Naprakész túraprogram

Klikk ide!

Várjuk túraötleteiteket, túravezetésre való jelentkezéseteket!
Állítsuk össze együtt a programot, hogy mindannyiunk kívánságának megfeleljen!

A PTKK tagjainak lehetősége van túraötleteik megjelentetésére.
Ha szívesen elmennél valahova túrázni, és túratársakat keresel, küldd el a túra kiírását az alábbi e-mail címek valamelyikére, hogy a "Naprakész túraprogramban" megjelenhessen. 
Ha Te meghívsz a túrádra másokat, akkor mások is meg fognak hívni Téged!
Túrakiírásodat küldd a blogszerkesztők egyikének:
Keményfi Balázs kemenyfi@gmail.com 

Miklovich Csilla mandula47@gmail.com
Rostás László rostaslaca@gmail.com
.

2020.11.29. Pécsváradi Várkör 28,5

A túra részletei a Várkör oldalán ITT.

A túra útvonala (*.gpx formátumban) letölthető ITT.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

A Bükkbe erre a hétvégére tervezett novemberi KÉKtúra a koronavírus miatt sajnos elmaradt, be kellett pótolnom valamivel. Javaslom másoknak is a varkor.hu túráinak teljesítését!

Képek:
Keményfi Balázs fotói

.


2020.11.14. Skóciai Szt Margit emléktúra - helyett

Ebben az évben - sok minden más mellett - le kellett mondanunk a Skóciai Szent Margit emléktúra megrendezéséről.

Egyéni túrázóként azonban, kerülve a csoportosulást, többen felkerestük ezen a napon a Réka várat. Az utánunk érkezőkre gondolva egy fához rögzítve időtálló kivitelben elhelyeztük a szent élettörténetét bemutató szöveget, Ivánbá írását. 


Itt a blogon pedig egy 2013. évi mozgóképfelvétellel emlékezhetünk.

cs.

2020.11.07. Pécsváradi Várkör-Zengő kiskör 14 (GY)

Mivel ezen a napon elmaradt a Mecseki Láthatatlanok teljesítménytúra, az a gondolatunk támadt, hogy pótoljuk egy klubtúrával.

Ezúttal a Pécsváradi Várkör túramozgalom első részének teljesítése került sorra.

A mai túra részletes leírása itt. Ugyanitt olvashatsz a túramozgalom teljesítésének módjáról.

Útvonal: Pécsváradi vár Z+ Lőtér - S- Viki pihenő S- Zengő csúcs S3 Hetényi Pincék - Hosszúhetény - P+ - Pécsváradi vár  Táv: 14km   Túravezető: Keményfi Balázs

A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Képek:
Keményfi Balázs fotói
Dr. Tárnai Márta fotói

.


2020.11.03. Évzáró bringázás Nagymátéra a vadászházhoz

Útvonal: Pécs-kerékpárút-Pellérd-Bicsérd-régi 6-os út-Szentlőrinc-Cserdi-Helesfa-Bükkösd-elágazás Gorica felé-Nagymáté-vissza -Hetvehely-Abaliget-kerékpárút-Pécs. Távolság: 85-90km.

Majdnem minden évben ide szoktam tekerni év végén, amikor az idő engedi. Napos időben indultam el.
Szentlőrincen "tankoltam" azután irány a "hegyek". Bringással nem nagyon találkoztam, néhány erdészeti autó jelentette a forgalmat. Az utolsó másfél kilométer volt csak húzós. A vadászháznál pótoltam az elvesztett energiát és irány haza.
Abaligeten tartottam egy kis pihenőt. A kerékpárútra már szürkületben értem.
Remete-rétig teljesen besötétedett. Ekkor hívtam a családot ne aggódjanak. Azt hittem lefelé könnyebb lesz.
Csakhogy mindent elborított az avar.Így a lámpa fénye alig látszott. Sajnos nincs olyan jó világításom mint Fricinek, vagy Dodinak. Szerencsésen és lassan azért leértem a Teca mamáig. Onnan a közvilágítás már segített.
Hazaérve eszembe jutott Hofinak a rendőrkabaréban elmondott vicce, amikor a miniszteri Mercit gyorshajtáson éri és szabadkozik a VIP személy: "Akkó hamarabb kő elindúni" mondta a rend őre.

Korán sötétedik, tényleg mindenki gondolja meg, milyen messzire indul.

A megtett út:89 km volt

Lejegyezte: Sebők Miklós
.


Eladó kategória váltás miatt, épített országúti bringa.

Alu váz (56-os)

Carbon villa
Campagnolo xenon fékváltó karok 2x9
Campagnolo kerék agyak
Mavic Open pro szegecselt felnik
Continental Grand prix 3000 gumik
23-622
Tectro fékek
Tiagra első váltó
Schimano 105 hátsó váltó
Schimano 105 hajtómű (53-39)
Ritcie ülés cső
X-Mission stucni
Zoom kormány
Új bandázs
Újra bowdenezve
Leszervízelve
Használatból eredő karcok, festék sérülések találhatók a bringán.
Kezdőnek jó indulási alap, vagy téli bringának!
Posta megoldható a vevő terhére!"

Érdeklődni: Berkes Attila +36 70 538-8115

2020.10.(15)16-18. OKT 16. szakasz Sámsonháza - Mátra

Folytattuk az OKT-t, onnan, ahonnan tavaly novemberben abbahagytuk Sámsonházától Sirokig. 

Érkezés után este Sámsonházán sátrazás a faluház tornácán, illetve szállás panzióban.

1. nap: Sámsonháza - Mátraverebély Szentkút (GCSZEF 1-2) - Remetebarlangok (GCSZTK) - Kegyhely -  Mátraverebély PH - K - Ágasvár th. PH - Khsz - Ágasvár (GCAgas) (GCNHMM) - K - Mátraszentistván Táv: 30km Szint: 1150m. Szállás: Mátraszentistván Evangélikus Menedékházban  

2. nap: Mátraszentistván -  - Mátraszentlászló - Piszkés tető - K - Galyatető PH (GC2500) - Sasvári panoráma (GCSAPA) - Útszéli kilátás (GCUTKI) - Vércverés PH - Mátra nyereg - Vörösmarty th. PH - Nagy Hidas völgy - Mátraháza PH - Naphimnusz park (GCNAPH) - sípálya -  Kékestető PH (GCKeTe) - Kis Saskő - Disznó kő - Markazi kapu -  Hármashatár erdészház Táv: 27km Szint: 980m

Sátrazás a Hármashatár Erdészház tornácán, illetve Mátraháza olimpiai edzőtáborban.

