A következő címkéjű bejegyzések mutatása: OKT. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: OKT. Összes bejegyzés megjelenítése

2022.08.(14)15-20. OKT 20. befejező szakasz - Encstől Hollóházáig

Az OKT befejező szakaszát kivételesen nyáron jártuk végig. Erre a programra nem csak a gyalogos kéktúrázók, hanem bringások is csatlakozhattak. A terv szerint a bringás és gyalogos csapat esténként közösen táborozott. A gyalogosok természetesen az Országos Kéktúra nyomvonalán gyalogolnak, a bringások pedig a Zemplénben és körülötte tekertek.

OKT túravezető: Miklovich Csilla  mandula47@gmail.com

Kerékpáros túravezető: Miklovich Dodi  rekusdodi@gmail.com

Program előtti program 08.13. szombat:  Bujákék 08.13-án elindultak a Zemplén Ring kerékpáros teljesítménytúrán. 

08.14. vasárnap 0. nap utazás 

Egyéni szervezésben ezeket a látnivalókat volt érdemes megnézni:

- Rákóczi barlang az Esztramoson http://magyarnemzetiparkok.hu/rakoczi-i-sz-barlang/
- Tornaszentandrási ikerszentélyes templom https://www.turautak.com/cikkek/latnivalok/epiteszeti-ertekeink/tornaszentandrasi-ikerszentelyes-katolikus-templom.html
L'Hullier-Couburg kastély - Edelény https://amultemlekei.hu/lhuillier-coburg-kastely-edeleny/
Háromhegyi pálos kolostorrom: https://anp.hu/termeszeti-ertekek/cikk/227
Szállás: Mogyoróska, Napkelte Vendégház LINK ITT

08.15. hétfő      1. nap 

Kék: Encs - Gibárt (PH) - vízierőmű (GCGIBA) -  Hernádcéce (PH) -K - Boldogkőváralja - KL - vár (PH) (GCBOLD) - Arka (GCARKA) -   K - Mogyoróska  Táv: 32km Szint: 524m
A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető ITT.
A túra útvonala műholdfelvételről megtekinthető ITT.

Bringa: Mogyorócska-Boldogkőváralja (várlátogatás)-Boldogkőújfalu-Abaújszántó-Tállya (Európa mértani közepe) - Abaújszántó (Patay kastély)- Abaújkér-Fony-Mogyorócska  66 km, 668 m szint Túravezető: Miklovich József

Szállás: Mogyoróska, Napkelte Vendégház LINK ITT.

08.16. kedd      2. nap
Kék:
Mogyoróska - K - Regéci vár (GCReVa) - Regéc (PH) - K - Pengő kő (GCPENG) - Nagy Péter Mennykő (GCNPMK) - K - Istvánkúti vadászház (PH) (GCKUKI)- Khsz - Sólyom bérc (GCLATO) - K - Khsz - Kerek kő szép kilátás(GCKEKO) - K - Eszkála erdészház (PH) -  Makkoshotyka (PH)  Táv: 37km Szint: 937m
A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető ITT.
A túra útvonala műholdfelvételről megtekinthető ITT.

Bringa: Mogyorócska-Regéc (várlátogatás)-Háromhuta-Tolcsva-Sárazsadány-Sárospatak (várlátogatás)  45 km, 279 m szint Túravezető: Miklovich József

Szállás: Sárospatakon a Dezső Lajos kollégiumban.

08.17. szerda    3. nap
Kék:
Makkoshotyka Menczer kastély és kápolna - K - Cirkáló tanya (PH) - K - Rákóczy fa - K- Nagy nyugodó (PH) - K  - Knsz - Rudabányácska Táv: 19km Szint: 674m
A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető ITT.
A túra útvonala műholdfelvételről megtekinthető ITT.

Bringa: Sárospatak-Megyerhegyi tengerszem-Sátoraljaújhely-Szlovákia-Borsi vár-Rudabányácska Táv: 44 km, 286 m szint Túravezető: Miklovich József

 https://forbes.hu/a-jo-elet/gyalogos-fuggohid-turizmus-rekorder/

Szállás: Rudabányácskán a Smaragdvölgy Pihenőpark kempingje.  LINK ITT

08.18. csütörtök 4. nap
Kék:
Rudabányácska - Knsz - K - Vágáshuta (PH) szabadtéri üveghuta műhely - K - Nagyhuta (PH) - Kishuta - K - Bózsva (PH) Bózsvai szikla (GCBORS) - K - Füzérkomlós Táv: 26km Szint: 550m
A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető ITT.
A túra útvonala műholdfelvételről megtekinthető ITT.


Bringa: Rudabányácska - Sátoraljaújhely-Alsóregmec-Szlovákia-Kazimir-Kolbása-Kalsa-Nagyszaláncv(várrom)-Szalánchuta-Izra tó-Pusztafalu-Fülkeháza-Pálháza
Táv: 66 km  Szint: 800 m  Túravezető: Földes Csaba
A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető ITT.
A túra útvonala műholdfelvételről megtekinthető ITT.


