2009.08.23-30. Balatonfelvidéki kalandozások

Nyáron családi nyaralásunk kapcsán egy hetet töltöttünk Balatonfüreden.
Reggelente kerékpárral rövid túrák keretében fedeztem fel a Balaton felvidék ezen csodás tájait. Több kis túrát tettem, melyből összeállítottam három útvonalat, melyet ajánlok mindenkinek. Az útvonalakat érdemes rövidebbre (40-50 km) szabni, mert rengeteg a látnivaló!

Balaton felvidéki kalandozások I.
Útvonal:
Balatonfüred – Balatonszőlős – Pécsely – Vászoly – Dörgicse – Balatonakali – Balatonudvari – Örvényes – Aszófő – Gyékényes – Balatonfüred. Táv.: 43,5 km

Balatonfüreden a központtól felfelé indulva először a helyiek által Vörös templomnak nevezett épületet érdemes megnézni, mely erre a területre jellemző vörös kőből épült. A templom környékén van a piac, ahol reggelenként vásároltam. A Vörös templomtól Balatonszőlős irányába haladva pár száz méteren belül megpillantjuk a Fehér templomot, mely vakolt fehér felületéről kaphatta a nevét. A templomot elhagyva utunk meredeken felfelé folytatódik, az utolsó jobbkanyar után gyönyörű panoráma tárul szemünk elé a Tihanyi félszigetre. Balatonfüred után szőlőültetvények mellett visz utunk Balatonszőlősre.
Itt egy szép kis templomot és a mellette található múzeumot érdemes megtekinteni. A falut elhagyva nagyon szép lankás tájon vezet az út megművelt szőlőterületek között. Hamarosan megérkezünk Pécselyre, ahol a főtéri világháborús emlékmű mellett vezet utunk jobbra Vászoly irányába. A főtér előtt lehet leágazni egy földúton Zádorvár irányába. (Lásd II. túrám leírását) Menet közben elhaladunk a település temploma mellett. Pécsely után egy elég húzós 10% -os emelkedő lekűzdése után jutunk el Vászolyba. Vászoly templomát nem tudjuk az útról megtekinteni ezért kis utcácskák labirintusában kellett felkeresni.
Valamennyi kis település amin keresztül haladtam gyönyörű, sok kis jellegzetes Balaton felvidéki házikóval. Vászolyt elhagyva megint csak komoly emelkedőt kell legyűrni, hogy aztán begurulhassunk Dörgicsére. A Dörgicse tábla után érdemes lassítani és az út bal oldalát figyelni, mert az úttal párhuzamosan, de attól néhány méterrel mélyebben gyönyörű műemlék kőhíd található. Itt mindenképpen érdemes megpihenni! Ettől nem messze egy kőszurdok is helyi látványosság, de ezt én nem néztem meg, mert nem találtam oda. Dörgicsét elhagyva igen meglepődtem amikor ismét Dörgicsén találtam magam. Ennek az a magyarázata, hogy az első Dörgicse valójában Kisdörgicse és a második Dörgicsét is Felső- illetve Alsó- Dörgicsének hívják a helyiek. Felső Dörgicsén a Mencshely – Balatonakali elágazás előtt gyönyörű templom, és mögötte az útról nem látható régi kolostorrom és egy levendulás nyújt felejthetetlen látnivalót. A templom előtt jobbra fordul az út, és itt kell egy kis mellékúton balra a templom mögé kanyarodni a látnivalókért! Megéri! Továbbhaladva a Mencshely – Balatonakali elágazásnál most balra kanyarodunk a Balaton irányába és a falu vége előtt megpillantjuk a magasban egy másik kolostor romjait. Ezt is feltétlenül meg kell nézni! Nagyon szép és a helyiek is nagyon készségesen megmutatják az utat. Ha már beteltünk a látnivalókkal legurulunk Balatonakaliba, ahol a Balaton körüli kerékpárúton megyünk tovább.
Balatonakaliban gyönyörű régi épületeket lehet látni, néhányat még a XVIII. Században építettek. Balatonakali után a forgalom megnő a balatonparti kerékpárúton, nem árt figyelni!
A következő település Balatonudvari, ahol meg kell nézni a híres műemlék temetőt a szív alakú sírkövekkel, (előtte vezet el a kerékpár út) majd Örvényesen a műemlék vízimalmot és kőhidat. Örvényes után Aszófő következik, ahol elágazhatunk Tihany felé vagy a parti úttal párhuzamosan Gyékényes irányában juthatunk vissza Balatonfüredre.