3. nap:  Akik Mátraházán szálltak meg panzióban, azok reggel a 6.15-kor induló busszal utaztak Kékestetőre és onnan folytatták a túrát. Hármashatár Erdészháznál találkoztak a sátrasokkal. Majd: Hármashatár erdészház - Szár-hegy (GCSzaH) - Oroszlánvár - K - Domoszlói kapu - Jagus (GCJAGS) - Szederjes tető-vár (GCSZVA) - Jóidő kút - Jóidő nyak - Remete forrás (GCMF02) - Gazos kő (GCGAKO) - Sólyom kút -  Sirok v.m. PH - Sirok  Táv:19 km Szint: 590m. 

A túra útvonala (*.gpx formátumban) letölthető ITT.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.  1. nap  2. nap  3. nap

Túravezető: Miklovich Csilla

Képek:
Keményfi Balázs fotói

Rostás Laca fotói

Beszámoló:

Mivel a túrát még szeptember végén gondoltuk ki, bízva a jó időben, és tudva azt, hogy a „globális felmelegedés októbere” van előttünk, sátrasra terveztük. Annyi könnyebbséget megengedtünk magunknak, hogy a sátrakat ne kelljen cipelni, Dodit megkértük a csomagok táborhelyről táborhelyre való szállítására.

Közeledvén a túra indulásának napjához, egyre több olyan szándékról értesültem a túratársaktól, hogy sátrazás helyett más megoldást kellene keresnünk, részben a napról napra egyre rosszabbá váló időjárás miatt. Ez egy okból problémás volt, miszerint a 2. túranapunkat követő este a Mátra gerincén a tervezett etap környékén semmiféle szálláslehetőség nem volt, ez a pont távol volt a civilizációtól. Másrészt szerettem volna, ha a Kéktúra mátrai szakaszát –októberről lévén szó- igazi kéktúrásként sátorral, és nem panzióban éjszakázva töltenénk.

Szilvi és István megoldást találtak a helyzetre, egy kis logisztika segítségével bevonható lett erre az éjszakára Mátraházán az olimpiai edzőtábor szálláshelye. Így a csapat kb. 2/3-ad része ezt a megoldást választhatta.

Na, de hát térjünk vissza a túra elejére.

Október 15-én csütörtökön délután, munka után indultunk Pécsről két autóval. Az egyik autó utasai Szekszárdon átültek István autójába, és így jutottunk el Sámsonházára, 0. túranapunk éjszakájának helyszínére. A szállásokat Csilla egyeztette le, amit végtelenül profi módon intéz. Ezen az éjszakán jómagam és Laca elveinkhez híven sátorban aludtunk. A többiek egy magánpanzióban a faluban.

Érdemes leírnom, miként tudtuk elfoglalni az előre leszervezett sátorhelyünket. Tudni kell, hogy sötét, hideg, esős este volt, józan embernek nem volt kedve kint lenni ekkor. A sötétben kerestük a megadott utca/házszám szerinti épületet. Nehezen találtuk meg, mivel házszámok ritkák errefelé. Mikor jó eséllyel beazonosítottuk, Lacával ketten bementünk a sötét udvarra. Egy ablakon fényt láttunk kiszűrődni. Örültem, hogy jó helyen vagyunk, várnak minket, hát bekopogtunk. Kijött a polgár a teraszra, mondtuk neki, hogy megérkeztünk. Ő meg csak értelmetlenül nézett ránk a sötétben. Megkérdezte, hogy mit szeretnénk. Az igazságot válaszoltuk neki bátortalanul, hogy „…sssáátrazniii, meg van beszélve” . Biztosan bolondnak nézett minket. Jelezte, hogy ő sajnos nem tud erről, és barátságosan elköszönt.

Kimentünk az utcára tanakodni. A sötétben baktatott felénk egy jóember, érezte, hogy segítenie kell. Megkérdezte, miről van szó, elmondtuk neki. A második ember, aki nem nézett egészen 100-asnak minket. Nem is értem miért, hiszen a „globális felmelegedés októbere van”. Rögtön felhívta mobiljáról X.Piroskát az önkormányzatnál, aki jelezte, hogy Y.Juliskához tartozik az ügy (mindezt sötét este fél nyolckor). Y. Juliska megerősített minket, hogy jó helyen járunk, nyugodtan foglaljuk el a sátorhelyünket.

Hurrá! Kipakoltunk a kocsiból, Sötét van, a hideg eső esik, nem kéne már az elején szétázni, de mi kemények vagyunk, és SÁTRAZNI AKARUNK! Köztes megoldást találva a sátrainkat fedél alatt a tornácon állítottuk fel. Szuper volt, mindent kipipálhattunk: sátraztunk és nem áztunk el. A házban lakó polgár korán lekapcsolta a lakásában a villanyt, nem értettük miért, mint kiderült, igen korán indult másnap dolgozni.

„5” pulóver, tundrabugyi, eszkimó hálózsák, ja és persze polifoam… nem fáztunk. Reggel átnéztem a többiekhez a kb. 120m-re lévő panzióba, hogy lássam, milyen volt a választásuk. A lényeg, hogy mindenki megtalálhatta a számítását.

A reggeli csoportkép után Csilla megnyitotta a túrát. A faluban gyalogolva megláthattuk két házon is a koronavírus nyomát, egy piros figyelmeztető tábla formájában. Kiérve a faluból egy rétre jutottunk, ahol rengeteg (ennyit egy helyen még soha életemben nem láttam) őzlábgombát láttunk. Ez gyakorlatilag egész nap így volt, de csak az első napon. Akár egy kamionnal szedhettünk volna.

Mátraverebély-Szentkút előtt megtekintettük a szentekről elnevezett forrásokat, valamint a Barátlakásokat. Ez utóbbi nem volt a Kék útvonalán, de kár lett volna kihagyni. Szentkúton komoly feljlesztéseket hajtottak végre a zarándokok számára. A ferences búcsújáróhely következő ütemének építése jelenleg is folyik, megtartva a környezetbe illő, Szent Ferenchez is köthető, erdei hangulatot. A Barátlakásokkal és Szentkúttal sokat elidőztünk. Dodi –aki az aznapi célból, Mátraszentistvánból szemben indult felénk- ránk csörgött, hogy merre járunk, nem hitte el, hogy még csak Szentkúton tartunk. Mit tehettünk volna, ha sok volt a látnivaló.

Mátraverebélyen visszaemlékeztünk, Iván bával 2009. júliusában tett Nógrádi Várak című bringatúrára, mikor a faluban lévő gótikus templom gazdája több óra leforgása alatt a templom minden részletébe beavatott, még a padlásra is felvitt minket.

