2009.07.19-26. Vízitúra a Rábán

Végigevezük a Rábát Szentgottgárdtól Győrig. 211 km volt a táv. Hát, mit is mondjak röviden? Nagyon technikás pálya! Fantasztikus volt!

Igyekeztünk a túra élményeit fotókon megörökíteni, de a Rába vadvíz jellege miatt sajnos vízi képeket nemigen állt módunkban készíteni, ezért a szárazföldi fotók dominálnak. Bár a vízen történt események voltak a legszebb, és sokszor legizgalmasabb pillanatok, olyannyira, hogy a fényképezésen sokszor az épségünk múlott volna a rengeteg bedőlt fa miatt. K. Zsolt volt közülünk a legbátrabb, ő azért elkapott egy-egy pillanatot a vízen is.
Előzmények:
Néhány héttel a túra indulása előtt a nagy esőzések következtében a Rába vízszintje szinte rekordokat döntött. A felső szakaszon lévő falvak lakossága homokzsákokkal védekezett a víz ellen. Közben a folyó megtette környezet-átalakító hatását. Jelentősen átrendezte a medret a korábbi állapothoz képest. Leszakadt partok, rengeteg újonnan vízbe dőlt fa. Az árhullám levonult, mi is örültünk, hogy nem került veszélybe a túr a léte. Viszont a túrát megelőző napokban újabb esőzések következtében a nyáron ilyenkor szokásos vízálláshoz képest több mint 2 méterrel megemelkedett (erről készült az első képem). Szerencsére ez az árhullám hamar levonult, így bár továbbra is a szokásosnál magasabb vízállás volt, de elindulhattunk. Ennyit a körülményekről, vágjunk bele a túrába!

Útvonal: Szentgotthárd – Csákánydoroszló – Rábahidvég – Ikervár – Nick – Árpás - Győr 211 km
A táborhelyek GPS részére letölthetők itt. Megtekintéshez Garmin Mapsource letölthető itt. Magyarország térkép letöltés: http://www.turistautak.hu/ A letölthető track *.gdb formátumú. Amennyiben más track formátumra van szükséged, itt konvertálhatod.

Beszámoló:
2009.07.19. vasárnap Pécs - Szentgotthárd
Hosszú előkészítő munkát követően 2009.07.19-én végre elindulhatott a –bár létszámában jelentősen megfogyatkozott, de annál lelkesebb- csapat.
Kik voltak ők?
Barracuda: K.Zsolt kormányos, G. Péter 1. motor, H. Orsi, 2. motor
Foltos rakéta: B. Frigyes kormányos, Cz. Mária motor
Vízisikló: K.Balázs kormányos, H. Barnabás, 1. motor, G. Gábor 2. motor, Nicktől kezdve K. Gazsó pótmotor
Szárazföldi kísérőcsapat: G. Katalin, K. Márti, Gazsó, Dóri, Zsuzsi
A Barracuda és a Vízisikló Pécsről utazott autók tetején. A Foltos rakétáért előzetes információnk alapján Rigyácra kellett menni. Rigyácon közölték velünk, hogy a kenukat szívességből elvitték Rábagyarmatra. Szóval akkor irány Rábagyarmat. Az eredetileg bérelni kívánt 3db, majd a 2db kenuból végül csak 1db-ot kellett elvinnünk. Sebaj. Mi tettre készek voltunk. Rábagyarmaton, ezen a gyönyörű táborhelyen megláttuk az aznap megáradt folyót, ami mint már említettem, következtében a nyáron ilyenkor szokásos vízálláshoz képest több mint 3,2 méterrel megemelkedett, az ártéri fák között folyt a víz. (Ez Szentgotthárdi mércével mérve 270cm) A Vidra-Viziturától azt az információt kaptunk, hogy reggel csak akkor szálljunk vízre, ha Szentgotthárdi mércével mérve 100cm alá csökken a víz. Addig ne! (Estére +80cm, reggelre +30cm lett a vízszint. Így elindulhattunk.)
Mikor a kenubérlés lezajlott, elautóztunk a túra kiinduló helyéig, Szentgotthárdig.
Szentgotthárdon a híd melletti kis kempingben táboroztunk. Este vacsorára 40 tojásból bográcsos rántottát sütöttünk.

2009.07.20. hétfő Szentgotthárd - Csákánydoroszló
Reggel kényelmesen keltünk. Vízreszállás 9.45 körül volt. A vízszint szerencsére leapadt, így biztonságos volt a kenuzás. A Rába ezen a felső szakaszon nagyon gyors. Nincs idő térképet és iránytűt nézegetni, mert azonnal ott van a következő kanyar. Nagyon szép a folyó, rengeteg a bedőlt fa, nagyon technikás a pálya. A Barracuda egy sziget alatt megpróbált árral szemben visszaevezni, aminek borulás lett a vége. Nem csinált senki sem belőle ügyet. Az újonc Orsi így valóban fel lett avatva.
Az ebédszünetet Rábagyarmaton tartottuk, majd egyvégtében eveztünk Csákánydoroszlóra. 16.00-kor kötöttünk ki. Vacsorára G.Péter vezérletével elkészült a paprikás krumpli.