Szállás: Pálházán. https://hanyi-istok.hu/ 

08.19. péntek     5. nap
Kék:
Füzérkomlós - K - Füzér (PH)- K - P - Füzér vára (GCFuVa) - P - K - Alsó csata rét - Kis Milic (GCEZ7)  - K - Nagy Milic (GCiliM) - K - (GCNORT) - K - Z - Magyarország valódi legészakibb pontja a határkövek között - K -  Bodó rét (PH) - K - Hollóháza (PH) Az OKT hivatalos végpontja. Táv: 24km Szint: 904m  
A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető ITT.
A túra útvonala műholdfelvételről megtekinthető ITT.


Bringa: Pálháza-Hollóháza-Bodó rét-László tanya-Füzéri vár-Hollóháza-Pálháza 52 km, 815 m szint Túravezető: Miklovich József

Szállás: Ma is Pálházán. https://hanyi-istok.hu/  

08.20 szombat   5+1. nap
Gyalog:
Pálháza Hanyi Istók - K+ - Kishuta - Z-  Kőkapu Vadászkastély (GCKoKa) - Z - Rostalló - S- Mlaka rét -  S - Háromhuta - Óhuta - Rákóczi emlékhely - P+ - Pálos kolostorrom (GCPFKT) + Pnsz - Regéc vár lába - Mogyoróska Táv: 27km  Szint: 775m 
A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető ITT.
A túra útvonala műholdfelvételről megtekinthető ITT.


Bringa: Pálháza - Telkibánya - Gönc - Göncruszka - Vilmány - Fony - Mogyoróska
Pálháza  - Kishuta - Gerendás rét - Újhuta - Középhuta - Háromhuta - Óhuta- Regéc - Mogyoróska Táv: 42 km

Szállás: Ismét Mogyoróskán, Napkelte Vendégház LINK ITT. 


08.21. vasárnap:
Egyéni programok, hazautazás

Ezen a napon lehetőség volt Vizsolyban a Biblia (GCVIBI) megtekintésén túl Mézes Gergő méhészetét, mézmúzeumát megtekinteni. Mézes Gergőről tudni kell, hogy fiatal kora ellnére 2008-ban az Év Méhészének választották, méhészete pedig 2016-ban elnyerte az "Év Méhészete" díjat. Magyarország 2025-re megpályázta a méhészeti világkiállítás (Apimondia) megszervezését, melyen Mézes Gergő méhészete a világkiállítás során az egyik programpont lenne. Részletek ITT.  

Összesítés:  Gyalog 165km 4364m szint, mely 6 napi átlagban Táv: 27,5km/nap Szint: 727m/nap-ot jelent.


Képek:

Kék
Keményfi Balázs fotói
Simon Szilvia fotói (gyalog + egyebek)

Bringa
Földes Csaba fotói
Keményfi Dorottya fotói

Túrabeszámolók:
Földes Csaba 4. napról szóló bringás beszámolója
Orbán Jutka beszámolója

.

2022.01.(13)14-16. OKT 19. szakasz Szögligettől Encsig

2022.01.13. csütörtök
Munka után utazás Szögligetre. Szállás a Nyárádi Major Turistaházban

2022.01.14. péntek
Szögliget - P - Z - Lakatos forrás - K - Szabó pallag erdészház - K - Bódvaszilas - Bódvarákó - K - Martonyi kolostorrom (GCfMk) - K - Mile hegy - K - Tornabarakony  Táv: 34 km Szint: 857 m
Szállás Tornabarakonyban a Tölgyfa Vendégházban 

2022.01.15. szombat
Tornabarakony - K - Rakacszend (GCRR) - K - Kecske pad - Irota - Cigány hegy - Felsővadász - Nyésta
Táv: 26,5 km Szint: 460 m Szállás a Jamina Vendégházban Nyéstán. 

2022.01.16. vasárnap
Nyésta - Abaújszolnok - Baktakék -  Fancsal - Encs (Csoma István kastélya)  Táv: 19 km Szint: 360 m
Hazautazás

Túravezető: Miklovich Csilla

A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető itt: 1. nap  2. nap  3. nap
Műholdfelvételről megtekinthető itt: 1. nap  2. nap  3. nap

Képek:

Keményfi Balázs fotói
Simon Szilvia fotói
Szutor András fotói
.

2021.11.(18)19-21. OKT 18. szakasz Dédestapolcsánytól Szögligetig

0. nap: 2021.11.18. csötörtök
Utazás este munka után.

1. nap: 2021.11.19. péntek
Dédestapolcsány (GCDEDI-2 GCDEDI-1) - Lázbérci víztározó - Uppony PH - Három kő bérc (GC3K) -  Szilas tető -  Putnok PH - Nagy-Mohos tó (GCMOHO) - Kelemér  Táv: 32km Szint: 533m
Szállás: Keleméren a Mohos Vendégházban.

2. nap:
Kelemér PH - Gömörszőlős PH - K - Zádorfalva PH - Aggteleki karszt - országhatár mentén - (GCSch1) - Aggtelek PH -  (opció Khsz GCfBbA) - K - Jósvafő PH   Táv: 31km  Szint: 574m
Szállás: Jósvafőn a Garan vendégházban.

