2019.04.28. Kiss György emléktúra (GY)

Útvonal: Szászvár, Új Vadrózsa étterem -- Pincesor -- Csiszár-tető -- Csepegő-árok -- Béke-akna -- Nyárádi kunyhó -- Iharos-kút -- Pásztor- forrás – Dögkút tető -- Dobogó -- Mézes-rét -- Kantár-hegy -- Rudi bácsi pincéje -- Katica cukrászda -- Új vadrózsa étterem (CÉL)
Táv: 18 km. Szintemelkedés: 779 m

Képek:
Miklovich Csilla fotói 



Kiss György emléktúra Máza

Nagyon jól szervezett túrán voltunk páran Mázán. Kiss György szobrászművész emlékére szervezik minden évben ezt a túrát, de az idei nagyon parádésra sikerül. Igaz most volt halálának 100. évfordulója.
Érdemes utána nézni a művésznek, mert meglepően sok alkotása van a környezetünkben. 
A 18 km-es távot választottuk és nem volt velünk semmilyen kütyü, ami a tájékozódást segíthette volna. A túraleírás alapján remekül elnavigáltuk magunkat (S. Szilvia, L. Mónika, M. Csilla, M. Réka).
A túra egy kis parkból indult, ahol Kiss György présháza és nyaralója van, ami remek állapotú és az Új Vadrózsa Étterem működik benne.  
A túra a faluból kiérve egy szurdokban folytatódott, ami elég sáros volt, azt hittük, hogy a túra végén a sofőrünk nem is fog beengedni a kocsiba. A szurdokból kiérve már látszott, hogy nagyon szép túraútvonalat találtak ki a szervezők. Egy patak mentén kacskaringózik az út és rengetegszer kellett átkelnünk a vízen.  Most szerencsénk volt, mert nem volt valami bővizű a patak és könnyen átkeltünk rajta.  Folyamatosan figyeltük a jeleket és a leírást, nem nagyon akartunk eltévedni. Már az első ellenőrző ponton (Nyárádi út) bőséges volt az ellátás zsíros kenyérből, folyadékból. Nem voltunk nagyon fáradtak itt még, ezért hamar elindultunk.  Ez egy olyan vidék, ahol föl-le, föl-le , föl-le halad a kijelölt turistaút.  Azért annyira nem volt sehol meredek és hosszú a fölfelé út, hogy ne tudtuk volna végigbeszélgetni az utat. Nagyon hamar elértük a következő ellenőrző pontot, a Pásztor forrásnál. Itt volt három erdei program ellenőrző pontja is. Nagyon hangulatos volt így az egész mező. A mi ellenőrző pontunknál kedves fogadtatásban volt részünk és a bőség zavarában szenvedtünk. Zsíros kenyér, házi sós süti, lekváros kenyér, zöldség, C-vitamin, ital. müzli. Itt azért elidőztünk rendesen. Megnéztük a forrást, megbeszéltük a következő Szászvári Mocorgók által szervezett programot (na, az egy futás úgyhogy én nem megyek). Ettünk, pihentünk és ez alatt az idő alatt egy másik pontellenőr szedett üres idejében egy csomó gombát. Felajánlotta elvitelre én pedig nem szabadkoztam és elhoztam. Három ember is átvizsgálta ott és azt mondták, hogy fogyasztható. Én még nem ettem belőle, de Dodi már bevacsorázott, mire ezt a túrabeszámolót írom.
Tovább indultunk és nem tudok mást írni, mint hogy gyönyörű vidéken jártunk. Már nem is voltunk nagyon sárosak és még nem is voltunk nagyon fáradtak. Itt egyszer csak, mint egy gömbvillám megjelent V. Lajos. Én, ha néha-néha, elmegyek a Mecsekbe túrázni  mindig találkozok vele. Szerintem belőle több is van, és így mindenhol ott van. 
A Mézes réti ellenőrző ponton a zsíros kenyér mellé már ágyas pálinka is dukált. Nem hagytuk ki. Nagyon szép ez a rét tele volt gyönyörű nagy levelekkel. Azt mondták őszi kikerics. Ősszel érdemes lenne leellenőrizni. 
Innen már nagyon könnyű terepen indultunk Szászvár felé gyönyörű napsütéses időben. Közeledve a település felé egy aranyos pincesorhoz értünk. Az egyik nyitva is volt és poharak voltak kikészítve a teraszára. A gazda is nemsokára megjelent és nem mondtunk nemet a kínálására. Vida Lászlónak igen finom fehér bora van, érdemes kóstolgatni. 
Innen már nagyon hamar beértünk a településre, ahol megnéztük Kiss György mellszobrát és a várhoz is elsétáltunk. Ez a vár és környéke megérne egy egész napot és egy jó kis vártúra kerekedhetne. 
A célba érkezve még mindig fogyaszthattunk, gyönyörű fém kitűzőt kaptunk és egy brossurát Szászvár kincseinek leírásáról.
Szuper nap volt, szuper csapattal. 

Lejegyezte: Miklovich Csilla
.



Nincsenek megjegyzések: