2018.08.28. Friss hírek a Papukból

"A világ második legjobb gitárosa" (Papuk hírek)

Néhány friss infó a Papukból, elnézést akinek nem új, de másnak talán érdekes lehet: 

Építik a Slatinski Drenovac - Jankovaci utat, 2018. augusztus végén autóval a munkagépek között a zúzottkő útalapon lehetett eléggé nehezen fölmenni, ezt most jobb elkerülni, de gondolom a tél előtt befejezik az aszfaltozást.

A tavaknál 10 Kn díjat szednek mindenkitől, nem az autóparkolásra, hanem a személyek után kell fizetni. Cserébe tiszta WC és a Nemzeti Park információs irodája áll a túrázók szolgálatára, most már magyar nyelvű szórólap is van. 

Jankovácon elektromos autótöltő állomás is épült, leginkább a Nemzeti Park E-autói használják.

Szintén a Nemzeti Park kzelésében Velikán nyílt egy új kemping, uniós pénzből csili-vili öko-kivitelben, üvegfalú (!) WC, 27 db lebetonozott lakóautó beállóhely, saját szennyvíztisztító stb..., bár a lakóautós turisták még nem árasztották el, inkább a helyi cserkészcsapatok táboroztatására használják. Nincs állandó recepció, fel kell hívni egy telefonszámot. Csak készpénzzel lehet fizetni, bankkártyával nem.  http://pp-papuk.hr/en/kamp-duboka/

A tavaknál a turistaház üzemeltetésében van egy kis különálló kőház, négy személyre van benne ágynemű, de mi öten is elfértünk benne, kis konyharész, hűtőszekrény, zuhany-WC, a ház bérleti díja 300 KN + IFA ami nem sokkal több, mint egy kempingben a szállásdíj.
Fontos, hogy a ház nem a nemzeti park üzemeltetésében van, hanem a tó melletti nagy turistaház recepcióján lehet intézni.  https://tz-cacinci.hr/smjestaj/planinarski-dom-jankovac/
A szórólapon ez az elérhetőség van: tel. 033 898 7015  pdjankovac@outlook.com

Még néhány érdekesség, amire jobb fa felkészül a hazai viszonyokhoz szokott túrázó:

A Papuk turistatérkép nem olyan, mint a nálunk megszokott "sárga" térkép sorozat, ami sok hasznos kiegészítő információval és jellel van ellátva, a turistatérkép címen beszerezhető térkép valójában egy topográfiai térkép, amin éppen csak bejelölték a turistautakat - amik közül némelyik csak elméletileg létezik.

A források is mások: az Orahovica forrást például több útjelzőtábla és a térkép is kiemelten jelölte, ehhez képest amit találtunk az egy nyitott medencés forrás, a merítéskor odébb kellet pöckölni az úszkáló vízibolhákat, moszatokat. Most látszik, hogy mi itt a Mecsekben mennyire el vagyunk kényeztetve, a forrásépítők jóvoltából mindenütt tiszta vizet ihatunk - köszönet érte! 

A turistaút több helyen nehezen járható volt a kidőlt fák miatt, a Mecsekben ezen a téren is el vagyunk kényeztetve, nálunk előbb-utóbb motorfűrésszel szabaddá teszik az utat - köszönet az erdészeknek!

Érdekes, magas hegységeket idéző színfolt a hegycsúcsokon fémdobozban elhelyezett emlékkönyv, ahova a túrázók beírhatják soraikat, örömmel láttuk a pécs-baranyai természetjárók bejegyzéseit. A felkészültebbek bélyegzőt is visznek magukkal (Fehérkút) :-)

Végül, miért a "második legjobb..." a cím?  Aki látta (messziről) a Papuk 950 m magas csúcsát, az tudja miről beszélek. A mi célunk is a második legmagasabb Ivanicka glava (913 m) megmászása volt. A tetőről látva a Papuk tetején lévő lokátort, felmérhettük, hogy milyen hatása lett volna a turizmusra a Zengőn vagy a Tubesen felépített hasonló torony. Tudjuk, hogy  kik és mit tettek, hogy ez ne történjen meg. Köszönet érte!