Balaton felvidéki kalandozások II.
Útvonal: Balatonfüred – Balatonszőlős – Pécsely – Vászoly – Dörgicse – Mencshely – Nagyvázsony – Vöröstó – Barnag – Zádorvára – Barnag - Pécsely – Aszófő - Balatonfüred. Táv.: kb. 55 km

Az első túra útvonalán végigtekerve jutunk el a Mencshely – Balatonakali elágazásig, ahol most jobbra fordulunk és mindjárt meg is lepődünk, mert igen keményen emelkedik az út egészen Mencshelyig. A küzdelemért kárpótol a fantasztikus panoráma, ahogy vissza-visszatekintünk a Balatonra! Mencshelyen két templomot is láthatunk egy téren, valamint a világháborús emlékművet és azt a parókiát, ahol a szabadságharc után Kossuth gyermekeit rejtegették. Továbbhaladva Nagyvázsony irányába érdemes visszapillantani, mert nagyon szép a falu fekvése. Mencshely után egy fennsíkon tekerve jutunk el Nagyvázsonyba. (A képek között láthattok fotókat a nagyvázsonyi várról, de ezeket egy családi kiránduláson készítettem.) Nem tekertem el Nagyvázsonyba, mert a sok látnivaló nem fért bele a kirándulásomba, ezért lekanyarodtam jobbra Vöröstó irányába. Vöröstón nagyon szép épületeket és útszéli szentélyeket lehet látni, érdemes megnézni amennyit csak tudtok. A falu határában nevezetes kálvária látható. A következő falu Barnag. Barnagon egy nagyon szép és híres kálvária épült ahol minden stáció egy külön kis épített házikót kapott, benne színes képpel. A kálvária a temetőn vezet keresztül. Érdemes megnézni, gyönyörű. A településen két templom van, melyek között figyelni kell a Zádorvár irányába mutató táblát. Jobbra kanyarodva eleinte betonos- köves majd földúton lehet eltekerni Zádorvárához! Ezt ki ne hagyjátok, mert egy gyönyörű fennsíkon lehet eljutni a várhoz, egy fenyves erdőn keresztül! Fantasztikusan szép útvonal! Én a Zádorvárhoz Pécselyből másztam fel egy körülbelül 4-5 km hosszú földúton, ami inkább egy vízmosás volt. Ezt a délről történő megközelítést vérbeli montisoknak ajánlom, túrázóknak a Barnag irányából történő megközelítés az igazi!
Zádorvár egy kővár-rom, melyet birtokviták miatt sohasem fejeztek be. Egy ingatag fa kilátóról csodálatos panoráma tárul a szemünk elé! A várudvar elég nagy, a falak omladoznak, megmászásuk tilos és veszélyes. A vár nagyon remek pihenőhely, akár nagyobb ebédet is lehet itt rendezni, bográcsgulyás főzéssel. Több tűzrakó helyet is kialakítottak, gondolom a turisták. Barnagra visszatekerve legurulunk Pécselyre és eldönthetjük, hogy Balatonszőlős, vagy dél felé Aszófő irányába tekerünk –e vissza Balatonfüredre.

Tihanyi félsziget:
Útvonal: Balatonfüred – Sajkod – Tihanyi félsziget – Balatonfüred. Táv: 29 km

