2026.06.20. Bringázás Horvátországban a Duna mellett

Útvonal: Almás (Duna-Dráva összefolyása) - Erdőd (vár) - Dálya - Borovo - Vukovár - Terpenye-  Vera - Almás

Táv: 82 km Szint: 320 m

Túravezető: Keményfi Balázs 

A túra útvonala (*.gpx formátumban) letölthető ITT
Műholdfelvételről megtekinthető ITT

Túrabeszámoló:
Orbán Jutka beszámolója

Képek:
Keményfi Balázs fotói

.

2025.07.31. délután-08.03. Budapest-Mohács-Pécs BuMoPé

A "BUBA" mintájára sátras vándor kérékpártúra Budapest-Mohács-Pécs útvonalon "BUMOPÉ" néven.

Útvonal:
Budapest - EV6 - Szigetszentmiklós - Szigetcsép - Ráckeve - Dömsöd - Dunavecse - Solt - Harta - Dunapataj - Ordas - Foktő - Kalocsa - Foktő - Meszes - Fajsz - Baja - Szeremle - Dunafalva - Mohács - Sátorhely - Nagynyárád - Bóly - innen egyik verzió: Pécsvárad Dombay tó    Másik verzió: földúton Kiskassa - Pécsdevecser - Peterd - Kozármisleny

Túravezető: Keményfi Balázs

A túra útvonala műholdfelvételről megtekinthető itt:

1. nap TÉRKÉP, túra adatok Táv: 41km Szint: 85m

2. nap TÉRKÉP, túra adatok + ez is !  Táv: 81km   Szint: 75m

3. nap TÉRKÉP, túra adatok Táv: 87km Szint: 81m

4. nap TÉRKÉP, túra adatok  Táv: 86km Szint: 415m

Össztáv: 295 km  Össz.szint: 656m

Képek:
Keményfi Balázs fotói

Beszámoló:

Balázs írta ki a blogra: „A túra apropóját az adta, hogy Dóri diplomaosztója 07.31-én délelőtt lesz Budapesten. Ha már ott leszek, miért ne jöhetnék haza bringával?”

Így én is csatlakoztam, lettünk hárman. A Zselici túra mintájára: túravezető: Balázs, csapat: Jutka, seprű: Márti.

Körülmények:

Épp két front között voltunk, kellemes meleg volt, eső csak a túra végén. Még hátszelünk is volt időnként, kivéve a záró etapon, de már az EV6-ot elhagyva, Mohács után.

Meglepően kevés szúnyog volt a Duna parton. Azt hinnénk, hogy az összes szúnyog leköltözött a Balatonra, de azt írták, hogy ez másfajta szúnyog, írtani sem szabad. Védett és nem a csípés a fő tevékenysége, hanem a nyaralók bosszantása. (Mitől szúnyog az ilyen?)

Technikai gondok:

Volt 2 defekt, azért nekem, mert én hagytam otthon a defekt javító szettemet, benne a hátsó kerékhez való kulccsal és pótgumikkal. A hátsó kerék, amihez a szerszám is kellett, a murvás gáton, ragyogó napsütésben, Balázsék hallótávolságán kívül a harmadik napon lett lukas, mert valami irtó nagy mezőgazdasági szögfélét találtam telibe. Olyan volt, mint egy hajcsat, de cseppet sem nőies. Kölcsönszerszámmal ezt is megszerelte Balázs. Más esemény nem hátráltatott.

1.nap: Budapest-Szigetcsép

A Nemzeti Atlétikai Központnál találkoztunk, a parkja ingyenesen és biciklit tolva látogatható. Balázsék a Széll Kálmán térről jöttek, én a Kelenföldi vasútállomástól, végig van kijelölt kerékpársáv.

Innen kezdtük meg közösen az EuroVelo6 nemzetközi kerékpártúra Budapest-Mohács Magyarországi szakaszát.

Balázs tartotta az EV6 útvonalát, ami a túra mottó féléje is lehetne, hogy nem haza akar tekerni, hanem az EV6-ot végig tekerni Mohácsig. Útközben sok hasonló keréken járó túratárssal találkoztunk, külföldiekkel is.

Kikeveredve Budapestről és rátalálva az EV6-ra Csepel-szigetre az M0-ás hídon mentünk át ismét, ahogy elhagytuk a főváros vonzását, egyre csendesebb részeken tekerve, a Ráckevei (Soroksári)-Duna jobb partján haladva. 

a Szigetcsépi szabadstrandon, a Locus Map-on sátracskákkal jelölt területen kempingezni tilos táblák fogadtak. Este 8 után horgász sátrak és jószándékú horgászok közé megbújva azért lesátraztunk, a Mártinak beígért zuhanyozó is nyitva volt. Utólag kiderült, hogy választhattunk: fürdik vagy iszik, mert mire lefürödtek, a kocsma bezárt. Nekem jó volt a strandi fürdőzés is, így első napon és még az üdítő is belefért. 

2.nap Szigetcsép-Harta

Ráckevénél azért feltöltöttem a gumibelső készleteket és elhagytuk a Csepel-szigetet. Dömsödön, a Petőfi Sándor emlékfánál (az itt még álló mocsári tölgy alatt írta meg Petőfi a Piroslok már a fákon a levél… c. versét) találkoztunk egy pécsi kerékpáros párral, ők Váctól jöttek. (Milyen jó, hogy ránk volt írva, hogy Pécs.) Kiderült, hogy vannak közös ismerőseink kerékpáros berkekben. A következő pihenőnél az is kiderült, hogy a páros hölgy tagját egyedül hívják úgy, mint minket hárman, mert közben megnézték a blogot. Tassnál lementünk a zsiliphez és felemlegettük a 2011-es túrát, amikor Mosonmagyaróvárról jutottunk el Dunaújvárosig, szintén a Duna mentén. (Mentünk volna tovább is, de ömlött az eső és nem látszott a vége radarképek alapján sem. Fricin és Marcsin kívül nekünk hamarabb véget ért akkor a túra.) A Tassi-zsilip egy nagy beeresztő műtárgy a Ráckevei-Duna ágon, a Csepel-sziget déli csücskénél. A 2013-as árvíz alatt félő volt, hogy megsérül vagy elmozdul, mert akkora vízhullám terhelésnek előtte még nem volt kitéve. Innen már látszott az összefolyás a nagy Dunával, aminek még a színe is más volt.

Apostag és Dunaegyháza között akkora szembeszél volt, hogy Mártival kissé kiakadtunk.

Solton pizzáztunk egyet és a végén ittunk egy kancsó vizet. A pincér sehogy sem értette, de végül kihozta Balázsnak. A várost elhagyva kellemes meglepetés volt, hogy rövid 51-es út után szilárd burkolatú kerékpárúton értünk be Hartára. Itt igazi kemping volt, még fizettünk is érte, de szép környezet, mosdási lehetőség. Feltűnt, hogy nincs hajóforgalom, de korlátozás volt uszadékfák miatt, ami akkor már levonulóban volt. Nyugdíjas német kempingtársunk júniustól októberig itt dekkol a lakókocsijával. Bajorországban azt tanácsolta neki az orvos, hogy ízületi bajára menjen délebbre, azóta itt tölti a nyarakat. Sátorverés után intett, hogy üljek hozzá és megkínált egy pohár borral. Innen is látszik, hogy milyen fontos a nyelvtudás.

3. nap Harta-Baja

Ordasnál lementünk a kikötőhöz, geoláda nem volt, de szép volt a kilátás, Paks északi részét láttuk. A faluban nagyon szép fafaragások vannak, köztük a Rákóczi-fa, a kalocsai művész az egykor védett tölgy törzsébe faragta be a fejedelem szobrát, a Rákócziak címerét és egy lovat is belekomponált. Nekem a szemben levő Mária szobor a Kisdeddel is tetszett, ugyancsak a fában kimunkálva. Foktőnél tettünk egy kitérőt Kalocsára. A Főszékesegyház jeggyel látogatható, a csendes téren kávéztunk, sütiztünk. Balázs megkerülte az összes látnivalót, majd vissza az EV6-ra. Meszesen, a frissítő ponton találkoztunk E. Józsival, aki Mohácsról tartott Mohácsra, csak találkozni szeretett volna velünk. Együtt ittunk még egy sportfröccsöt és együtt tekertünk az M9-es hídig. Bajára érkezvén este feltöltöttük testi-lelki készleteinket, igazi nyári estén ettük a gyros tálat Baja sétáló utcáján. Sötétedéskor értünk már a vízitúra sátorhelyre, a Nagypandúr-szigetre.

Volt mosdási lehetőség: 200 forintosok sorozatos elnyelése után jöttünk rá, hogy a női mosdó kulcsra van zárva, de megoldottuk. Éjjel égzengés, kisebb esővel, reggelre elvonult az eső és

4.nap időben tovább tudtunk indulni immár Mohácsra, ahol 200 kilométernyi tekerés után elhagytuk az EV6 útvonalát. A gát vége előtt már eltereltek minket az épülő Mohácsi-híd miatt. Épp ezért már kissé sajnálkozva szálltunk a közeljövőben megszűnő kompra. Túloldalt még fagyiztunk egyet, majd erős szembeszélben: Nagynyárád, Bóly, kávé, búcsú és esőben haza.  Máriakéméndnél kisütött a nap. 

Lejegyezte: Orbán Jutka

2025. 07. 05-08. Duna magyarországi felső szakasza

Eredeti kiírás:
Utazás vonattal. Szállás kollégiumokban. Esztergomi szállás Kőrösy Kollégium. Komáromi szállásnak nem találtam honlapot, a címe: Komárom, Laboráns utca 1.

