Naprakész túraprogram

Klikk ide!

Várjuk túraötleteiteket, túravezetésre való jelentkezéseteket!
Állítsuk össze együtt a programot, hogy mindannyiunk kívánságának megfeleljen!

A PTKK tagjainak lehetősége van túraötleteik megjelentetésére.
Ha szívesen elmennél valahova túrázni, és túratársakat keresel, küldd el a túra kiírását az alábbi e-mail címek valamelyikére, hogy a "Naprakész túraprogramban" megjelenhessen. 
Ha Te meghívsz a túrádra másokat, akkor mások is meg fognak hívni Téged!
Túrakiírásodat küldd a blogszerkesztők egyikének:
Farkas Kati 
farkas.kata.lany@gmail.com
Keményfi Balázs kemenyfi@gmail.com 
Miklovich Csilla mandula47@gmail.com
Rostás László rostaslaca@gmail.com
.

2020.01.25. Somogy Turistája - 1. szakasz Görösgal - Lad

A Somogy Turistája túramozgalom kötelező és ajánlott érintési pontjait egy útvonalra felfűzve kívánjuk a KÉK mintájára a téli szezonokban gyalogosan teljesíteni. A túra útvonala jelzett és jelzetlen, általunk előre be nem járt útvonalakon halad, ezért az élmény garantált :-). Bélyegzés az érintés pontokon + geoládázás.



Útvonal: Nemseke-Görösgal aut. megálló - Görösgal - jelzetlen - Merenye - Patosfa - jelzetlen - Lad (Kálvária és Hoyos kastély (GCLAD) ) Táv: 23km Szint: 222 m

Túravezető: Keményfi Balázs

A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Képek:
Keményfi Balázs fotói
Lovas Ági fotói
Nagy Balázs fotói
.

2020.01.18. Bartina TT (GY)

A túrára előneveztünk, ami katasztrófális volt. Szerintem nem ügyfélbarát a felület (vagy kezdek lemaradni a digitalizációban).
7:15-kor indultunk becsekkolás után, ami nagyon gördülékenyen ment. Volt értelme a regisztrációs küzdelmemnek.
Idén megfordították a túrát, biztosan azért, hogy változatos legyen. Nekem mindig változatos, mert nem nagyon tudom megjegyezni az útvonalat. Ezen a túrán nem nagyon kell olvasgatni a leírást, mert mindig van valaki a közelünkben, aki irányt mutat. Ez most is így történt, mentünk a többi túrázóval. Ami nem azt jelenti, hogy egymás sarkában voltunk, hanem azt, hogy mindig láttunk valakit előttünk/utánunk. 
A táj gyönyörű volt. Hó nem esett, mégis gyönyörű téli volt a táj.  Minden zúzmarás volt vastagon. A szemnek gyönyörködtető volt, de a fák sajnos nyögték a hatalmas mennyiségű ráfagyott csapadék súlyát.
Persze az útvonalon is sokszor volt lefagyás, ezért nagyon odafigyelve kellett haladni. Volt azért csúszkálás rendesen, de rutinosak voltunk és tudtunk azért haladni. Sajnos ahogy hallottuk a mentőknek volt dolga egész nap. 
A Kálvária kilátónál volt az első ellenőrző pont. Itt egy gyönyörű szőlőszobor kompozíció látható kilátóval. Nem mentünk fel a lépcsőn, mert már itt kiderült,  hogy minden rettenetesen csúszik. Jövőre vissza kell jönni egy kilátásért. Az ellenőrző pont neve a három keresztszobor miatt kálvária, de igen belerondít a környezetbe a rádiótorony. Csak remélni merem, hogy rettenetesen nagy szüksége volt és haszna van a környéknek ezekre a tornyokra. Iszonyatosan elrondítják a helyet.
Innen hosszú lépcsőn jutottunk le ismét  a városba, ahonnan a Hosszúvölgy felé vezetett a túra. Ezeken a helyeken lyukasztásos ellenőrző pontok voltak. 
A következő ellenőrző pont a Bati kereszt kilátó volt. Itt van mindig a legtöbb turista és a legjobb ellátás. Nagyon finom forralt bort mérnek korlátlan fogyasztási lehetőséggel. Mézeskalácsot osztogattak és forró teát is lehetett inni. Itt mindig találkozunk ismerősökkel. A kilátó megmászását itt is kihagytuk a veszélyessége miatt. 
Az utunk további része gyönyörűséges volt. Minden hófehér lepelben, az ágak lehajolva, az út „behavazva” a lehullott zúzmarától. Ebben a csodavilágban mentünk tovább a Gurovica-tetőre, a következő ellenőrző pontra. Itt is volt ellátás és persze az ilyen helyeken mindig nagyobb a turistacsoportosulás. 
Innen már olyan ismerős-féle volt az út és megint kezdett urbanizálódni a környezet. A szőlőskerteken át haladtunk a város felé. A túra vége felé a lefagyások is megszűntek. Már nem kellett vigyázni a léptünkre. 
Visszaérve a rajt/cél helyre kis nyomtató hiba után megkaptuk az emléklapot és a kitűzőt, ami idén is szépre sikeredett.
Ismerősök itt is akadtak a zsíroskenyerezés közben. Teát és forraltbort itt is korlátlanul lehetett fogyasztani. 
Nagyon jól megszervezett, pazar ellátást biztosító túra volt.


Lejegyezte: Miklovich Csilla

Képek:
Miklovich Csilla fotói
.

2020.01.18. Akasztó - domb ciszternája

Útvonal: Vokány, vasútállomás - P - Csukma hegy (GCKA) - S - jelzetlen út - (GCTEVI) - ciszterna - árkon-bokron - S - Csukma dűlő -  S+ - Gyűdi Szent kút (GCGY) - S - Máriagyűd kegytárgybolt, templom, Fájdalmas Mária szobor, Jubileumi kereszt ("mézes" Jézus) (GCGYUD)- P - K + - Z -  Kistótfalui pincék - Hosszú rét - vokányi vasútállomás.
Táv: 19km Szint: 580m. Túravezető: Rostás László

A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Képek:
Földes Csaba fotói
Keményfi Balázs fotói
Simon Erzsi fotói

.

2019.12.30. A Jakab-hegy építményei - évzáró túra

Útvonal: Pécs, Makra dűlő- P háromszög-Szt. Márton út- (ház a fa tetején)- Jakabhegy (3 kilátó és kolostorrom) - K - Khsz- Sasfészek- Panoráma út- Makra dűlő Táv: 11,3 km  Szint: 470m
Túravezető: Miklovich Csilla

A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
Földes Csaba fotói
Keményfi Balázs fotói
Kónya Tamás fotói

Videó:
Speiser Joci videója
.

Pécs - Baranya timelapse

Tudtátok, hogy gyönyörű helyen lakunk?  KLIKK IDE!
.

