Apránként elszállingózott a nép, további bringás élményeket szerezve hazafelé.

Köszönjük, hogy idén is jöttetek, és nagy örömünkre szolgál, hogy nem volt elég a kis bogrács....
Szívesen látunk Benneteket máskor is!

Lejegyezte: Keményfi Balázs


Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
Keményfi Balázs fotói
Kónya Tamás fotói
Simon Szilvia fotói
Vadász Ferenc fotói

Valaki Révfaluban hagyott egy klubos kulacsot. Hazahoztuk, a gazdája jelentkezzen érte!
.