1. nap: Komárom - Tata (Öreg tó, fényes tanösvény) - Kocs - Komárom
2. nap: Györ - Medve - Komárom a szlovák oldalon, 73 km
3. nap: Komárom - Esztergom - Szob
4. nap: Szob - Vác

Túravezető: Lovas Ági lovag67@gmail.com

Képek:

Lovas Ági fotói 1. nap
Lovas Ági fotói 2. nap
Lovas Ági fotói 3. nap

Miklovich Csilla fotói

Miklovich Csilla túraképei

.

2024.09.06-08. Mosonmagyaróvártól Komáromig bringával

1 nap: Utazás vonattal Pécsről Mosonmagyaróvárra. Majd bringával Mosonmagyaróvár - Máriakálnok - Halászi - Dunasziget - Doborgazsziget - Tejfalusziget- Dunakiliti - Dunakiliti dúzzasztómű -  Rajka Aranykárász kemping. Táv: 47km Szint: 0
2. nap: Rajka Aranykárász kemping - (H/SK) Dunacsún - bősi víztározó - bősi erőmű -   Szap - Medve  (SK/H) - Vámosszabadi - Győr Táv: 85 km Szint: 0
3. nap: Győr - Gönyű - Nagyszentjános - 3km földút - Ács - Eurovelo 6 - Komárom - H/SK Révkomárom  SK/H - Komárom kb 60km. Táv: 67 km Szint: 0
Hazautazás vonattal.
4. nap: Tatáig mentünk volna, de ez a nap elmaradt, mert leszakadt az ég.... (vége az aszálynak)

Túravezető: Lovas Ági 

A túra útvonala (*.gpx formátumban) letölthető itt: 1. nap  2. nap  3. nap
Műholdfelvételről megtekinthető itt: 1. nap  2. nap  3. nap

Képek:
Keményfi Balázs fotói

1 nap: Utazás vonattal Pécsről Mosonmagyaróvárra. Majd bringával Mosonmagyaróvár -

Máriakálnok - Halászi - Dunasziget - Doborgazsziget - Tejfalusziget- Dunakiliti - Dunakiliti duzzasztómű - Rajka Aranykárász kemping. Táv: 47km Szint: 0

Megpróbálom megírni ezt a beszámolót kellő szerénységgel, hiszen négyünk közül én túráztam a legkevesebbet akár biciklivel, akár vízen a Szigetközben. De hát menet közben nem jegyzetelhettem, pedig érdemes lett volna: Ági és Peti sokat tudnak a Szigetközről és még mindig újabb túrákat terveznek ide. 

A vonatozás várakozáson felül sikeredett, hiszen a kétszeri átszállás ellenére Mosonmagyaróváron „landoltunk” időben. Még olyan is volt, hogy ugyanarra a peronra érkezett a csatlakozás. Mosonmagyaróvár Rajka között nem a legrövidebb utat választottuk, az immár Lajtával egyesült Mosoni-Duna mentén hagytuk el a települést. Máriakálnokon Isten Hozott kapun át megtekintettük a Sarlós Boldogasszony kápolnát, a másnapi búcsú előtt 1 nappal. Dunakilitinél kibicikliztünk a duzzasztóműhöz, amit az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a szigetközi hullámtéri vízpótlás kulcsműtárgyaként nevez. Ez és a hatalmas kőszórás gát a még megmaradt, a Bősi felvízcsatorna által el nem vezetett Duna vizét duzzasztja vissza és a Szigetköz-i hullámtéri vízpótlás szabályozásában van szerepe. Rajka előtt az Aranykalász kempingben sátraztunk. Szeptemberben még pár sátor volt rajtunk kívül, de vízitúra szezonban zsúfolt lehet.

2. nap: Rajka Aranykárász kemping - (H/SK) Dunacsún - bősi víztározó - bősi erőmű - Szap - Medve (SK/H) - Vámosszabadi - Győr Táv: 85 km Szint: 0

A másnapi menet gáton Dunacsúny(Čunovo) és Bős (Gabčíkovo) között és Duna melletti kerékpározás volt Medvéig, majd valahogy (még homok is volt) Győrig. (Közben kitértünk a Trianoni zsiliphez. Ez a korabeli Magyarország egyik legnagyobb és legszebb vízi létesítménye, 1907-ben épült. A Duna ilyen mértékű elterelésével ma már vízi történelmi emlék.)

Balázs felkészített, hogy több, mint 30 km-nyi egyenes út, alig látnivaló. Igaz, hogy a csatorna bal oldalán levő falu templomának csak a tornya hegyét láttuk, köszönhetőan a 18 m-nyi szintkülönbségnek, amennyivel a csatorna magasabban van a környezeténél. Viszont a csatorna hatalmas víztömegével lenyűgöző és láttunk nagy szállodahajókat, sok sirályt és hattyút. A kerékpárútat csak a Vajka és Keszölcés közötti kompjárat közlekedése keresztezte. A jobb oldali településeket (Doborgaz, Vajka és Nagybodak) az új Duna csatorna ugyancsak elzárta a bal oldaltól, 40 km hosszon két átkelési lehetőség van, ez a kompjárat és a bősi erőmű gátján létesült út.

(A Bős-i duzzasztómű infokat keresve találtam rá a Turista Magazin 2022-es cikkére a témában, érdemes elolvasni.https://www.turistamagazin.hu/hir/bos-brutalis-egyben-latvanyos-duzzasztomuve-es-aszigetkoz-kalvariaja Ilyen címszavak vannak benne, mint látványos, brutális, döbbenetes, csendes dráma, ökológiai katasztrófa. És ez nem valami horror, hanem a Magyarország és Csehszlovákia közötti, 1977-es vízlépcső-szerződés története, annak hatásai és a mai állapot.)

Szerencsénk volt, mert Bősnél láthattuk a Beethoven nevű 110 m hosszúságú szállodahajó zsilipelését. A gátról letérve közúton találtunk rá Szapnál egy kocsmára, ahol a helyi specialitást, Kofolát ittunk. Szapnál a csatorna újra egyesül az Öreg- Dunával. Medvénél átkeltünk a hídon és Győrben kempingeztünk, ami a város szélén volt és büféje nem volt. Azért csináltunk magunknak, mert kerékpárúton visszabicikliztünk a városba és pizzázás után hoztunk „árut”. Az esti városlátogatáson megállapítottuk, hogy Győrben még a pizza is drágább. Balázs inkább evett saját készletből, szeretné megtartani az Iván bá-féle hagyományokat, kevesebb étterem és kocsmázás, több egyszerűség. Igaz akkor nem voltak 38 fokok és szépkártyák. 

Este újraterveztük a túrát, mert az utolsó túranapunkra egész napos esőt jeleztek. Így még 1 napunk maradt, amely során eljutottunk Komáromig.

3. nap: Győr - Gönyű - Nagyszentjános - 3km földút - Ács - Eurovelo 6 - Komárom - H/SK Révkomárom SK/H - Komárom kb 60km. Táv: 67 km Szint: 0 Hazautazás vonattal.

Előbb a 1-essel párhuzamos EV6-on haladtunk, majd Gönyű után, szembeszélben leverekedtük magunkat a régi EV6-ra, így homokon, nagy kerülővel át sikerült visszaérni és Koppánymonostornál újra visszatalálni az aktuális EV6-ra. Hátul volt egy kis zúgolódás a túravezető(k) felé :-) Komáromban volt 2 órányi időnk meglátogatni a Monostori Erődöt, végigjártunk több száz m poros kazamatát és megnéztük az erődfalról a 100 m-nyire folyó Dunát. 

Itt ültünk vonatra és szokásos MÁV és MÁV hibán kívüli összeadott késéssel értünk be késő este Pécsre. (Suliidőben vasárnap délutáni hazaérés tervezése nem ajánlott)

Összességében jó túra volt, kicsi, de erős csapat, szerencsés utazás, Szigetköz-i szépségek és még volt benne egy kis eltévedés is. Visszatekintve a nyarat kihasználtuk az utolsó napig.

Lejegyezte: Orbán Jutka

.

2023.07.22. Határmenti kis horvát túra

A túra eredeti beharangozója:

 A Mohács környéki tekeréseket behatárolja a Duna, és az országhatár. A zöldhatár immár szabadon járható kerékpárral a töltésen, erre indultunk felfedező útra. Az utat húsvétkor bejártuk. Nem kell a forgalmas eszéki úton kerekezni kamionok közt.  A Báni hegység megkerülését néztük ki ami Pélmonostortól a Dunáig tart. A hegy dunai végén egy háborús emlékmű magasodik, innen kis ösvényen lehet lejutni Kiskőszegre. A hegy déli oldalán Hercegszőlősnél tértünk le az adótorony felé. A hegytető szép panorámás hely, innen meredek lejtőn jutunk le. A hegyen és környékén szépen művelt szőlők és gyümölcsösök között haladunk, de a falvakon nyoma sincs a jólétnek. Csúzán magyarul tudó éttermek vannak, de be kell jelentkezni, és most idő sincs kipróbálni őket.  A hegyről leérve Baranyavár-Baranyakisfalud-Nagybodolya-Darázs érintésével jutunk vissza a töltésre. 

Táv: 100 km nem sok szinttel.  A hegyen át lehet rövidíteni, kisebb kört csinálni, de akkor vagy az emlékmű, vagy az adótorony kimarad. Kaja táskából javasolt, max sörözni kávézni lenne idő.

Túravezető: Buják János

A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető ITT
Műholdfelvételről megtekinthető ITT

Képek:
Gémesi Ákos fotói
Lovas Ági fotói
Keményfi Balázs fotói

.

2022.06.11. Mohácsi-sziget túra

Útvonal: Lánycsók - Mohács komp - Homorúd - Budzsák (kastély) - Hercegszántó - Mária szobor - Dávod - Sárhát - komp - Mohács - Lánycsók
Táv: 72 km  Szint: 100m  Túravezető: Buják János

 A túra végén Lánycsókon babgulyás és jó hangulat....

Köszönet Beátának a sok finomságért!!!