Mátraverebély után jött a kemény fizikai megpróbáltatás, nekiindultunk a Mátra meredélyeinek. A hegyoldalból a felhők ellenére egészen tűrhető kilátásunk volt a környékre. Egészen Ágasvárig tartott a kaptató, ahol a vár alatt Dodi várt minket. A várhoz a többséggel kitérőt tettünk, maga a vár helye, a kilátás, meg persze a geoláda miatt. A következő szakasz a szállást adó településünkig, Mátraszentistvánig a Mátra gerincén haladt. Többször volt lehetőségünk a kilátásra. István javaslatára Szentistvánon hárman még megnéztük a kilátót, láthattuk a Mátra oldalában egymás fölé épült falvakat.

Szállásunkat Csilla az Evangélikus Menedékházba szervezte, ami egy új építésű, minden igényt kielégítő korszerű épület nagy társalgóval, emeletes ágyakkal berendezett nagy szobákkal, korszerű vizesblokkokkal. Ja, és mindenki piros vendégpapucsot kapott, amit egy fényképen meg is örökítettünk.

Másnap reggel felhős, szemerkélő esős idő fogadott bennünket, ami igazából egész nap kitartott …. a „globális felmelegedés októberén”. Szürke, ködös, szötyörgő esőben folyamatos emelkedővel jutottunk a Piszkés-tető csillagvizsgáló közelébe. Feltételezhetően a csillagászoknak ez idő tájt nem sok dolguk akadhatott. Hamarosan Galyatetőre értünk. Elsőként  a Magyar Sí Szövetség galyatetői edzőtáborának bejáratát pillanthattuk meg. Majd a ködben a Kodály-templomnak is nevezett Magyarok Nagyasszonya templom alakja tűnt elő. Döbbenetes, hogy a közelmúltban felújított templomban a rongáló vandálokkal kell küzdenie a fenntartónak. Galyatetőn megpillanthattuk az első hófoltot. A szállodát éppen felújítják, viszont a mellette pár évvel ezelőtt létesült turista centrum működik. Nem hagyhattuk ki a galyatetői kilátót, melyet felújítása során úgy magasítottak meg, hogy a felső részében bivakszállást alakítottak ki. Csilla vágya volt, hogy ha majd a Kéken ha itt járunk, mindenképpen aludjuk a toronyban. Ez most nem volt megvalósítható, talán nem kell magyarázni.

A következő szakaszon feltehetően igen szép helyen jártunk, a Mátra gerincén, de sajnos ebből sokat nem láttunk, mert a felhőkben jártunk. Máraháza előtt István a híres mátraházi palacsintát emlegette, amit a parkolóban egy korábbi túrája során evett. Ki voltunk éhezve, meg hát bőven ebédidő is volt. Nem hagytuk ki. Volt, aki palacsintát, volt aki lángost termelt be, egy kis növekedést okozva az aznapi feltételezhetően nem túl nagy vendégforgalomnak. A gyors ebédet lezavarva (mivel már fél kettő volt és még sok volt hátra), nekivágtunk a Kékes csúcsúnak. Elhaladtunk a ma esti panziósok szállása (Mátraházi edzőtábor szállás épülete) mellett. Kemény emelkedő következett, hiszen az ország tetejére kellett felkapaszkodnunk. A Kék most már nem a sípályán megy fel a csúcsra, hanem egy annál hosszabb, kerülő úton. A sípálya felső végénél pózoltunk a webkamerába, az otthoniaknak meg szóltunk, hogy a neten nézzenek meg minket, milyen is egy rendhagyó októberi kéktúrázás. Az 1014m-es csúcson aztán elkezdődött a fotózkodás így, úgy, amúgy. Laca egy legénykori fotóját igyekezett megismételni. Minden olyan lett a fotón, mint akkor, csak ő lett sok évvel bölcsebb. Pecsételés után a csapatunk kettévált. A panziót választók a sípályán visszagyalogoltak Mátraházára. Csilla, Laca és én tempósan továbbgyalogoltunk az előre eltervezett sátras táborhelyünkre, a Hármashatár Erdészházhoz. Dodi itt várt minket a csomagokkal. Még éppen elhagytuk Kékestetőt, mikor érdeklődött, hogy merre járunk, pedig még egy jó másfél óra gyaloglás volt vissza. Kértük Dodit, hogy gyújtson tábortüzet, hogy mire megérkezünk, legyen, hol melegedjünk.  Ezen a szakaszon néha a felhők alatt kitisztult a táj, így leláthattunk a magasból.

Dodi az erdészháznál türelmesen várt, közben leleményes módon gyújtott tüzet a vizes fákból. A fákat a nála lévő turista gázfőző fölött megszárította, így könnyebben kapott lángra. A házhoz megérkezve kaja, majd sátor állítás következett. Közben a tűz mellett állva –más lehetőség nem lévén- jót beszélgettünk és szárítkoztunk. A lehetőségeket kihasználva ismét a ház tornácán állítottuk fel alvóhelyünket, bízva a tornác eső és hideg ellen adott védelmében, és abban, hogy éjszaka nem fog ránk dőlni, mert a tornác tartóoszlopai nem voltak túlságosan meggyőzőek. Végül reggel nem megfagyva, épségben ébredtünk.

Bőven volt időnk az indulással, mert a többiek a reggel 6 órás busszal Mátraházától felutaztak Kékesre, és a két órás gyalogutat, amit mi még előző este tettünk meg, azt nekik most reggel kellett megtenniük.

Az utolsó napunk gyönyörű lett. A kék ég sok helyen előbújt, a levegő kitisztult. Utolsó napunkon nem várt ránk nehéz szakasz, kisebb emelkedőkkel tarkított folyamatos ereszkedésről volt szó. Közben élveztük azt, ami az előző napokon kimaradt a gyönyörű kilátást és a jó időt. Sirok vasútállomáson bélyegeztünk. Úgy éreztem, hogy megérkeztünk. Fejben nem gondoltam arra, hogy a falu közepén váró Dodiig még kb 2,5 km aszfaltozás vár ránk, ez nekem nagyon hosszúnak tűnt. 

Dodi elkísért minket a helyi étteremig, ahol az utasainak bepakolás következett az autójába. Sofőrünket, Istvánt is elvitte Sámsonházáig, az autójáig. Gáborral és Lacával addig mi az étteremben, illetve annak taraszán várakoztunk.

István is megérkezett az autóval, mi is haza indulhattunk. Tartalmas napokat tudattunk magunk mögött. Az utolsó napot leszámítva lehetett volna jobb időnk is.


A következő szakaszt november második felére terveztük, de időközben a koronavírus miatt nem valósíthattuk meg. Ami késik, nem múlik. Amint lesz rá lehetőség, folytatni fogjuk.