A tihanyi túrát érdemes gyalogtúraként is teljesíteni, mert a Tihanyi félsziget belsejében a jelölt túraútvonalak nagy részén nem szabad kerékpározni és nem is lehet, mert sziklás meredélyek. A Tihanyi félszigetet északról közelítettem meg, és első látnivalóként a felújított apáti templomot javaslom megtekinteni. Az aprócska templom mellett dél-keleti oldalról indul a Lóczy Lajos gejzírösvény melyet montis profiknak is gyalogosan javasolok végigjárni.
Én továbbhaladtam Sajkod irányába és a félsziget észak-nyugati oldalán egy gyönyörű kis úton tekertem be a félszigetre. Aki erre indul napközben számítson rá, hogy strandbelépőt kell vennie, mert a strandon megy az út keresztül. A belépő 260 Ft nem vészes, és lehet egyet fürdeni is! Továbbhaladva az út végéig közvetlenül a vízparton tekerve jutunk el egy kis parkolóig, ahol egy lezárt móló van, illetve balra felkanyarodik az út a félsziget belsejébe. Én azért megnéztem a kis mólót, reggel hétkor senki sem szólt rám és a kilátás gyönyörű.
Az úton feltekerve a félsziget belsejébe jutunk ahol földúton tekerve szőlőtőkék között a belső tóhoz lehet eljutni. A belső tavat földúton körbetekerve megcsodálhatjuk a híres szürkemarha gulyát. A tó keleti végéből az Apátság elé lehet feljutni, onnét pedig a keleti panorámában lehet gyönyörködni.
A reggelizés után legurultam a félsziget északi irányába a kerékpár úton, mert a külső tavat és a levendulást szerettem volna megnézni. Némi keresgélés után találtam egy földutat amelyen északról be tudtam jutni a félszigetre és a külső tó nyugati oldalán feltekertem a szőlőterületekig. A külső tó és környezete szigorúan védett oda még gyalog sem szabad menni. Ezen az úton járnak be a félszigetre a szőlősgazdák, tehát én is ezt használtam. Az öreg levendulásba vezető utat csak hosszas keresgélés és a helyiek útbaigazítása után találtam meg. Az öreg levendulás nekem nagyon tetszett, a mandulafákkal olyan volt mint egy nagy kert. A levendulástól nyugat felé haladva a Nyereg-hegyen találtam magam! Elállt a szavam a látványtól! Gyönyörű! Itt már nem lehetett biciklizni, (a bringát bizony kézben kellett cipelni) minden tiszta szikla és kő. Egy keskeny ösvényen dél felé haladva eljutottam a Csúcs-hegyre, mely a félsziget legmagasabb pontja. Visszafelé a Nyereg-hegyen át az Apáti-hegy irányába lejutottam az Apáti templomhoz. Az útvonal a Lóczy Lajos gejzírösvény. Ha tehetitek járjátok végig ezt a gyalogutat, mert fantasztikusan szép és egészen a Tihanyi félsziget déli részéig elvezet ahol számtalan látnivaló és csodás panoráma vár a túrázókra. Én még biztosan visszamegyek a félszigetre, mert rám nagy hatással volt a szépsége.



Képek:
Balatonfelvidéki kalandozások I.
Tihanyi félsziget
Balatonfelvidéki kalandozások II.