A túra útvonala (*.gpx formátumban) megtekinthető ITT.
Műholdfelvételről megtekinthető ITT.

Képek:

Keményfi Balázs fotói

Földes Csaba Fotói

.

2021.07.10-11. Egy nyári evezős túra a Dunán

Útvonal: Keselyűs Sió - Árvízkaputól  Mohácsig.
Szombaton:  Találkozó Keselyűsön, a Sió Árvízkapunál, 9 órakor.
25 km evezés a Dunán, fürdés, napozás a homokon, majd Baján sütés-főzés, evés-ivás, pihenés szabadprogram.
Vasárnap:  Vízreszállás Baján, 32 km evezés, megálló a Kádár-szigeten, fürdés a  homokpadokon, pihenő Dunafalván majd a nap végén kikötés a Sokac-révnél. 

Túravezető: Kónya Tamás  

Képek:
Szutor András fotói
Kónya Tamás fotói
Varga Erika fotói

.

 

2020.07.11-12. Két napos evezős túra a Dunán

Két napos kenutúra, Keselyűs Sió - árvízkaputól  Mohácsig.

Szombat:  Találkozó Keselyűsön, a Sió árvízkapunál, 9 órakor.

25 km evezés a Dunán, fürdés, napozás a homokon, majd Baján sütés-főzés, evés-ivás, pihenés, mulatás.

Vasárnap:   10 órakor vízreszállás, 32 km evezés, homokpadok támadása, majd a nap végén kikötés a Sokac-révnél.

Túravezető:  Kónya Tamás

Szombat reggel 5-kor indultunk, a sofőrünk pontos volt gyorsan beszórtuk a nagy kombi autóba cuccaim és már mentünk is a velem egy kenuban evező szintén pécsi újkeletű túratárs ért P. Katáért akihez még így is kicsit a megbeszélt idő előtt érkeztünk, de Ő már kint állt a ház előtt. Gyorsan beraktuk a holmiját az autóba és már mentünk is Mohács felé. A Lacáék Vokányból jöttek hárman és velük Szajkon találkoztunk a bólyi elágazásnál. Innen együtt mentünk Mohácsra ahol két külön helyen kellett felrakni és lekötözni a két bérelt kenut a kocsikra.

Mikor ezzel is meg voltunk, akkor végre indulhattunk a Keselyűs Sió Árvízkapu felé, ahová mi érkeztünk meg elsőnek, így volt időnk nyugisan lepakolni a hajókat és kicsit még nézelődni is, de már nagyon vártuk az indulást, mert a sok frissen kikelt szúnyog mind megtámadott minket és jól megreggeliztek belőlünk.

Kis idő múlva szépen szállingóztak a többiek is köztük a Miklovich familia is megérkezett, viszont a fő túravezető a tőle nem megszokott módon késett egy kicsit, ezért kb. fél 10 lett az indulás ideje.

Mi az elsők között vízretettük a kenujainkat és így volt egy kis időnk nézelődni, fotózni.

Mikor mindenki vízreszállt elindultunk a Nagy Duna felé ami úgy kb. 2 km-re van még az Árvízkaputól. Kis bemelegítő evezés után kifordultunk  a  Dunára, addigra mindenki megszokta a kenu imbolygását és belejött az evezésbe is. Az első homokpadon amint lehetett kikötöttünk és összevártuk a  kis csapatot. Ami ekkor már 8 hajóból és kb. 20 főből állt, de később még csatlakoztak mások is.

A 4 m feletti vízállás miatt kevés volt a kikötésre és  strandolásra alkalmas homokpad, de mi minden jó helyet kihasználtunk a 30 fokos melegben.

Baja előtt mi és Lacáék bementünk a Kis-Duna ágba ami egy 3 km-es kunkor és jó fürdőhely. Itt egy kis homokzátonyon ki is kötöttünk egy kis strandolásra és kajálásra majd a bajai híd alatt átevezve szépen beértünk a Sugóba ahol a többiek már javában sátrat állítottak és már grilleztek, sőt már a jókedv is a tetőfokára hágott. Mi is felvertük gyorsan a sátrainkat és jól bekajáltunk.

Közben elkezdett beborulni, jött  a vihar  este 6 után már felerősödött a szél, de esni szerencsére csak fél tíz felé kezdett. Szerencsére nem volt olyan nagy vihar. Reggelre jó 10 fokkal lehűlt a levegő, de nem volt igazán rossz idő.

Mi Lacával elmentünk a Lidl-be friss reggeliért, majd reggeli után sátrat bontottunk és csomagoltunk. Mi a két kenunkkal megkerültük a Petőfi-szigetet a Súgón így egy kicsit lemaradtunk a többiektől akik már kimentek a Dunára és elindultak Mohács felé. Mire mi is kiértünk a Dunára ők már nem is látszottak, de ezzel nem törődtünk és szépen a magunk tempójában mi is csorogtunk Mohács felé, közben a homokpadokon pihntünk itt-ott, majd a Kádár-szigete kajaszünetet tartottunk  ami egy szép hely.

Közben megbeszéltük, hogy mi P. Katával a Kádár-sziget mögötti belső ágon kerüljük meg ami izgalmasabbnak ígérkezett. Lacáék a főágon mentek tovább.

Arra számítottam, hogy  sziget mögött ennél a vízállásnál lesz egy szűkület, ahol lesz egy kisebb zubogó,de végül a szűkületnél sekély volt  a víz annyira, hogy szinte megfeneklett a kenu. Mire mi kiértünk újra a fő Duna ágra addigra a Lacáék egy jó kilométerrel előttünk voltak. Szerencsére egy homokpadon bevártak minket ahol meg is ebédeltünk.

A következő megállónk a Kandafoki homok volt. Itt strandoltunk egy utolsót a közben felmelegedett időben. Innen már hamar leértünk Dunafalvára ahol felkerestük a töltés túloldalán lévő könyvtárat :) vagyis a kocsmát, ahol erőt gyűjtöttünk az utolsó 10 km-re. Ezután már a mohácsi Sokac-rév jött ami a végcélunk volt. Kikötés után kipakoltuk és kitakarítottuk a kenukat  közben Lacáék elmentek az Árvízkapunál hagyott autójukért. Közben értünk is megjött az odarendelt autónk, amivel visszaszállítottuk a kenukat, majd hazaindultunk.

Szerintem jó kis túra volt!

Gyönyörködjetek a feltett fotókban és legközelebb gyertek ti is!

Lejegyezte: Kónya Tamás 

Kónya Tamás fotói
Miklovich Csilla fotói

Pap Katalin fotói

Rostás Laca fotói

Gyutai László fotói

Rostás Laca videója

.

Bringás hírek a Drávaszögből; Új bringás útvonalak - új lehetőségek Horvátországban a Duna mentén

Bringás hírek a Drávaszögből

A Drávaszögi dombsor déli oldalán sorakozó magyar falvak egyikén, Csúzán (Suza, Horvátország, Baranja) nyílt egy mini kemping, innét kényelmesen bejárható a Drávaszög, megközelíthető a Kopácsi-rét.

A kempinget a helyi bortermelő Kolár család üzemelteti, az érkező vendéget egy pohár kiváló minőségű borral várják ☺ A kemping berendezése full komfortos, fedett étkező, kis konyha, hűtőszekrény (tele borral) és a fákon függőágyak - a hely nem véletlenül az EuroVelo-n haladó bringások kedvelt állomáshelye.

https://en.camping.info/croatia/central-croatia-slavonija/camping-suza-baranje-26621

Új bringás útvonalak - új lehetőségek Horvátországban a Duna menti ártéri erdők bejárására

Pár éve még tiltó táblák voltak a Duna menti töltésre vezető úton, sőt évekkel ezelőtt még az is előfordult, hogy a határőrök visszafordították egy pécsi túrázó csapatot, de mára ez a helyzet teljesen megváltozott. A Duna árvédelmi töltésén  kerékpáros túraútvonalat jelöltek ki. Vörösmart (Zmajevac) körforgalomtól indulva a Duna utcán végig haladva érjük el a Duna árvédelmi töltését. A kiskőszeg (Batina) felé vivő országútra is ki van téve egy "kerékpárút" tábla, arra is mehetünk, ugyanoda visz de a Duna utca csendesebb. Az utca végén rátérve a Duna menti töltésre kerekezhetünk Zlatna Greda-ra, közben a gát melletti holtágakban megfigyelhetjük a Kopácsi-rét madárvilágát. A töltés burkolata először 5,5 km hosszban aszfalt, majd jön 8,5 km makadám, utána már végig aszfalt úton haladunk tovább Tökös (Tikves) felé.Tökös környékén árnyas fák alatt bringázhatunk és megpihenhetünk a vadászkastély parkjában. Tovább a Kopácsi rét felé haladva Kozjak után az út mellett pihenőhelyeket alakítottak ki és természetvédelmi bemutatóhelyeket láthatunk: szürke marha gulya és egy vándorlásra gyülekező vadlúd csapat mellett haladtunk el.

Kopácsról Bellyén keresztül mehetünk tovább Eszékre, Bellyétől az országút mellett elválasztott kerékpárút van.

Hazafelé van még egy lehetőség a természetközeli sétabiciklizésre: Darázs (Draz) falu központjából, a Karasica hidjától indulva 6 km hosszban aszfaltburkolatot kapott a Duna árvédelmi töltés. A beruházás az EU információs tábla szerint határmenti kerékpáros turisztikai fejlesztésként valósult meg: nekünk építették. Darázstól a horvát-magyar határig kerekezhetünk. Itt vissza kell fordulnunk (schengeni határ!), de egyébként mehetnénk tovább Mohácsig a Béda gáton épített kiváló aszfaltúton. 

Lejegyezte:  Csongor

Kopácsi-rét kitáblázott kerékpáros útvonalak

.