3. nap:
Jósvafő - K - Kuriszlán kút - (GCKrsz) -  Szelcepuszta (GCfSpD) - Derenk PH (GCfDrk1-2)- KL - PL Szádvár (GCfSZvI) - PL - P - Szögliget (GCPIBA) Táv: 27 km  Szint: 642 m

A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető itt. 1.nap  2. nap  3. nap
Műholdfelvételről megtekinthető itt.  1.nap  2. nap  3. nap

Képek:
Simon Szilvi fotói
Szutor András fotói
Keményfi Balázs fotói
Rostás László fotói


Cikk a keleméri Mohos-tavakról
Cikk Derenkről



2021.10.(14)15-17. OKT 17. szakasz Sirok - Dédestapolcsány

A lezajlott program:

0. nap csütörtök: Indulás Pécsről munka után Sirokra. Szállás Sirokon a Motelban.

1. nap péntek: Sirok PH - Sirok (vár GCSiro) - Törökasztal (GCTAKA) - Szalokma nyereg - Rozsnakpuszta eh. PH - Oroszvár - Hársas kút - Egerlátó - kitérő Khsz Szarvaskői kilátó (GCMAJO) - Szarvaskő PH,  (vár) (GCSZRK-1  GCSZRK-2) - Tardos tető -  Köves bérc - Szt. Anna kápolna (GCStAn) -  Kis-Szoros nyereg - Telekessy vendégház PH - Bélapátfalva Ciszterci Apátság (GCBeKo) Bélapátfalva Táv: 35 km Szint: 1091m

Szállás Bélapátfalván a Tök-Ász Vendégházban.

A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

2. nap szombat: Bélapátfalva - Bélapátfalva Gyári tó PH  - Lak-völgyi tó és Lóczy forrás (GCLALO1 GCLALO2) - Imecs forrás - Katonasírok - kitérő Khsz Őr-kő (GCORK) - Őr kő rét - Pes kő kapu - Pes kő nyereg -  Cserepes kő - Cserepes kői barlang PH (GCtavm) - Virágos sár - Tar kő (GCTark) - kitérő Büszkés hegy 952m - Keskeny rét - Zsidó rét (GCOSER) - Kis sár rét - Mély sár völgy - Faktor rét - Bánkút PH  Táv: 29 km Szint: 1202m

Szállás Bánkúton a síházban.  

A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

3. nap vasárnap:  Bánkút - Nyárjú hegyi átjáróbarlang - Verebec nyereg - Verebec vár - Vár pada - Vásárhely kő kilátás -  kitérő S KL Dédesi vár (GCDede)  - Vár völgy, Vár forrás - Pirtó kő - Baróc völgy - Mályinka PH (GCMALY1 GCMALY2) - Dédestapolcsány Serényi kastély  Táv: 15 km Szint: 212m

A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Hazafelé indulva útközben a Szalajka-völgy megtekintése.

Túravezető: Miklovich Csilla


Képek:
Keményfi Balázs fotói
Lovas Ági fotói  1. nap  2. nap  3. nap  Ráadás
Simon Szilvia fotói
Szutor András fotói

A túrabeszámolókat azonnal jó megírni, nem úgy, mint ahogy most én teszem. Már olyan sok élmény ért a túra óta, hogy nézegetnem kell a képeket, hogy előhívjam az emlékeimet. 

Az OKT-n már nagyon messze vagyunk Pécstől, ezért előző nap utazunk fel, hogy a túranap teljes legyen. Az első szállásunk Sirokon volt és sötétedésre értünk fel, mert munka után indultunk. A szállás egy társasházszerű épületben volt, ami valamikor réges-régen munkásszállónak épült. Most is laknak benne munkások. Szerintem elfogadható állapotú volt és az ára rendkívül barátságos. A pontos összegre nem emlékszem, de 1.500.-Ft alatt volt. Aki azon a vidéken jár, annak ajánlom, mert elfogadható a turistáskodóknak. 

Másnap korán indultunk és mostanában az Északi-középhegységben ködben túrázunk, ezen a napon is köddel kezdtünk. Dodi volt a kísérőautósunk, aki feljött velünk a Siroki várba, mert ezt a várat soha nem hagyja ki a családom, ha ezen a vidéken jár. A vár és környezete nagyon szép, de a kilátásért nem volt érdemes felmenni, mert a köd miatt semmit nem láttunk a vidékből. A várnézés után elváltunk Doditól és megkezdtük a KÉK túrát. Szarvaskő felé félúton már felszállt a köd és gyönyörű napsütésben túráztunk. 

Szarvaskő előtt felmentünk a Major kilátóba, mely a Vodafone támogatásával épült. Csodálatos kilátás van ebből a magaslatból. Sütkérezve leereszkedtünk Szarvaskőre, ami egy kis ékszerdoboz, lekvárokkal, utcai kávé kiméréssel, hangulatos kocsmával, kacskaringós utcával és patakkal a közepén. Ha erre járok nekem mindig eszembe jut Weöres Sándor verse 

Egy hegy megy.
Szembejön a másik hegy.
Orditanak ordasok:
Össze ne morzsoljatok!
Én is hegy, te is hegy,
nekünk ugyan egyremegy.

 Nekem is mindig az az érzésem, hogy az itteni hegyek összenyomnak. Ennek ellenére jó érzés volt a patak mellett sétálni.  A faluban találkoztunk Dodival, aki feljött velünk a várba, ami már alig látszik. Innen is szép kilátás nyílt a településre.