Fotó, lejegyezte: Földes Csaba



2009.08.26-28. Mozgássérültek és egészségesek együtt Harkányban

Előszó:
Lehetősége volt Klubunknak segítőként részt venni a 2009.08.26-28 között Harkányban rendezett táborban.
A tábor célja az volt, hogy a mozgássérültek és egészséges emberek együtt mozogjanak és megtapasztalják az együttműködés, a közös mozgás élményét.
Beszámoló:
Sikeresen lezajlott a "Mozgássérült Sporttalálkozó Harkányban" a FREE MOBILITY Egyesület rendezésében, magyar, cseh és szlovák mozgássérültek részvételével. A klubot négyen képviseltük (+2 gyerek), a biciklis program lebonyolításához hívtak bennünket segíteni. Szerdán csak előadások voltak, ezekben nem volt mit segíteni, ezért Simor Árpáddal szerda délutánra terveztük a Harkányba biciklizést, amiből gumidefekt szerelés következtében esti érkezés lett. A Miklovich család csütörtökön reggel érkezett a helyszínre, az Arzenál motelbe. Rajtunk kívül Murin Ferenc, a júniusi beremendi kerékpáros találkozó főrendezője segítette a programok végrehajtását.
Csütörtökre tervezte a rendezőség a biciklizést a Harkányból Drávaszabolcsra vezető, új kerékpárúton. A bp.-i "Bringanti" cég és egy gyulai székhelyű egyedi kerékpárokat építő műhely mindenféle háromkerekű ülő, fekvő, kézzel hajtható stb. járgányokat hozott. Reggel ezeket próbálgatták a találkozó résztvevői. Ez alatt én gyorsan bejártam a kerékpárutat, mert még nem ismertem. A mozgássérülteknek végig kellett hajtani a kerékpáruton a drávaszabolcsi torkolatig, és vissza (6,4 km).A mi feladatunk ott kezdődött, hogy át kellett segíteni a csapatot (kb. 10 fő) az 58-as úton, tekintve, hogy a kerékpárút éppen a motellal ellenkező oldalon fut. Ezután végigkisértük őket segítve a rászorulóknak, majd újra az átkelést biztosítottuk visszaérkezéskor. Hihetetlen élmény volt látni a féllábú, vagy izomsorvadásos, stb fiatalokat, és kevésbbé fiatalokat közlekedni. Csodálni lehetett önfegyelmüket, akaraterejüket, s azt, ahogy örültek a mozgás lehetőségének. Mire visszaértünk a motelbe, megérkeztek a Máltai szeretetszolgálat által gondozott szellemi fogyatékosok. Most ezek szállták meg a járgányokat, s velük kellett újra nekiindulni a kerékpárútnak. Ez már sokkal nehezebb feladat volt a fegyelmezetlenségek, ütközések, meg egy bukás miatt. Miklovich Csilla tudta őket a legjobban kezelni. Újabb csoport érkezése miatt még két fordulóra került sor. Elfáradtunk délutánra, mintha legalább 80 km-t bicikliztünk volna. A Miklovich család és Simor Árpád késő délután hazaindultak Pécsre. Én még pénteken reggel eltekertem a vállalkozókkal Gordisáig, meg vissza (kb. 14 km). Volt aki kézihajtású kerekesszéken tette meg ezt a távolságot!Ez után össznépi fürdés következett a gyógyfürdőben. Ezt kihagyva, déltájban indultam Pécsre, majd vonattal haza Pécsváradra.(Útközben begyűjtöttem négy geoládát.)Furcsa, kicsit kényelmetlen érzéssel indultam erre a találkozóra, de úgy érzem, lélekben gazdagodva jöttem el onnan.


Lejegyezte: Iván bá'


2009.08.20-23. Sopron-Fertő tó

Útvonal variációk Sopron Vakáció Túristaszállótól indulva, és oda visszaérkezve

1. nap: Sopronpuszta, a Páneurópai piknik helyszíne - Mörbisch (Fertőmeggyes) - Fertőrákos Kőfejtő, vitorláskikötő (35 km)

2. nap: teljes Fertő tó kör (kb. 140 km)Vagy Északi Fertő tó félkör: Mörbisch - komppal Illmitz – Neusiedl - Purbach (Feketeváros) – Ruszt - Mörbisch (kb. 110 km)Vagy Fertőrákos - Mörbisch viziszínpad - komppal Illmitz - Kirch tó környéke, Apetlon madárparadicsom bungalótelep - komppal Mörbisch (kb. 40 km) - kitérő Rusztig további 15 km

3. nap Fertőboz - Nagycenk Széchenyi Mauzóleum és kastély, a régi határsáv – Hidegség (kb. 35 km)Továbbhaladva Fertőszéplak – Fertőd – Sarród (kb. 70 km)

4. nap Görbehalom Fehér tó - Brennbergbánya (kb. 30 km kemény emelkedő, ugyanolyan lejtő)Vagy Harka (nevezés az emléktúrára) - Raiding (Doborján) Liszt Ferenc szülőháza - Harka (kb. 40 km)

A helyiek segítségével márciusban kezdtem feltérképezni a soproni szállás-lehetőségeket az augusztusi 4 napos ünnepre. Sportrendezvény miatt már ekkor megteltek a kollégiumok, panziók, így azonnal lefoglaltam a Vakáció Ifjúsági Turistaszállót. A korábbi túrák népszerűségéből kiindulva reméltem, legalább 50-en választják, hogy Sopron, és Fertő tó környékén kerekeznek velem.