Lejegyezte: Keményfi Balázs

2020.08.10-15. Kerékpáros csillagtúra a Fertő-tó környékén

Ezúttal nem vándor kerékpártúrát szerveztünk, hanem egy majd' egyhetes csillagtúrát. Központja Fertőrákos Szent Kristóf Sátorszállás volt. Autós megérkezés után sátorverés következett, majd felkerestük a legközelebbi fürdőhelyet a Fertő-tóban, mely a pár kilométerre lévő az ausztriai Mörbisch (Fertőmeggyes) településen volt. Nagyon klassz strand, fizetős, de nem drága. Kellemes a tó, de van a parton medence is. Medence lakhelyünkön is van, Fertő-tó viszont nincs, így a tavat választottuk. Visszaúton érintettük a Páneurópai Piknik helyszínét.

Másnap a Soproni-hegységen keltük át déli irányban, és Brennbergbánya mellett léptük át a nyitott határt, majd a hegység déli lábánál Ausztriában tekertünk, kereszteztük az egykori római út nyomvonalát. Sopronba visszaérve jót estebédeltünk Nagymama Kifőzdéjében. A szálláson este megbeszéltük a másnapi tervet.

Harmadik napon a csapat egy része rövidebb túrát kívánt, ők Fertőrákos - Oggaut tekerték nézelődéssel, a csapat másik része, keleti irányból indulva megkerülték a Fertő-tavat. Szép, élménydús, sportos körút volt.

Negyedik nap a teljes csapat Fertőrákosból indulva Eisenstadtba (Kismarton) tekert, Haydn mester nyomába. Útközben megtekintettük Margitbányán a gigantikus méretű kőbányát. Eisenstadtból visszafelé más úton mentünk, hogy körtúra legyen. Igen meleg volt, erős széllel, ami rendkívül megnehezítette a haladást. Közben részesei lehettünk egy Ausztria-kerülő bringaversenynek. Nagyfokú elismerésünk a résztvevőknek. Somfalva és Ágfalva között megnéztük a vasfüggöny maradványait. Sopronban ismét meglátogattuk Nagymama Kifőzdéjét.

Ötödik nap voltak akik bringával, voltak akik autóval Fraknó várát keresték fel, de volt aki a Soproni-hegységben az országhatár mentén tett gyalogos körtúrát.

Hatodik nap a teljes csapat autókkal megközelítette Bécset, majd Bécs széléből indulva egy közel 50 kilométeres körtúrát tett meg Ausztria fővárosában, megtekintve a híres látnivalókat. Érdekes volt viszont látni a város peremvidékét is, megtapasztalni azt is, hogy élnek ott az emberek.

A hetedik napon a hazautazás volt a program.
Kellemes hetet töltöttünk együtt.

Lejegyezte: Keményfi Balázs túravezető


A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) illetve műholdfelvételről megtekinthető itt:

2020 08 10 Morbisch - Páneurópai piknik
20km 170m szint  GPX   Bikemap

2020 08 11 Soproni-hegység 
70km 700m szint  GPX   Bikemap

2020 08 12 Fertő-tó körbe
127km 210m szint  GPX   Bikemap

2020 08 12 Fertőrákos - Oggau 
35km 150m szint   Bikemap

2020 08 13 Fertőrákos-Eisenstadt 
66km 410m szint  GPX   Bikemap

2020 08 14 Soproni-hegység Vasfüggöny (GY)
30km 730m szint GPX   Strava

2020 08 14 Fertőrákos - Fraknó vára
88km   GarminConnect

2020 08 15 Bécs
46km 260m szint  GPX   Bikemap

Képek:
Buják Eszter fotói 
Földes Csaba fotói 
Keményfi Balázs fotói 
Keményfi Dorottya fotói 
Rostás Laca fotói 
Simon Szilvia fotói

.

2020.08.02. Tekergés alig ismert falvakban és Szellemkastély nézés

Útvonal:  Pécs - Pellérdi kerékpárút- Pellérd- Aranyosgadány- Zók- Bicsérd- régi 6-os út- Tarcsapuszta- Cementgyári út- Királyegyháza- Sumony- Szentegát- Dencsháza- Bodorfapuszta Perczel Kastély- Katádfa- Bánfa- Rózsafa- Mezőgazdasági betonút - Szentdénes- Királyegyháza- Tarcsapuszta- régi 6-os- Bicsérd- Zók- Aranyosgadány- Pellérd- Pécs
Táv: kb. 104 km   színte sik terep.
Túravezető: Kónya Tamás

Kedvcsináló:
https://www.youtube.com/watch?v=ssUZJkas3y0 
https://elherdaltorokseg.blog.hu/2016/12/04/perczel_kastely_rozsafa

Képek: 
Miklovich Csilla fotói
Bodrogi Frigyes fotói

Túraleírás:
2020. 08. 02. Bodorfa kastély avagy az utak túrája.