Végül néhány kerékpáros infó: 

Több helyen láttunk a Papukban makadámburkolatú erdészeti utakat, ezek közül van, ami ki is van jelölve MTB útvonalként http://pp-papuk.hr/interaktivna-mapa/ - érdemes lenne ezeket bringával fölfedezni!

Donji Mihojlacon úgy néz ki kerékpárút épül a határtól a városközpontig, így Harkánytól összefüggő kerékpárút vezet majd a horvát kisvárosig.   

Lejegyezte:  Csongor


Hozzászólás:

"A csúcsra is fel lehet menni. Majdnem. A korábbi katonai terület sokkal kisebb lett. A kerítés mellett a kapu mellett 
bal oldalon simán el lehet menni. Még valamelyest ki is van taposva. Megvártam amig az őr előjött a kapuügyeletesi
bódéból. Semmi kifogása nem volt azzal kapcsolatban, hogy a kerítésen kívül el kívánunk menni.
50-60 m után egy nyílt placcra érsz ki és innen a gerincet követve nyugati irányba kell  tartani.
Kb 200 m után a gerinc összeszűkül és a déli oldalon egy meredek tisztás helyezkedik el amelynek tetejéről káprázatos a panoráma. Tengerszintben majdnem a Papuk csúcson vagy. Próbáld ki, sok sikert!
M. Péter"

2018.08.25-26. Nyárzáró Balatonozás

Útvonal:
1. nap:  Balatonfenyves - Bélatelep - Csisztafürdő - Buzsák (GCBUZS) (GCBUFE) - Táska - Nikla - Boronka - Marcali - Horvátkút - Somogysámson - Marótpuszta - Balatonszentgyörgy (Csillagvár) - Balatonberény - Balatonkeresztúr - Balatonmáriafürdő - Balatonfenyves Táv: 92 km. Szint: 250m
2. nap: Balatonfenyves - Imremajor (GCKVNB) - Pálmajor - Somogyszentpál és vissza. Táv: 36km Szint: 0m
Túravezető: Baróthy Mária

A túra útvonala GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt: 1. nap   2. nap