2018.07.14-15. Evezős túra Sió Árvízkapu - Baja- Mohács

Az indulás előtt pár nappal V. Ernák barátunk is lemondta a túrát így csak ketten  Gy. Zoli és én indultunk, hogy csatlakozzunk a Becze féle evezős társasághoz.

Szombat reggel 6-kor elindult a sofőrünk Sz.Laci barátom,hogy összeszedjen minket,

először engem vett fel, majd a Gy. Zolit szedtük fel szerencsére mind Kertvárosiak vagyunk így ez gyorsan ment és fél 7-kor már Mohács felé tartottunk a  bérelt kenunkért.

Mohácson gyorsan felpakoltuk a  Kenut és már száguldottunk is a Sió Árvízkapu felé.

8:20-ra már ott is voltunk, lepakoltuk a kenut a felszerelést és a cuccainkat, közben sorra érkezett a többi résztvevő.

(Szerencsére volt több autó is ami lejött Bajára így nem kellett minden  cuccunkat magunkkal vinni a kenuba csak a napi cuccot.)

A kenut nem akartuk  az iszapos, sziklás részen nagy szenvedve vízre tenni ezért egy kis plusz izom munkával beemeltük egy lezárt pontomra és ott tettük vízre és így megúsztuk a sárban csúszkálást. Mire az indulásra készülődtünk már dög meleg volt. ezért jól bekentük magunkat napolajjal. Zoli állítólag most evezett először, de hamar belejött ,mire kiértünk a Sióról a Dunára már egész jól ment neki és mire először kikötöttünk a Duna túlpartján egy homokpadra ,már nem is izgult és teljes biztonságban érezte magát. A nagy meleg miatt egy jó kis fürdőzéssel indítottunk, a víz kellemesen hűs volt úgy kb.21-22 fokos (ez nem a Balaton!). Közben akik még nem ismerték egymást azok is összeismerkedtek és ahogy az lenni szokott közben mindenki kínálgatott mindenkit minden jóval. A fürdés és kajálás után  nagyon jó időben szép kényelmesen  nézelődve eveztünk lefelé úgy kb. 6-7 km megtéve óránként. 1-2 óránként kikötöttünk egy-egy szép homokpadon (lásd fotók) fürödni, napozni, pihenni és közben jókat beszélgettünk. Élveztük a gyönyörű napsütést a dunai szelőt és a szép tájat.

Baja előtt mikor már látni lehetett a hidat páran kitaláltuk, hogy mi nem a főmederben hanem a jobb part felőli oldalon egy 3 km-es szép kis mellékágon teszünk egy kis kitérőt ami a híd felett 100m-re jön vissza a nagy Dunába.Ezzel a kitérővel kicsit lemaradtunk a csapattól,de a látvány miatt megérte és még így is 16 óra előtt ott voltunk Baján a Sugóba. A csapat már nagyban állította a sátrakat és sütögetéshez  készülődtek. Gyorsan mi is partra szálltunk,kipakoltuk a kenunk és helyet kerestünk a sátrainknak. Zoli egy jó öreg kutyaól sátrat hozott, amit most állított fel először, vesződött is vele egy keveset, de azért csak sikerült felállítani. Közben már két gázégőn megkezdődött a sütögetés. Gyorsan mi is előszedtük az autóban lévő hűtő táskából a Zoli által a Lidliben vett pácolt, fűszeres tarjaszeleteket és szépen megsütöttük, volt ott még kolbász, csirke s még mindenféle hús amit csak el tudtok képzelni. Jól bekajáltunk és utána elmentünk lezuhanyozni,de sajnos csak hideg víz jutott nekünk, mert napelemes a vízmelegítés és olyan sokan fürödtek, hogy  nem volt ideje felmelegedni a víznek, kicsit alultervezett a rendszer pedig nagyon meleg volt. Közben szépen be esteledett, mi is bementünk a városba kicsit szétnézni a fesztiválon bár nekem hamar tömegiszonyom lett, de azért elnézelődtünk egy  kicsit mindent irreálisan drágán adtak! Ezért mi egy boltban szereztük be a szomj oltót, de rendesen sorba kellett állni érte.Hol itt hol ott összefutottunk a többiekkel. Közben a nagyszínpadon valami Beatles emlékzenekar játszott, de mivel elég gyatrán játszottak ez nem kötött le minket, ezért inkább csak úgy sétálgattunk közben összetalálkoztunk a csapatból másokkal is, unalmunkban kitaláltuk,hogy dodzsemezünk egyet aztán mentünk vissza a partra a sátrunkhoz. Kis beszélgetés a többiekkel és utána mentünk aludni. Az esti "kicsapongás" ellenére reggel már 7 óra előtt fent voltunk. Mi a Zolival elmentünk a Lidlibe friss péksütikért és tejért. Reggeli után Zoli az egyik túratárs kajakjával próbált kajakozni, mert szerinte az sokkal könnyebb, de belátta, hogy azt is gyakorolni kell. Sátrat bontottunk és úgy 9 óra körül már nagyon melegedett az idő, a csapat nagy része még a pakolászás felénél sem tartott. Ezért mi szóltunk nekik, hogy kimegyünk a Dunára kikötünk az első homokpadon és ott várjuk meg őket és addig is fürdünk.

Jó félórát pancsoltunk mire feltűntek. Gyors kenuba ültünk és csatlakoztunk a csapathoz.

Nem mentünk sokat a Kádár-szigeten kikötöttünk és most már mind együtt élveztük a napot meg a vizet persze közben az italok is előkerültek.

Utána még  2 helyen megálltunk fürödni és enni. Majd utoljára Dunafalván álltunk ki. Itt ugyanis az a szokás, ha arra járunk akkor mindenképpen beköszönünk a kocsmába. Pár hideg ital és egy kis rágcsálás után tovább indultunk utunk utolsó kb. 6 km-es szakaszára. Ez már hamar eltelt, kikötöttünk a Sokac-révben kivettük és kipakoltuk a hajókat. A nagy nyüzsgésben itt már elfelejtettem fényképezni. Felkötöttük a kenunkat a kocsira és elköszöntünk a többiektől.

(Jövőre megint találkozunk!  JÓ KIS TÚRA VOLT!)

Visszavittük  a bérelt hajónkat  ott Mohácson a gazdájához aztán még fagyiztunk egyet,de még így is este 7-kor itthon voltunk Szűcsi a sofőrünk hazafuvarozott minket.

Túravezető, lejegyezte: Kónya Tamás

Képek:

Kónya Tamás fotói

.

2018.06.30. 1 nap alatt 3 ország

Útvonal: Mohács Sokac rév -  Mohács rév - Mohács sziget - Duna töltés - Hóduna - Budzsák (GC6495) (vadászkastély) - Hercegszántó Vodica Máriakert (GCMSZH) - H/SRB - Béreg - Küllőd - Bezdán - SRB/HR - Kiskőszeg emlékmű (GCBRS) - Darázs (GCLila) - Hercegmárok (GCmaga) - Izsép - Dályok - HR/H - Udvar - Kölked - Duna töltés - Mohács

Táv: 99 km Túravezető: Kónya Tamás

A túra útvonala GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Képek:
Földes Csaba fotói
Keményfi Balázs fotói
Szutor András fotói
.

2018.06.22-24. X. Beremendi Túrakerékpáros Találkozó

Eredeti kiírás:
Program
Általános tájékoztató
Jelentkezési lap

A túra útvonala gps részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt: 1. nap Beremend környékén;  2. nap Beremend-Kopács és vissza

Menjünk? ne menjünk?

Pénteken fél 5-kor még esett az eső.

5-kor eláll. A vonat Villányba 19.10-kor indul, addig várjunk?

Végül fél 7-kor kigördülünk a Felsővámház úton - addigra az út is felszáradt (a kerékpáros alulról kapja a vizet). Jutalmunk az eső utáni napsütés lett, a fejünk felett még a hidegfront sötét felhői, de oldalról ferdén besüt a nap, Palkonyáig napfényben haladunk, rövidnadrágban hajtunk. Az év leghosszabb napjainak köszönhetően csak az utolsó 8 km-t hajtottuk sötétben - fél tízkor szállunk le a beremendi tornaterem előtt a bringáról. A csapat már itt van. Első osztályú szállásunk van: fejenként egy birkózószőnyeg és a kerékpár ott van melletünk - kell ennél több? 

Másnap impozáns gördülés a határon át Kopácsra, de erről többet mond a videó:  https://youtu.be/tqE8UenZEts a felvétel végén a dzsungelharcos drótkötélpálya már a vasárnapi ötletes "Falutúra" végállomásán, a kovácsműhelyben volt. A két és fél napos túrakerékpáros találkozó rendezője Murin Ferenc mindent megtett, hogy a vendégek jól érezzék magukat és ez sikerült is. Köszönet érte! Ide jövőre is érdemes lesz visszatérni.

Ákossal indulunk hazafelé és mivel készülünk a nyári nagytúrára (tegnap a Kopácsról a különítményünk által tökösi kitérővel teljesített túra végén még mentünk egy km-t Beremend főutcáján oda-vissza, hogy meglegyen a napi 100 km :-)) szóval egy egy kis kerülővel Siklós - Máriagyűd felé megyünk, majd vissza a szőlők között a vókányi útra, hogy egy kis hegy is legyen benne, végül rátérünk a "Pécs-Eszék Cross Border Bike Line" kitáblázott kerékpárút Kistótfalu - Bisse - Pogány - Pécs Postavölgy között földutakon kijelölt szakaszára. A videó első képkockái csak erősebb idegzetűknek!   https://youtu.be/t2odxfo4LU8   

Kistótfalu után két vízfolyás keresztezi az utat, ez okozta az áradást,  de ez ne tántorítson el senkit: Bisse és Pogány között a földút az év nagy részében kiválóan járható.

Lejegyezte: Csongor

Képek:
Csongor fotói
Földes Csaba fotói
Keményfi Balázs fotói
.