Augusztus 20-án hajnalban 72-en keltünk útra gépkocsikkal, vagy vonattal Budapestről és a Dunántúl különböző pontjairól. Örömmel üdvözöltük egymást a turistaszálló parkolójában, hiszen sokan csak évente csak kétszer, a nagy postás bringatúrán találkozunk. Szemrevételeztük a kerékpárszállítók számos fajtáját, megtörténtek az első gumi-cserék, szerelések. Közben elfoglaltuk a szállást - nem okozott gondot, hogy 6-11-en kerültünk egy-egy szobába. Kicsit idegenkedtünk attól, hogy 4 napon át sárga karszalaggal leszünk megjelölve, de ezt is hamar megszoktuk.

Délután egy órára mindenki "felnyergelte" vasparipáját, és a helyi kollégák vezetésével hosszú sorban indultunk Sopronpusztára, a 20 évvel ezelőtti határnyitás helyszínére. Előző napon volt a nagy Piknik-ünnepség, mely után viszonylag ép maradt a mű-gyepszőnyeg, és alig volt szemét a helyszínen. Meghatódva sétáltunk az információs táblák között, készült néhány fotó, majd kerékpárúton Ausztria felé vettük az irányt. Nem hagyhattuk ki az útszéli szedrezést, a dombtetőn egy kútnál megtöltöttük kulacsainkat, ahonnan gyönyörű panoráma nyílt a tóra, majd a szőlők között haladtunk Mörbisch felé.

A következő állomás a Kőfejtő, mely hűvös klímája, na meg a hideg üdítő és sör enyhülést hozott a nagy melegben. F. Szilviék kicsit hosszabban időztek a Páneurópai Piknik helyszínén, és kelet helyett északra indultak, így Mörbisch helyett St. Margarethenben találták magukat. Ők itt értek utol bennünket. Együtt letekertünk a tópartra, és lábáztatás után nekivágtunk a Sopron felé vezető emelkedőnek. Vacsora után Bergendi koncerttel, tűzijátékkal, majd a társalgóban az elmaradhatatlan anekdotázással zártuk a napot.

Másnap ki hogy bírta, a teljes Fertő tó-kört, vagy csak a félkört tekerte le. Több csoportban, különböző tempóban haladtak, megálltak, ha szépet láttak; mikor elfáradtak, megpihentek, egyesek úsztak, strandoltak. Akik retúr jegyet váltottak a kompra, mesélték, hogy visszafelé egész másnak látták a tavat.Többen pihentettük a bringákat, és ki-ki városnézéssel, Bécsi kirándulással, vagy strandolással töltötte a napot. Este együtt felsétáltunk a Sördombi kilátóba, ahonnan szép panoráma nyílt a kivilágított városra.

Szombat reggel esőre ébredtünk, és aggódva vártuk a felhők távozását. Fél 11-kor indultunk Nagycenkre, ahol helybéli kollégám, Cili kalauzolt bennünket. Mesélt a város történetéről, nagyanyja háborús élményeiről, és arról, hogy ő fiatalként hogyan élt e határ menti településen, mi történt itt 1989-ben. Megnéztük a Széchenyi kastélyt, a Mauzóleumot, és igyekeztünk még eső előtt visszatekerni Sopronba.Csak néhányan vállalták be, hogy elkerekeznek Fertődig, ők le is késték a vacsorát! Ezen az estén a városban Demjén koncert volt, a társalgóban pedig egyik túratársunk 18. születésnapját ünnepeltük.

Vasárnap reggel bepakoltunk az autókba, és útnak indultunk. Volt, aki még strandolást, mások Balatoni megállást terveztek, néhányan pedig Brenbergbányához kerekeztek. Fő program a Harkáról Raidingba (Doborján), Liszt Ferenc szülőházához induló emléktúra volt. Nevezés után kellemes hangulatban tekerték le a 25 km-es távot, részt vettek Liszt szülőházának megkoszorúzásán, majd Harkán a kerékpáros bemutató után izgatottan várták a sorsolást.