2009.07.21. kedd, izgalmas nap! Csákánydoroszló - Rábahidvég
Reggel időben el tudtunk indulni Csákánydoroszlóról. A mai napi szakasz is hasonlóan gyors folyású, sok kanyarral, bedőlt fákkal, gyönyörű környezettel. Ma is sűrűn akcióztunk a kanyarokban. Horvátnádalja közelében a Krúzó tanyán megálltunk egy kis pihenőre. Ez egy magántulajdonban lévő terület, ahol mindenféle őrült játékokkal várják a vízitúrázókat.
Körmend előtt az úgynevezett rőzsegátnál át kellett emelnünk a kenukat. Itt egyáltalán nem gondoltak a túrázókra. Veszélyes terület. Szerencsére K. Zsolt, illetve a Vidra vízitúrás cég Ati-ja előre ellátott bennünket információkkal, hogy mi a teendő. Az átemelés után a kenuk leeresztése is nagyon nehézkes. Meredek partról a habzó, erősen hullámzó vízben kell indulni. Itt egy hullám becsapott a kenunkba. Azt hittem, borulunk, de sikerült kiegyensúlyoznunk a kenut.
Körmenden megálltunk ebédelni. Nyugodtan indultunk tovább. Egy másik társaságból láttunk egy hajót borulni. Látszólag nem veszélyes helyen történt velük.
Egyszer csak egy éles jobb kanyarhoz értünk a Vízisiklóval, egy jobb oldalról belógó fűzfát balról kerültünk ki. Ezáltal túlságosan kisodródtunk, a kanyar bal oldali, külső ívére és a folyás irányához képest keresztbe fordította a kenut az örvény. Oldalról egy bedőlt fa közeledett. Hogy ne nyomja be a hajó oldalát, evezőkkel felfogtuk az ütközést. Csakhogy ez kibillentette a kenut az egyensúlyából és a Rába lett rajtunk úrrá, azonnal beborultunk. Belekapaszkodtunk a kenuba, közben összeszedtük ami kipotyogott. Vitt minket a sodrás tovább. Azt néztük, hogy így fejre állított kenuval együtt, a víz nagy sebességével sodródva hogy tudunk a bokrok között értelmes módon partot fogni. Egyszer csak valahogy sikerült. A K. Zsolt instrukciókkal segített. Kiborítottuk a víz egy jó részét, majd a maradékot kimertük. Nem tudom mennyi ideig tartott, de szerintem elég sokáig. Visszaültünk a kenuba. Lefelé elindulni nem tudtunk egy belógó bokor miatt. A Barracuda legénysége próbált minket felfelé kötéllel kihúzni, de a művelet kudarcba fulladt, mert az ő mozgásukat is akadályozta egy vízből kiálló faág. El kellett engedjenek minket. Végül magunk kellett valahogy elinduljunk a sebes áramlatban. Úgy tűnt, hogy sikerül, de egyszer csak az erős áramlat ismét keresztbe fordította a hosszú, négyszemélyes Vízisiklót, újra borultunk. Miután belekapaszkodtam a kenuba, a hajó alá nyúltam, hogy megmentsem az evezőket. A sodródó kenuval együtt a víz egy bedőlt fa koronája alá vitt, és kenustól mélyen lenyomott a víz alá. Óriási ereje van a víznek! Végül egy vízben álló fa koronájának fő ágai között sikerült megfékeznem a továbbsodródást a kenuval. G. Gábor és H. Barnabás, miután ők is partot fogtak, a kenu végét kiráncigálták a szárazföld felé, és kiborították belőle a vizet. Zsolték elvették tőlem a szorongatott evezőket. Ekkor vettem észre, hogy evező gyanánt egy faágat is szorongattam a hónom alatt. Beszállás után sikerült végül biztonságosan, lefelé elindulni.
Csorogtunk, eveztünk tovább. Az egyik széles folyószakaszon a Barracuda a külső íven nekisodródott egy vízből kiálló fának. H.Orsi és G.Péter azonnal katapultált. A víz sodorta őket lefelé. Mikor Orsi megpróbált beszállni a kenuba, K.Zsoltot is beborította.
Lejjebb Frigyesék a Foltos-rakétával találtak egy vízbe dőlt fán fennakadt mentőmellényt, amit bár sikeresen elhoztak, de majdnem ennek az akciónak is borulás lett a vége.
Molnaszecsődön tartottunk egy kis pihenőt a Rábahidvégig tartó utolsó szakaszig. Ezen a szakaszon is volt néhány technikás kanyar, amiket sikerrel vettünk. Az egyik helyen egy törött kenu volt fennakadva a nem régi áradás során bedőlt fára, ami a kanyarban kb. 4m szélesra szűkítette az átjárható szakaszt. Ezek után épségben megérkeztünk Rábahidvégre.
A borulásunk vesztesége: 1 sapka, 1 napszemüveg, 1 telefon beázott.
A táborhelyen bográcsban túrós tésztát főztünk. Szépen karbantartott volt a tábor, csak a tulaj kissé túl „szögletes” volt, de sikerült szép szóval, jó viselkedéssel „lekerekítenünk a sarkait”.

2009.07.22. szerda Rábahidvég-Ikervár
9.30-kor szálltunk vízre Rábahidvégen. A víz továbbra is gyors folyású volt, sok-sok (50-100m-enként) bedőlt fákkal. Vigyázni kellett a kanyarokban az áramlatokra, forgókra, különböző burványokra. Az egyik beláthatatlan kanyarban a Barracuda legénysége haladt elől, és teljes folyótorlaszról adtak riasztó jelzést. Minden hajó azonnal visszafordult a folyón, és árral szemben erőteljesen evezve araszoltunk a part felé. Még nem tudtuk, hogy mit lehet tenni, de az biztos volt, hogy kikötünk gondolkodni. G. Péter átadta a Vízisiklóba Orsit, majd Péter és Zsolt a Barracudával elmentek felderíteni, hogy hol tudjuk kiemelni a hajókat. Egy kicsit lejjebb találtak egy lehetőséget. Farral lefelé learaszoltunk, majd kiemeltük a hajót. Mindhárom kenut az erdőn át mezítláb cipeltük a zárás utáni szakaszra. Közben más csapat érkezését is hallottuk, akiket hangosan értesítettünk a helyzetről. Megkösöznték az infót. Állításuk szerint nem vették volna időben észre. Volt náluk fűrész, megpróbálták átfűrészelni a fát, de nem jártak sikerrel. Sikeresen vízreszálltunk.
Rumnál tartottunk egy hosszabb déli pihenőt. 15.00-kor indultunk tovább. Itt is volt egy-két technikás kanyar, de ez már nem volt nagyon vészes. Egyre jobban lehetett érezni az ikervári dúzzasztómű fékező hatását. Néha tóra emlékeztetett a víz. A parton horgásztanyák voltak.
Az ikervári erőműnél a kikötési lehetőség nincs igazán megoldva. Nincs jelölve a kikötő hely, egészen meg kell közelíteni a bukógátat, de óvatosan, mert itt a hiba végzetes lehet!
Sikeres kikötés után gyalogosan is megnéztük a dúzzaztóművet, majd a dúzzasztó alatt a bal parton a réten tábort vertünk. Az esti fürdést a Rábában intéztük el. Ma is főztünk közös vacsorát, lecsó volt a menü. Hála K.Márti és G.Kati napközbeni bevásárlásának, teli hassal mindenki nyugovóra tért.
2009.07.23. csütörtök Ikervár-Nick
Ma reggel is időben sikerült indulnunk. A dúzzasztó alatt, a régi Rába-mederben haladtunk. Általában ez a meder tele van zátonyokkal, sokszor át kell emelni, de most magas volt a víz, így átemelés nélkül haladhattunk. Ezen a szakaszon ugyanannyi bedőlt fa volt, csak egy kicsit kisebb volt a sodrás, ebből adódóan könnyebb volt a pálya. Meglepetés azonban itt is adódott. Volt egy-két szűk kanyar. Az egyik kanyarban a kenu magasságában a víz fölött vízszintesen egyfaág állta el a meder 80 százalékát. Megpróbáltuk kikerülni, de a Vízisiklóval oldalazva, nagy sebességgel a faág felé sodródtunk. A kenuban azonnal hasravágódva tudtunk csak áthaladni. A Barracuda legénysége előttünk ezt az akadályt borulással fűszerezte.
Egy szakaszon a meder pedig teljes szélességben bokrokkal volt benőve. A viszonylag magas vízállás miatt a víz viszont erős sodrással áramlott. Az egyik bokor-ösvényen keresztben beszorultunk. Eleinte se előre, se háta nem ment a kenu. Végül sikerült kiszabadítani, de ennek az akciónak is majdnem borulás lett a vége.
Ez a vadregényes folyószakasz Sárvárnál ért véget. Ezzel véget is ért a Rába nehéz szakasza, de a túra nem. Sárváron tartottuk a déli pihenőt. A további szakaszon a folyó széles, többnyire békés volt. Csak egy-egy kanyar emlékeztetett a felső szakasz igencsak technikás részeire.
Nick előtt az egyik kavicspadon egy hosszabb szünetet tartottunk, ahol mindenki kiélhette gyerekes hajlamait. Volt túloldali vödörre való célbadobás kaviccsal, kavicsvárépítés, jacuzzi medence készítés, vízierőmű építés rőzsegáttal, stb…
Nick előtt lelassult a víz, igencsak barátságos lett a meder. A bukógát előtt az előzetes információinknak megfelelően nagyon könnyen ki tudtuk emelni a három kenut, majd a kísérőautó tetején három fordulóval szállítottuk át a gát alatti kempingbe a táborhelyre. Klassz volt a hely. Volt melegvizes tusoló, homokos röplabdapálya, tűzrakási lehetőség. A vacsora készítés során mindenki kitett magáért. Hetedhét országra szóló lakomát csaptunk. Volt vegyes zöldségsaláta, tárcsán sült filézett csirke felsőcomb, sült kolbásszal. Fennséges volt, mindez tábori körülmények között!
Vacsi után tettünk egy sétát a vízierőművön, majd aki még nem fáradt el, focizott egyet a homokos pályán a sátrak mellett.
Ennyi fért bele ebbe a napba.