2017.08.10-13. Evezés a Dunán Harta - Mohács

Útvonal: Harta- Mohács 4 nap evezés, 100 km szint 0 m.

Mohácsi kis társasággal már régóta csinálunk vízitúrát augusztusban. A túra nem a teljesítményről és a látnivalókról szól, hanem a pihenésről, lazulásról. A legnagyobb gondunk ilyenkor a sörök hidegen tartása, és az esti főzéshez száraz tűzifa gyűjtése. 

Szerencsénkre hagyományosan jó időnk volt, elkerültek az esők. Minimális költségű, jó hangulatú pár nap sikeredett.

Lejegyezte: Buják János

Képek:
Buják János fotói
.

2017.06.18. 150 év 150 nap az országhatár mentén - Mohács-Baja

A Magyar Posta 150 éves. Ennek apropóján a postás túrázók 150 nap alatt egymást váltva, egy igazi csőpostát stafétaként átadva körbetekerik az országot.

A túra eredeti kiírása itt letölthető.

Útvonal: Bóly-Mohács- Baja- Mohács-Bóly: 105km

Vasárnap reggel fél 8-kor indult 9 fős csapatunk Bólyból Mohácsra.

Sok kérdés kavargott a fejemben: vajon minden jelentkező el tud jönni, milyen lesz az időjárás, mindenki végig tudja tekerni a távot, nem felejtek el semmit???   Izgultam!

Fél9-kor találkoztunk a mohácsi, kalocsai, pécsi, majsi, szajki, szederkényi, kaposvári résztvevőkkel, majd a 9-es komppal átkeltünk a Duna másik oldalára, ahol teljes lett a csapatunk az újmohácsi bicajosokkal.

Miután felolvastam a vezérigazgató úr üzenetét, elindultunk a töltésen Baja irányába. A töltés nagyon szép képet mutatott a hosszú kígyózó bicajosokkal, a gyönyörű virágokkal, fákkal.

51-en választották vasárnapi programnak a Posta 150 éves ünnepi tekerését.

Sajnos az előző napi erős szembeszél ma is hátráltatott bennünket, sőt Dunafalva felé még az eső is elkezdett szemetelni! Be is álltunk a falu focipályáján lévő esőbeállóba, ahol csillapítottuk éhségünket pogácsával, szomjunkat pedig ásványvízzel oltottuk. Mire elindultunk az eső is elállt, irány Szeremle!

Itt már elég rendesen szétszakadozott a csapat de Szeremlén a vendéglátó egységnél mindenkit bevártunk és egy nagyobb pihenőt tartottunk. Előkerült a kísérő autó csomagtartójából a kekszes doboz, mindenki meglepetésére! Nagy sikere volt a saját készítésű sütimnek! 

Miután pótoltuk az elveszett kalóriákat elindultunk Bajára. A város szélén már várt bennünket Kurityák Mihály, aki volt olyan kedves és  bevezetett bennünket a Petőfi szigetre.

A kerékpáros hídon átérve fényképezőgépek sokasága és a bajai postások vártak bennünket. Olthattuk a szomjunkat és pihenhettünk, beszélgettünk az út közbeni élményekről.

15 óráig szabad program volt. Aki akart szurkolhatott a focistáknak, ugyanis a DPSE és a KPSE mérte össze az erejét. 1-0 a KPSE javára!

Volt, aki városnézésre indult de akadtak olyanok is akik megmártóztak a Súgóban!

15 órakor kezdődött az ünnepélyes csőposta átadás, amit megtisztelt jelenlétével a bajai önkormányzat képviseletében Dancsa Bálint is. A jelenlévőket köszöntötte Kalmár László, majd én mint a 13-as szakasz felelőse átadtam a csőpostát Pesti László DPSE elnökének, aki a KPSE elnökének Kapaló Andrásnak továbbította. A 14-es szakasz felelőse Bálity György kapta megőrzésre szombatig az üzenetet, aki majd Tompára viszi 24-én.

Ezután megkóstolhattuk a híres bajai halászlevet, ami nagyon ízlett mindenkinek! Miután megtömtük a hasunkat elindultunk hazafelé, még 50 km várt ránk! A visszaúton már nem hátráltatott a szél, így hamar megérkeztünk Mohácsra, ahol  egy fagyi után nekivágtunk az utolsó etapnak, Bóly felé vettük az irányt. Este 8-ra otthon is voltunk!

A reggeli kérdésekre nap végére meglettek a válaszok! Nagyon jó csapattal, balesetmentesen, aránylag jó időjárási viszonyokban, jó hangulatban teljesítettük a 13-as szakaszt! Köszönöm mindenkinek, hogy ezt a napot ilyen jól tudtuk eltölteni!

Lejegyezte: Györgyné Nagy Marcella

Képek:
Györgyné Nagy Marcella fotói
.

2017.04.30-05.05. Karváról Bécsen keresztül Pécsre bringával

Útvonal: 

1. nap: Karva - Komarno - Bős (Gabčikovo) - SK/H - Rajka - Bezenye

2. nap: Bezenye - H/A - Fertő-tó kerülése nyugatról - A/H - Fertőrákos - Fertőhomok - Röjtökmuzsaj - Csapod

3. nap: Csapod - Ostffyasszonyfa (Pannónia Ring) - Nyírád

4. nap: Nyírád - Nagyvázsony - Hegyestű - Káli-medence - Badacsony - Keszthely

5. nap: Keszthely - Kis-Balaton - Nemesdéd - Kiskorpád - Szigetvár - Pécs

Táv: 692 km

Túravezető: Séder Attila, Bodrogi Frigyes

Mivel a tervezett túrám irányába a rekusok közül senki nem jött kerékpárral, így módosítottam a hazaút vonalát. Megbeszéltük Attilával, hogy tovább is együtt tekerünk. A nagyváros minket annyira nem vonzott, ezért a bécsi kitérő helyett inkább egy fertő-tavi kerülést tűztünk ki célul. Innentől kezdve Attila lett a túravezető. Mondtam neki, hogy ne problémázzon, a tömeg nem zúgolódik, én meg megyek utána. Ha esetleg nagyon eltévednénk, úgyis szólok. A hazautunk során Komarnoban volt az első pihenőnk, majd a szlovák oldalon Gabčikovo üzemvíz csatornája mellett kerekeztünk Rajkáig. Rajka alatt, Bezenye községben éjszakáztunk először. Másnap az osztrák szélerőmű park felé indultunk, majd a Fertőt nyugatról kerültük. Fertőrákos - Fertőhomok - Röjtökmuzsaj után, Csapod előtt ért az este minket. A következő napra Attila a kolontári iszapkatasztrófa helyszínét tűzte ki, de még útközben betértünk a Pannónia-Ringhez is egy rövid időre. Nyirád előtt a Bakonyban sátraztunk. A következő napi program Nagyvázsony, Hegyestű, Káli-medence és Badacsony látnivalóinak felkeresésével telt. A Hegyestűnél kihasználva a jó időt még a sátrunkat is sikerült megszárítani. Estére Keszthely alá érkeztünk, ahol a Balaton mellett aludtunk. A következő napra a Kis-Balaton látványosságainak megtekintése volt a cél, amit a gyatra kitáblázás miatt  sikerült alaposan túl is teljesítenünk. Délig csak Nemesdédig értünk, ahol ismét ránk szakadt az ég. Egy órát várakoztunk a ravalatolozóban, hátha eláll, de telefonon említették, hogy estig nem várható változás. Itt azon tanakodtunk, hogy Kanizsán vagy Kaposváron vonatra szállunk, bár ebben a szakadó esőben egyik sem volt közel. Kaposvár irányába indultunk, gondolván, hogy majd kiderül, hogyan tovább. Kiskorpád előtt javasoltam, hogy ha már úgyis így eláztunk, akkor akár haza is tekerhetnénk egy szuszra, egy 20 km/órás átlagot tartva még világosban hazaérhetünk, ebbe Attila beleegyezett. Hát jól megnyomtuk, jól eláztunk, szerintem sikerült Attilának rekordot tekerni, ő hazáig több mint 180 km-t tekert. Tartalmas, látványos és igen csapadékos túrán vettünk részt, oda-vissza úttal 1060 km lett a táv.

Lejegyezte: Bodrogi Frigyes

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
.

2017.04.27-29. Kerékpártúra a szlovákiai rekus találkozóra Karvára

Útvonal: 

1. nap: Pécs - Bonyhád - Zomba - Hőgyész - Paks - Dunadöldvár - Eurovelo6 - Dunavecse

2. nap: Dunavecse - Csepel sziget - Ráckeve - Budapest - Dunakeszi

3. nap: Dunakeszi - Verőce - Zebegény - Szob - H/SK - Párkány (Sturovo) - SK/H - Esztergom - H/SK - Karva

Táv: 368 km.  Túravezető: Bodrogi Frigyes

A túránkra az előzetes jelentkezéshez képest egy fővel kevesebben jelentek meg, így is voltunk azért hárman. 

Bár Pali térdfájása miatt Bonyhádtól már csak egy lábbal tekert Zombáig, ahol azt mondta inkább nem erőlteti tovább, Hőgyésznél vonatra száll és hazamegy. Neki így is lett 80 km. Ketten maradtunk Attilával, Paks irányába fordultunk majd Dunaföldvárnál áttértünk a Duna-Tisza közére, ahol a EuroVelo 6 nyomvonalát követve Dunavecse fölött éjszakáztunk először. Másnap a Csepel-szigeten Ráckevéig, majd Budapest leküzdése után Dunakesziig jutottunk, ahol az eső elől Attila egy beton csőben töltötte az éjszakát, én pedig a sátramban. A következő nap a Verőce - Zebegény - Szob útvonalon egy földutas szakaszon átléptünk Szlovákiába, a párkányi hídon átkerekezve megnéztük az esztergomi látnivalókat, és még kora délután megérkeztünk Karvára. A túra hossza 368 km volt. Karván két napot aludtunk, rövidet túráztunk, rengeteg kerékpárt kipróbáltunk és ügyességi versenyeken vettünk részt. Egy kupát most is sikerült elhoznom.