2019.12.18. Adventben a Mária úton – Helesfától Szigetvárig (GY)

Útvonal: Lila Mária út Helesfa - Nagyváty üdülőtelep - Nyugotszenterzsébet - Buszmegálló-kilátó
 Szőlőhegy – Domolospuszta- Heggyessy –kápolna – Kastélyszálló – Becefa – Turbék (S-) Szigetvár
Táv: 26 km szint: 250 m
Túravezető: Müller Éva, Simon Erzsi

A túra útvonala megtekinthető itt.

Képek:
Kónya Tamás fotói
Nagy Balázs fotói
.


2019.12.15. Hegyek Napja - gyalogtúra a Jakab-hegyre az Állatkerttől

Útvonal: Állatkert - P - Remete-rét - K - Patacsi mező - K - Jakab-hegy - Zo - Ágnes forrás - jelzetlen út - Éger völgy - P - Szentkút - P - Remete rét  - Z+ - Lapis -  Rotary déli oldal - S - Misina alsó parkoló - műút - Shsz - Állatkert.
Táv:22,5 km Szint: 755m
Túravezető: Simon Attiláné Erzsi, Müller Éva

A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Képek:
Keményfi Balázs fotói
.

2019.12.01. Kelet-mecseki csavargás (GY)

Útvonal: Zobákpuszta - Knsz - Püspökszentlászló - S - Diós kút - S - Kisújbánya - Cigány hegy - S - Szószék - Dobogó - S+ - Somos hegy - P - Z+ - Po - Hidasi völgy - K - Zobákpuszta
Táv: 22km Szint: 680m  Túravezető: Keményfi Balázs

A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Képek:
Keményfi Balázs fotói
Kónya Tamás fotói
Simon Attiláné Erzsi fotói
.

2019.11.08-10. OKT 15. szakasz Cserhátsurány - Sámsonháza

Útvonal:
1. nap: Utazás Pécsről, majd autó(k) logisztikázása a 3.nap céljába, majd gyalog: Cserhátsurány  (gótikus templom 1244-ből) - Hegyes hegy - K - Nógrádsipek Táv: 11 km Szint: 260m.  Szállás Szécsényben, a Ferences Rendház zarándok szállásán.

2. nap:Szécsényből busszal Nógrádsipekre - Nógrádsipek - K - Kőszál dűlő - KL - Sztrahora vára (GCSZTV) - K - Remete hegy - Sósi erdő - Gyertyános -  Hollókő (GCHOKO) - Gomb hegyi rét - K - Szár-hegy alja - Alsótold Szállás Táv: 22km Szint: 574m

3. nap: Alsótold - K - Bézma oldal - Bableves csárda - Barát hegy - Tepke kilátó (GCTPKE)  - Macska hegy - Garábi nyereg - (GCGAFE) - Nagy kő tető - Köves bérc - Nagybárkány - K - Fehér kő (GCSAMS) - Sámsonháza Táv: 21 km Szint: 589m - majd autó logisztikázás Cserhátsurányból majd hazautazás.


A túra útvonala (*.gpx formátumban) letölthető itt. 
Műholdfelvételről megtekinthető itt. 1. nap  2. nap  3. nap

A Kék újabb szakaszába, ezúttal a Cserhát befejező részének vágtunk neki.
A túrát több verzió után végül három naposra terveztük. A szálláslehetőségek miatt az első nap rövidre sikerült, a 2. és 3. nap normál hosszúságú lett. Az első nap hosszú utazással (ugyanis Pécstől egyre messzebb tartunk), valamint egy nagyon kellemes délutáni túrával telt.
Megérkezve túránk kiindulópontjára, a sofőrök az egyik autót átvitték a 3. nap célba, majd a másikkal visszajöttek a rajtba. Ez a csapat utas részének 1,5 órás türelmes várakozásába telt. Ez után végre belevághattunk a tárába. 
Elsőként a cserhátsurányi 1344-ben épült középkori templomot jártuk körbe. Érdemes volt rászánni az időt! A faluban megtekintettük még a Jánossy-kastélyt is, melyre ráférne egy teljes körű renoválás. A kastély a 15 éves háborúban elpusztult erőd helyére 1602-ben reneszánsz-barokk stílusban épült. Az 1800-as években közel ötven évig ez volt Deák Ferenc otthona. Ez idő alatt a belső udvari részét klasszicista stílusban átépítették.
A mai napon csupán egy kisebb hegyen kellett átmennünk, és elértük Nógrádsipeket a napi úticélunkat. Útközben Peti megkezdte a hétvégi "nézzétek mit találtam" sorozatát, egy kombinált zsebszerszám készlettel.
Nógrádsipeken egy olyan utcába értünk be, ahol egyszerűen megállt az idő. Az egyik házon kint volt még a tábla: Lenin utca. Az első épület amit megláttunk egy egykori TSZ épület lehetett, oromzatán egy festett vörös csillaggal. Tovább haladva egy öreg házból öreg nénje nézett ránk, majd nem sokkal arrébb egy öreg Latvia mikrobusz állta az idő múlását, mellette egy Lada-roncs. Ugyanebben az utcában botlottunk bele a helyi Polgárőrség felmatricázott szolgálati kerékpárjába is. A faluközpont nagyon szép volt. Itt található a Balás-kúria, két épületéből egyik szépen felújítva, a másik egyenlőre az enyészetnek hagyva.
Szállást ebben a faluban nem sikerült szereznünk, Csilla ezért még otthon, Szécsényben a ferences kolostorban foglalt nekünk szállást. Utólagosan bizton állíthatom, nagy örömünkre!
Busszal utaztunk Szécsénybe, ahol a kolostorban egy fiatal ferences testvér fogadott lelkesen minket. Megmutatta a 2 fős celláinkat, majd egy kis kolostornéző körtúrára hívott minket, végül a rendkívül hangulatos étkező terembe kísért, ahol elfogyasztottuk a nekünk készített vacsorát.
Este még misére is eljutottunk -ahol az atya köszöntötte a "közelben kéktúrázókat"-, illetve sétáltunk a városban, majd a nap zárásaként jót dumcsiztunk. Közben Marcsi is csatlakozott hozzánk, így teljes lett a csapat.
Másnap reggel visszabuszoztunk Nógrádsipekre. Pecsételés után belekezdtünk az igazi túranapunkba. A falu szélén V. Peti és G. Gábor egy valamikori katona terepjáró-temetőre bukkant. Sokáig néztük a vasakat.
Odébb Gábor egy igazi ökörszarv tülköt talált az erdőben. Szép erdőben haladtunk, hamarosan elértük Sztrahora várának romjait. A várhoz nagyon meredek úton kellett felmenni, de lefelé a nagy hátizsákok miatt még nehezebb volt. Hosszú, szép erdei úton haladtunk tovább. Útközben V. Peti folytatta a "mit találtam" sorozatot. Egy pocsolyás keréknyomban egy fényképezőgépet (Ami a memóriakártya tartalmából ítélve már 3 éve hevert - egy kéktúrázóé volt bakonyi képekkel. A tulajdonos kiléte nem derült ki.), majd pár méterrel arrébb egy újszerű hátizsák esővédő huzatot, melyet Csilla használatba is vett.
Hamarosan Hollókőre értünk. Eszembe jutott a legalább 15 évvel előtti, Iván bával tett Észak-magyarországi bringatúránk, mikor Hollókő melletti réten sátraztunk. Kellemeset sétáltunk Hollókőn, és sokat fotóztunk. Egy érdekes történet: S. Szilvi és M. Csilla egymástól függetlenül megosztották a f.búkon a benyomásukat Hollókőről. Egyikük írta, hogy sokan vannak, a másikuk meg írta, hogy kevesen. Erre Dodi visszaírt Csillának: "Mielőtt írsz valamit, egyeztess Szilvivel." Vicces volt, de az igazság az, hogy mindkettejüknek igazat kell adni. Valóban sokan voltak, főleg ahhoz képest, hogy az utunk során eddig szinte senkivel sem találkoztunk. Viszont ne felejtsük el, hogy Hollókőn tömegek szoktak lenni, nem úgy, mint most.
Hollókő várát csak kívülről néztük, monumentális!
Továbbhaladva egy réten vezetett az utunk, majd egy faluépítésbe botlottunk. Egy hegyoldalban több farönkházat építettek egyszerre.
Hamarosan Alsótoldra, Csilla által kinézett szálláshoz értünk, a Cserhát-völgy fogadóba. Először majdnem visszaküldtek minket az előző faluban lévő másik szállásukra, de szerencsére ez rossz viccnek bizonyult. Megkaptuk a szobákat. A lányok a torony apartmanban, a fiúk a kerti épületrészben. Kár, hogy így külön szedtek minket, mert így kissé nehézzé vált a kommunikáció. Este -néhány ebből fakadó bonyodalmat követően- összeültünk, és jókat dumáltunk.
A harmadik nap reggelére ahogy ígérték is, megjött az eső, mely némi reményekkel ellentétben egész nap kitartott. Kár, mert sokkal szebb lehetett volna ez a nap.
A Bableves-csárda előtti szakaszon egy foltos szalamandrát találtunk. Nehéz volt lefotózni a ködös esőben, végül elbújt az avarban. A csárdánál tett pecsételést követően a Tepke kilátóban próbáltunk körülnézni. A kilátó egyébként új, masszív és nagyon klassz. A tövében egy csúcs-könyv van, amibe beleírtunk. Klassz gerincen haladtunk, csak kár, hogy az időjárás miatt ebből vajmi keveset tudtunk élvezni.
A Köves-bérc után egy érdekes pihenőhelyet találtunk. A Négyfenyői-menedékházat, mely igazából egy veremház, benne egy ágakból készített emeletes ággyal. Egy szorgos csapat ide is tett egy csúcskönyvet, ebben is otthagytuk a nyomunkat.
Az esőben tovább haladva -egyébként szép erdőben- bejutottunk Nagybárkányba. Itt pecsételés után bevezettük magunkat a kocsmába: száradni, enni, töltekezni.
Mivel csak kb. 2 km volt hátra, V. Peti javaslatára úgy döntöttünk, hogy az egyik autó népe itt várakozzon kicsit, míg az autók logisztikázását elvégezzük.
Megtettük az utolsó 2 km-t Sámsonházáig az autóig. Felszedtük a másik autót Cserhátsurányban, Peti visszament a többiekért Sámsonházára, majd a hazautazás következett.
Jó túra volt, de reméljük legközelebb esős nap nélkül megússzuk.