2009.07.24. péntek Nick-Árpás
Éjjel nagyon erős szél fújt. Tartottunk tőle, hogy a sátrat szétszakítja, de szerencsére nem így történt. G. Péternek előző nap egy szálka beleállt a talpába. Bepirosodott, és egy piros csík indult ki belőle. Vérmérgezésre gyanakodtunk. Katival elment a faluba orvoshoz. Tetanuszt kapott, és ellátták a sebét. Ma viszont nem tarthatott velünk. Velünk tartott azonban K.Gazsó (9,5 év). Becsületére váljon, nagyon jól bírta a kb. 40 km-es távot. A folyó ezen a napon már nem tartogatott veszélyeket, kimondottan könnyű pályának bizonyult. Evezés közben megálltunk egy-két helyen pihenni, pancsolni. Árpásnál ért véget a napi evezés. Eléggé korán értünk a táborba, és rettenetesen meleg volt. Behúzódtunk az árnyékba, hogy megvárjuk míg elmegy a hőség. Közösen meglátogattuk a folyó túloldalán lévő románkori templomot, utána esti fürdésként úsztunk a Rábában.
A térkép által javasolt sátorozóhelyen felvertük a sátrakat, bográcsban frankfurti levest főztünk, a második fogás vanília sodó volt kaláccsal. Vacsi után egy kicsit üldögéltünk a tábortűz mellett, majd eltettük magunkat másnapra.
2009.07.25. szombat Árpás-Győr
Éjjel ismét erős szél volt, majd kisebb eső is esett. Úgyhogy reggel kényelmesen indultunk, hogy a sátrak is úgy-ahogy megszáradjanak.
A Rába nyomvonala a maradék szakaszon nagyon egyszerűnek tűnt, de az evezést nagyban megnehezítette az erős szél. A szél miatt állandó ellenkormányzást kellett végezni. Néhány rövid pihenővel beérkeztünk Győrbe, akol Márti és Kati a Rába torkolatánál vártak ránk. Már ekkor is csodálhattuk Győr szépségét.
Táborhely keresés volt hátra. Kinéztünk a térkép alapján a Mosoni-Dunán a torkolat alatt nem túl messze egy táborhelyet. Péter és Kati elmentek autóval megnézni. Azzal a hírrel jöttek vissza, hogy ez a táborhely megszűnt. Nem volt más megoldás, mint a Rába torkolat fölött, a Mosoni-Dunán az Aranyparton való sátrazás. Csakhogy itt Coca Cola koncertes buli volt készülőben. Ezen kívül még meg kellett oldani a kísérőkocsi bejutását a területre, ami nem volt a legegyszerűbb, de sikerült. Végül a táborverés után aki kívánt, sétát tehetett Győr gyönyörű belvárosában.

2009.07.26. vasárnap Győr-Szentgotthárd-Győr-Pécs; Friciéknek: Győr-Szentgotthárd-Rigyác, Pécs
Ez a nap már nem az evezésről szólt, hanem a hazautazásról, és a visszarendeződésről. A sofőrök reggel a kísérőkocsival visszamentek a túra kiindulóhelyére Szentgotthárdra az autókért. Marcsi és Frigyes innen az autójuk tetején a Foltos-rakétával Rigyác felé hajtottak, hogy ott leadják a kenut. Zsolt és én visszaautóztunk Győrbe a többiekért, illetve a cuccokért.
Gyors pakolás után megköszöntük egymásnak a túrát és a jó társaságot, és rengeteg élménnyel gazdagodva elindultunk hazafelé.

Túravezetők:
Kézsmárki Zsolt mint a Rába legjobb ismerője
Keményfi Balázs mint a túra megszervezője

Lejegyezte: Keményfi Balázs

Kísérőautó, hadtáp: Giczi Katalin, Keményfi Márti

2009.07.23-26. Balatoni körtúra

A túra útvonala:
2009.07.23. Csütörtök: Fonyód-Bélatelep-Alsóbélatelep-Balatonfenyves-Balatonmáriafürdő-Balatonkeresztúr-Balatonberény-Fenékpuszta-Keszthely (Festetics kastély)-Gyenesdiás-Vonyarcvashegy-Balatongyörök-Balatonederics-Szigliget (Vár)-Badacsony (Szölöhegy és borvidék, mólo)-Badacsonytomaj-Ábrahámhegy-Balatonrendes-Révfülöp (Milleniumi kilátó, hajóállomás)-Balatonszepezd-Zánka (Ifjúsági tábor Centrum és Kemping)-Balatonalkali-Balatonudvari-Örvényes