Lejegyezte: Bodrogi Frigyes

Képek:

Bodrogi Frigyes fotói
Séder Attila fotói

.

2017.04.01. Kerékpártúra a Dunához

Útvonal: Pécs - Bogád - Hird - Pécsvárad - Erzsébet - Kékesd - Geresdlak - Hímesháza - Székelyszabar - Mohács - Béda - Országhatár - Erdőfű - Nagynyárád - Szederkény - Ellend - Pécs

Táv: 145 km.

Túravezető: Bodrogi Frigyes

Kerékpárral jártunk a Dunánál.

A változó létszámú túra

A Tesco parkolóban kilencen futottunk össze, de Roland a családjával ment Mohácsra, ő jelezte, hogy majd szembe jön velünk. Az első hosszabb megállónk Himesházán volt, ahol a megszomjazott vándorok az első sörözést megejtették. Nem sokkal a település után összefutottunk Rolanddal, és már újra kilencen voltunk. Mohácsig ennyien tekertünk, itt az első társ, Pali, visszafordult. A következő sörözés a mohácsi fagyizó mellett történt, ahonnan a Bédai-holtág mellett tekertünk az országhatárig. Itt váltunk el Balázstól, akit Roland is visszakísért Mohács felé. Megfogyatkozott csapatunk az erdőfűi pihenőig tekert, ahol Tamást utoljára láttuk, mert ő kicsit előretekert, és többet nem értük utol vagy elmellőztük valahol. A sátorhelyi sörözésnél megbeszéltük, hogy innentől ha lehet együtt tekerünk, de a Józsi sörébe valami speed kerülhetett, mert úgy megtáltosodott, hogy néha a 30 km/h fölötti tempó sem volt neki elég. Próbáltam is visszafogni, többször megelőztem, hogy kicsit lassítsam, de ha 22 km/h alá lassultunk, újra visszaelőzött. A túra elején ő aggódott legjobban, hogy lassítani fogja a csapatot, ehhez képest nagyon jó kondiban volt (a 70 évesek már csak ilyenek). A város határában még egyszer összevártuk egymást és elbúcsúztunk. A túra hossza 145 km-re sikeredett, közel 1000 m szinttel. Jövő szombatra valami könnyebbet találok ki, hogy végre a lányok is kimozduljanak.

Lejegyezte: Bodrogi Frigyes

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
Keményfi Balázs fotói
.

2015.07.13-17-18. Nézzük meg merre folyik le a Balaton vize

Kerékpáros, sátras vándortúra

1. nap 2015.07.13.: Pécs - Kozármisleny - Palkonya - Villánykövesd - Kisjakabfalva - Kisbudmér - Bóly - Nagynyárád - Sátorhely - Kölked - Nagypartosi tanösvény (GCNaTa) - kerékpárút - Mohács - komp - Újmohács - gáton Felsőkanda - Duna homokpad - Dunafalva (kompkiköt; római kori erőd romja GCDFAL; dunai szabadstrand; Zöldpart kemping (szállás) táv: 85,4 km
2. nap: 2015.07.14.: Dunafalva - gáton Szeremle - Baja Ferenc csatorna zsilip (GCFCS) - Pandúr sziget  - Petőfi sziget - Baja főtér - (fürdés a Sugovicában) - Türr István emlékmű (GCTURR) - Duna-híd - Vén-Duna mentén a K jelzésen - Gemenci erdő - Pörböly kisvasút állomás - gáton Lankóc- tovább aszfaltos töltésen Sió árvízkapu (GCEROS) - Bárányfok (GCGEME) - K - Sió töltés - Sióagárd Táv: 81 km
3. nap: 2015.07.15.: Sióagárd - Sió töltésen Medina - töltésen Kölesd - úton Borjád (Sörétöntő torony, Petőfi emlékméhes) (GCBARD) - Úzd - Sárszentlőrinc - védett eperfa - Felsőrácegres (kopjafa Illyés Gyula szülőházának helyén; iskolamúzeum; (GCPUNE) - Pálfa (Apponyi kastély) - Vajta (Zichy kastély) Táv: 57,9 km
4. nap: 2015.07.16.: Vajta - Pálfa - Simontornya vár (GCSTVR) - Ozora - Ozorai Pipo vára (GCOZOR) (Aki látta a Hukkle című magyar filmet, amit itt Ozorán forgattak, megnézheti az öreg házát a Bezerédj utca végén. Igaz a nádtetőt már kicserélték...)  - Felsőnyék - Szabadhídvég - tovább a Sió gáton (GCsmku) - tovább a már aszfaltos Sió kerékpárúton - Siófok - Töreki Táv: 81,6 km
5. nap: 2015.07.17.: Töreki - Balatonszéplak - Zamárdi - Szántód (fürdés) - Balatonföldvár - Balatonszárszó - Balatonszemes - Balatonlelle Táv: 35,7 km
6. nap opció: 2015.07.18.: 
Balatonlelle - Látrány - Visz - Karád - Andocs - Bonnya - Igal - Somogyszil - Lápafő - Nak - Kapospula - Dombóvár Táv: 73 km Hazautazás Dombóvárról vonattal Pécsre (Fonyód és Dombóvár között vágányzár volt)
Illetve: Balatonlelle - Balatonboglár - Fonyód - Balatonfenyves - Balatonmáriafürdő - Balatonberény Táv: 33,9km Hazautazás Nagykanizsán keresztül Pécsre

Összesen: 378 km 410m szint

Túravezető: Keményfi Balázs

A túra útvonala GPS részére gdb formátumban letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

2014. szeptemberében Sz. István által szervezett „Borok, vizek, kúriák – kerékpártúra az új zöldúton” című túrán jutott eszembe, hogy a Sió mentén egyszer eltekerhetnénk a Balatonig is. Ekkor állt össze a túra lényege, ezt valósítottuk meg most. Vajon rajtunk kívül ki az aki Pécsről Balatonra Mohács felé indul el? 

2015.07.13. 

A nagy meleg nyárban, gyengén esős reggelre ébredtünk. Túránk így elviselhető hőmérsékletben indult. Mivel Pécsett szerteszét laknak a csapat tagjai, a találkozót inkább Kozármislenyben a Két Szekér Fogadó előtti parkolóba beszéltük meg, mivel az úgyis mindenkinek útba esett. Útközben Újpetrénél csatlakozott R. Laca és lánya R. Móni. Az eredeti tervvel ellentétben a sár miatt a Kiskassa-Bóly földút szakaszt kihagytuk, inkább Villánykövesd-Kisbudmér felé kerültünk. Bólyban L. Móni csatlakozott hozzánk. Sátorhelyen, a Mohácsi Történelmi Emlékhelynél tartottunk egy kis pihenőt. Közelünkbe szegődött egy fiatal pár, akikről mint kiderült Szabadkáról érkeztek. A lány történész, aki pár perces előadást tartott a mohácsi csatáról és körülményeiről. 

Utunkat Kölkeden keresztül, Nagypartos felé folytattuk. Lacával elindultunk megkeresni a geoládát. Néhány kísérőnk is akadt, a többiek a gáton vártak minket. Mivel felpakolt bringával nem túl ideális az erdőben a ládakeresés, hamar letettünk a ládavadászatról.

Mohács felé gurulva az aszfaltozott töltésen megálltunk a Cigány zátonynál, megnéztük a holtágat, majd mohácson a kompnál fagyiztunk. Laca a pénztárcáját szerette volna elővenni, akkor vette észre, hogy nincs meg a csomagtartójára pókozott kék kistáska, amiben minden értéke benne volt (helytelenül). Gyorsan visszanéztem a fényképeimet, amiből beazonosítható volt, hogy a nagypartosi ládakeresés közben veszhetett el.

Fricivel visszanyargaltak, szerencsére meglett a táska. Miután ők is elnyalták a fagyit, átkeltünk a komppal a mohácsi szigetre.

Ettől kezdve Bajáig az Eurovelo 6 nyomvonalán folytattuk utunkat. Az út aszfaltozott töltésen vezet, egyedül Szeremle közelében nem aszfaltos a gát, de ott  a párhuzamosan haladó közúton kiváltható.

Felsőkandánál megálltunk a homokpadon egy kis lábáztatásra, ami nagyon kellemes volt.

Mára csak annyi volt vissza, hogy eljussunk Dunafalváig. Itt a faluban bevásároltunk, majd a Dunaparton lévő Zöldpart Kempingben szállásoltuk el magunkat. Ne képzelj el komoly kempinget. Lekaszált rét a Dunaparton, női-férfi vizesblokk, padok, asztalok. Ennyi. Mi kell még? Este, illetve reggel ki-ki kedvére fürödhetett a Duna hűsítő vizében.

A gazda reggel jött szállásdíjat szedni, mely 1000 Ft/fő összeget kóstált.

A táborhely mellett a Duna parton található Contra Florentiam római erőd maradványa, sajnos egyre rosszabb állapotban. Konzerválni kellene.

2015.07.14.

M. Csilla reggel itt, a dunafalvai Zöldpart Kempingnél csatlakozott hozzánk, ugyanis ő két nappal előbb érkezett meg a Sió Árvízkapu-Mohács vízitúráról, kellett egy nap átállás az evezőről a padálokra.

Így már 17-en tekertünk tovább Baja felé. Baja igen szép város, sok a látnivaló. Először a Ferenc csatorna zsiliphez mentünk, majd a Nagy-Pandúr szigeten karikáztunk, hogy kipróbálhassuk a tavasszal átadott, Petőfi-szigetre vezető kerékpáros hidat. Nagyon szépre sikerült. A szigetről gyönyörködtünk egyet a Sugovicában, majd a belvárosi hídon keresztül átgurultunk a szabadstrandra. Itt megtörtént az első defektjavítás, ezúttal Gazsó volt az áldozat. Majd fürdéssel, lángosevéssel múlattuk az időt. Csilla még a drótkötélpályán való görgőzést is kipróbálta.