Lejegyezte: Keményfi Balázs

Képek:
Keményfi Balázs fotói
Simon Szilvia fotói

.


2019.11.02. Mecseki Láthatatlanok Nyomában 16/28 GY TT

16-os táv:
Útvonal: Pécs Árpádtető Mecsextrém park  -  Utazás korabeli katonai járművekkel - Tripammer fa - Kereszt kunyhó - Vágot puszta - Nagy-mély völgy -  Páfrányos -  Tripammer fa - Mecsextrém park Táv: 14,6 km Szint: 513 m
A 16 km-es táv útvonala műholdfelvételről megtekinthető itt.

28-as táv:
Útvonal: Pécs Árpádtető Mecsextrém park - Utazás korabeli katonai járművekkel - Tripammer fa - Keresztkunyhó - Dömörkapu - Mecsek kapu - Lapis -  Vágot puszta - Ciframalom - Mánfa árpádkori templom - Páfrányos - Tripammer fa - Árpádtető Táv: 27,06 km Szint: 950m

A 28 km-es táv útvonala (*.gpx formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Képek:
Rostás Laca fotói a 16-os távról 
Keményfi Balázs fotói a 28-as távról
Kónya Tamás fotói a 28-as távról
Majláti Zita fotói a 28-as távról
.

2019.10.12. Szalonna sütögetős túrácska

Útvonal: Pécs (Nagybani) LIDL - Rózsadomb - II. János Pál út - Időjós út - Kökénypuszta - Malomvölgyi tavak - Malomvölgy bringaút - Pécs  Táv: kb. 15 km

Túravezető: Kónya Tamás

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
.

2019.09.16-22. Bringatúra Görögországban

1. nap: Asprovalta - Megali Panagia
Táv: 59,4km    Szint: 1317m
1. nap műholdfelvételről megtekinthető itt.

2. nap: Megali Panagia - Szárti
Táv: 70,4km    Szint: 1217m
2. nap műholdfelvételről megtekinthető itt.

3. nap Szárti - Elia Nikitis-Koviou Beach
Táv: 65,7km    Szint: 1161m
3. nap műholdfelvételről megtekinthető itt.

4. nap Elia Nikitis-Koviou Beach  -  Ierissos
Táv: 53,6km    Szint: 974m
4. nap műholdfelvételről megtekinthető itt.

5. nap Ierissos - Asprovalta
Táv: 58,9km    Szint: 927m
5. nap műholdfelvételről megtekinthető itt.

Összesen: Táv: 308 km  Szint: 5.596m
Ezen kívül 980 km autózás oda és 980 km vissza. Egyben az 5 nap műholdfelvételről megtekinthető itt.

A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető itt.