2009.07.24. Péntek: Örvényes-Tihany (Apátság, Ófalú)-Balatonfüred (Görögfalu, Hajóállomás, Tagore sétány, Halász és Révész szobra, Szállodasor)-Csopak (Gözmozdony)-Alsóörs-Káptalanfüred-Balatonalmádi (Ramada Hotel, Almádi Park)-Balatonfüzfö-Balatonkenese-Balatonakarattya (magaspart)-Balatonvilágos (magaspart)-Sóstó-Szabadifürdö-Siófok (Arany és ezüstpart szállodasor, Viztorony, Vasútállomás, Makovecz templom, Római katolikus templom, Fö téri sétálóutca, Sió folyó, Hajóállomás, szabadstrandok)-Balatonszéplak-Zamárdi (szabadstrand)-Szántod (Rév és hajóállomás)-Balatonföldvár (Villanegyed és üdülötelep)-Balatonszárszó-Balatonszemes-Balatonlelle (Lelle Club, Szabadstrand, Hajóállomás, Üdülötelep)-Balatonboglár (Gömbkilátó, BB Pezsgöüzem, Platánstrand)-Fonyódliget (Csatorna, Szabadstrandok)-Fonyód (Sipós hegyi kilátó 233 m, Várhegyi kliátó, Fonyódhotel, Szabadstrandok, Dísz tér, Üdülötelepek, Hajóállomás, Szabadstrandok, Krípta villa, Panoráma kilátó és sétány, Fonyód múzeum, Zichi Béla emlékszobor).
Beszámoló:
2009.07.23. Csütörtök. Pécs vasútállomásról indultam a "szokásos" 07:31-es balatoni fürdővonattal.
11:00 órakor egyedül kezdtem körbe tekerni a Balatont. Végül is örültem, hogy szabadon és függetlenül túrázok. Magam oszthattam be az időmet, mikor és hol állok meg. Jó érzés volt a felhőtlen igazi szabadság. Fonyódi kikötőből a Badacsony csodálatos látképe tárult elém. A fonyódi kikötőtől indultam Bélatelep felé, a Napsugár Kemping melletti bicikliúton. Biciklibarát úton a vasúti sínnel párhuzamosan haladva, változatos üdülőtelepeken áthaladva mentem, Balatonfenyvesen keresztül. Megálltam egy kicsit a balatonmáriafürdői csatornánál. Zala megye határát átlépve, a Zala folyón áthaladva Fenékpusztán át a Balaton legjobb és legszebb kerékpárútján mentem, majd beértem Keszthely városközpontjába. Megálltam egy kicsit piheni és fotózni. A Főtemplomot, Városházát, szökőkutat és szobrokat bámultam. A sétáló utcán kiváló minőségű díszburkolaton áttoltam a bringát. Egy gyönyörű díszes kapun átmenve Festetics gróf kastélyának parkban voltam. Kb. 14 óra lehetett. Az ebédemet megettem kastély parkjában, egy fa árnyékában fogyasztottam el. Rengeteget ittam ebben a hőségben. Keszthely után egy csendes kerékpárúton haladtam tovább. Gyenesdiás és Vonyarcvashegy között összetalálkoztam meg a Pécsi D. Ferivel, Piroskával és B. Györgyel. Nagyon örültünk egymásnak. 10 percet beszélgettünk is. Ők már két napja voltak úton. Balatongyörök után áthaladtam a Veszprém megye határán. Tovább haladva Szigligetet megkerülő bicikliúton tekertem. A hegyen a Szigligeti vár látványa tárult elém. A 71.-es főúton mentem tovább rövid szakaszon. Beértem a Badacsony határban lévő benzinkúthoz pihenni. Utána kitekertem a badacsonyi kikötőhöz, ahol éppen indult a katamarán Fonyódra. Ábrahámhegyen megnéztem a Fülöp Jakab templomot. Balatonrendesen át Révfülöpbe értem, ahol a bicikliút rögtön 100 méterre volt a mólótól. Látszott a mólótól észak felé nézve a Fülöp hegy, ahol a Milleniumi kilátó van. Felfele haladva egy modern templomot tekintettem meg. A hegyről a Balaton és Révfülöp szép panorámája tárult elém. Balatonszepezden ősmagyar rovásírással megjelölt követ találtam. Már esteledett, 19:00 óra felé járt az idő. Zánkán megálltam hátha van olcsóbb kemping. Bementem a Zánkai Ifjúsági tábor és Kemping területére. Utána le a mólóhoz is. 20:00 óra elmúlott. Felvettem a fényviszaverö mellényemet és bekapcsoltam lámpáimat, annak ellenére, hogy bicikliúton voltam végig. Már félhomály volt mire áthaladtam gyorsan Balatonakalin és Balatonudvarin mielőtt sötét lesz. Örvényesbe beértem. Már 20:45-öt volt. Betértem egy kis kempingbe, és felvertem a sátramat. Valamikor éjszaka egy kisebb szélvihar volt, de nem vitte el a sátrakat.

2009.07.24. Péntek. Hajnali 6-kor ébredtem fel. 8 óra előtt elindultam a Tihanyi-félszigetre. Megnéztem az Apátságot, és a nádtetős ófalut. Tihanyról olyan volt a Balaton mint a tenger. A tihanyi hegyről leérve, szerpentines utcán haladva leértem egy kis felüljáróhoz. Majd utána közelről látszott egy emlékmű, és a vitorláskikötő. Tovább haladva közúton a part mellett látszott messziről a Balatonfüred, a következő úticélom. Tihanyon van egy kis szabadstrand is. Elértem a Balatonfüredi elágazást, ami már kerékpárút ismét. Balatonfüredre beérve, egy hosszú utcán haladtam, ami kevésbé forgalmas. Ez biciklibarát út. Beljebb érve egy forgalmas körfogalomhoz értem, ahol már látszottak a Görögfalu szines épületei, ahol állitólag éttermek, shopok, és disco is van. Mellette van egy élményfürdö. A hajóállomás tele volt vitoláshajokkal. Meg egy két jachtot is láttam. A parton volt a Halász és Révész szobor pár is. A Tagore sétányon tekerve görkorcsolyás fiatalok, kerékpárosok is voltak. Beértem egy szoborparkba is. Nagyon absztrakt művészet is kínálja magát itt. Tovább haladva elhagytam a várost. Csopak üdülőtelepen mentem keresztül, a vasútállomásnál állt egy régi gőzmozdony, ami igen matuzsálemi korú volt. Káptalanfürdőn át Balatonalmádiba értem. Balatonalamádi központjában egy gyönyörű parkba értem, ahol látszott a Ramada hotel ami 15 emeletes, és a hajóállomás. Lefotóztam a Rákóczi szobrot is. Balatonkenese hosszú településén áthaladva beértem Balatonakarattyába, ami összeépült Kenesével. Erre végig magaspart van. Balatonakarattyában a bicikliútról letérve betévednem egy zsákutcában. Kb. 8 km-t oda vissza kellet plusz tekernem, főleg emelkedőn. Balatonvilágosban egy gyönyörű magaspartnál, volt egy szép fehér fahíd, amire rá volt írva. "Itt fogant szerelem múlhatatlan". Utána Sóstó következet. A magaspart térségét elhagyva, elértem Siófok-üdülőtelepet. Itt a Balaton fővárosában nagy volt a forgalom. Végig tekertem az üdülőtelepeken, nyaralók övezte utcán egyenesen. Beértem Siófokra, megnéztem az Arany és ezüstpart szállodasorát, és végighaladtam a vasúti sín mellet. A városközpontba menetem. Itt van a Makovecz-féle templom is. A Siófoki autóbuszállomás mellett haladva beértem a vasútállomáshoz. Ahol egy katolikus templom volt. Itt sok a látnivaló. Szép szökőkút, szobor kompozició, napóra. A főtér nagyon sok meglepetést tartogatott, sok szobor, szép virágos és diszburkolatos tér fogadott, sétálóutcával. Tovább haladva megálltam a Sió-hídnál, majd beértem a hajóállomásra is. Zamárdiba értem, ahol összefutottam egy régi haverommal a Pécsi C. Olivérrel aki a barátaival ugyancsak körbe tekerték a Balatont. Egy darabig velük is tartottam, Balatonföldvárig. Fotózás miatt lemaradtam. Balatonszárszón, Öszödön, Szemesen át beértem Balatonlellére. Lelle Club és Hotel mellett megálltam egy kicsit. De a nagy forgalom miatt inkább nem mentem a szabadstrandra, csak a móló maradt. Már nagyon vakítóan sütött a nap. Már az idő kb. 16 óra körül volt. Balatonlelle és Boglár között nagyon rossz volt a kerékpárút minősége a fák gyökerei miatt, így a párhuzamosan haladó úton tekertem tovább. Balatonboglár városában egy gyönyörű sétányra értem, majd a városközpontba. A gömbkilátóhoz másnap mentem fel., mert úgy hallottam, hogy ezen a napon nem üzemel. Balatonboglárt elhagyva, beértem Fonyódligetre. Tudtam hogy egyre közelebb vagyok. Megérkezetem, pontosan ahová kiindultam. Fonyódon voltam már. Este felé egy kicsit strandoltam az Alsóbélatelepi strandon. Majd este megszálltam a Bélatelepi Balatontours által üzemeltett Napsugár Kempingben. Felállítottam a sátramat, nyugovóra tértem.