Mindezek után továbbindultunk Gemenc felé. A bajai hídnál találkoztunk egy 60 év körüli francia hölggyel, aki május elején indult Franciaországból, hogy az Eurovelo6-on Duna-deltáig guruljon. Kemény vállalkozás ez egy ilyen korú hölgynek egyedül.

Átkelve a hídon, utunkat a K turistajelzésen folytattuk a gemenci erdőben. Pörböly előtt Frici defektet kapott. Szerencsére szép helyet választott magának a szerelésre, a kisvasút állomást. Itt egy kicsit megpihenhettünk a gemenci erdő Duna töltésén vezető aszfaltos, szép, de kissé monoton szakasza előtt.

Legközelebb Szomfovánál, a szépen kialakított pihenőhelyen, egy egykori falu helyén álltunk meg. 

Sió Árvízkapuig lazán tekertünk az aszfaltozott gáton. A zsilip igen látványos műtárgy, érdemes megnézni!

Mivel már eléggé elszaladt az idő, úgy döntöttünk, hogy a gát helyett kisforgalmú közúton tekerünk Bárányfok felé. Bárányfokon megtekintettük Frigyes főherceg milleniumi kiállításra készült gyönyörű fa pavilonját, mely ma sajnos üresen áll. Jó lenne valami funkciót találni számára. Bárányfok után Sióagárdig többségében a Sió füves gátján haladtunk. Ez a zötykölődés a nap végén kissé kivette a társaság egy részének energiáját, de ez kárpótlást nyert L. Móni által szervezett kiváló sióagárdi szálláson.

Móni közreműködésével a helyi focicsapat vendégeként a pályán kívüli füves területen felverhettük nem kis számú sátrainkat, valamint használhattuk az öltöző-vizesblokk épületet is. Ráadásként az arra vállalkozókat még esti borkóstolóra is meghívták a helyi szőlőhegyre. 

   

2015.07.15.

Reggel Be. Jani észrevette, hogy a szőlőhegyen hagyta a napszemüvegét. A gazdával, aki reggel odajött a táborba, elmentek megkeresni. Megbeszéltük, hogy közben elindulunk, és a gáton találkozunk, csak nem beszéltük meg egészen pontosan. Ugyanis Jani és Miklós a gát falu felőli végén vártak ránk, mi pedig a sportpályához közel mentünk fel a gátra. Vártak vagy fél órát, mire telefonon megbeszéltük, hogy induljanak tovább, majd úgyis utolérnek, mivel Fricinek kihasadt az első gumija, és szerelünk.

Jani és Miklós is megjött. Frici összerakta a kereket, de újból eresztett. Újból szétszedte. Megstoppolta a külső repedését, és azzal próbált tovább menni.

A füves gát nem használt a guminak, látszott, hogy nem fogja így sokáig bírni. A csapat eleje Medinán a malomnál várt ránk. Frici és Marcsi úgy döntöttek, hogy Szedres – Nagydorog felé aszfalton kerülnek inkább, keresnek egy bringaboltot és vesznek külső gumit.

Közben Medináról a füves gáton folytattuk utunkat Kölesdig. Itt tartottunk egy kis pihenőt boltozással, hűvös italok fogyasztásával, mert az idő kezdett egyre melegebb lenni.

Kölesdről a Sió mellett vezető műúton tekertünk Borjád felé, ahol megnéztük a söréttornyot, kicsit arrébb pedig a Petőfi Emlékméhest. A fiatal gazda nagy lelkesedéssel mesélt nekünk Petőfi itt töltött időszakáról, valamint magáról a helyről.

Marcsival és Fricivel Sárszentlőrincen a déli sziesztakor találkoztunk, melyet a falu közepén lévő kellemes, árnyékos parkban töltöttünk. Közben ki-ki elsétálhatott ahhoz a házhoz, ahol Petőfi Sándor tanuló korában lakott, valamint a szomszédos, Lázár Ervin emlékházhoz.

Továbbgurultunk forgalmatlan úton Felsőrácegres felé. A falu előtt felkerestük a védett eperfát, ami mára hatalmas méretűvé nőtte magát.

Felsőrácegresen pedig falusi iskolásnak érezhettük magunkat. E faluban született Illyés Gyula, ebbe az iskolába járt, és erről a környékről írta a Puszták népe című művét.

Ugyanezeket a padokat koptatta két félév erejéig Lázár Ervin is.

Felsőrácegres után Vajta felé vettük az irányt. Közben megálltunk Pálfán, hisze egy kastély volt ott, amit úgy gondoltuk, hogy nem hagyhatunk ki. Megdöbbentő volt. Nem az épület, hanem szegény lakói. Sérült embereket gondoztak a tündéri és végtelen türelmű gondozók. Hirtelen átértékelődött az életünk, sok-sok gondolat futott át rajtunk ebben a röpke időben…

Vajtán a szállás elfoglalása előtt még egy kis kitérőt tettünk a rendkívül szépen felújított kastélyhoz. Gyönyörű épület, benne működő, amerikaiak által finanszírozott hittudományi intézménnyel, igényes parkkel önálló stranddal.

A napot végleg befejezve a szállásunkra hajtottunk. Egy panzió udvarán verhettük fel a sátrainkat. Itt aztán minden jóban részünk volt. L. Móni másik osztálytársa egy halom görög- és sárgadinnyével, barackkal lepte meg a csapatot. A panzió tulajdonosai is végtelenül kedvesek voltak. Extra szolgáltatásként még a medencét és a jacuzzit is használhattuk.

2015.07.16.

Reggel sátorbontás után kisfogalmú műúton Simontornyára tekertünk. Igen jól esett a település előtti gurulás a jó minőségű úton.

Simontornyán kívülről-belülről megnéztük a várat, mely lenyűgöző volt.

Ozorára szintén forgalmatlan úton haladtunk, de az út az eddigiekkel ellentétben kissé dombos volt, úgyhogy mindenki haladt a maga tempójában. Ez elején haladva jó tempót mehettünk. Ozorán mikor megérkeztünk a vár előtt ledepóztunk. Volt egy kis szabad program. Sajnos a várba nem tudtunk bemenni, az igen borsos belépő ár miatt. Igaz, tartalmas program várt volna ránk, de azt inkább nem vállaltuk.

Helyette felkerestük a Bezerédj utca végén Hukkle házát. Lásd a filmet, amit ebben a faluban forgattak. A ház nehezen beazonosítható, a nádtető helyett már cserép van. Kis türelemmel azért sikerül.

E. Józsi a csapat egyetértésével kitalált „egy rövidebb utat az erdőn át” Felsőnyékre. Az út a Sióval párhuzamosan haladt. Könnyebb volt rajta menni, mint a füves gáton, műúton viszont igen nagy kerülőt kellett volna megtenni.

Az úton széthúzódott a sor, de mindenki teljesíteni tudta. Igen meleg volt.

Felsőnyéken a boltnál megálltunk egy kis hűsítőt magunkhoz venni. A falu népe odasereglett bringás csapatunk láttán, és érdeklődő kérdésekkel bombáztak. Fricinek újból defektszerelésre volt kedve, amit ezúttal egy akáctüske okozott. A defekthez L. Móni is csatlakozott a hátsó kerekével. Elmondása szerint már tizenéve, hogy nem volt defektje. Irigylem…

Mivel több gumi nem lehelte ki lelkét, továbbindultunk műúton Szabadhidvég felé. Hamar odaértünk. Ezt követően a Sió mellett a füves úton folytattuk utunkat, ami szerencsére frissen le volt kaszálva. Ha nem kaszálták volna, akkor sokkal jobban megszenvedünk.

Somogy megye határát elérve a semmiből megkezdődött az aszfaltozott, a Sió mentén végig Siófokig haladó kerékpárút. Egyszer talán végigvezet majd a dunai torkolatig, hiszen sok látnivaló van errefelé. Igazi bringás nyomvonal. Remélem ez a túrabejárás is segít abban, hogy folytatódjon valami….

Ezen a kerékpárúton könnyű dolgunk volt betekerni Siófokra. Az első boltban nagybevásárlást tartottunk, majd teljesítve a Sió túrát, a balatoni strandra mentünk, hogy lemossuk magunkról az út porát és a verítéket.

Mikor estébe hajlott az idő, a bringáknál összegyűltünk, és a táborhelyünkre tekertünk. E. Józsi javasolta a Töreki mellett lévő Cinege forrás közelében fekvő erdei pihenőhelyet. Táborunkat itt vertük fel.

2015.07.17.

Mától kezdve a túra kezdett fakultatívvá válni. Ki-ki úgy folytatta útját, ahogy neki a legjobban passzolt, de azért a csapat jó része továbbra is egyben maradt.

Marcsi és Frici a P jelzésen Lulla felé tekertek, mi többiek pedig vissza a Balatonpart irányába. A homokos úton Zsuzska bebizonyította, hogy ő a legerősebb köztünk. Eltépte a láncát és letörte a hátsó váltóját. Egy többnapos bringatúrán ugye láncbontó is akad, így hát kivettünk pár szemet a láncból, a váltót kiiktattuk, és egy köztes fix fokozatra téve a láncot Zsuzska bringáját minden terepviszonyra használhatóvá tettük. Csilla és L. Móni –mivel lejárt a szabadidejük- Zamárdiban vonatra szálltak, mi pedig tekertünk tovább Szántód felé. Útközben találkoztunk Poór Bazsival és családjával. Furcsa volt látni Bazsit falubike-on strandpapucsban tekerni. A szabadstrandon ismét fürödtünk.