Mint ahogy minden túraleírásom nagyon személyes, valószínű ez is az lesz. Talán azért, mert akkor tudok és akarok ilyen írásokat csinálni, mikor nagy élmények érnek és valószínű tele vagyok endorfinnal. Most talán azt dolgozom ki magamból. 
Már a kiíráskor is nagyon tetszett a túra, az útvonala is nagyon csábító volt és persze az is, hogy volt benne kastély is.
Mondjuk kicsit féltékeny is voltam Tamásra, hogy Ő mutatta meg ezt a kastélyt, mikor ki akartam sajátítani a „Kastélyos tekerés” kerékpár túrákat. 
Ezen a hétvégén nagyon meleg volt. Ilyenkor vagy strandra megy az ember vagy tekerni. Mi ezt az utóbbit választottuk. 
A túra kezdetéhez a most épülő kerékpárúton érkeztünk. Szerintem még nem lehetne használni, de így sokkal biztonságosabb volt odajutni, mintha az elkerülőt használtuk volna a pellérdi kerékpárút megközelítéséhez. A szokásos útvonalon hagytuk el Pécset az a Pellérd-Aranyosgadány-Zók-Bicsérd szakasz. Ugyan vannak benne dimbek-dombok, de ezek a túra elején még vállalhatók különösen úgy, hogy a túra kiírás szerint az összes táv 65 km lesz. Igaz a túravezető jelezte nekünk, hogy talán kicsit hosszabb lesz, de tud rövidíteni, de gondoltuk kicsit több még belefér a lábunkba. Itt a leírás elején elárulom,  hogy a túra nekem 105,76 km-lett. Belefért a lábamba még ez is, de így utólag örülök, hogy nem szóltam azoknak a barátaimnak, akikkel szeretném megszerettetni a kerékpározást. Azt hiszem nem örültek volna ennek a „kis” többletnek. 
Bicsérd után rátértünk a régi 6-os útra, ami sajnos egyre rosszabb, de még kerékpározható. Mindig szóba kerül, hogy milyen jó kerékpáros út alap lehetne.
Tarcsapusztánál elkanyarodtunk Királyegyháza felé és a cementgyárnál rátértünk a kerékpárútra. Királyegyházán frissítőket vettünk magunkhoz a helyi boltban és jó volt kicsit pihenni, pedig itt még senki nem volt fáradt. 
Sumony felé vettük az irányt, de Sumony után nem mentünk el a következő településre, hanem Szentegát felé letértünk egy viszonylag jó útra, ami egy magas gáttal védett vízfolyás mellett, fölött haladt. El nem tudom képzelni, hogy mikor lehet ebben a mederben akkora víz, hogy ilyen két lépcsős gátra van szükség. Remélem a következő 5 évben esik annyi eső, hogy megtelik a meder és valaki elvisz ide egy rövidke evezésre. 
Szentegáton megpihentünk a vadgesztenye fasornál a kastély és a kápolna között. Gyönyörű mind a kettő. Aki még nem járt erre, az ne hagyja ki. 
Dencsháza felé indultunk, majd a faluból Katádfa felé fordultunk. Itt már elég rossz minőségű úton jártunk, de nem gondoltuk, hogy ennél lesz rosszabb. Katádfa előtt rákanyarodtunk a Bodorfán (nem önálló település) található kastélyhoz vezető földútra, ami olyan rossz volt, hogy úgy érezhettük magunkat, mint a kötéltáncosok. Nagyon kellett figyelni azokra a szűk járható részekre, ahol tudtunk kerékpározni. Aztán megérkeztünk a kastélyhoz. 
Sajnos nagyon elhanyagolt a környezete és maga az épület is. Életveszélyes. Mindig eljátszunk a gondolatattal, hogy ha a miénk lenne hogy újítanánk fel. Ez az épület már nem felújítható. Ha még valaki látni szeretné mostanában keresse fel, mert nemsokára már be sem lehet menni a növényzettől. Igaz már most is életveszélyes a bent tartózkodás. K. Tamás elmondott az épületről pár érdekes dolgot a tulajdonosról a szellemjárásról és a múltjáról. 
Mikor tovább indultunk, jöttem rá, hogy én ehhez a kastélyhoz nem is találtam volna ide, akkor hogy szervezhettem volna meg a túrát. Igaz elküldtem volna Dodit előbb, hogy derítse fel. Ő mindent megtalál nekem. 
De ez most így volt jó. Valójában a kastély is érdekes volt, de szerintem ezen a túrán az volt a legérdekesebb, hogy minden rendű és rangú útvonalon jártunk szerintem már a kastélyhoz érkezésünkig. Kivéve főközlekedésű utat és autópályát. A túra eleje építés alatt álló kerékpárút, majd igazi kerékpár út Pellérdig, aztán autóút aminél nagyobb forgalomra számítottam Bicsérdig. A régi 6-os a maga „bájával” és Királyegyházán ismét jó minőségű kerékpár út. Aztán Sumony felé jött egy autóút aminél nem számítottam nagy autóforgalomra, erre olyan sok autó jött, hogy nem volt érdemes egymás mellett tekernünk. Szentgát felé viszont igazi bringásoknak való útszakasz jött, mert hárman is tudtunk egymás mellett tekerni. Itt a madár sem jár ilyenkor. Majd a kastélyhoz vezető kötéltáncos földút. És még nincs vége az utas kalandjainknak. 
Katádfa-Bánfa-Rózsafa útvonalon indultunk tovább ezekben a falvakban rengeteg gólyával találkoztunk, akik nagyon furcsák voltak. Aztán rájöttünk, hogy azért, mert valójában még gyerek gólyák csak a méretük már teljesen kifejlett. Bénáztak a templom körül és a villámhárítón akartak megállni, ami persze nem sikerült és kitárt szárnyakkal egyensúlyoztak és egyszerre 5 gólya bénázott az épületen. A gólyás élményünk után Bánfára értünk és persze itt is voltak gólyák. Ezek a madarak nem féltek tőlünk ott sétáltak az úton és egész közel engedtek magukhoz. Szerintem ők is nagyon fiatalok lehettek és még nem volt rossz élményük, meg talán még nem szerettek nagyon repkedni, jobb volt nekik sétálni. Jó lesz, ha minél előbb megszeretik a repkedést, mert nemsokára indulhatnak melegebb éghajlatra. 
Bánfa után Szentdénes felé egy olyan útszakaszunk volt, ami az előbbi felsorolásban nem szerepel és ez a tsz út. Nem tudom, hogy mindenki tudja-e, hogy nekem ez mit jelen. Ez az út fajta nekem az, amikor hatalmas téglalap alakú betonozásokkal alakították ki az utat és a traktoroknak ez biztosan remek, de a kerékpáros nem szereti, különösen azt amelyik már nagyon sok éve nem karbantartott és jó sok helyen felfagyott. Azért haladtunk egész jól, mert rutinosak vagyunk már az ilyen utakon is. És itt még nincs vége az úti kalandjainknak.
Szentdénesen van egy olyan templom, ami nekem kicsit szégyenlősnek tűnt. Azon az oldalon, ahol közlekednek az embereknek a hátsó fele van és mikor szerettem volna lefényképezni a homlokzati oldalát azt sem igen lehetett mert szerénykedik és az épületekkel körbeépített elejét csak oldalról lehet fotózni. Szóval ez egy szégyenlős templom szerintem.
Királyegyházára érve frissítettünk a szokásos boltban. Most már hosszabb pihenőt tartottunk mert már éreztük a kilométereket a lábunkban. 
A település végén a kerékpár úton tekertünk Szentlőrinc felé, mert gondoltuk legyen benne egy kis kerülő és fagyizunk a városban egyet. Jól esett itt is pihenni. 
Irány Tarcsapuszta a nagyon jó minőségi kerékpár úton, majd rátértünk a régi 6-os útra Bicsérd felé.
A falu elején kitaláltuk, hogy rövidítünk és elindultunk egy igen jóminőségű földúton amiről nagyon szép volt a rálátás a Jakabhegyre. Sajnos nagy elektromos vezeték és kandeláberek kicsit belerondítanak a látványba. A földút egyszer csak átment fűútba, ami még jól járható volt addig, míg vége nem lett és egyszer csak jött a tarló. A fiúk megnézték az okostelefonjukat és kicsit visszafordulva elkezdtünk körözni és körözni a szántóföldek között, hol jó irányba és akkor örültünk, majd teljesen ellentétes irányba (mert nem volt más felé út), akkor nem örültünk. És csak találgattunk, hogy hol fogunk kikötni, Szentlőrincen, a Markó csárdánál vagy a Cserkúti vasútállomáson, mert ebbe a körözésbe minden lehetséges volt. Szerintem aki eddig elolvasta a túraleírást, az már sejti, hogy lesz még egy út a túránk során, amit teljesen kizártam, hogy olyan útra biztosan nem fogunk eljutni. Hát eljutottunk. A nagy tekergésben a Tortyogóhoz jutottunk és sajnos a 6-os főközlekedési útra ki kellett mennie a csapatnak. És melyik időpontban? Amikor a Pécsiek pont jöttek haza a Balatonról. Hatalmas volt a forgalom. Nagyon rendesek voltak az autósok és türelmesek, csak egyetlen kocsi dudált ránk az sem azért mert mérges volt, hanem azért, mert a lányom volt. 
A pellérdi elágazás buszmegállójában elbúcsúztunk egymástól és megkértem S. Attilát, hogy ha megteheti akkor kicsit tekerjen rá az autópályára, ha már arra felé megy haza. Nem hiszem, hogy megtette. Pedig a Ptkk-s kerékpárosok már jártak autópályán Triesztben. Nem volt nagy élmény, ezért úgy gondolom, ez az útféleség a kerékpárosok életéből kimarad. 

