2015.06.26-28. VII. Beremendi Túrakerékpáros Találkozó

A részletes program itt tölthető le.

Egy túratárs leírása a túráról:

Szerintem nagyon jó bringás túra volt, akárcsak a korábbiak, melyen ezúttal a párommal együtt vettem részt. A táv a 100 kilométeres hossza ellenére különösebb nehézség nélkül teljesíthető volt, köszönhetően a megfelelő számú pihenőnek és a kísérő kocsiból vételezhető frissítőknek is. Emellett a pihenő állomások némelyén - hosszabb pihenők - helyi program várta a túrázókat, mint az Ős-Dráva Látogatóközpont és a Drávaszabolcsi hajókirándulás.
A túra sebességével nem volt gond, nem egy cammogós menetre kell gondolni, de nem is repesztésre. A kellően jó haladást legtöbb helyen 25 km/órás tempó adta. Jómagam ettől eltértem, mivel a menetoszlop elébe mentem többször is a saját suhanós tempómban, hogy a túramenetről képeket készíthessek.
Párom, velem szemben bármi nemű felkészülés nélkül vágott a túrának az edzőgépemmel. Igencsak szépen, kitartóan kerekezett! Elismerésemet is adtam neki ezért többedmagammal együtt. Teljesen természetes, hogy több, mint 70 km után már jelentkeztek a kimerülés jelei, kellemetlen lábfájdalom formájában, ezért hosszú kilométereken át toltam magam mellett a töltésen, hogy a leszakadt, fáradtabb túrázók bolyából beérjük a sok száz méterre előttünk haladó oszlopot. Míg Ő pihent a nyeregben, én keményen 26 és 30 km/óra között változó tempózással toltam, rendületlenül. Kellemetlen, helyzetként lemaradtam a fényképezőmből kipotyogott akksik miatt, aztán rossz felé fordultam egy kereszteződésben. Persze rájöttem, hogy rossz az irány, szemem sarkából észrevéve a kísérő kocsit, megerősítve ezt azzal, hogy sprintelve nem találtam nyomát sem a túrázóknak. Visszafordultam, sprint vissza, közben a kísérő autó is megjelent - látták, hogy rossz irányba mentem...
Sebaj, 40-es tempóval nyargaltam a túracsapat után. Nem is keveset kellett így megtennem, mire beértem a menetoszlopot. Onnan már nem sok volt vissza Beremendig. Még hagytam, hogy párom pihenjen keveset, toltam még egy darabig, mire a végén lesprintelt, én meg csak fáradtan pedálozgattam utána.
Nekem nem nagy kunszt volt, kemény bringás lévén, de neki még egyszer hatalmas elismerés, hogy végig jött velünk!

Remek volt!

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
.