2009.07.25. Szombat. Éjfél után nagy szélvihar tört ki, de még esőnek nyoma sincsen. Végig nyomonkövettem a az mobilinterneten, az egyre közeledő zivatargócot, ami éppen a Balaton felé jött. A sátramat gyorsan összeszedtem, mielőtt ideér a zivatar. Már dörgött villámlott. Kb. 2 óra volt. Eleredt az eső, és szakadt. Reggel 6 óra körül felébredtem, borult időben. Már nem fujt nagyon a szél, de egy kicsit hűvösebb volt. +18 Celsius fok. Megszűnt a hőség. Összeszedtem a holmimat, és elmentem a kempingből. 06:30, a fonyódi mólóra tekertem. Tekeregtem a városban. Felmentem a fonyódi hegyre. A panoráma sétányon fel, a sportpálya mellett. majd a Kripta villánál megálltam fotózni. Ezután szaplonczay sétányra értem. Ott volt a Bélatelep névadójának az emlékműve is. A sétány azon részén, ahol kiszélesedik az út, található a 2001-ben állított Millenniumi Apostoli Kettős-kereszt, amely 18 méterrel emelkedik a magaspart fölé. A sétányról szép kilátás volt a Badacsonyra. 08:30 körül volt. Egy kis kútnál a Kilátó alatt lemostam a poros bringámat. Meredek utcán fel haladva felértem a Sipos hegyre ami 233 méter magas. Ez a déli part legmagasabb pontja. Egyedül voltam fent. Rajtam kívül senki sem volt. Körbe fotóztam ezt a gyönyörű panorámát, amit a Balatonról és környékéről lehetett. 9 óra volt. A kilátó után eltekertem Balatonboglárra a bicikliúton. Össze is találkoztam ismét egy pécsi ismerőssel T. Máriával és annak párjával. B.Bogláron felmentem a Gömbkilátóhoz, ami zárva volt. Technikai okok miatt baleset és életveszélyes, bizonytalan ideig nem üzemel. Boglár után visszatekertem Fonyódra. Strandoltam Alsóbéletelepen. majd egy kicsit B.fenyvesen is. Az egész napom így telt. Este ismét a Napsugár kempingben szálltam meg.

2009.07.26. Vasárnap
Reggel 6 körül felkeltem. Reggeli után feltekertem a Fonyódi Várhegyre. Ez a kilátó csak erdei kijelölt turista úton volt megközelíthető. Tetejében még tolnom is kellet felefelé a bringát tele málhával. Zümmögtek a szúnyogok körülöttem. A kilátó egy falétesitmény volt, olyan mint egy vadles. Messze nem volt korszerű mint a Sipos hegyi kilátó. Itt még a kilátás is rosszabb volt. De azért így is kellemes élmény volt. Hiszen Fonyódra minden nyáron jövök, de itt még nem voltam fent. A hegyről leérve a Fonyód múzeumhoz értem. Odajött hozzám egy idős úriember, aki mesélt egy két dolgot az életéből. Rendőr volt a vízirendészetnél, és a múzeum mellett volt a kis családi háza. Lefotóztam a múzeumot és Zich Béla mellszobrát. Tovább tekertem, a villasorban. Egész nap az Alsóbélatelepi és a Fonyódi szabadstrandon napoztam és fürödtem. 17:30 körül betekertem a Fonyódi vasútállomásra, és megvettem a Pécsig a vonatjegyet.


Képek itt.
Lejegyezte: Tamás József
.

2009.07.11-18. Nógrádi vártúra

Útvonal: Iván bá tollából letölthető itt.

A túra útvonala GPS részére letölthető itt.
Megtekintéshez Garmin Mapsource letölthető itt.
Magyarország térkép letöltés: http://www.turistautak.hu/
Szlovákia GPS térkép letölthető itt.
A letölthető track *.gdb formátumú. Amennyiben más track formátumra van szükséged, itt konvertálhatod.
A túra útvonala műholdfelvételről, a Trackabee adatbázisból megtekinthető itt.

Télvíz idején Iván bá’ gondolatai már a nógrádi várak között jártak. December elején egy vázlatot adott át a nyárra tervezett útvonalról. Ezúttal nem a hosszú kilométerek megtételét tűzte ki célul, hanem egy kicsit a korára is gondolva, naponta a szokottnál rövidebb távokat, de egy napra több látnivalót tervezett.
A túrakiírás sokaknak megtetszett, végül 15–en vágtunk neki az útnak.
A csapat tagjai:
B.Jani; E.Józsi; G.Gábor; K. Balázs; L.Móni; L.Szilárd; M. Ákos; M.Csilla; M.Dodi; M.Józsi; N.Iván bá’; P.Ica; P.Zoli; Valentin; V.Zsuzsa

Szilárd az utat az utóbbi évekhez hasonlóan ezúttal is autóval tette meg, önkéntes kísérőkocsi gyanánt. Segített az útelágazásoknál, az esti főzések nagymestere volt. A többiek a pedált taposták.