Nagy örömünkre Marcsi újra meghívta a csapatot egy nyárzáró balatonozásra. Péntek este érkeztünk, elfoglaltuk a szállást, idén utoljára, igen jót fürödtünk a Balcsiban, örültönk egymásnak, jót beszélgettünk. Szombaton nekiindultunk az első napi távunkra, mely a Balatontól délre lévő Nagy-berek-et kerülte meg. Elsőként Csisztapusztán álltunk meg a fürdőnél. (Előjöttek régi emlékeim, mikor még kisgyerekként családommal a kisvonattal jöttünk ide.) A pénztáros néni jóvoltából besétálhattunk a fürdő területére körülnézni. Klassz, részben felújított kis fürdő, némi minőségi retro hangulattal, termálvízzel, hozzá tartozó kempinggel. (Csak ajánlani tudom akár egy hétvégére is!)
Ezt követően Buzsák tájház következett. A tájház udvarán a még ma is dolgozó buzsáki népművészekkel találkozhattunk, a portékáikat árulva, majd megtekinthettük a szépen berendezett tájházat rendkívül lelkes idegenvezetéssel. Idegenvezetőnk ezt követően 2. fokozatra kapcsolt, megmutatta a település szinte összes nevezetességét: Makovecz-féle művelődési házat, a település közepén lévő templomot, a Buzsák feliratot a tojással, illetve  útbaigazított a település mellett lévő Buzsáki Fehér Kápolnához. Rengeteg mindent láttunk eddig, de az idő nagyon elszaladt, alig tekertünk még, és sok volt hátra.
Nyeregbe ültünk, és elkezdtük taposni a pedált. Niklán megpihentünk Berzsenyi Dániel -a niklai remete- kúriájánál, majd Marcaliig meg sem álltunk. Itt V. Peti ajánlott egy neki már bevált ebédelő helyet, ahol a rendelt finom menüből megtöltöttük a bendőnket. Ez után viszont nem volt a legjobb teli hassal a Marcali-hegyeket megmászni. Balatonszentgyörgy-Csillagvárig csak Marótpusztánál álltunk meg Csilla defektje miatt. A Csillagvár éppen bezárni készült, de azért sikerült bekéretőznünk. Ezután egy fagyizás következett Balatonmáriafürdőn a világ legjobb fagyizójában, majd visszatekerés a szállásra. Itt pedig valakik a sorbanállást választották a fürdőszobára, ketten pedig inkább a (nagy széltől lehűlt) Balatont, idei, tényleg utolsó fürdőzésre.
Vasárnap reggel gondban voltunk. Az idő rendkívül lehűlt, az eső esett, ami az előrejelzés szerint kb. 11 óráig nem mutatott változást. Gondolkodóba estünk, hogy mit tegyünk. Az eredeti terv a Keszthelyi-hegység megkerülése lett volna, de ezt az esőben nem tudtuk bevállalni. Rövidebb, helybeli útvonalat választottunk: Tekerjünk végig a kisvonat működő nyomvonala mentén. Esőben indultunk, ami az előrejelzésnek megfelelően elállt. A hűvös, borongós, szeles idő megmaradt. Imremajorban megnéztük a főépületben kialakított termelői piacot és kiállítást (klassz volt), majd továbbtekertünk a vasút végállomásáig, Somogyszentpálig. Itt a csapat kb. fele úgy döntött, hogy kisvonattal  utazik vissza Fenyvesre, mi többiek inkább visszatekertünk. Érdekes, bringával jóval előbb visszaértünk, a vonat Fenyvesre érkezéséig még arra is maradt időnk, hogy leguruljunk a fenyvesi nagystrandra körülnézni, és kimenjünk az új vitorlás mólóra.
Az állomáson megvártuk a vonatosokat, majd együtt tekertünk vissza a szállásra.
Nem volt más hátra, mint a bepakolás az autókba. Megköszöntük Marcsinak a szíves vendéglátást, és hazautaztunk.
Köszönjük a lehetőséget, nagyon jól éreztük magunkat!

Lejegyezte: Keményfi Balázs

Képek:
Keményfi Balázs fotói
Séder Attila fotói
.

2018.08.16 – 2018.08.21. Magas Tátra körbekerekezése

0. nap: Utazás Vavrisóba 520km
1. Vavrisó (Vavrisovo)  - Tátralomnic (Tatranska Lomnica): 
69,16 km - 980m szintemelkedés - 5:33:06 menetidő
2. Tátralomnic (Tatranska Lomnica) - Zakopane:   
62,78 km – 910m szintemelkedés - 4:06:52-menetidő 
3. Zakopane - Parasztdubova (Sedliacka Dubova):   
74,71 km – 390m szintemelkedés - 4:35:56-menetidő
4. Parasztdubova (Sedliacka Dubova) - Vavrisó (Vavrisovo):
84,27 km – 720m szintemelkedés - 5:31:19-menetidő
5. nap: Utazás haza Bélabányán és Selmecbányán keresztül 540km