Lejegyezte: Miklovich Csilla

.


2020.07.11-12. Két napos evezős túra a Dunán

Két napos kenutúra, Keselyűs Sió - árvízkaputól  Mohácsig.

Szombat:  Találkozó Keselyűsön, a Sió árvízkapunál, 9 órakor.
25 km evezés a Dunán, fürdés, napozás a homokon, majd Baján sütés-főzés, evés-ivás, pihenés, mulatás.

Vasárnap:   10 órakor vízreszállás, 32 km evezés, homokpadok támadása, majd a nap végén kikötés a Sokac-révnél.

Túravezető:  Kónya Tamás

Szombat reggel 5-kor indultunk, a sofőrünk pontos volt gyorsan beszórtuk a nagy kombi autóba cuccaim és már mentünk is a velem egy kenuban evező szintén pécsi újkeletű túratárs ért P. Katáért akihez még így is kicsit a megbeszélt idő előtt érkeztünk, de Ő már kint állt a ház előtt. Gyorsan beraktuk a holmiját az autóba és már mentünk is Mohács felé. A Lacáék Vokányból jöttek hárman és velük Szajkon találkoztunk a bólyi elágazásnál. Innen együtt mentünk Mohácsra ahol két külön helyen kellett felrakni és lekötözni a két bérelt kenut a kocsikra.
Mikor ezzel is meg voltunk, akkor végre indulhattunk a Keselyűs Sió Árvízkapu felé, ahová mi érkeztünk meg elsőnek, így volt időnk nyugisan lepakolni a hajókat és kicsit még nézelődni is, de már nagyon vártuk az indulást, mert a sok frissen kikelt szúnyog mind megtámadott minket és jól megreggeliztek belőlünk.
Kis idő múlva szépen szállingóztak a többiek is köztük a Miklovich familia is megérkezett, viszont a fő túravezető a tőle nem megszokott módon késett egy kicsit, ezért kb. fél 10 lett az indulás ideje.
Mi az elsők között vízretettük a kenujainkat és így volt egy kis időnk nézelődni, fotózni.
Mikor mindenki vízreszállt elindultunk a Nagy Duna felé ami úgy kb. 2 km-re van még az Árvízkaputól. Kis bemelegítő evezés után kifordultunk  a  Dunára, addigra mindenki megszokta a kenu imbolygását és belejött az evezésbe is. Az első homokpadon amint lehetett kikötöttünk és összevártuk a  kis csapatot. Ami ekkor már 8 hajóból és kb. 20 főből állt, de később még csatlakoztak mások is.
A 4 m feletti vízállás miatt kevés volt a kikötésre és  strandolásra alkalmas homokpad, de mi minden jó helyet kihasználtunk a 30 fokos melegben.
Baja előtt mi és Lacáék bementünk a Kis-Duna ágba ami egy 3 km-es kunkor és jó fürdőhely. Itt egy kis homokzátonyon ki is kötöttünk egy kis strandolásra és kajálásra majd a bajai híd alatt átevezve szépen beértünk a Sugóba ahol a többiek már javában sátrat állítottak és már grilleztek, sőt már a jókedv is a tetőfokára hágott. Mi is felvertük gyorsan a sátrainkat és jól bekajáltunk.
Közben elkezdett beborulni, jött  a vihar  este 6 után már felerősödött a szél, de esni szerencsére csak fél tíz felé kezdett. Szerencsére nem volt olyan nagy vihar. Reggelre jó 10 fokkal lehűlt a levegő, de nem volt igazán rossz idő.
Mi Lacával elmentünk a Lidl-be friss reggeliért, majd reggeli után sátrat bontottunk és csomagoltunk. Mi a két kenunkkal megkerültük a Petőfi-szigetet a Súgón így egy kicsit lemaradtunk a többiektől akik már kimentek a Dunára és elindultak Mohács felé. Mire mi is kiértünk a Dunára ők már nem is látszottak, de ezzel nem törődtünk és szépen a magunk tempójában mi is csorogtunk Mohács felé, közben a homokpadokon pihntünk itt-ott, majd a Kádár-szigete kajaszünetet tartottunk  ami egy szép hely.
Közben megbeszéltük, hogy mi P. Katával a Kádár-sziget mögötti belső ágon kerüljük meg ami izgalmasabbnak ígérkezett. Lacáék a főágon mentek tovább.
Arra számítottam, hogy  sziget mögött ennél a vízállásnál lesz egy szűkület, ahol lesz egy kisebb zubogó,de végül a szűkületnél sekély volt  a víz annyira, hogy szinte megfeneklett a kenu. Mire mi kiértünk újra a fő Duna ágra addigra a Lacáék egy jó kilométerrel előttünk voltak. Szerencsére egy homokpadon bevártak minket ahol meg is ebédeltünk.
A következő megállónk a Kandafoki homok volt. Itt strandoltunk egy utolsót a közben felmelegedett időben. Innen már hamar leértünk Dunafalvára ahol felkerestük a töltés túloldalán lévő könyvtárat :) vagyis a kocsmát, ahol erőt gyűjtöttünk az utolsó 10 km-re. Ezután már a mohácsi Sokac-rév jött ami a végcélunk volt. Kikötés után kipakoltuk és kitakarítottuk a kenukat  közben Lacáék elmentek az Árvízkapunál hagyott autójukért. Közben értünk is megjött az odarendelt autónk, amivel visszaszállítottuk a kenukat, majd hazaindultunk.
Szerintem jó kis túra volt!
Gyönyörködjetek a feltett fotókban és legközelebb gyertek ti is!

Lejegyezte: Kónya Tamás 


.

2020.07.04-05. Révfalui bringás hétvége

Szombat: Kerékpártúra Pécsről Révfaluba:  Pécs - pellérdi bringaút - Görcsöny - Ócsárd - Diósviszló - Rádfalva - Kórós - Sámod - Baranyahidvég - Vajszló - Lúzsok - Kemse - Zaláta - Drávasztára kikötő - Révfalu
Táv: 64km  Túravezető: Keményfi Balázs

Délután bográcsozás, kemencézés. Este strandolás Sellyén, strand után sötétben visszatekerés Révfaluba.