A túra során a csapat összetartásból ötöst kapott, kívánom, hogy minden túra legalább így sikerüljön.

Akkor hát nézzük sorjában mi is történt. Nem lesz rövid a szövegelés, mivel a túra számomra nagyon tartalmasnak bizonyult, nem szívesen hagynék ki semmit sem belőle.

2009.07.11. szombat
A csapat Gödöllőn találkozott délelőtt a kastélynál. Jómagam csak este tudtam csatlakozni a csapathoz, mivel délután egy esküvőre voltam hivatalos Budapesten. Családommal együtt autóval Verseg határában találtunk rá a csapatra egy „horgásztó” mellett. A tóra vonatkozó elnevezés kissé túlzásnak bizonyult, olyan pici volt. Megérkezésünk után a többiek elnevették magukat, mikor kiszálltunk az autóból nagyestélyiben a vadkempingben.

2009.07.12. vasárnap
Reggel időben elkészültünk, amiért Iván bá dícséretben részesítette a csapatot. Első megállónk a nyugdíjba vonult öreg hídnál volt. Itt kerestük meg a túra első geoládáját (GCKOHI).
Egyházasdengelegen megnéztük kívülről a műemlék templomot, amit nagyon szépen felújítottak. Éppen indultunk tovább, mikor jöttek az asszonyok a templomot takarítani, így módunk volt belülről is megtekinteni. (GCDENG)
Eleinte nagyon kellemes időben tekerhettünk. A következő program Szirákon a Teleki kastély megtekintése volt. Sétáltunk a parkjában, valamint ide is bementünk egy kis grófi levegőt szippantani.
A déli pihenőt Szurdokpüspökiben a Szentkútnál tartottuk. A kúthoz rengetegen jöttek a csodatevő vízért. Sorba kellett állni. A hely már régóta ismert, de 2008-2009-ben nagyon szépen kiépítették a forrás környezetét. (GCIAKU)
A délutánt Pásztón töltöttük. Itt megtekintettük a Szt. Lőrinc plébániatemplomot, kolostort, üveghutát, oskolamester házát. Ezután a Cserteri-várat vettük be. (GCHASZ) Eredetileg úgy terveztük, hogy az éjszakát a vár alatt lévő tározó környékén töltjük. A várból lejövet viszont találtunk egy rétet, ott vertük fel a sátrakat.
Este Iván bával és G. Gáborral vasárnap lévén, visszamentünk Pásztóra misére. A lelki táplálék után a testi tápláléké volt a szerep. Gábor ötletére beültünk egy étterembe, ahol egy-egy tál nagyon finom spagettit termeltünk be. Nagyon jól esett! A táborba vissza már sötétben értünk.

2009.07.13. hétfő
Reggel mindenki korán ébredt, mivel a réten a nap nagyon melegen sütött már hajnalban is. 6.30 körül már nagyon meleg volt a sátorban.
Iván bá napindító eligazítása után elindultunk. Az első látnivaló Tar Lőrinc erődített udvarházának maradványa, valamint a Szt. Mihály erődtemplom volt.
Rövid tekerés következett a közeli Buddha szoborig, a Sztupáig. (GCTAR) Itt többek között megtekintettük Kőrösi Csoma Sándorról szóló kiállítást. Ekkor már nagyon meleg volt. A távolkeleti cuccokat árusító üzletből kértünk ivóvizet.
Ezután az irányt Sámsonházára, a Fejérkő vára felé vettük. „Szerencsére” M. Józsi nem akart feljönni a várhoz, -Isten tartsa mag jó szokását, majd megnézi az Interneten- így a bringákat a faluban hagyhattuk, és gyalog másztunk fel a hegyre. A hegyen kecskék legeltek. A vár tövében ismét megkerestünk egy geoládát (GCSAMS), majd egy jót beszélgettünk viccmesélés közepette M. Dodi témáiról a vár melletti padon egy fa árnyékában. Elég jó meredek volt ez a várhegy, amire a meleg is rátett még néhány lapáttal.
11 óra felé járt már az idő, ebédelni még korán volt, illetve még alig haladtunk, viszont már rengeteget láttunk. Így hát továbbhajtottunk Mátraverebélyre a templomhoz . A cél az volt, hogy megnézzük, illetve megpihenjünk, megebédeljünk a parkjában. Ebéd közben szóltam a gondnoknak, hogy hozza a kulcsot. Rövidesen meg is érkezett, az ebédet pedig félbehagytuk, el is kezdett mesélni bő egy órán át… A templomban mindent részletesen megmutatott, a végén még a templom padlására is velvezetett, hogy megmutassa: a későbbi barokk boltozat mennyivel alacsonyabban van az eredeti, gótikus botozatnál. Soha nem jártam még templom padlásán. Még a botozatra is ráléphettünk, bizonyságul a régi mesterek jó munkájára, nem szakad be. Csodaszép volt ez a templom. (A napóráról itt olvashatsz.)
Továbbhaladva, Nagybátony előtt útközben találtunk egy kiállított, egykori bányász életre emlékeztető vágathajtó gépet. Erről M. Dodi tartott rövid ismertetőt.
Maconkán megálltunk egy kicsit a műemlék templomnál, de zárva volt, így nem időztünk sokat.
Kazáron a Riolittufa megtekintése volt a program (GCMAKA). Mint kiderült, ez egy komoly erőpróba volt ebben a hőségben. Ki itt, ki ott tette le útközben a felpakolt bringáját, hogy gyalog folytassa az utat. Érdemes volt sokat küzdeni a fantasztikus látványért.
Az utolsó etap Salgótarján megközelítése volt. A városról a komlói bányász lakótelepek jutottak eszembe. Úgy terveztük, hogy este a salgótarjáni kempingben táborozunk. Így is történt. Jó helyünk volt végül is, aki akart faházban alhatott. Lehangoló viszont a WC-fürdő állapota volt, valamint az, hogy rajtunk kívül csak egy német házaspár volt az egykor szebb napokat is megélt kempingben. Végre megfürödhettünk, és nyugodt körülmények között rendezhettük a sorainkat.