Bélapátfalváig a gerincen haladtunk és élveztük a napot és a kilátást. Néha heverésztünk a hegyoldalban és termeltünk egy kis D vitamint.

Tovább mentünk Bélapátfalva felé, ahol a következő szállásunk volt. A település előtt pecsételtünk a Telekessy vendégháznál, ami nagyon hangulatos helyen az erdőben kissé távolabb a településtől taláható.

Lefelé ereszkedve a Bélkői régi kőfejtő tájsebe látszik. Nagyon látványos. Tudom, hogy nem kellene szépnek látnom, mert ez durva beavatkozás a természetbe, de nekem mégis tetszett. Látni, ahol már a természet kezdi visszahódítani a sziklákat és zöldül a kőfejtő egy része. 

A település előtt található a Ciszterci Apátság, ami olyan érdekes és szép, hogy ide járnak fényképezkedni a házasulandók. Éppen elcsíptünk egy csodálatos mennyasszony fotózás. Az apátság nem volt nyitva, de érdemes ide ellátogatni, mert jól kiépített turistalátványosság. 

Bélapátfalván a Tök-Ász vendékházban volt a szállásunk. Szerintem elfogadható. Jó kis beszélgetős este jött össze a konyhában vacsorázva,  pálinkázva.

Másnap a helyi pékségben vásároltunk, a faluban pecsételtünk és elindultunk a KÉK-en. Nekem olyan szottyosnak tűnt az idő, pedig sem eső, sem köd nem volt. Talán a kora reggeli indulás miatt volt ilyen érzésem. A Lakvölgyi tó mellett haladt az utunk, majd igen sok emelkedőt kellett leküzdenünk. Az erdő közepén valahol a sok hegymászás közepette található három német katona sírja vagy inkább emlékhelye, melyet nagyon szépen gondoznak. Innen még mindig másztunk-másztunk felfelé és a jutalmunk csodálatos kilátás volt erre a gyönyörű őszi tájra.

Cserepes-kőnél pecsételtünk és megnéztük a barlangszállást, mely valójában bivak szállás. Nekem talán túl nomád, de érdekes. 

Ezen a napon a Bükk-fennsík szélén haladva több alkalommal gyönyörű kilátásban volt részünk.

Bánkútra érve találtunk még havat nyomokban, de az időjósok sokkal nagyobbat ígértek. Itt már nagyon fáradtak voltunk, de még elgyalogoltunk a Petőfi kilátóhoz.

Bánkúton nagyon egyszerű szállást választani, mert csak két féle van, a turistaház vagy a Pallavichini Alfonz őrgróf által 1930-ban építetett menedékház, melyet 2010-ban teljesen felújítottak és most nagyon drága a mi pénztárcánknak.  A turistaház karbantartott, rendezett, konyhával rendelkezik. Nekem tetszett, annak ellenére, hogy kicsit a szobák. Egy éjszakára szerintem tökéletes volt. 

Harmadik napi túránk mindig rövidebb, mert a haza úttal is számolni kell. Reggel Bánkúton bepakoltunk a kocsiba és Dodi elindult az utolsó állomás felé. 

Erre a napra is jutott másznivaló. Persze, ha meg akarjuk nézni Dédes várát, akkor oda fel kell menni. Szerencsére csodálatos idő jutott erre a napra is és volt kilátás bőven a tájra. 

Mályinkához közelítve felmentünk a kilátóba és kerestük Dodit, mert nagyon jól belátható volt a település, de sajnos nem láttunk, de a faluban találkoztunk vele. A településnek haladva halnevelő mellett mentünk el, haranglábat és szép templomot láthattunk, majd pecsételtünk és tovább indultunk Dédestapolcsány felé. Ez a település közel van Mályinákhoz és semmi érdekes nincs a két falu között, mert közúton vezetik a KÉK útvonalát. 

Dédestapolcsányban Dodi egy bezárt fogadó előtt parkolt le. Itt kicsit tébláboltunk, cipőt váltottunk, pakoltunk és megszólítottuk a panzió udvarán lévőket. Nagyon kedvesek voltak és beengedtek az udvari padokra. A panzió új tulajdonosai voltak, ezért rögtön le is foglaltuk a következő szállásunknak a helyet. Elindultunk a hazaútra és a sofőrt is elvittük a Sirokon parkoló autóhoz. Addig a többieket a panzióban megvendégelték, de erről én már nem tudok beszámolni, mert sajnos én már úton voltam hazafelé. 

Lejegyezte: Miklovich Csilla

.


2020.10.(15)16-18. OKT 16. szakasz Sámsonháza - Mátra

Folytattuk az OKT-t, onnan, ahonnan tavaly novemberben abbahagytuk Sámsonházától Sirokig. 

Érkezés után este Sámsonházán sátrazás a faluház tornácán, illetve szállás panzióban.