1. nap: Kora délelőtt indultunk Pécsről, Esztergom érintésével Vavrisó-ba. Szép, nyugodt utunk volt hét és fél óra alatt értünk oda.
Vavrisóban (Vavrisovo) 2 kemping is van egymás mellett, mi a főúthoz közelebbi kempinget választottuk, mivel Ők jelezek nekem vissza az utazás előtt feltett kérdéseimre. Kitűnő választás volt, a kemping családias, a recepciós lányok kedvesek és segítőkészek, jól beszélnek angolul! A kempingben berendezett konyha és nagyon szép vizesblokkok álltak a sátrazó vendégek rendelkezésére. Mindenkinek ajánlom a kempinget! (cím és elérhetőség a túrabeszámoló végén).
Másnap reggel szép időben kipihenten vágtunk neki utunk első szakaszának. Vavrisó után az út finoman, de határozottan emelkedik, de ezt feledteti a Magas Tátra csodás látványa. Nagyon hamar Pribylina település fölé értünk, ahol egy nagyon szép múzeum, egy skanzen található. Mi nem mentünk be, de kívülről készítettünk pár képet, az volt a terv, hogy a hazaút előtt ha lesz kedvünk feljövünk és megnézzük. http://kirandulastippek.hu/magas-tatra/liptoi-falumuzeum-pribylina
Podbanske-nál értük el az út térképen festői szépségűnek jelölt szakaszát. Innét már határozottabban emelkedett az út, de a látvány mindent feledtetett. A Kriván csúcsa alatt készült az első közös csapatfotó. Mire a fotót elkészítettük a hegy egy kis felsősapkát kapott, aztán negyed órán belül ez a sapka egy mexikói sombrero lett, és erősen gyülekeztek a felhők! A Csorbató-hoz az útról egy fél kilométeres erősen emelkedő szerpentin vezetett fel, mire felértünk elkezdett esni az eső. Szerencsére pont be tudtunk állni egy előtető alá az alsó, kis tónál, ahová aztán 2 bicajos még szintén bepréselte magát. Jó órán keresztül vigasztalhatatlanul esett az eső. Addig megebédeltünk. A Csorba tónál nagy volt a jövés menés forgalmas a környék, rengeteg a turista. A tavat nem lehet körbekerékpározni, ezt tábla tiltja ezért a körbesétálásról lemondtunk. Inkább beálltunk egy étterem napernyője alá az újra leszakadó eső elől. Jó fél órát esett. Az eső után immár csodás napsütésben indultunk a Poprádi-tó felé. A tóhoz egy tükör sima aszfaltos de iszonyatosan meredek út vezet fel, melyet gyönyörű virágok és a környező hegyek csodás panorámája szegélyez. Az úton szabad kerékpározni, de csak ésszel mert rengeteg a turista! Mi szépen feltoltuk a bicajokat a 2,5 kilométeres emelkedőn. Néhányan igen szánakozva néztek a 3 „szerencsétlenre”, mások inkább bíztatóan. A tó előtt egy turista jelzésnél lehet felmenni a szimbolikus temetőhöz, de ezt idő hiányában most kihagytuk. (elvette tőlünk az eső.)
Információk a netről:

A tó hatalmas csúcsok ölelésében fekszik, igazi turista csemege. Izgalmas volt nézni ahogy a túrázók a meredek partfalakon kapaszkodtak fel a tó körüli magaslatokra.
A jó idő is hirtelen elmúlt és megint szemerkélni kezdett az eső, ezért beöltöztünk és elindultunk lefelé. Lefelé könnyebben haladtunk, de nagyon lassan mert sok volt a turista. Hamar leértünk és rákanyarodtunk a Tátralomnic felé vezető főútra. Megnéztük a fogaskerekű kisvasutat, melyet többször is keresztezetünk utunk során. Tátraszéplak után Ótátrafüred gyönyörű házai között vitt utunk, immár végig lefelé nagyon jól haladtunk. Hamar Tátralomnicra értünk, ahol kisebb vásárlással egybekötött pihenőt tartottunk és megkerestük a kempinget. A kemping a városközpontból dél felé vezető 540-es úton van a központtól 2,5 kilométerre.
Sátorverés után evés majd a megérdemelt pihenés következett.