Teljes siker: két kerékpár, két póló, egy vásárlási utalvány, egy üveg bor! Ezek után már csak a nyeremények elszállítását kellett megoldani, és kitűnő hangulatban indult haza mindenki.
Túraszervező, lejegyezte: Farkas Kati


Képek:
Farkas Kati fotói megtekinthetők itt.
Illés Balázs fotói megtekinthetők itt.
Túratársak fotói megtekinthetők itt.

2009.08.11-20. Gyalogtúra az Alpokban

Bodrogi Frigyes és Marcsi a szlovéniai Alpokban túráztak.

A túráról készült képek megtekinthetők itt.

2009.08.08-09. Kaláka-nap a Gubacsosban

A Gubacsos kulcsosházba a 8-9-iki hétvégére meghirdetett Kaláka nap eredményesen lezajlott, akik ott voltak, nagyot alkottak.

Szombaton (nyolcadikán) hatan, vasárnap négyen voltunk, összesen 92 önkéntesmunka-órát teljesítettünk; az anyag- és szerszámszállításokat is hozzászámítva 106-ot. Az adományok értéke, amiket részben beépítettünk, részben később fogunk, mintegy 125 ezer Ft-ra rúg (benne az anyagszállításra kölcsönkapott ufó és a munkára kölcsönkapott szerszámok kölcsönértéke is). Köszönjük a pécsi Praktikernek, a pécsi Szinkrónnak, a Kéz a kézben Alapítványnak és Gelencsér Gábornak!

A legfontosabb föladatunk a vihar által összetört tetőcserép eltakarítása és a víznek a háztól elvezetése volt. A kettőt sikerrel összekötve a cseréptörmelékből védgát épült a ciszterna elé, és a ház déli bütüjéhez elkezdtük egy kiülő megépítését - ezt szintén cseréptörmelék-erősítésű gátacskák védik. A csapat olyan lendülettel fogott a munkához, hogy pár óra alatt szinte elfogyott a két napra szánt tennivaló. Iván bá' szakértelmére alapozva pedig egy profi árok épült a déli oldalon lerohanó, eddig a legnagyobb pusztítást véghezvitt vizek kordában tartására. A pénteki eső azután ezt az árkot annak rendje és módja szerint üzembe is helyezte.

A ház körül megállott vizek elvezetésére némi planírozás is jónak látszott, és a lábazati kövezés helyenként kimosódott fugáiba rakott erős cemenethabarcs is sokat jelent, mert megakadályoz későbbi omlásokat. Az ablakok csiszolás, kicsiny passzítás és gittelés után új zöld festést kaptak, csak negyedfél szárny maradt ki és a belső ajtótokok - viszont a ház máris frissebb látványt nyújt. A májusi kártételben ludas cserefa néhány darabja kerti asztalként vezekel ezután; cserként persze földre nem, csak kőre lesz majd helyezhető. Szolgál, ameddig szolgál: mementóként a rossz felé dőlő fáknak.

A házon persze még sok a munka. Neme szerint sürgős nagybeavatkozások, karbantartások, valamint értéknövelő felújítások és beruházások. Egy részét a klubtagok lelkesedésével meg lehet valósítani, más részét kis befektetéssel, munkával és ügyességgel, és vannak olyanok, amik szakember munkáját kívánják meg és nem is kevés pénzt, amikre tehát pályázni kell. A gépészetet pár éve egy nagy összefogás nívósan helyretette. Marad a falazat és az épületasztalos-ág, valamint egy sor finomítás. Az évadzáróra pontos tervekkel készülünk. A cél, hogy a ház egy-két év alatt olyan állapotba kerüljön megint, hogy egy évtizedig csak futó napi gondozást igényeljen, viszont igényesen, tartósan szolgálhassa a Klub és a túrázók érdekeit.