1. nap: Sámsonháza - Mátraverebély Szentkút (GCSZEF 1-2) - Remetebarlangok (GCSZTK) - Kegyhely -  Mátraverebély PH - K - Ágasvár th. PH - Khsz - Ágasvár (GCAgas) (GCNHMM) - K - Mátraszentistván Táv: 30km Szint: 1150m. Szállás: Mátraszentistván Evangélikus Menedékházban  

2. nap: Mátraszentistván -  - Mátraszentlászló - Piszkés tető - K - Galyatető PH (GC2500) - Sasvári panoráma (GCSAPA) - Útszéli kilátás (GCUTKI) - Vércverés PH - Mátra nyereg - Vörösmarty th. PH - Nagy Hidas völgy - Mátraháza PH - Naphimnusz park (GCNAPH) - sípálya -  Kékestető PH (GCKeTe) - Kis Saskő - Disznó kő - Markazi kapu -  Hármashatár erdészház Táv: 27km Szint: 980m

Sátrazás a Hármashatár Erdészház tornácán, illetve Mátraháza olimpiai edzőtáborban.

3. nap:  Akik Mátraházán szálltak meg panzióban, azok reggel a 6.15-kor induló busszal utaztak Kékestetőre és onnan folytatták a túrát. Hármashatár Erdészháznál találkoztak a sátrasokkal. Majd: Hármashatár erdészház - Szár-hegy (GCSzaH) - Oroszlánvár - K - Domoszlói kapu - Jagus (GCJAGS) - Szederjes tető-vár (GCSZVA) - Jóidő kút - Jóidő nyak - Remete forrás (GCMF02) - Gazos kő (GCGAKO) - Sólyom kút -  Sirok v.m. PH - Sirok  Táv:19 km Szint: 590m. 

A túra útvonala (*.gpx formátumban) letölthető ITT.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.  1. nap  2. nap  3. nap

Túravezető: Miklovich Csilla

Képek:
Keményfi Balázs fotói

Rostás Laca fotói

Beszámoló:

Mivel a túrát még szeptember végén gondoltuk ki, bízva a jó időben, és tudva azt, hogy a „globális felmelegedés októbere” van előttünk, sátrasra terveztük. Annyi könnyebbséget megengedtünk magunknak, hogy a sátrakat ne kelljen cipelni, Dodit megkértük a csomagok táborhelyről táborhelyre való szállítására.

Közeledvén a túra indulásának napjához, egyre több olyan szándékról értesültem a túratársaktól, hogy sátrazás helyett más megoldást kellene keresnünk, részben a napról napra egyre rosszabbá váló időjárás miatt. Ez egy okból problémás volt, miszerint a 2. túranapunkat követő este a Mátra gerincén a tervezett etap környékén semmiféle szálláslehetőség nem volt, ez a pont távol volt a civilizációtól. Másrészt szerettem volna, ha a Kéktúra mátrai szakaszát –októberről lévén szó- igazi kéktúrásként sátorral, és nem panzióban éjszakázva töltenénk.

Szilvi és István megoldást találtak a helyzetre, egy kis logisztika segítségével bevonható lett erre az éjszakára Mátraházán az olimpiai edzőtábor szálláshelye. Így a csapat kb. 2/3-ad része ezt a megoldást választhatta.

Na, de hát térjünk vissza a túra elejére.

Október 15-én csütörtökön délután, munka után indultunk Pécsről két autóval. Az egyik autó utasai Szekszárdon átültek István autójába, és így jutottunk el Sámsonházára, 0. túranapunk éjszakájának helyszínére. A szállásokat Csilla egyeztette le, amit végtelenül profi módon intéz. Ezen az éjszakán jómagam és Laca elveinkhez híven sátorban aludtunk. A többiek egy magánpanzióban a faluban.

Érdemes leírnom, miként tudtuk elfoglalni az előre leszervezett sátorhelyünket. Tudni kell, hogy sötét, hideg, esős este volt, józan embernek nem volt kedve kint lenni ekkor. A sötétben kerestük a megadott utca/házszám szerinti épületet. Nehezen találtuk meg, mivel házszámok ritkák errefelé. Mikor jó eséllyel beazonosítottuk, Lacával ketten bementünk a sötét udvarra. Egy ablakon fényt láttunk kiszűrődni. Örültem, hogy jó helyen vagyunk, várnak minket, hát bekopogtunk. Kijött a polgár a teraszra, mondtuk neki, hogy megérkeztünk. Ő meg csak értelmetlenül nézett ránk a sötétben. Megkérdezte, hogy mit szeretnénk. Az igazságot válaszoltuk neki bátortalanul, hogy „…sssáátrazniii, meg van beszélve” . Biztosan bolondnak nézett minket. Jelezte, hogy ő sajnos nem tud erről, és barátságosan elköszönt.

Kimentünk az utcára tanakodni. A sötétben baktatott felénk egy jóember, érezte, hogy segítenie kell. Megkérdezte, miről van szó, elmondtuk neki. A második ember, aki nem nézett egészen 100-asnak minket. Nem is értem miért, hiszen a „globális felmelegedés októbere van”. Rögtön felhívta mobiljáról X.Piroskát az önkormányzatnál, aki jelezte, hogy Y.Juliskához tartozik az ügy (mindezt sötét este fél nyolckor). Y. Juliska megerősített minket, hogy jó helyen járunk, nyugodtan foglaljuk el a sátorhelyünket.

Hurrá! Kipakoltunk a kocsiból, Sötét van, a hideg eső esik, nem kéne már az elején szétázni, de mi kemények vagyunk, és SÁTRAZNI AKARUNK! Köztes megoldást találva a sátrainkat fedél alatt a tornácon állítottuk fel. Szuper volt, mindent kipipálhattunk: sátraztunk és nem áztunk el. A házban lakó polgár korán lekapcsolta a lakásában a villanyt, nem értettük miért, mint kiderült, igen korán indult másnap dolgozni.