2. nap: Reggel a Lomnici csúcs fantasztikus látképe köszöntött minket. Reggeli, sátorbontás, majd irány az út vissza a városközpontba. Rendesen bemelegedtünk mert erősen emelkedett. A főúton kelet felé haladtunk, kissé lejtett és lehetett haladni. Sajnos bekaptunk egy 3 kilométer hosszú frissen kavicsszórt szakaszt na az nem esett jól. Csak úgy repkedtek a kavicsok! A 66-os út mellett Barlangliget (Tatranska Kotlina) előtt találtunk az úttal párhuzamosan futó 2 sávos szuper kerékpár utat, de sajnos csak Barlangligetig élvezhettük, mert ott vége lett. (Szepesbéláról vezet a kerékpárút a kiránduló központig). Utána az út szűk, kanyargós és nagyon forgalmas lett. Szombat lévén rengeteg kiránduló özönlötte el a környező hegyeket, de megértem őket. Bármerre néztünk valami szépséget láttunk, gyönyörű hegyek, fenyvesek, patakok….
Az út hamar bedurcizott és Zár (Zdiar) előtt kemény emelkedőbe kezdett. Legalább jól kinézegettük magunkat, balra a csodás Bélai Tátra jobbra a Szepesi-Magura hegyei közvetlen mellettünk fantasztikus zöld mezők alján Zár település üdülőházai és kis sípályái. Előttünk jó messze az út teteje. (nem a teteje volt csak egy kis lazítás). Egy parkolónál megálltunk kicsit lihegni, majd folytattuk utunkat egy emelkedő fennsíkon. Ez egy nagyon szép szakasz volt. Hamar felértünk és kezdődhetett az ereszkedés Javorina felé. Zúgó (Podspády) település előtt Laci kérésére beiktattunk egy patakban fürdést. Az út mellett sorompóval lezárt erdészeti útról remek fürdőzési lehetőség adódott. Laci kihasználta és megmártózott a zsibbasztóan hideg vízben, Zoli is belement egy kicsit én meg csak szörnyülködtem. A felmelegedett sörök 10 perc alatt rendesen lehűltek a patakban. Itt ebédeltünk mielőtt folytattuk volna utunkat Zakopanéba.
Javorina után Lysa Polana-nál léptük át a határt egy kis hídon átgurulva. Közvetlenül a híd után egy aszfaltozott út vezet be a hegyekbe dél felé és az út végén a csodás Morskie Oko tó várja a turistákat. Előzetesen több forrásból is tájékozódtam és a tóhoz itt nem szabad biciklivel felmenni, állítólag még tolni sem engedik, úgyhogy ez a program sajnos itt kimaradt! A tóhoz egy kb. 10 kilométer hosszú út vezet fel de csak az alsó parkolóig lehet közlekedési eszközzel felmenni.
Mi észak felé mentünk tovább és az út hirtelen nagyon meredek és szűk lett, de ez a Lengyel buszsofőröket nem igazán zavarta. Mentek mint állat 20 centire mellettünk! Ilyen kisebb buszokkal hordják a turistákat Zakopane-ból, de úgy mintha üldöznék őket. Zakopane-ba két út vezet egy észak felé megkerüli a várost és északról halad be Zakopane-ba, mi a keletre tartó erdei utat választottuk. Meredek volt és nagy volt a forgalom. Főleg egy hosszú emelkedő vált emlékezetessé, rossz volt nézni milyen messze a vége, de az csak a fele volt egy apró iránytöréssel. A táj csodás bármerre néztünk! Leküzdöttük és jöhetett a jól megérdemelt gurulás Zakopaneba.
Hamar meglett a kemping és gyors sátorépítést követően már gurultunk is a belvárosba. Itt aztán volt élet. Mint Balatonfüreden egy szép nyári este. Alig tudtunk haladni. Toltuk a bringákat és nézelődtünk. Találtunk egy szuper pizzázót és kiültünk élvezni megérdemelt pihenésünket. Evés után lementünk a Gubalowka hegyre vezető fogaskerekű vasút megállójáig, majd visszafordultunk és ismét végig a sétálóutcán. Már sötét volt, mikor a hatalmas sísáncok tövében fekvő kempingbe visszaértünk. Jól esett a pihenés, nem kellett altató!