Hogy miért is Görögország? Mert így az őszből még lophatunk egy kis nyarat. Meg, hát aki még nem volt Görögországban, az nem hagyhatja ki.
Kora hajnalban indultunk otthonról (Hogy ne kelljen még korábban indulni, két utasom nálunk tért előző este nyugovóra.) . 04:30-kor Vokányban, Lacáéknál találkozott a két autó, és ezt követően együtt utaztunk a túránk kiindulópontjáig, Asprovalta kempingig. Vokány - Beremend - (HR) Eszék - Vukovár - (SRB) Belgrád - Nis - (Észak Macedónia) - (GR) - Thesszaloniki - Asprovalta. Közel 1000 km autózás, a szerb határtól végig autópályán, pihenőkkel együtt 13 óra utazással.
Becsekkoltunk a kempingbe, megbeszéltük az autók heti parkolását. Nagy öröm volt számomra, mikor megláttuk az Égei-tengert.  Lecuccoltunk, sátrat vertünk, és hamar vízszintesbe helyeztük magunkat, mert még sok minden várt ránk.
Másnap reggel ébredés, pakolás, és egy hír: nincs víz. Oppá. Találgatások: biztos vízkorlátozás van a szárazság miatt. De hát reggel, amikor mindenki a vizesblokkot használná? Mint kiderült, a kempingben részleges áramszünet lett és a nyomásfokozás nem működött. Na ok, de hogy végezze el az ember a dolgát? Találékonyság: kerestem egy szemetesvödröt, és a strandon találtam egy működő vízcsapot (ha nem folyt volna, lett volna elég víz a tengerben), azzal leöntöttem. Más is hasonlóan járt el. Ezzel az első probléma megoldva.
Emelkedett hangulat, ünnepélyes csoportkép a kemping bejáratánál. Indulás.
Első utunk gyönyörű beach-en vezetett. Útközben néztünk hajókikötőt, majd fürödtünk és ebédeltünk Olimpiada-ban.
Megpihenve, nekivágtunk a hegynek, amit várhatóan az első nap még nem hagyunk el. A táborozást valahol a hegyre terveztük. Megkezdtük a hosszúnak ígérkező mászást a bringákkal, és végre elértem egy kis pavilont az egyik kanyarban, pazar kilátással. Amint nézelődök, megcsörrent a telefonom. Laca volt az. Sajnos azt a hírt kaptam, hogy Ildivel visszafordultak, nem jönnek fel a hegyre. Reméltem, hogy a parti úton továbbmennek, és a hegyet kihagyva másnap találkozunk, de sajnos erre csak az utolsó nap került sor.
Két fővel így megfogyatkozva 7-en folytattuk utunkat tovább felfelé. Váratlanul egy igen bővizű forrásra bukkantunk. Nem is értem, honnan volt ennyi víz ebben a szárazságban. Egyébként ez volt az egyetlen igazi forrás útközben, viszont nagyon sok vezetékes, kiépített ivóvízvételi helyet találtunk a hét során.
Felérve a meredek úton, nagyon kellemes, erdei aszfaltutakon haladtunk. Mivel éhesek voltunk, elhatároztuk, hogy valami görögös kaját keresünk a következő faluban. De semmilyen sem volt, és a következő, meg a következő faluban sem. Végül a hegyen Megali Panagia nevű településen bejutottunk egy vegyesboltba. Ott megvettük amire szükség volt, és a parkban el is fogyasztottuk. Töltöttünk vizet, majd ezt követően táborhely keresés volt a feladat. Hamarosan találtunk is egy alkalmas helyet a falu közvetlen szélében egy templom melletti lekaszált réten.
Felvertük a sátrakat, majd ahogy kezdett sötétedni, két fehér pólós alak jött felém. Először nem is tudtam, hogy közénk valók-e vagy sem, mert sötét volt. Helybeliek voltak, és barátságosak. Kérdezték kik vagyunk, stb. Még azt is megkérdezték, hogy van-e szükségünk valamire a faluból. Végül kinyitották a templomot, bementek, gyertyát gyújtottak. Egy idő múlva én is bementem, megkérdeztem, hogy fotózhatok-e, valamint megköszöntem a táborhelyet. Mire ők válaszolták: "You are welcome." Szóval, rendben vagyunk.
2. túranapunkon sátorbontás, majd nekieredtünk, hogy elérjük a tengert. Gondoltuk, majd gurulunk. Gurultunk is, de nem csak lefelé, hanem felfelé is. Csalóka terep. Végül, megláttuk a végtelen kékséget.
Livrochio homokos tengerpartján strandoltunk egyet. Itt a magyar hangra figyelmes lett egy idős hölgy (aki II. Erzsébet brit királynő dublőre is lehetne,  annyira hasonlított rá), odajött hozzánk. Kaposváron született, Németországban él -már csak éppen ért valamit magyarul- és Szigetvárra szokott járni fürdőzni. Kedvesen diskurált velünk, majd rendelt egy jó adag üdítőt számunkra egy halom jéggel, frissítőnek. - Kellemes meglepetés volt.
Tovább haladtunk utunkon, Szárti felé. A komoly emelkedőket, nagy gurulások követték több ízben is. Kemény szakasz volt ez a nagy melegben. Az már látszott, hogy az eredeti útvonalterv teljesítése bajos lesz, nem lesz elég időnk rá, ugyanis nem csak a Sithonia, hanem a Kassandra félszigetet is szerettük volna érinteni. A tengerpart mentén haladó, egyébként gyönyörű hegyi szakasz egyik tetőpontján megtaláltuk a magyar Üvegtigris görög változatát - egy panorámás kanyarban egy büfékocsit (The canteen ANDROKLIS). Ez oázis volt számunkra. Megittuk ami nekünk való volt, fizettünk, és felálltunk, hogy elköszönjünk. Ekkor odaszólt a gazda, hogy "Two minutes", és visszaültetett. Perdült egyet és letett az asztalra mindenki számára egy-egy igen finom baklava-féleséget ajándékként: "Energy for you!" -hozzátette. Nagyon jól esett a gesztus, és az "energy". Grizes, rétestésztás, tömény narancsos és igen mézes valami csoda volt.
Innen már tényleg csak gurulás volt vissza Szárti-ig.
Ilditől és Lacától kaptunk egy feladatot. Lányuk kb. 1 hete itt járt, és elrejtett nekik egy maszek "geoládát". Mivel ők nem voltak itt, nekünk kellett ezt megkeresni. Szerencsére könnyen eljutottunk a megadott helyre, mely a tengerparton egy gyönyörű helyen, egy sziklaszirten lévő kereszt mellett volt. Itt vettünk észre egy csodaszép tengeröblöt, homokos parttal. Megjegyeztük egy esetleges táborhelynek.
Bevetődtünk egy szupermarketbe, megvenni az estére valót. Mivel a nap vége felé jártunk, úgy döntöttünk, hogy nem megyünk tovább a bizonytalanságba táborhely ügyileg, visszamegyünk a közeli öbölbe sátrazni. A homokos parton a tenger zúgása közepette megvacsoráztunk, megfürödtünk. Mikor az utolsó turisták-nézelődők is elfogytak, felvertük a sátrakat.
Reggelre megjött a szél, mely megnehezítette a sátrak lebontását. A problémát Gábor a cuccainak százméterre történő szorgos cipelésével igyekezett megoldani. A levegő lehűlt, a hegyek felől komoly felhők gyülekeztek.
A hűvös idő annyiból nem jött rosszul, hogy az energiánkat nem vette ki a meleg, így a mászásokat könnyebben viseltük. A tengerpert továbbra is alattomosan dombos volt. Kalamitsi-ben lementünk a homokos strandra. Olyan volt, mintha evakuálták volna a népet. Alig láttunk embereket, fürödni pedig még kevésbé ebben a lehűlt időben. Páran azért nem hagytuk ki a tengerben fürdést, bár nem volt olyan kellemes mint előző nap. Gyors bevásárlás a boltban, majd tovább indultunk. Még nem tudtuk mi vár ránk. Komoly húzós, hosszú, meredek hegymászás lett belőle. A környezet viszont rendkívül szép volt! A nyeregben volt egy panorámás büfé, ott pihenhettünk. Majd egy hatalmas élvezetes gurulásban volt részünk a következő tengerpartig, Porto Koufo-ig. Fürdésre itt nem volt időnk, csak a parton gurultunk végig.