Simor Árpád
gondnok
Képek itt.
Fotó: Keményfi Balázs, Simor Árpád

2009.08.09. Családi kerékpártúra Bédán

A gyerekekkel vasárnap délben elmentünk Mohácsra, hogy egy jót tekerjünk a bédai-erdőkben.
Hogy mindhárom gyermekünket elvihessük, igénybe vettük a klub "babaufóját" (magyarul kerékpáros baba utánfutó). Ugyanis Zsuzsi már kinőtt abból a korból, hogy gyerekülésben utazzon, de még nem tud 42km-t letekerni. Ugyanis a táv ennyi volt. Dórinak ez rekordnak számít, aki BMX bringával tekerte végig a távot. A babaufó vontatása pedig arra is jó, hogy fékezze a kedves apukát, hogy ne tudjon gyorsabban haladni a család többi tagjánál, valamint ő is kellőképpen elfáradjon a túra végére. Azért nagyon is praktikus volt számunkra ez az ufó járgány-amivel mindenütt nagy feltűnést keltettünk-, mert így az egész család együtt túrázhatott.




A túra útvonala GPS részére letölthető itt.
Megtekintéshez Garmin Mapsource letölthető itt.
Magyarország térkép letöltés: http://www.turistautak.hu/
A letölthető track *.gdb formátumú. Amennyiben más track formátumra van szükséged, itt konvertálhatod.

A városban arra alkalmas helyen leparkoltunk, délről lévén szó, bedobtunk egy-egy kefírt kiflivel, majd útnak indultunk. Érintettük a kikötőt, majd felhajtottunk a déli irányban haladó gátra. Előbb aszfaltos, majd földúton haladtunk. Kölked közelében ismét aszfalton gurulhattunk.
Nem tudom, mi lehet a szürkemarhákkal, de a térképen is jelzett karámban egyetlen egyet sem láttunk. A Bédai-erdészlaknál tartottunk egy kis pihenőt, és üzemanyag utánpótlást, majd továbbhaladtunk délre a gáton. Elértük az országhatárt. Közelről láthattuk a gát mellett a robbanásveszélyre figyelmeztető horvát táblákat.
A gátról lejövet tartottunk ismét egy kis pihenőt az árnyékban, ugyanis nagyon meleg volt. Erdőfű felé egy vadak ellen védő kapun keresztül kellett áthaladnunk, ami persze nem volt zárva, csak reteszelve. Erdőfűn sétáltunk egyet, és beszéltünk egy helyi nénivel. A néni elmondta, hogy jelenleg 40 fő körüli a falu létszáma. Jelenleg 3 fő jár közülük dolgozni. Az egyik a helyi erdészetnél, és két fő iparosként dolgozik valahol. A faluban feltűnő, hogy a házak egy stílusúak, szinte egyformák. A néni szerint kb 100 éve, a Frigyes-főhercegi uradalomhoz tartozott a terület. A mezőgazdasági munkások számára épületek a házak. A települést a főherceg lányáról Izabelláról, Izabella-földnek nevezte el. Az államosítás során kapta az Erdőfű nevet.
Erdőfű után kellemes erdőben aszfaltúton haladtunk. A szoc. otthonnál egy földútra tértünk át, hogy a bédai holtág mellett haladjunk tovább. Végül Kölkeden keresztül, aszfaltúton értünk be Mohácsra.
Mohácson elmentünk a főtérre, majd nyaltunk egy nagyon finom fagyit, végül a Duna menti sétányon fejeztük be a túrát.
Mindenki nagyon élvezte!


Képek itt.

Fotó: Keményfi Márti és Balázs

Lejegyezte: Keményfi Balázs
.

2009.08.08. Túra a Zselic szélén

Útvonal: Pécs – Cserkút – Kővágószőlős – Petőczpuszta – Okorvölgy – Szentkatalin – földúton,terepen – Bakóca (fazekas múzeum) – Godisa – Bodolyabér – Magyarhertelend – terepen át Tekeresre – Orfű – Büdös kúti kulcsosház – Remeterét – Pécs
Táv 64 km, ebből kb. 15 km terep.