3. nap: Korán keltünk és nekivágtunk a következő szakasznak. Észak felé jutottunk ki a városból a főúton. Kifelé haladva megcsodáltuk Zakopane fantasztikus fa építészetét a rengeteg szebbnél szebb faházat és a csodás tájat. Egy pár fotó erejéig megálltunk a Fatimai Szűzanya kegyhely templománál, ahol vasárnap lévén rengetegen miséztek, majd folytattuk utunkat Cocholow felé. Útközben egy kis faluban nagyon szép fatemplom hívogatott egy pár perces pihenőre. Itt is miséztek, ezért nem mentünk nagyon közel, de pár fotót azért készítettünk. Cocholow előtt hatalmas forgalmi dugó volt az autók kilométereken torlódtak fel, de szerencsénkre a járdákon senki sem közlekedett rajtunk kívül. Ezzel sok időt nyerve jutottunk be Cocholowba, mely falucska csodás faházairól híres. A képek önmagukért beszélnek, de a kőtemplom is igazán szép!
Cocholowot a Czarny Dunajec folyón átvezető hídon át hagytuk el és a távolba vesző Magas Tátra északi hegyeinek kíséretében felmásztunk egy ”dombocskán”.
Innét már inkább lefelé haladtunk célunk az Árvai víztározó elérése volt. A víztározó alatti Trstena városkában a templom melletti parkban ebédeltünk. Itt volt egy kis könyvtár (fedett polc) a parkban ahonnét bárki levehetett a polcokról egy könyvet olvasgatni. Volt magyar nyelvű is! Ebéd után nekiveselkedtünk az Árvai víztározóhoz vezető meredek útnak. Jó meleg volt, de túléltük. A víztározónál fotóztunk, és rövid pihenőt tartottunk, majd a gát keleti oldalán vezető úton mentünk tovább. Kellemes árnyas út volt nagyon élveztem. Turdossin (Tvrdosin) településen megnéztük az Unesco világörökségi listáján szereplő gyönyörű fatemplomot. http://kirandulastippek.hu/magas-tatra/tvrdosin-turdossin-fatemplom
Utunkat a csodás Árva folyó völgyében folytattuk Parasztdubova (Sedliacka Dubova) településig, ahol vadkempinget terveztünk. Végül az ottani önkormányzat által kialakított táborozó helyre bukkantunk, ami egy forrással, fedett asztalokkal és szeméttárolóval ellátott csodás kis táborhely! Eleinte nem is hittük, hogy itt szabad sátrazni, de a folyón kenukkal érkező cseh fiatalok azt mondták lehet. A később lefordított, kifüggesztett leírás szerint csak annyit kértek, ha valaki itt táborozik telefonon jelentkezzen be az önkormányzathoz, hogy tudják ki tartózkodik ott. A vidám kis cseh csapattal hamar összebarátkoztunk és megkezdődött a nemzetközi mutogatós pálinka kostóló. Előkerült egy üveg Jagermeister is és egy nagyon vidám helyi lakos aki miután Zoliék megkínálták pálinkával hazament és hozott egy karton sört, meg szendvicset meg frissen sütött almás pitét! Este az Árvában fürödtünk, jól elbeszélgettünk, elmutogattunk és nem kellet ma sem altató!