2009.07.14. kedd
Reggel a találkozót a kemping alatti SPAR-hoz hívtuk össze, ahol ki-ki elintézhette a bevásárlást. A mai napra nem volt nagy táv tervezve, ugyania még mindenképpen magyarországi táborhelyet szerettünk volna estére. Két vár megtekintése volt a fő program.
Elsőként Somoskő várát néztük meg (GCSOKO). Az út végén kemény emelkedő várt ránk, mait a délelőtti nagy meleg nem kimondottan segített. A vár a falu végén van, de szlovák oldalon. A határ a vár tövében húzódik. A vár alatt magyar oldalon nagyon szép pihenőt alakítottak ki. A vár szépen fel van újítva, melyet 350Ft-os jeggyel meg is nézhettünk. A vár északi oldalán az egykori vulkanikus tevékenységre utaló bazaltoszlopokat is megnéztük.
A következő program a Salgó vár volt. Nem akartunk az autóúton menni tovább, mert az nagyon mélyre lement. Találtunk egy szintben haladó turistautat, így hamar átértünk a Salgó vár tövébe. A bringákat otthagytuk a vár alatti pihenőben, M.Dodi vigyázott rá. A várhoz gyalog mentünk fel. Itt is begyűjtöttünk egy geoládát (GCSALG). Várnézés után a melegre való tekintettel egy hosszabb ebédszünetet tartottunk.
Továbbra sem haladzunk közúton. Egy közel szintben haladó turistautat kerestünk, a Cered felé vezető út irányába. Felüdülés volt az erdei úton haladni. Néhol elő kellett venni a terepen az MTB tudást is.
A Cered felé vezető műúton a táborhely keresés volt a feladat. Ezen a szakaszon útépítés zajlott, így alkalmas táborhelyet nem találtunk. Végül beértünk Ceredbe. Iván bá, és E. Józsi, a kinevezett táborszernagy elmentek a helyi tourinform irodába, azaz a kocsmába, hogy táborozhatunk-e a falu szélén lévő lovaspályán. Végül a kocsma udvarán kaptunk helyet, és a sátorozási díjat a kocsmában költöttük el. Este lecsót főztünk, és még a félig főtt krumplit is megettük, mert már nem bírtuk kivárni, hogy elkészüljön. A kocsmai hangulatról tanúskodik, hogy E. Józsinak ott még Jenő bátyja is lett, aki jövőre mindenáron viszont szeretné látni Józsit.

2009.07.15. szerda
Reggel 6.00-kor már kimenekültünk a sátorból, mert már nagyon meleg volt bent. 8.15 körül indultunk. A közeli határon csak átgurultunk, az EU-nak köszönhetően. A határ előtt felvettük a sárga kukásmellényeket, mert állítólag Szlovákiában kötelező.
Erre a napra csak két látnivalót terveztünk. Elsőként Ajnácskő vára volt soron. A faluból egy hatalmas sziklacsúcs magasodik, ez volt az egykori erősség. Csodálatos volt a kilátás, de óriási a meleg.
Továbbtekertünk Fülekre. Útközben nem volt semmi különös. Fülekre beérve a város közepén megláttuk az egykori vulkán egyik magaslatán épült gyönyörű várat. A vár portáján egy nagyon lelkes felvidéki magyar srác fogadott minket, és egy „rövid” kétórás előadással ecsetelte a vár történelméről a legfontosabb tudnivalókat. Ennek végén végigjártuk a sziklaormokra épült várat, majd úgy két órát sziesztáztunk még a vár udvarán, a hőségben védelmet nyújtó diófák alatt. Mikor csökkent a meleg, elindultunk, de csak a település közepén lévő ferences templomig. Kérésünkre egy fiatal ferences barát nyitotta ki a templomot.
Továbbindulás után nem volt más hátra, mint visszatekerni Magyarországra, Ipolytarnócra. A kocsmánál várt minket M.Józsi és Valentin. Amíg a többiek magukat belülről hűtötték, G. Gáborral, P. Icával elmentünk a közeli Ipolyra fürödni. Fennséges volt.
Ezután sátorhely keresés következett. M. Józsi javaslatára kereste fel táborszernagyunk az egykori téglagyárból kialakított szállodával szembeni, a szálloda tulajdonában lévő füves területet. A tulaj jóváhagyta szándékunkat. Jól jött ki, mert a „vadcampingdíj” befizetéséért nem jegyet, hanem vacsit kaptunk. Ugyanis 1000 Ft-ért kétfogásos vacsorát biztosítottak részünkre a szálloda éttermében. Vacsora után néhányan újra elmentünk az Ipolyra. Visszaérve a táborba egy jót beszélgettünk L. Szilárd fáklyái mellett.
2009.07.16.csütörtök
Egyre korábban kelünk. 5.00-kor kelt a társaság jó része, ugyaniselkezdett esni az eső. Amit hamar össze lehetett kapni, azt összepakoltuk. Szerencsére nem tartott sokáig. Az indulásig bolt időnk bőven készülődni.
Első programként megnéztük az ipolytarnóci őslényparkot (GCOSFE). Több száz darab, több ezer éves állatnyomot, megkövesedett hatalmas fatörzset és sok-sok érdekességet láttunk. Megérte a rászánt időt.
Ezután elindultunk a napi penzumot teljesíteni. Eleinte az Ipoly völgyében haladtunk, majd kisebb-nagyobb dombok, lejtők következtek, óriási meleggel fűszerezve. Litkén elköszöntünk. M.Doditól, Csillától és Ákostól, akik eredetileg is eddig tervezték velünk a közös túrát.
Az első megálló, egyben déli szieszta Szécsényben volt. Pihi, kaja, kastély, ferde tűztorony, ferences templom megtekintése, boltozás volt palettán. Geoládázás is belefért az időbe (GCSZEC).
15.00-kor továbbindultunk Hollőkőre. Éppen 10 éve, az Észak-magyarországi túránkon már jártunk itt, de jó volt újra látni. Továbbá a csapat nagy része akkor még nem túrázott velünk. Megnéztük a falut és a várat. Itt is begyűjtöttünk egy geoládát (GCHOKO).Iván bá eredeti terve az volt, hogy Kutaso környékén táborozzunk. Ez olyannyira jól sikerült, hogy táborszernagyunk (E.Józsi) intézkedései kapcsán, a falu közepén, a frissen nyírt sportpálya-játszótér füvén kaptunk helyet. Előkerült ismét a bogrács, és nagyon jó közös hangulatot teremtve belekezdtünk a paprikás krumpli főzésbe. Mikor elkészült, nagy étvággyal befaltuk.
2009.07.17. péntek
Éjjel nagyon jól aludtam. Szerencsére sikerült a sátrat olyan helyre tenni, hogy reggel ne süssön rá a nap, így a hőség nem zavart ki olyan korán.
Bokor település után egy honvédségi úton haladtunk tovább. Nagyon kellemes volt végre árnyékos, erdős részen tekerni. A faluban azt állították, hogy a Bujáki-vár felé vezető út le van zárva. Mindenképpen meg kellett próbálnunk, mert nem szerettük volna kihagyni a várat. A vár is csalogatott minket, illetve a kíváncsiság a lezárás iránt. Meg kellett próbálnunk átjutni. Végül tényleg lezárt kapuval találkoztunk. Csengettünk a honvédségi őrnek. Az őr mondta, hogy a kerítés melletti ösvényen az erdőn át meg lehet kerülni a telepet. Így is volt.
A Bujáki-vár alatt M. Józsi őrizte a bringákat, így mi többiek, gyalog felmehettünk. Itt si begyűjtöttünk egy geoláda-kódot (GCBUVA).
A sasbérci kilátót eredetileg nem terveztük megnézni, de oda is felmentünk gyalog. (GCSBER) Nagyon sok szintet mentünk ezen e napon. Ugyanis a kilátó után egy jót gurultunk, majd a tűző napon a kilátó hegyére is fel kellett hajtanunk. A kilátótól legurultunk Szandára. Itt a templomkertben tartottuk a sziesztát. Pihenés után újra mászás következett. Szandavár alatt a dombtetőn hagytuk a bringákat. M.Józsi és L.Szilárd vigyáztak rá. Komoly, 2x2,4km gyalogtúrát tettünk a várig. (GCSZAN) A bringáktól a várig akkora szintet kellett megmásznunk, mint a pécsi magasház kétszer! A várban találkoztunk egy budapesti kéktúrázó hátizsákos turistával. Jól elbeszélgettünk. A várból hihetetlen körpanoráma tárult elénk. Az egyetlen megmaradt várfal árnyékot adott, és kellemes hűsítő szél fújt a csúcson. Legszívesebben el se mentünk volna innen.
Becskén P. Zoli defektet jelentett be. Jól időzítette a dolgot, mert ez pont egy kocsma előtt történt… És közben mit ad Isten, ki lépett be a kocsmába? A hátizsákos turista, akivel a Szanda várban összefutottunk. Igaz, hogy ő egy kicsit rövidebb úton jött, de mi sem értünk oda sokkal előbb. Jót beszélgettünk vele, most már ismerősként.
Erre a napra már csak Nógrádsáp maradt vissza. Fölkeccseltünk még 2db 11%-os emelkedőn, és Magyarország egyik legszebb kora-gótikus templomához érkeztünk. Sajnos be volt zárva. A szomszédos temetőben ránk köszönt valaki, akivel Ipolytarnócon az Őslényparkban találkoztunk. Elvezetett minket a polgármesterhez, aki megengedte, hogy a kultúrházban megszálljunk.