K. Tomi hamarosan megállj-t kért tőlünk, mert a hátsó kereke ide-oda mozgott. Fricivel szétszerelték a bringát, és kiderült, hogy a tengelyével valami maradandó károsodás történt, amit a helyszínen nem lehetett megjavítani. Komplett hátsó kerékcsere lenne a megoldás. A következő szakaszon emiatt annak lehetőségét kerestük, hogy hol juthatunk egy hátsó kerékhez. Reménytelen vállalkozás volt. (Végül Tomi végig tudta tekerni a túrát ezzel a hibás kerékkel.)
Még egy hegymászás, majd egy nagy gurulás után leértünk egy nagy üdülőközpontba, Neos Marmarasba. Gyönyörködtünk a településben, a partjában, a kikötőben. Közben kajáló helyet is kerestünk, hogy a megérdemelt energiapótláshoz jussunk. Szinte versengtek értünk a helyi éttermesek. Megrendeltük a gyrosainkat, majd elfogyasztottuk. A nap hátralévő részében minél tovább el szerettünk volna jutni, mert az alattomos domborzati viszonyok miatt volt lemaradásunk bőven. Mikor kezdett a nap alacsonyan járni, táborhely keresésbe kezdtünk. Nem sok lehetőség volt erre. Vagy üdülőövezet volt, vagy meredek part, vagy homokos strand büfékkel, napernyőkkel, emberekkel. Végül egy strandnál álltunk meg. a recepció mögött egy elkerített helyen lakókocsikat láttunk. Bepróbálkozunk. Kijött egy hölgy. Elmondtuk neki, hogy sátrazni szeretnénk itt valahol. Tájékoztatott, hogy erre nincs itt lehetőség. Na de mégis.... . Végül segítőkésszé vált. Annyit mondott róla, hogy semmi felelősséget nem vállal, de készséggel mutatott egy helyet mellettük, ahol mások is rendszeresen sátraztak már. Megörültünk ennek a helynek. Gyors fürdés a tengerben, majd iparkodva sátor építés, mert már eléggé lemenőben volt a nap. A talaj igen kemény volt, a cövekeket nem is lehetett benyomni. Köveket kellett keresnünk a hegyoldalban, hogy lesúlyozhassuk a sátrainkat.
Fontos volt, hogy viszonylag jól megépítsük őket, mert az internet szelet és több órás esőt ígért.
A sátrakba bújva ismét megnéztük az időjárás jelentést, mely szerint reggel 6-tól délután 3-is esőt mondott. Eldöntöttük, hogy a sátrakat még az eső előtt lebontjuk, így igen csak korán kellett kelnünk.
Így is történt. Az eső előtt éppen sikerült összepakolnunk, 6 órakor (a görög 6 óra az Mo-on 5 óra) a bringák nyergében voltunk, és el is eredt az eső. Sz. András közben kinézte a telefonján lévő térképen, hogy az országút mellett pár kilométerre van egy esőbeálló. Elhatároztunk, hogy addig megyünk, ott megreggelizünk, aztán lesz ami lesz.
Az esőbeállót megtaláltuk a jelölt helyen. A tető alatti reggelizés közben felkelt a nap. Az eső nem akart elállni. Miután kellően feltöltődtünk, esőben tovább indultunk. Kár, hogy ilyen volt ez a nap, mert nagyon szép tájakon haladtunk, de így esőben nem úgy adta magát. Nikiti közelében végérvényesen el kellett döntenünk, hogy a nehéz haladás miatt rövidítenünk kell az eredeti tervhez képest. Nikiti előtt ezért nem balra, a Kassandra félsziget felé, hanem egy határozott jobbra irányt vettünk a rövidebb út érdekében. Az eső továbbra is esett. Egy benzinkútnál bemenekültünk a kávézóba. Ahol talán egy óránál is többet melegedtünk-száradtunk. A kis hölgy nagyon kedves és megértő volt irántunk. Némi apróságot fogyasztottunk, de ő meg helyi itallal is megkínált minket. Továbbra is esett mikor elindultunk. A korán keléstől és attól, hogy nem láttuk a napot, az időérzékem teljesen felborult. Egy idő múlva nagyon szép tengerparti szakaszon haladtunk.
Pyrgadika nevű településen megálltunk. Majdhogynem teljesen kihalt volt -egyrészt az utószezon, másrészt a hirtelen jött, de beharangozott rossz idő miatt. Gyönyörködtünk a halászhajókban, érdekes, errefelé szokásos, horgászbot nélküli, dobókoronggal történő horgászatot figyeltünk meg. Boltoztunk, majd beültünk egy kis étterem kerthelyiségébe, hogy együnk valami gyros félét. Mint írtam, az időérzékünk felborult, ekkor még csak késő-reggelivel szolgálhattak, ami tojásrántotta változatokat jelentett, a mennyiségéhez képest húzós áron. Más híján megelégedtünk vele. Volt is miért, mert ezután komoly emelkedő következett. A lánc kímélése miatt tolnunk is kellett. A szárazföld belsejébe kerültünk, a táj szép volt, az idő kezdett száradni.
További mászás majd egy gurulás után Gomati nevű településre értünk, ahol bár gyengén, de újra esni kezdett. Körbefotóztuk a templomot, majd behúzódtunk egy buszmegállóba, reménykedve, hogy eláll az eső. Közben a padon ülve többször arra lettem figyelmes, hogy leragad a szemem, és lebukik a fejem. Frici végül kiadta a jelet, hogy menjünk, úgy sem lesz jobb.
A napi célként a tengerparton lévő Ierissos elérését tűztük ki, mivel már csak 1 túranapunk volt vissza, arra pedig elegendő szakasz maradt így. Emelkedővel folytattuk a szemerkélő esőben. A hegytetőn összevártuk egymást, majd gurulás következett a kiszemelt településig. Ez nem is lett volna rossz, de kialvatlanul, esőben, hidegben nem volt a legkellemesebb.
Ierissosba érve döntés előtt álltunk: Vaduljunk, vagy más megoldást találjunk? Kempingbe nem botlottunk, vaduló hely értelmes nem volt, maradt a panziózás.
Végül, többünk szerint ebben a helyzetben igen jó döntésnek bizonyult. Bőven időben voltunk, így volt lehetőségünk a cuccainkat megszárítani, főzni az erkélyen, és "a sebeinket nyalogatni".
Másnapra, mintha kicseréltek volna, feltöltődtünk mint a Duracell. Többek szerint talán a túra legszebb és legélvezetesebb napja következett.
Egy komolynak mondható mászásunk volt erre a napra. Gyönyörű magaslati tengerparton haladtunk, a hegyi menet is fantasztikus volt, szép napsütésben. Elfeledhettük az előző napi nehézségeket. a hegyen az egyik panorámás autós pihenőben egy méhésszel találkoztunk, aki árulta autójáról a portékáját. Nagy választékkal és igényes kiszereléssel rendelkezett. Több mediterrán mézkülönlegesség is volt nála. Vásároltunk is belőle hazára szuvenírnek.
Lacáékkal ekkor már telefonkapcsolatban voltunk, akik Olympiada-ban vártak minket. Hosszabb, kisebb megszakításokkal tarkított gurulás után az említett település határába értünk. Itt egy tengerbe nyúlő hegyen hatalmas kőfalra lettünk figyelmesek, amin emberek sétálnak. Megálltunk a létesítmény bejáratánál. Közben R. Laca is megérkezett. I.e. 655-ben alapított Stagira nevű településről van szó, mely Arisztotelész görög filozófus születési helyeként ismeretes. Bementünk a látogatóközpontba, mely 2013 óta várja a turistákat, ingyenesen! Szemléltük a múltat, fotóztunk, nézelődtünk. miután végeztünk, legurultunk Olympiada partjára, ahol a túra elején már strandoltunk. R. Ildi itt várt ránk.
Ez volt az a hely, ahol a társaság másik része (Frici és utasai) sz előre eltervezettek szerint különvált, mert ők autóval hazafelé nem ugyanazt az utat tervezték, amin jöttünk, hanem a tavalyi bringatúránk útvonalát kívánták autóval érinteni Albániában és Montenegroban. A különbség annyi volt, hogy ők 1,5 nappal később értek haza.
Jómagam és utasaim Ildi és Laca felvezetésével ráérősen visszatekertünk túránk kiinduló pontjára, Asprovalta-ba, a kempingbe. Közben az egyik parton bedobtunk egy búcsú-gyrost.
Visszaérve a kempingbe csekkolás, fizetés, sátor állítás, időben lefekvés következett, mivel másnap majd' 1000 km utazás várt ránk.
Hazautunk a már ismert autópályán problémamentes és lendületes volt, és érzésem szerint nem volt különösebben fárasztó, így másnap a munkahelyemen is remélem, hasznomat tudták venni. 