4. nap: Reggel sátorbontás után irány Árva vára. Útközben elhaladtunk a felsőlehotai Abaffy kastély mellet https://bagyinszki.eu/archives/10225 és pár kilométer múlva találtunk egy gyalogos függőhidat az Árva felett amit muszáj volt kipróbálni. Érdekes móka volt. Árva vára csak csoportosan látogatható, mi a teljes csomagot kértük, ami egy 2 órás idegenvezetéssel mutatta be a teljes várat. 10.30 -kor csak szlovák nyelvű idegenvezetés volt, de nem zavart, mert az idegenvezető leányka mondta, hogy van egy app amit telefonra lehet tölteni és minden helyiségben lejátszani az éppen aktuális részt magyarul és még néhány nyelven. Nagyon szuper ajánlom mindenkinek! Benti, múzeumi fotózáshoz kellett volna fotójegyet venni. Mi nem tudtuk ezért kémfotóztunk, az izgalmasabb.
A bringák a vár bejáróban parkolhattak a váron belül, zárt kapuk mögött.
A vár fantasztikus mindenkinek látni kell! A várnézés után a vár tövében egy csodás parkban ebédeltünk és csak itt döbbentünk rá, hogy már fél kettő és indulni kellene, mert még 76 kilométer van a mai napra! Az irányt Rózsahegy felé vettük. Alsókubint elhagyva Felsőkubinban elhaladtunk a Kubinyi kastély (kúria) mellet, sajnos zárva volt, de kívülről is csodás épület. https://bagyinszki.eu/archives/6904
Ezután következett a nap második fénypontja egy nagyon hosszú nagyon kemény emelkedő rekkenő hőségben. Felejthetetlen élmény volt, de 2 pihenővel letudtuk. Ezt követően hosszú gurulás következett és befutottunk Rózsahegyre (Ruzomberok). Itt vásároltunk és pont elkerültük az esőt ami a környező területeket rendesen eláztatta.
Rózsahegyet a Vág folyó északi partján egy kisforgalmú úton (2213) hagytuk el. Kellemes kerekezés után egy csodaszép útszakaszon keményebb emelkedőt leküzdve jutottunk fel a Liptói víztározó keleti oldalához, majd a víztározót északi oldalon megkerülve már szürkületbe hajlóan hagytuk el Liptószentmiklóst. Itt Liptóújvár érintésével már sötétben tettük meg az utolsó kilométereket a vavrisovói kempingbe. Este 9 előtt pár perccel érkeztünk meg, elszámoltunk a recepción és felvertük a sátrakat. Ma sem kellet altató.

Reggel összepakoltunk és hazafelé Liptóújváron körbejártuk a várat. Bélabányán és Selmecbányán megállva haladtunk dél felé. Selmecbánya csodálatos városában két órát töltöttünk, de oda még vissza kell menni, mert gyönyörű! Ebédeltünk majd folytattuk utunkat Esztergom felé. Este fél 11 -re értünk Pécsre.
--- Vége ---

Kempingek:
Vavrisovo:    ATC VAVRISOVO, s.r.o.
                    Mobil: +421 949 171 126
                    Mobil: +421 907 859 775
                    E-mail: autocampingvavrisovo@gmail.com
                    www.autocampingvavrisovo.sk

Tátralomnic: INTERCAMP TATRANEC
                    059 60 Tatranska Lomnica, Slovensko
                    tel: 00421 52 4467 092

Zakopane:    Camping Pod Krokwia  Nr 97
                    Ul.: Zeromskiego
34-500 Zakopane, Poland
                    Tel: +48 18 20 122 56
                    E-mail: camp@podkrokwia.pl
                    www.podkrokwia.pl

Túravezető, lejegyezte: Földes Csaba


Földes Csaba fotók:

2018.08.04-05. Révfalui bringás hétvége

Program:
Szombaton: Villányig vonattal, majd Villány - Nagyharsány - Siklós - Harkány - Drávaszabolcs - Kémes - Baranyahidvég - Vajszló - Lúzsok - Kemse - Zaláta - Drávasztára - Révfalu Táv:75 km Túravezető: Keményfi Balázs 
Délután bográcsozás, kemencézés, este fürdés a sellyei strandon. 22 órakor tűzijáték Sellyén.
Szállás Révfaluban saját sátorban, illetve korlátozott számban szobában illetve padláson.
Vasárnap: Hazatekerés
Vendéglátó: Keményfi család.

A túra útvonala (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Képek:

Video:
.