„5” pulóver, tundrabugyi, eszkimó hálózsák, ja és persze polifoam… nem fáztunk. Reggel átnéztem a többiekhez a kb. 120m-re lévő panzióba, hogy lássam, milyen volt a választásuk. A lényeg, hogy mindenki megtalálhatta a számítását.

A reggeli csoportkép után Csilla megnyitotta a túrát. A faluban gyalogolva megláthattuk két házon is a koronavírus nyomát, egy piros figyelmeztető tábla formájában. Kiérve a faluból egy rétre jutottunk, ahol rengeteg (ennyit egy helyen még soha életemben nem láttam) őzlábgombát láttunk. Ez gyakorlatilag egész nap így volt, de csak az első napon. Akár egy kamionnal szedhettünk volna.

Mátraverebély-Szentkút előtt megtekintettük a szentekről elnevezett forrásokat, valamint a Barátlakásokat. Ez utóbbi nem volt a Kék útvonalán, de kár lett volna kihagyni. Szentkúton komoly feljlesztéseket hajtottak végre a zarándokok számára. A ferences búcsújáróhely következő ütemének építése jelenleg is folyik, megtartva a környezetbe illő, Szent Ferenchez is köthető, erdei hangulatot. A Barátlakásokkal és Szentkúttal sokat elidőztünk. Dodi –aki az aznapi célból, Mátraszentistvánból szemben indult felénk- ránk csörgött, hogy merre járunk, nem hitte el, hogy még csak Szentkúton tartunk. Mit tehettünk volna, ha sok volt a látnivaló.

Mátraverebélyen visszaemlékeztünk, Iván bával 2009. júliusában tett Nógrádi Várak című bringatúrára, mikor a faluban lévő gótikus templom gazdája több óra leforgása alatt a templom minden részletébe beavatott, még a padlásra is felvitt minket.

Mátraverebély után jött a kemény fizikai megpróbáltatás, nekiindultunk a Mátra meredélyeinek. A hegyoldalból a felhők ellenére egészen tűrhető kilátásunk volt a környékre. Egészen Ágasvárig tartott a kaptató, ahol a vár alatt Dodi várt minket. A várhoz a többséggel kitérőt tettünk, maga a vár helye, a kilátás, meg persze a geoláda miatt. A következő szakasz a szállást adó településünkig, Mátraszentistvánig a Mátra gerincén haladt. Többször volt lehetőségünk a kilátásra. István javaslatára Szentistvánon hárman még megnéztük a kilátót, láthattuk a Mátra oldalában egymás fölé épült falvakat.

Szállásunkat Csilla az Evangélikus Menedékházba szervezte, ami egy új építésű, minden igényt kielégítő korszerű épület nagy társalgóval, emeletes ágyakkal berendezett nagy szobákkal, korszerű vizesblokkokkal. Ja, és mindenki piros vendégpapucsot kapott, amit egy fényképen meg is örökítettünk.

Másnap reggel felhős, szemerkélő esős idő fogadott bennünket, ami igazából egész nap kitartott …. a „globális felmelegedés októberén”. Szürke, ködös, szötyörgő esőben folyamatos emelkedővel jutottunk a Piszkés-tető csillagvizsgáló közelébe. Feltételezhetően a csillagászoknak ez idő tájt nem sok dolguk akadhatott. Hamarosan Galyatetőre értünk. Elsőként  a Magyar Sí Szövetség galyatetői edzőtáborának bejáratát pillanthattuk meg. Majd a ködben a Kodály-templomnak is nevezett Magyarok Nagyasszonya templom alakja tűnt elő. Döbbenetes, hogy a közelmúltban felújított templomban a rongáló vandálokkal kell küzdenie a fenntartónak. Galyatetőn megpillanthattuk az első hófoltot. A szállodát éppen felújítják, viszont a mellette pár évvel ezelőtt létesült turista centrum működik. Nem hagyhattuk ki a galyatetői kilátót, melyet felújítása során úgy magasítottak meg, hogy a felső részében bivakszállást alakítottak ki. Csilla vágya volt, hogy ha majd a Kéken ha itt járunk, mindenképpen aludjuk a toronyban. Ez most nem volt megvalósítható, talán nem kell magyarázni.