Poór Bazsi vezényletével igazi montis túrára gyülekeztünk az uránvárosi Mecsek Áruház előtt. A teret éppen felújították, reméljük szép lesz. 13-an vágtunk neki a kalandnak, a Rácvárosi úton Patacs felé indultunk. Azt már láttuk, hogy fázni nem fogunk! Egy rövid szakaszon a 6-os úton tekertünk, de igen hamar Csárdakörnyéknél rákanyarodtunk a Patacs – Kövágószőlős emelkedőre.
Első pihenőnket a patacsi templom előtt ejtettük meg, ahol az első népszámlálás után már 14-en voltunk. Bazsi jelére megindultunk a templomtól északra vezető úton Kővágószőlős felé.
Kővágószőlősi templom mellett elhaladva kiránduló csoporttal találkoztunk, majd felkanyarodtunk egy földútra, megkerültünk egy kis tavat és lelegeltünk egy szederbokrot.
Golgota fölött a kővágőtöttösi bekötőút magasságában jutottunk ki a Hetvehelyre vezető útra.
Petőczpuszta felé lekanyarodtunk és legurultunk Okorvölgybe. Itt rövid pihenőt tartottunk, majd Orfű irányába indultunk tovább. A szentkatalini betérőt elhagytuk, hogy a kék jelzésű turistautat végigtekerhessük, de a leágazót benőtte a növényzet és nem találtuk meg, ezért az abaligeti elágazó után kb. 100 méterre egy földúton vágtunk neki az erdőnek, mely a térkép szerint Királyvágást megkerülve visszavezetett a kék jelzésre. Sikeresen megtaláltuk a kék jelzést, melyen Bakócáig haladtunk. Nagyon szép út és egész jól járható túrakerékpárral is.
Bakócán először kutat kerestünk, majd megtekintettük a Sáfrány Géza fazekas múzeumot. Itt egy nagyon kedves néni kalauzolta csapatunkat. A kulturális program után bevetettük magunkat a helyi presszóba és alaposan kipihentük fáradalmainkat.
Bakóca után az eredeti program szerint Mindszentgodisa - Bodolyabér - Magyarhertelend felé vettük az irányt. Magyarhertelenden szétvált a csapat és a kemény montis mag az erdőn keresztül Kovácsszénája irányába, Tekeresen át közelítette meg Orfűt, míg a csapat túrázós tagjai négyen Zsuzsa, Szilvi, Józsi és Én Magyarhertelenden átmásztunk a dombon Orfű felé. Erről csak annyit, hogy nagyon meleg volt! A találkozási pont a tó keleti oldalának egyik büféje volt. Itt mindenki kifújta magát, iszogatott, falatozott és gyűjtötte az erőt a hazajutáshoz. A csapattagok itt elköszöntek egymástól és kisebb csoportokban indultak haza.

Képek: itt.

Fotó, lejegyezte: Földes Csaba

Túravezető: Poór Balázs
.

2009.08.01-04. Két keréken négy gyerekkel négy napig a tó körül

Augusztus első napjaiban néggyermekes családunk négy napos kerékpártúrát csinált a Balatoni bringakörúton. A tó nyugati felén, Balatonfenyves - Keszthely - Badacsony - Kővágóőrs (Pálköve) útvonalon mentünk körbe. Ez nem túl nagy táv, de így az öt éves Ákos is a sajátkét kerekén tudta teljesíteni a napi 20-25 km-es etapokat. Útközben Kempingekben szálltunk meg, két sátorral, és persze sokat fürödtünk is a 32 fokos melegnek köszönhetően.
Egy logisztikai érdekesség: mivel a kisebb gyerekek biciklijére nem lehetett volna túl sok súlyt rakni és emiatt eléggé megterhelő lett volna magunkkal vinni a hat ember részére a sátrakat, hálózsákokat, összes felszerelést, ezért úgy szerveztük, hogy az autó a sátrakkal és holmival a nap végén mindig "utánunk jött" - délután vonattal vagy biciklivel visszamentem érte az előző szálláshelyre. Így kényelmesen lehetett bringázni és ugyanakkor minden komfortunk is megvolt a kempingekben. Ezt azért írom, mert hátha másnak is megoldást jelenthet, ha kisgyerekekkel akar túrázni. Nekünk eléggé jól bevált máskor is, jól lehet alkalmazni ott, ahol jó a vonat/busz közlekedés, illetve nem túl nagyok a napi távok.
Érdekességként megjegyzem, hogy a kempingekben rajtunk kívül is szinte mindenütt találkoztunk családokkal, csoportokkal akik ugyanígy a bringakörutat járták. Azt hiszem ez az egyik legjobb idegenforgalmi beruházás, amit a Balatonon csináltak!

fer