Vasárnap szabad program, illetve csoportos hazatekerés.

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
Földes Csaba fotói
Keményfi Balázs fotói
.

2020.06.27. Tekergés dimbes-dombos szép tájakon Sváb falvak között

Útvonal: Pécs - Újhegy - Bogád - Pécsvárad - Lovászhetény - egy bányató megtekintése és esetleg egy csobbanás - Feked - Véménd - Palotabozsok (vagy az új elkerülő) - Somberek - Mohács - Székelyszabar - Himesháza - Geresdlak - Kékesd - Erzsébet - Pécsvárad - Pécs
Táv: kb 110 km 
Túravezető: Kónya Tamás

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
.

2020.06.20-26. Tisza bringatúra II.

Két év alatt, pontosan 12 nap alatt sikerült letekerni kerékpárral a Tisza vonalát az Ukrán határtól a Szerb határig ( ebből tavaly 8 napot, idén 4 napot). A déli határtól (Szeged alatt Tiszasziget) még 3 napig tekert a csapat egy része, hogy Mohácsig is körülnézzünk. Az összes megtett táv 1051 km ( ebből tavaly 544 km). A program alapja a geoládagyűjtés a Tisza mentén, mert ahol láda van ott van valami látnivaló, érdekesség! Az idei túrán sikerült 37 db-t begyűjteni! Az ország legalacsonyabb pontjától ( ez  egyben a Tisza túra végét is jelentette) a csapat "inkább kerékpáros" része a nézelődés helyett a sportteljesítmény helyezte előtérbe, és így 128 km egyben tekert (Tiszaliget-Baja). Az első két nap esős, záporos idején kívül végig nagyon jó idő volt. Igazán csak egyszer sikerült jó rendesen megázni. De ez sem volt vészes mert az esti búcsúnapsütés még megszárított bennünket.

Lejegyezte: Nagy Balázs túravezető

Képek és GPS trackek:
Nagy Balázs fotóival
1.nap:

2.nap:

3.nap

4.nap

5.nap

6.nap

7.nap

2020.05.30. Pécs-környéki 5 tó bringával

Útvonal: Pécs-Malomvölgyi tó- Pellérdi tó- Bicsérdi tó- Bodai tó-ismeretlen útvonal-Kővágószőlősi tó-Pécs  Táv: 56 km
Túravezető: Miklovich Csilla

Képek:
Miklovich Csilla fotói
.

2020.03.15. Dél-dunántúli Piros túra 9. szakasz Szorosad - Kapoly (Gy)

Útvonal: Szorosad - Tóti-erdő - Kára - Miklósi - Zics - Nágocs  kastélypark - Andocs - Tojárító - Képes-fa - Kapoly   Táv: 36 km  Szint: 590m  Túravezető: Rostás László

A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Képek:
Keményfi Balázs fotói
.


2020.03.12. Közlemény

Tisztelt Klubtársak!

A mai napon egy központi intézkedés miatt nem tudtuk az Évadnyitót megtartani. Minden érintettől elnézést kérünk! Eperjesi Józsi élménybeszámolóját egy nyugalmasabb időben hallgatjuk majd meg. 

                                             PTKK vezetőség

2020.02.29. Kalandos gyalogtúra Mecseknádasdról Komlóra

Útvonal: Mecseknádasd - P sáv - P sáv, P+ együtt - jobbra P+ -a réten balra S +  - Váraljai tavak (pihenő)- K+  Farkas-árok - K+ - Zobák akna K+ -  Komló
Táv: kb. 25 km    Szint: kb 750 m

Túravezető: Kónya Tamás

Képek:
Kónya Tamás fotói
.

2020.02.15-16. Somogy Turistája - 2. szakasz. Lad - Bárdudvarnok

A Somogy Turistája túramozgalom kötelező és ajánlott érintési pontjait egy útvonalra felfűzve kívánjuk a KÉK mintájára a téli szezonokban gyalogosan teljesíteni. A túra útvonala jelzett és jelzetlen, általunk előre be nem járt útvonalakon halad, ezért az élmény garantált :-). Bélyegzés az érintés pontokon + geoládázás.

1. nap útvonala: Lad - Visnye - Visnyeszéplak - Pali betyár sírja - Zhsz - erdészeti műút - jelzetlen út - Kardosfa - K - Khsz - Zselici Csillagpark kilátó (GC272M) - Khsz - Ropoly (GCROPO) - jelzetlen utakon Zselickisfalud Szilvásszentmárton - Knsz - Patca Katica Tanya Táv: 36 km Szint: 700m

A túra útvonala (*.gpx formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

2. nap útvonala: Patca Katica tanya  (GCPATC) - Patca - Csipány forrás  (GCSIPA) - K - Szenna  (GCSZSK) (GCSZOT) - Jelzetlen út - Knsz - Bárdudvarnok Arborétum Madár-és élménypark - jelzetlen út - Felső Zsippó elhagyott temetője - jelzetlen út -  Petörke völgy (GCPTER)  - Bárdudvarnok (GCPOPA) Táv: 21km Szint: 340m