2009.07.18. szombat
Reggel 8 és 8.30 közötti időre volt megbeszélve a sekrestyés nénivel a találkozó a templomnál. A néni ismertette a templom történetét. Egy érdekes alagútról is említést tett: A templom egykor raktárként funkcionált. A templom és az innen 4 km-re lévő Csővár egy titkos alagúttal volt összekötve. A várat a templomon keresztül töltötték fel élelmiszerrel, illetve a védelemhez szükséges eszközökkel.
Acsára rövidítő úton keresztül, egy földúton át jutottunk. Megmásztuk az utolsó várat, a Csővárat is (GCCSOV). Nagyon meleg volt. Mindig kerestük az árnyékot. A vár megtekintésa utén nem volt más hátra, mint betekerni Vácra. E.Józsi, M. Józsi és Valentin vonattal, többiek autóval utaztunk haza.

Köszönjük a tartalmas túrát Iván bának!

Túravezető: Dr. Novotny Iván
Lejegyezte: Keményfi Balázs

Képek:
Eperjesi József fotói megtekinthetők itt.

Keményfi Balázs fotói megtekinthetők itt.


Videók: (Keményfi Balázs)
Látkép a Cserteri várból
Reggeli eligazítás a Cserteri vár alatt
Mátraverebély-templom
Somoskő vár
Fülek (SK)
Szanda vár

Elkészült a Gubacsos viharkár-helyreállítása

Szent Iván napjára elkészült a 2009. május 22-éről 23-ára virradó éjjel bekövetkezett viharkár helyreállítása. A kulcsosház déli bütüjére zuhant fa kártételének szinte minden nyoma eltűnt a házról.
A ház a javítás során megszépült és korrektebb köntöst is kapott: a bádogozás és a konyhai rész héjalása megújult, és persze a törött déli oldalon teljesen új a cserép. A helyreállítás a konok csapadék és a szállítási nehézségek miatt elhúzódott, viszont a szentlőrinci iparosok tisztességes munkát végeztek. Sokat segített a tulajdonos Mecsekerdő ZRt. gondossága, pozitív hozzáállása is.
Tapasztások és a törmelék elszállítása van csak hátra, valamint a nagyteremben a beázás miatt bepenészedett, foltossá és vetemedetté vált lambéria cseréje. Ezek azonban a ház használatát már nem zavarják.

Simor Árpád
gondnok

2009.07.04. Tolnai hegyhát, Völgység, Baranyai-hegyhát

Útvonal: Dombóvár – Mágocs – Nagyhajmás – Lengyel-Annafürdő (vadaspark, kilátó, pihenőtó, stb.) – Lengyel – Szárász – Egyházaskozár – Bikal – Mágocs – Kisvaszar – Mecsekjánosi – Komló – Bétaakna – Árpádtető – Pécs A túra során megtettünk 112km-t és 1307m szintet.

Szombaton reggel a fürdővonatnál, szokottnál kevesebben, öten jöttünk össze. Új túratársat is köszönthettünk körünkben B. Misit Olaszból.
Dombóvár alsón a vonatról leszállva megnéztük a Szigeterdői őrtornyot és a Kossuth szoborcsoportot, Majd fél dombóvárt átkarikázva Mágocs irányába vettük utunkat. A halastavak után keresett mobilon Vné. Zsuzsa. Jelezte, hogy lekéste a vonatot és jön velünk szembe. Utunkat folytattuk a dimbes-dombos Völgységen keresztül. Mágocs – Nagyhajmáson át Mekényesre. Itt Szilvi egy meggyfát fedezett fel melyről pihenés gyanánt legelésztünk. Annafürdőn ért a déli harangszó minket. Forrás, kulcsosház, vadaspark, kilátó és egy pihenőtó tette emlékezetessé ittlétünket. Ebédünk elfogyasztása után Lengyel felé mentünk. Mint később kiderült a vadaspark mellett Zsuzsival elkerültük egymást, de Lengyelen az Apponyi-kastély parkjában egymásra leltünk. Innen már hatra „duzzadt” csapatunk Bikalnak indult. Egyházaskozárnál a csapat fele megállt barackozni, és nem figyelték meg a továbbhaladás irányát az elágazásnál. Természetesen rossz irányba, Tófű felé indultak. Tíz km többlet útba került nekik. Bikaltól megint együtt tekertünk. A tervezett földutas szakaszt a megelőző napok esős időjárása miatt kihagytuk és Mágocs felé kerültünk. A Kisvaszari erdészeti út szépségét Zsuzsi defektje homályosította be. Sőt az egyik segítőkész túratárs a csere gumiból kitépte a szelepet. Azért ragasztással rendbe hoztuk a lukas belsőt és a kényszerpihenő után Komlóig meg sem álltunk. Ott Zsuzsi meghívott minket egy frissítőre. Utunk befejező része Hármasakna – Bétaakna – Koszonyatető – Árpádtetőn vezetett.


Túravezető, lejegyezte: Eperjesi József

Képek:
Tamás Józsi fotói megtekinthetők itt.