Szép túra volt, viszont becsapós volt a tengerpart domborzata. Magasan nem voltunk persze, de annyi szintet másztunk, mintha a hegyekbe indultunk volna túrázni. Nagy élmény volt összességében.

Lejegyezte: Keményfi Balázs


Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
Földes Csaba fotói
Keményfi Balázs fotói
Szutor András fotói
Rostás Ildi és Laca fotói

Tudnivalók:
Görögország megközelítése cikk (A cikk írása óta elkészült a hiányzó szakasz is.) Ilyen fontos dolgok olvashatók, mint pl. kötelező az égőkészlet és a tűzoltó készülék is (Görögországban) az autóban.
.

2019.09.14. Bringára fel!

A túra eredeti kiírása ITT.
Bóly - Villány-Bóly
Túravezető: Györgyné Nagy Marcella 

Idén már 10 alkalommal került megrendezésre a Bóly-Villány-Bóly bringa túra.
Kellemes őszi időben 85-en indultunk neki a távnak. Villányban a frissítő után visszatekertünk Bólyba, ahol már várt a lila hagymás zsíros kenyér és a sok tombola nyeremény. Vidám, hangulatos szombat délutánt töltöttünk el idén is.

Képek itt.
.


2019.09.14. Hat Vár Hat Rád GY.TT

A teljesített túra útvonala megtekinthető itt.

A túra honlapja: http://www.hatvarhatrad.hu/
Video a túráról: (Dombó TV)
.

2019.08.30-09.01. OKT 14. szakasz Szendehelytől tovább a Naszályon át a Cserhátba

Folytattuk az OKT-t.


1. nap: Szendehely K+ - Rockenbauer Pál kopjafa (GCRPal) - K - Bik-kút (GCBIKK) Naszály tető 652m (GCNaTe) - K - Násznép barlang - Sárkánygödör -  Farkas bérc - Ősagárd - K - Felsőpetény   Táv: 26 km Szint: 920m
Az 1. napi (pénteki) szállás vadkemping a felsőpetényi focipálya mellett.

2. nap: Felsőpetény - - Almásy kastély (GCPROF) - K - Alsópetény - Korpa hegy - Kékesi vadászház - Kecske kő Prónay kilátó (GCRomk) - K - Romhány - Kétbodony Öreg hegy - K - Cser-hát - Galga völgyfő - Júlia major kúria épület - K - Becske -Sztupa (GCBMSZ)  Táv: 30 km Szint: 860m
A 2. napi (szombati) szállásunk a Mader Fagyizó és Szállás helyen Becskén, tetőtéri szobában és sátrakban. Vacsora: kemencében sült pizza.

3. nap: Becske - K - Páncélos forrás (GCSF03) - K - KL -  Szanda vár 527m (GCSZAN) - KL vissza - K - Mária forrás (GCSF02) - Szandaváralja - K - Hucskó hegy - Terény - Orsósmagnó múzeum (GCHejM) - Dobra hegy - K - Cserhátsurány Táv: 24 km Szint:780m

Túravezető: Miklovich Csilla

A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt. 1. nap   2. nap   3. nap