A következő szakaszon feltehetően igen szép helyen jártunk, a Mátra gerincén, de sajnos ebből sokat nem láttunk, mert a felhőkben jártunk. Máraháza előtt István a híres mátraházi palacsintát emlegette, amit a parkolóban egy korábbi túrája során evett. Ki voltunk éhezve, meg hát bőven ebédidő is volt. Nem hagytuk ki. Volt, aki palacsintát, volt aki lángost termelt be, egy kis növekedést okozva az aznapi feltételezhetően nem túl nagy vendégforgalomnak. A gyors ebédet lezavarva (mivel már fél kettő volt és még sok volt hátra), nekivágtunk a Kékes csúcsúnak. Elhaladtunk a ma esti panziósok szállása (Mátraházi edzőtábor szállás épülete) mellett. Kemény emelkedő következett, hiszen az ország tetejére kellett felkapaszkodnunk. A Kék most már nem a sípályán megy fel a csúcsra, hanem egy annál hosszabb, kerülő úton. A sípálya felső végénél pózoltunk a webkamerába, az otthoniaknak meg szóltunk, hogy a neten nézzenek meg minket, milyen is egy rendhagyó októberi kéktúrázás. Az 1014m-es csúcson aztán elkezdődött a fotózkodás így, úgy, amúgy. Laca egy legénykori fotóját igyekezett megismételni. Minden olyan lett a fotón, mint akkor, csak ő lett sok évvel bölcsebb. Pecsételés után a csapatunk kettévált. A panziót választók a sípályán visszagyalogoltak Mátraházára. Csilla, Laca és én tempósan továbbgyalogoltunk az előre eltervezett sátras táborhelyünkre, a Hármashatár Erdészházhoz. Dodi itt várt minket a csomagokkal. Még éppen elhagytuk Kékestetőt, mikor érdeklődött, hogy merre járunk, pedig még egy jó másfél óra gyaloglás volt vissza. Kértük Dodit, hogy gyújtson tábortüzet, hogy mire megérkezünk, legyen, hol melegedjünk.  Ezen a szakaszon néha a felhők alatt kitisztult a táj, így leláthattunk a magasból.

Dodi az erdészháznál türelmesen várt, közben leleményes módon gyújtott tüzet a vizes fákból. A fákat a nála lévő turista gázfőző fölött megszárította, így könnyebben kapott lángra. A házhoz megérkezve kaja, majd sátor állítás következett. Közben a tűz mellett állva –más lehetőség nem lévén- jót beszélgettünk és szárítkoztunk. A lehetőségeket kihasználva ismét a ház tornácán állítottuk fel alvóhelyünket, bízva a tornác eső és hideg ellen adott védelmében, és abban, hogy éjszaka nem fog ránk dőlni, mert a tornác tartóoszlopai nem voltak túlságosan meggyőzőek. Végül reggel nem megfagyva, épségben ébredtünk.

Bőven volt időnk az indulással, mert a többiek a reggel 6 órás busszal Mátraházától felutaztak Kékesre, és a két órás gyalogutat, amit mi még előző este tettünk meg, azt nekik most reggel kellett megtenniük.

Az utolsó napunk gyönyörű lett. A kék ég sok helyen előbújt, a levegő kitisztult. Utolsó napunkon nem várt ránk nehéz szakasz, kisebb emelkedőkkel tarkított folyamatos ereszkedésről volt szó. Közben élveztük azt, ami az előző napokon kimaradt a gyönyörű kilátást és a jó időt. Sirok vasútállomáson bélyegeztünk. Úgy éreztem, hogy megérkeztünk. Fejben nem gondoltam arra, hogy a falu közepén váró Dodiig még kb 2,5 km aszfaltozás vár ránk, ez nekem nagyon hosszúnak tűnt. 

Dodi elkísért minket a helyi étteremig, ahol az utasainak bepakolás következett az autójába. Sofőrünket, Istvánt is elvitte Sámsonházáig, az autójáig. Gáborral és Lacával addig mi az étteremben, illetve annak taraszán várakoztunk.

István is megérkezett az autóval, mi is haza indulhattunk. Tartalmas napokat tudattunk magunk mögött. Az utolsó napot leszámítva lehetett volna jobb időnk is.


A következő szakaszt november második felére terveztük, de időközben a koronavírus miatt nem valósíthattuk meg. Ami késik, nem múlik. Amint lesz rá lehetőség, folytatni fogjuk.

Lejegyezte: Keményfi Balázs

2019.11.08-10. OKT 15. szakasz Cserhátsurány - Sámsonháza

Útvonal:
1. nap: Utazás Pécsről, majd autó(k) logisztikázása a 3.nap céljába, majd gyalog: Cserhátsurány  (gótikus templom 1244-ből) - Hegyes hegy - K - Nógrádsipek Táv: 11 km Szint: 260m.  Szállás Szécsényben, a Ferences Rendház zarándok szállásán.

2. nap:Szécsényből busszal Nógrádsipekre - Nógrádsipek - K - Kőszál dűlő - KL - Sztrahora vára (GCSZTV) - K - Remete hegy - Sósi erdő - Gyertyános -  Hollókő (GCHOKO) - Gomb hegyi rét - K - Szár-hegy alja - Alsótold Szállás Táv: 22km Szint: 574m

3. nap: Alsótold - K - Bézma oldal - Bableves csárda - Barát hegy - Tepke kilátó (GCTPKE)  - Macska hegy - Garábi nyereg - (GCGAFE) - Nagy kő tető - Köves bérc - Nagybárkány - K - Fehér kő (GCSAMS) - Sámsonháza Táv: 21 km Szint: 589m - majd autó logisztikázás Cserhátsurányból majd hazautazás.