A túra útvonala (*.gpx formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Megkezdtük a Somogy Turistája túramozgalom második szakaszát. Ladra busszal érkeztünk. Szerencsénkre nagyon szép nap köszöntött ránk. Ismétlésként újra elhaladtunk a Hoyos kastély mellett, hiszen a parkján keresztül haladva tudtuk elérni a Gyöngyös patakot, mely mellett vezetett tovább az utunk. (A kastélyt tábla szerint nem szabad megközelíteni, de egyes internetes források szerint ez a kastély tulajdonosát nem zavarja.)
Érdekesek voltak a kastély fa szerkezeteinek faragásai, a díszes kémények. A kastély mögött egykor színpad és nézőtér működött. A kastély mögötti park szép ligetes, formás fákkal.
A Gyöngyös patak mente, majd a Visnyei vízfolyás melletti rétek nagyon hangulatosak voltak.
Visnye faluban kissé megállt az idő, az egykori iskola épületének falán még az ÁLLAMI ÁLTALÁNOS ISKOLA felirat díszeleg az akkori címerrel.
Visnye után egy elhagyott szőlővidékre értünk, frissen megformázott löszmélyúton. Visnyeszéplakról többször lehet olvasni megjelenő cikkekben, ez a falu felkeltette az érdeklődésemet. A faluba a város zajától eltávolodott családok találtak otthonra, akik helyben gazdálkodnak, lehetőség szerint a lehető legtöbb dolgot maguktól előállítva. Hogy minél többet lássunk belőle, letértünk az útról, és egy erdős részen át haladva értük el a falu déli, nagyobb részét. Nem hagyományos falut kell elképzelni. Az épületek egymástól távol vannak, egyiktől talán nem is látszik a szomszédos. A falu központjában megtaláltuk Pali betyár sírját, egy szépen kialakított közösségi teret kemencével, iskola épülettel, haranglábbal. Szerencsénkre éppen déli 12 órakor voltunk ott. Egy helyi jóember pontosan időben kézzel harangozott, majd ennek végeztével dolgára sietett. Itt tartottuk a déli pihenőnket is. 
Kardosfán a hotel recepcióján bélyegeztünk, majd egy népes, budapesti kéktúrázó csoporttal találkoztunk. Megnéztük a környék új nevezetességét a Zselici Csillagparkot. Az épületben kértünk pecsétet, kávét stb., majd felmásztunk az impozáns 25m magas, precízen megépített fa kilátóba. A kilátó tetejéről a Badacsonyt is láthattuk a távoli homályban.
Ereszkedés után Ropolyra értünk. A tó és környéke szép, rendezett. A kastély közelében bélyegeztünk, majd nekivágtunk a napi táv utolsó szakaszának. Jelzetlen utakon, GPS segítségével könnyen navigálva szép erdős, hegyes, majd rétekkel tűzdelt területen haladtunk Zselickisfalud felé. Eredetileg ide a kulcsosházba terveztem a szállást, de sajnos ebben az időpontban nem kaptunk helyet. Kilométer bőven volt már a lábunkban, de még a szomszédos Patcáig, a Katica tanyáig el kellett mennünk, ahol foglalt szállásunk volt. 
A recepción becsekkoltunk. A hölgyek nagyon kedvesen fogadtak, ezért külön dicséret jár nekik. Cserébe annyit el kellett fogadnunk, hogy a szállás nem a tanyán, hanem kb 1 km-rel tovább a falu közepén lévő házaik egyikében van. A napi táv így 36 km lett.
A „Katica Porta” nevű házat kaptuk meg, amit nagyon ügyesen átalakítottak, berendeztek. A földszinten is és a tetőtérben is több szoba van emeletes ágyakkal, közös konyhával, tágas étkezővel,  női, férfi vizesblokkal, szép előtérrel. 
Másnap a reggeli fél nyolcas indulást übereltük negyed nyolccal. Így sikerült. A kéktúrából már ismert úton haladtunk Szennáig. Itt megnéztük Zóka Peti Lidi néni szalmatetős eredeti talpasházát. A kocsmahivatal mellett pecsételtünk, majd –bár csak – kívülről benéztünk a skanzenbe.
Szennáról Zsippóra hangulatos dombokon, elhagyott, tanyaszerű épületek mellett vezetett az utunk. Egykori temetővel és fa haranglábbal is találkoztunk. Érintési pontunk volt Zsippón tó mellett a Madár- és élménypark, mely így télvíz idején nem látogatható.
Ezt követően egy szakaszon az 1905-1979 között üzemelő Középrigóc-Kaposmérő vasút nyomvonalán épült kerékpárúton gyalogoltunk. Következő úticélunk a Petörke-völgy volt. Mielőtt oda jutottunk volna, ismét felmásztunk a dombokra, szinte haraptuk a kellemes napsütést. Továbbra is elhagyott tanyák mellett haladtunk. A déli pihenőnket Felső-Zsippó elhagyott temetőjében töltöttük. A Petörke-völgybe leérve, a digitális térképen egy út vezetett át a tavat tápláló patakon. A térkép biztos jó volt, de erről a terep nem tudott. A patakon át vezető útnak nyoma sem volt. Ettől függetlenül nem volt megoldhatatlan az átjutás. Nyilván valóan ez nyáron nehezebb lett volna. A völgyben levő egyik tóban egy tábla szerint engedélyezett a fürdés. (Érdemes lenne ide nyáron egy bringatúra keretén belül itt megfürödni.)
Az óránkat és a tervezett Bárdudvarnok célpontig visszalévő távot mérlegelve láttuk, hogy elérjük a kora délutáni buszt Kaposvár felé. Kaposszentbenedeken a templomnál a csapat egy része várt egy kicsit, míg páran geoládáztunk a lelkigyakorlatos ház közelében.
Végezetül nekiindultunk az utolsó kilométerünknek a buszmegállóig, ahonnan kaposvári átszállással buszoztunk haza Pécsre. A Kaposvár felé tartó buszon összetalálkoztunk a budapesti kéktúrás csapattal.
Élvezetes, szép túra volt, ajándék időben! Nekem különösen tetszett az út során a dombok tanyavilága.
A bringatúra szezon után, ősszel folytatjuk a Somogy Turistáját.

Túravezető, lejegyezte: Keményfi Balázs


Képek:
Földes Csaba fotói 1. nap
Keményfi Balázs fotói
Lovas Ági fotói  1. nap  2. nap
Nagy Balázs fotói  1. nap  2. nap
.


2020.02.01-02. PTKK farsang a Zselicben

1. nap szombat
Rövid túra: Szentkatalin - Knsz - Karácodfa - K - Hollófészek - Nagymáté - Hollófészek - Ko - Kán (GCKAAN) - jelzetlen úton Képespuszta - Szentkatalin  Táv: 19,7 Szint: 404m Túravezető: Eperjesi József
A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről  megtekinthető itt.

Hosszú túra: Szentkatalin - Knsz - Karácodfa - K - Hollófészek - Fekete István tanösvény körbe: Alsókövesd, Felsőkövesd, Nagymáté - Hollófészek - Ko - Kán (GCKAAN) - jelzetlen úton Képespuszta - Szentkatalin Táv: 29km Szint: 681m   Túravezető: Keményfi Balázs
A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Este közös vacsora, egymás sütijének elfogyasztása, Tomi-féle rejtelmes játék

Szállás: Kiskakas Kulcsosház Szentkatalin

2. nap vasárnap:
Rövid túra: Szentkatalin - Knsz - Karácodfa - K - Lipalagi erdő - Tóth forrás - Bajom mező - Képespuszta - Szentkatalin Táv: 14 km Szint: 279m Túravezető: Arató Csongor
A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről  megtekinthető itt.

Hosszú túra: Szentkatalin - Knsz - Karácodfa - K - jelzetlen úton Kisbeszterce - Bakóca - K+ Káni kereszt - jelzetlen úton Hollófészektől K-re - K - jelzetlen úton Bajomi-mezőn át Képespuszta - Szentkatalin
Táv: 19,4km Szint:415m  Túravezető: Keményfi Balázs
A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Képek:
Arató Csongor fotói
Földes Csaba fotói
Keményfi Balázs fotói
Simon Erzsi fotói
Simon Szilvi fotói

Video:
Csongor videója (3 perc)
.