K. Balázs szeretné, ha többször úgy túráznánk, mint a Rockenbauerék. Hátizsákkal, sátorral, vadulva. Na, persze mindig leszavazzuk, pedig a lelkem mélyén egy kicsit én is úgy szeretnék, de sajnos nincs elég erőm hozzá és azt hiszem a csajoknak úgy általában nincs hozzá kondíciójuk. Egy ilyen túrához legalább 12 kg-os csomag kell (vagy még több – a szerk.). 
A mostani túrához viszont találtam egy nagyon érdekes szállást Becskén.  Egy családi háznál a gazdasági épület tetőterét építették be és ott 3 fő elfért. Ajánlottak még egy négy fős sátrat. Hurrá meg van oldva az egyik szállás kicsit olyan nomád módon. Sajnos a másik napra viszont semmilyen hasonló lehetőség nem adódott, pedig az internet összes bugyrát megjártam. Dodi volt a megoldás kulcsa, mikor már nem bírta nézni a kínlódásomat szálláskeresés ügyben azt mondta, hogy elkísér minket és vadulhatunk kedvünkre, mert viszi kocsival a sátrakat.  Így aztán már nem is volt létszámkorlát és 11-en lettünk a túrán.
Szendehelyen volt a találkozó és mire oda értünk, már a naptejeket is elő kellett venni, mert remek idő lett.  Alig indultunk el, a Katalinpusztai kiránduló helyen már is nézelődni valók voltak. Apró szobrocskák, tavacska és kitérő Rockenbauer Pál emlékhelyéhez.
A Gyadai Tanösvény is érdekes volt a szénégető boksákkal és a függőhíddal. Én még ilyen hídon soha nem jártam, nekem már ez is félelmetes volt. Milyen lehet a magas hegyek közötti szakadékokon átvezető függőhíd! 
Nekivágtunk a Naszály megmászásának. Sokszor eszembe jutott, mi lenne, ha a hátamon cipelném a sátrat, ruhákat, hálózsákot, stb. Nekem ez valódi mission impossible lenne. Örülök, hogy nem így alakult, mert gyönyörű tájakon jártunk és így volt energiám élvezni a környezetet és a társaságot.
A Naszály tetején ugyan olyan kilátó van mint a mi Zengőnkön. Persze felmásztunk rá és találgattuk, melyik településeket láthatjuk, és persze mint ahogy minden kilátóban itt is hihetetlennek találtam azt a távolságot, amit kitűztünk magunk elé erre a napra/hétvégére. Ilyen magasságból hihetetlenül messzinek tűnik minden. És persze nekem még az is nagyon furcsa volt, hogy még mindig látjuk a Dunát, annyit mentünk már és azt hittem azáltal távolodunk is. Hát nem nagyon távolodtunk, mert csak kanyarogtat össze-vissza ez a KÉK minket, ami talán nem is baj, mert így rengeteg jó helyre is elvezet.
Én szeretem a KÉK útvonalára kirakott jelzőtáblákat, mert segít abban, hogy navigációs kütyü nélkül is tudhatom, hogy mennyi van még vissza az szállásig. Mire Ősagárdra értünk már olyan meleg volt, hogy nem szívesen jöttünk ki az erdő fáinak védelméből, de sajnos voltak szakaszok, amit nem árnyas fák között jelöltek ki. Ilyenkor örülök, hogy mi a KÉK túráinkat ősztől tavaszig járjuk.
Ősagárdon talákoztunk Dodival, mert amíg mi gyalogtúrázunk, addig Ő kerékpártúrázik a környéken és úgy választotta meg az útvonalát, hogy néha találkozzunk a településeken a pecsételő helyeknél. Ez ad számomra a túrának egy kis plusz örömöt.
Első napunk célja Felsőpetény volt. Itt vadkempingezést terveztünk, ami nem sikerült nagyon vadra, mert egy focipálya szélén verhettük fel a sátrunkat (Dodi intézte nekünk). Ideális hely volt, mert víz volt a kék kútból és egy kocsma is üzemelt a pálya túlsó oldalán. Meglepően jól aludtam. Betudom annak, hogy derékaljakat, matracot bőséggel pakoltam a kocsiba és a főhorkolótól is távolabb ált a sátrunk.  K. Zsuzsinak ez volt az első sátrazós túrája, remélem nem ment el a kedve tőle, azért mert vadkempinggel kezdte. 
Másnap reggel kissé nyirkosan csomagoltuk el a sátrakat, de nem volt idő várni és elindultunk a településen található Almásy kastély felé. Itt tartották fogva Mindszenty József bíborost. A kastély magántulajdonban van, ami nem lenne baj, ha a tulajdonos kicsit nyitottabb lenne a túrázókkal. Felsétáltunk a parkban, mert egy geoláda is található ott, de sajnos a kastély közelébe nem juthattunk, mert elzavart minket a gazda. Sebaj, elmegyünk Alsópeténybe, mert ott is van egy kastély a Prónay kastély. Pazarul fel van újítva és itt a tulajdonos vagy marketinges nagyon kedves volt, de mivel az egész kastélyt bérbe vették arra a napra megkért minket, hogy máskor jöjjünk vissza és megnézhetjük a pazar épületet és a parkot. Sajnos a KÉK túra nem alkalmas arra, hogy vissza-vissza térjünk egy-két elmulasztott érdekes helyre. Nem baj, mert kárpótolt minket a településre begördülő old timer autók sokasága. Georallye volt a környéken és így közelről csodálhattuk ezeket a szép autókat. 
Persze a sok látnivaló mellet pecsételni sem felejtettünk el és persze az útba eső geoládákat is megkerestük.  A Kékesi vadászháznál hosszabb pihenőt tartottunk és ebédeltünk is. Ilyen kényelmes étkezés azért télen nem nagyon adatik meg a túrázónak, mert a hidegben nem ildomos ücsörögni. 
Következő állomásunk a Prónay kilátó. Vadi új építmény lehet, mert hibátlan volt és nagyon igényes kivitelű. Itt találkoztunk Sz. Istvánnal és a túrát már vele folytattuk tovább. Jó a helyismerete, mert párszor már járt ezen az útvonalon. Romhány településre érve ismét találkoztunk Dodival és ismét pecsételhettünk is és persze kocsmázás is volt, mert kellemes ülőgarnitúra hívogatott a sarokban. Ilyen helyen jól el lehet csúszni az idővel, mert jól esik a pihenés, az ital és a beszélgetés.
Tovább indultunk Kétbodony felé, ahol belecsöppentünk a Szilvafesztiválba. Lődörögtünk egy kicsit a kézműves kirakdók között, meg nézegettük a szilvás ételeket. Szerencsére nem siettünk itt sem, mert mászkálás közben ránk szakadt az ég és mindenki fedett helyre tudott menekülni. Igazi nyári zápor volt, mert hamar elvonult és indulhattunk is tovább.
Becske volt a következő szálláshelyünk, de nekem a nap végén úgy tűnt, mintha soha nem érnénk már oda. Hangulatos portán volt a szállásunk, kedvesek voltak a vendéglátóink és nagyon finom vacsorát készítettek nekünk. Reggel nehezen indultunk el, mert igen beszédes volt a gazda és érdekes dolgokat mesélt arról, hogy kezdődött a vendégfogadós életük és hogy alakultak a dolgaik idáig.
Becskén is elkészült egy Sztúpa, melynek a környezete még építés alatt van, ezt is megnéztük. Utána felmásztunk a Szanda várhoz, ami olyan mint egy kilátó. Viszonylag kicsit területű a fennsík és így teljes körpanoráma van a tájra.
Szandaváralja felé elég sokáig gyalogoltunk a napon, ami nem esett valami jól, de kárpótolt mindenért a Vásár-Fia kézműves műhely, ahol hűs szörpöket lehetett inni és szemet gyönyörködtető szép tárgyakat nézegetni. Mikor kipihentünk magunkat indultunk tovább Terény felé. Ezen a településen rengeteg sok időt eltöltöttünk, mert a lányoknak és a fiúknak is volt nagyon érdekes kiállítás. Csipkemúzeum és egy orsós magnó múzeum is található a faluban, ami világraszóló gyűjteménnyel rendelkezik.
Cserhátsurány felé már azt hittem nagy dolgok már nem történnek velünk, erre belefutottunk egy lópatkolásba.  Nem lehetett kihagyni, itt is nézelődni kellett.
Cserhátsurány volt a cél, Dodi már ide hozta az egyik autót, amivel elvittük a másik autó sofőrjét a kezdetekhez és indultunk haza. Kicsit elhúzódott ez az utolsó napunk, de ha rajtam múlik a haladás, akkor biztosan ott alszunk valahol még egy napot annyi érdekes látnivaló volt ebben a napban.
Már várom a folytatást!