Lelléig már meg sem álltunk, ugyanis Miklós felajánlotta, hogy az apartmanjukban 8 főt el tud szállásolni egy éjszakára. A többiek pedig a közelben kerestek kempingben szálláshelyet. E. Józsi és V. Laci pedig Balatonfenyvesre hajtottak, Józsi ismerőséhez éjszakázni.

Közös estebéddel és fürdéssel ünnepeltük meg a célbaérkezést.

2015.07.18.

Miklós és Jani a kiírásnak megfelelően bringával Dombóvárra tekertek,  K.H. Józsi rokonlátogatóba tekert tovább. Családommal Balatonberényig hajtottunk, ahol a strandon fürödtünk egy utolsót. Kinéztük magunknak a Kanizsa felé haladó vonatot, amire Berényben szálltunk fel. A vonaton már fent volt Szilvi, R. Móni, Laca, E. Józsi, V. Laci akikkel együtt utaztunk Nagykanizsára, ahonnan egy átszállással Pécsre vonatoztunk.

Köszönöm mindenkinek a részvételt. Remélem ti is nagyon élveztétek!

Lejegyezte: Keményfi Balázs

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
Keményfi Balázs fotói
Rostás Laca fotói
Simon Szilvia fotói
.

2015.07.11-12. Sió árvízkapu - Mohács vízitúra

A túra eredeti kiírása:

Felajánlották a Becze Lászlóék ,hogy csatlakozni lehet az Ő hagyományos 2 napos evezős túrájukhoz .

A túra a Sió Árvízkaputól indul 

Útvonal: Sió Árvíz kapu - Baja (Sugó Petőfi sziget) - Mohács (Sokácrév )  Kb. 83 km az egész.

1. nap 50 km   2.nap 33 km  ez könnyen teljesíthető.

Első nap Árvízkaputól indulva meg meg állva a szebb helyeken Bajáig, ahol a Petőfi szigeten sátrazva töltjük az éjszakát .

Felajánlották, hogy a vacsorai bográcsozásba is beszállhatunk  A menü egyenlőre még meglepetés.

Baján pont ekkor van a halászlé fesztivál amit este meg lehet látogatni és az étkezés és italozás meg a jó kedv  is megoldható a koncertek 2 színpadon is ingyenesek.

Itt pár száz forintért fürödni is lehet. A szigeten több vendéglátó egység is van, sőt itt hivatalosan engedélyezett a kempingezés és a tűzrakás is ezért telepített toi-toi budik és szemetesek is vannak.

Kijelölt strand is van.

Képek:
Kónya Tamás fotói
.

2014.03.22. Gemenci erdő körbe tekerése

A túra térképe
A túra eredeti kiírása:

"A Gemenc-i erdő körbe bringázása, más néven a két híd túrája. 

A megszokott útvonalon tekerünk végig 20 km-ként pihenőt tartunk, de nagy pihenőnk lesz Érsekcsanád Rév-csárdánál ahol megkóstoljuk a finom palacsintát. 

Megállunk Pörbölynél az állat simogatónál, valamint Lassi-nál a játszótéren. Aki kedvet érez hozzá az a kéken is kerekezhet Bajától - Lassi-ig. A Keselyűs-i csárdánál szintén nagyobb pihenőt tartunk. A túra folyamán több helyen lesz rövidítésre lehetőség azok számára akik ezt jelzik a túra közben. 

A túra teljes távja:74 km 

A túra a töltésen halad végig aszfalton. Keselyűs-i csárdánál is van lehetőség kajálásra: rétes,szarvaspörkölt. Oda felé lehet megrendelni, és visszafelé elfogyasztani. 

Szint nincs. Kényelmes bringázásra készülhetünk."

Túravezető: Tóth János

Nagy várakozással indultunk szombat reggel Sz. Péterrel a Gemenci erdő körbetekerő bringatúrára amin én még nem voltam és a kiírása jól hangzott.

Megérkezés után gyorsan összeszereltük a bringáinkat, már ekkor örültünk, hogy milyen jó időnk lesz !

Ezt mások is így gondolták, mert sokan jöttek megpróbáltam összeszámolni, de nagyon szaladgáltak úgyhogy saccra 60-70 ember lehetett !

Vártuk, hogy majd a túravezető szól pár szót , de ez elmaradt, mindegy ezek szerint itt rajtunk kívül mindenki tudott mindent gondoltam.

Elindultunk csak úgy a többiek után rövid tekerés után megálltunk egy tó partján itt bevártuk az utolsókat is és már mentünk is tovább Keselyűs irányában a keselyűsi csárdánál megint bevártuk a társaságot ami ekkor már 1 km hosszan elnyúlott. Ekkor már látszott, hogy 1 túravezető segítség nélkül kevés lesz. A csárda ahol kaját lehetett volna rendelni, (amit majd visszafelé lehetett volna elfogyasztani ) régóta zárva volt, mert már az áramot is lekötötték róla. Én nem vittem sok kaját, mert a palacsintára készültem :).  Egy ücsit benyomtam volna, de mindegy majd a következő helyen a palacsintával az is meglesz. Átmentünk a Sió árvízkapun majd a Duna hídon közben élveztük a jó időt és beszélgetem az egyik szekszárdi lány osztálytársammal aki szintén először volt ezen a túrán. Elértünk Érsekcsanádhoz, már csurgott a nyálam a palacsintára (meg már éhes is voltam) Mónikával már meg is beszéltük milyen ízesítésűt fogunk kérni.

Én egy ÓRIÁS nuttellásat szerettem volna tonikkal no de 11 óra volt, a vendéglő meg csak 12-kor nyitott (ez jó nagy baki) csalódottan és éhesen ettük a szendvicseinket.

(A túravezető még azt sem tudta elintézni ,hogy a mosdóba bemehessünk vizet tölteni  vagy WC-zni !)

Innen a Duna töltésen a Duna és horgásztavak között eltekertünk a Bajai Duna hídig. 

Itt még bevártak mindenkit. A híd Bátaszék felőli végén a túravezető még az első 20 embernek mondta, hogy a veszélyes nagy forgalmú szakaszon szakadjunk kis csoportokra, hogy az autók és kamionok tudjanak előzni. Mi próbáltuk ezt az infót hátrafelé továbbítani, de ez nem nagyon sikerült. Össze vissza mentek még egymás mellett is, dudáltak is a kamionosok !!! Mi még éppen láttuk, hogy hol fordultak be a többiek ekkor már legalább 1,5 km hosszan el nyúlott a csapat a végén a kisgyerekes családokkal. Mi a Mónikával úgy gondoltuk, hogy önként itt maradunk és mutatjuk az utat a többieknek, mert különben eltekernek egyenesen és a fele csoport elveszik.

( Úgy gondolom ez nem a mi dolgunk lett volna, de mindegy ennyit megtehetünk.)

Amikor az utolsó gyerekes családot is jó útra tereltük ekkor már 15 perce elment az eleje és nem tudtuk a pontos útirányt, mert minket is itt hagytak. Mindegy egyenesen a töltésen és majd jön Szekszárd mivel nem tudtuk, hol kellett volna lefordulni a Pörbölyi kisvasút állomáshoz és senkit nem hagytak hátra, hogy bevárja a  többieket ezért szépen túltekertünk jó néhányan az állomáson. A következő pihenö helyet azt tudtuk, hogy a Lessi állomásnál van, de ekkor már nem tudtuk, hogy a csoport előttünk vagy mögöttünk van e. Ekkor  felhívtam Pétert, mert ő a csapat elejével volt és mondta, hogy a Pörbölyi kis vasútállomáson büféznek, na mi ebből is kimaradtunk :) Ezzel kiderült ,hogy a csoport fele mögöttünk van ekkor nekiálltunk és szépen megettük az összes szendvicsünket ( azt az 1db-ot :). Megbeszéltük, hogy ezt mi biztosan másképp csináltuk volna. ( Azért voltak akik durvábban fogalmaztak !)

15-20 perc csoportos várakozás után megérkeztek az első fecskék, de ezzel is gikszer volt, mert előbb indultak el mint a túravezető ezért ők sem mentek be a Lessi állomáshoz hanem egyenesen eltekertek a töltésen ezért értek ide viszonylag hamar. Ekkor már a csapat 3/4 része várta a túravezetőt aki később indult és bementek még a Lessi állomásra is egy pihenőre :)

Itt megunta a csapat (30-40 fő) a várakozást és elindultunk Keselyűs felé. Keselyűsnél a bezárt csárdánál vártunk még 20 percet és mivel a túravezető nem került elő itt megint ketté szakadt a csapat. Mi azokkal mentünk akik elindultak be Szekszárdra.

Hát PALACSINTA AZ NEM VOLT !!!

Mindegy szép időnk volt az útvonal az jó volt és pihentető volt a dombokhoz szokott bringázóknak.

Azt nem értettem, hogy 70 embert hogyan fog a túravezető terelgetni, de akkor még azt hittem hogy van söprű vagy páran segítenek majd neki az elágazóknál, de nem !

Mi még elvoltunk,de a lemaradt kisgyerekes családok mondták, hogy ők bizony nem jönnek többet, mert otthagyták őket és az sem értettük, hogy az Érsekcsanádi csárdával miért nem lehetett egyeztetni, hogy jön egy nagy létszámú bringás csoport.

Biztosan kinyitottak volna egy órával előbb és a bevételnek is örültek volna.

Hát ez ilyen felemás túra volt !

Lejegyezte: Kónya Tamás

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
Kónya Tamás fotói
--------------------------------------------
Ez egy olyan túravezetés volt, ahogy nem szabad csinálni, de hogy hasznosítsunk belőle valamit: végül is lehetett belőle tanulni. Csak megjegyzem, ez a túra nem a PTKK rendezése alatt zajlott, hanem más által bonyolított túrán vettünk részt. (a szerk.)