Lejegyezte: Miklovich Csilla

Képek:
Keményfi Balázs fotói
Simon Szilvia fotói
Szutor András fotói
Varga Péter fotói

2019.06.19-08.31. Európai kerékpáros körtúra

Útvonal: Magyarország – Horvátország – Szlovénia – Olaszország – Franciaország – Németország – Ausztria – Szlovákia – Magyarország.
 
Az útvonal nagy lépésekben: Száva-völgy - Pó-síkság - Alpokon átkelés - ÉNy irányba Atlanti Óceánig a Loire torkolatához - Innen az EUROVELO 6-on - Loire mentén - Rajna-völgye - Duna mentén.

Kicsit részletesebben: Pécs - Beremend - Eszék - Diakovár - Bród - Zágráb - Ljubljana - Treviso - Padova - Verona - Mantova - Pálma - Cremona - Lodi - Milánó - Trebnje - Torinó - Montgenèvre (1860 m) - Ales - Gramat - Périgueux - Niort - Saint-Nazaire - Nantes - Angers - Tours - Orleans - Digoin - Besancon - Bazel - Schaffnausen - Donaueschingen - Tuttlingen - Ulm - Ingolstadt - Regensburg - Passau - Linz - Krems - Bécs - Pozsony - Bős - Komárom - Tihany –Pécs.

Útvonal adatai:
- 71 nap kerékpározás és 7 nap pihenő illetve tartalék nap
- útvonal hossza: 5.350 km (átlagosan napi 75 km)
- útvonal szintemelkedése: 41.766 m

Jelentkezés: eperjesi.jozsef@freemail.hu

______________________________________________

Az alábbiakban igyekszünk beszámolni Józsi aktuális helyzetéről, megtett szakaszokról, és egyéb információkról:

Józsival minden rendben, nagyon élvezi. Eddig rengeteg kellemes élménye volt, az emberek barátságosak, sokat segítik. Eddig 1700 km-t tekert, jelenleg a franciaországi, Provance Alpokban teker. 2019.07.08.

Józsi útja szerencsés volt eddig. Egyetlen műszaki hibája egy pedálcsapágy tönkrementetel volt, de a helybeliek segítségével megoldódott a pótlása. Józsi megmártózott az Atlanti-óceánban, jelenleg a Liore menti kastélyokban gyönyörködik. Elmondása szerint nem volt szabad szoba számára egyik lakosztályban sem, maradt a sokcsillagos vadkemping.
2019.07.30.

Józsi már a Duna mellett teker, a Fekete Erdő közelében. A társa is megérkezett, akivel hazáig együtt fog haladni. Lelkesedése továbbra is kitűnő!
2019.08.16.

Józsi már Magyarországon teker, hamarosan célba ér!!!!
2019.08.28.

2019.08.29.: Ma este Józsiék Siófok mellett a Cinege forrásnál sátraznak. Holnap, azaz péntek este a Zselicben vernek sátrat, és szombaton fognak haza érkezni.

Gratulálunk nekik!

Józsi jegyzetéből:

A tervezetnek megfelelően 31-én (szombaton) 15:30-ra hazaérkeztünk.
Kaposvártól kísérőink is akadtak. Reggel a fürdő vonattal hárman jöttek: Sz. Betti, O. Jutka, M. Józsi.

A túra 74 napig tartott, de ebből 8 nap pihenő ill. tartalék nap volt. Ezeken a napokon is a mosás után kerékpároztam, csak nem haladtam (csillag túráztam). Így a tervezett táv 5.462 km helyett 6.041 km lett. A szint 27.348 m helyett 31.159 m lett.
Szállások:
motel/hotel:    6
befogadtak:     2
rokonnál:          6
kemping:        17
vadkemping:  42 ebből 2 bivakolás
összesen:       73

A túrán az alábbi nehézségekkel kellett megküzdenem: 8. nap után a sátortörlőm és a tartalék gumipókom az olasz befogadóknál maradt. 3000 km után a bal pedált ki kellett cserélni. Később a sátortörlőnek befogott kéztörlőmet egy buszmegállóban felejtettem.


Túrám során fél Európa megtanult magyarul és megtudta, hogy hol van Magyarország.

Józsi által teljesített szakaszok térkép kivágatokon ITT.



.

2019.08.11-17. Vízitúra a Tiszán Szolnok - Szeged

Korábbi két vízitúra során már megtettük a Tisza Tiszabecs-Tokaj, majd Tokaj-Szolnok szakaszát. Ezen a túrán a Szolnok-Szeged szakasszal gyakorlatilag teljesítettük a Tisza magyarországi szakaszát. 

Térkép és nevezetes helyek

A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.
0. nap Szolnok gyalog  3,7 km
1. nap Szolnok - Vezseny komp  33,7 km
2. nap Vezseny komp - Tiszaug  35,3 km
3. nap  Tiszaug - Csongrád  23,8 km
4. nap  Csongrád - Mindszent  28,6 km
5. nap  Mindszent - Algyő  23,4 km
6. nap Algyő - Szeged  15,2 km


Résztvevők:

Motorcsónakosok:
Be. Jani
Beni
P. Pista
P. István
K. Barnabás
G. Bandi

Bérelt kenu:
R. Laca
R. Ildi
G. Gábor

Vízisikló:
K. Balázs
K. Dóri
K. Gazsó
K. Zsuzska

K. Márti kísérőkocsi

Túravezető: Keményfi Balázs

Képek:
Keményfi Balázs fotói
Keményfi Dorottya fotói
Rostás Laca fotói

Video:
Plántek István videója
Rostás Laca videója

Akinek van fotója, videója, kérem töltse fel egy internetes felületre, tegye nyilvánossá, és küldje meg a linkjét a kemenyfi@gmail.com címre, hogy felkerülhessen ide a blogra.
.