A túra útvonala (*.gpx formátumban) letölthető itt. 
Műholdfelvételről megtekinthető itt. 1. nap  2. nap  3. nap

A Kék újabb szakaszába, ezúttal a Cserhát befejező részének vágtunk neki.
A túrát több verzió után végül három naposra terveztük. A szálláslehetőségek miatt az első nap rövidre sikerült, a 2. és 3. nap normál hosszúságú lett. Az első nap hosszú utazással (ugyanis Pécstől egyre messzebb tartunk), valamint egy nagyon kellemes délutáni túrával telt.
Megérkezve túránk kiindulópontjára, a sofőrök az egyik autót átvitték a 3. nap célba, majd a másikkal visszajöttek a rajtba. Ez a csapat utas részének 1,5 órás türelmes várakozásába telt. Ez után végre belevághattunk a tárába. 
Elsőként a cserhátsurányi 1344-ben épült középkori templomot jártuk körbe. Érdemes volt rászánni az időt! A faluban megtekintettük még a Jánossy-kastélyt is, melyre ráférne egy teljes körű renoválás. A kastély a 15 éves háborúban elpusztult erőd helyére 1602-ben reneszánsz-barokk stílusban épült. Az 1800-as években közel ötven évig ez volt Deák Ferenc otthona. Ez idő alatt a belső udvari részét klasszicista stílusban átépítették.
A mai napon csupán egy kisebb hegyen kellett átmennünk, és elértük Nógrádsipeket a napi úticélunkat. Útközben Peti megkezdte a hétvégi "nézzétek mit találtam" sorozatát, egy kombinált zsebszerszám készlettel.
Nógrádsipeken egy olyan utcába értünk be, ahol egyszerűen megállt az idő. Az egyik házon kint volt még a tábla: Lenin utca. Az első épület amit megláttunk egy egykori TSZ épület lehetett, oromzatán egy festett vörös csillaggal. Tovább haladva egy öreg házból öreg nénje nézett ránk, majd nem sokkal arrébb egy öreg Latvia mikrobusz állta az idő múlását, mellette egy Lada-roncs. Ugyanebben az utcában botlottunk bele a helyi Polgárőrség felmatricázott szolgálati kerékpárjába is. A faluközpont nagyon szép volt. Itt található a Balás-kúria, két épületéből egyik szépen felújítva, a másik egyenlőre az enyészetnek hagyva.
Szállást ebben a faluban nem sikerült szereznünk, Csilla ezért még otthon, Szécsényben a ferences kolostorban foglalt nekünk szállást. Utólagosan bizton állíthatom, nagy örömünkre!
Busszal utaztunk Szécsénybe, ahol a kolostorban egy fiatal ferences testvér fogadott lelkesen minket. Megmutatta a 2 fős celláinkat, majd egy kis kolostornéző körtúrára hívott minket, végül a rendkívül hangulatos étkező terembe kísért, ahol elfogyasztottuk a nekünk készített vacsorát.
Este még misére is eljutottunk -ahol az atya köszöntötte a "közelben kéktúrázókat"-, illetve sétáltunk a városban, majd a nap zárásaként jót dumcsiztunk. Közben Marcsi is csatlakozott hozzánk, így teljes lett a csapat.
Másnap reggel visszabuszoztunk Nógrádsipekre. Pecsételés után belekezdtünk az igazi túranapunkba. A falu szélén V. Peti és G. Gábor egy valamikori katona terepjáró-temetőre bukkant. Sokáig néztük a vasakat.
Odébb Gábor egy igazi ökörszarv tülköt talált az erdőben. Szép erdőben haladtunk, hamarosan elértük Sztrahora várának romjait. A várhoz nagyon meredek úton kellett felmenni, de lefelé a nagy hátizsákok miatt még nehezebb volt. Hosszú, szép erdei úton haladtunk tovább. Útközben V. Peti folytatta a "mit találtam" sorozatot. Egy pocsolyás keréknyomban egy fényképezőgépet (Ami a memóriakártya tartalmából ítélve már 3 éve hevert - egy kéktúrázóé volt bakonyi képekkel. A tulajdonos kiléte nem derült ki.), majd pár méterrel arrébb egy újszerű hátizsák esővédő huzatot, melyet Csilla használatba is vett.
Hamarosan Hollókőre értünk. Eszembe jutott a legalább 15 évvel előtti, Iván bával tett Észak-magyarországi bringatúránk, mikor Hollókő melletti réten sátraztunk. Kellemeset sétáltunk Hollókőn, és sokat fotóztunk. Egy érdekes történet: S. Szilvi és M. Csilla egymástól függetlenül megosztották a f.búkon a benyomásukat Hollókőről. Egyikük írta, hogy sokan vannak, a másikuk meg írta, hogy kevesen. Erre Dodi visszaírt Csillának: "Mielőtt írsz valamit, egyeztess Szilvivel." Vicces volt, de az igazság az, hogy mindkettejüknek igazat kell adni. Valóban sokan voltak, főleg ahhoz képest, hogy az utunk során eddig szinte senkivel sem találkoztunk. Viszont ne felejtsük el, hogy Hollókőn tömegek szoktak lenni, nem úgy, mint most.
Hollókő várát csak kívülről néztük, monumentális!
Továbbhaladva egy réten vezetett az utunk, majd egy faluépítésbe botlottunk. Egy hegyoldalban több farönkházat építettek egyszerre.
Hamarosan Alsótoldra, Csilla által kinézett szálláshoz értünk, a Cserhát-völgy fogadóba. Először majdnem visszaküldtek minket az előző faluban lévő másik szállásukra, de szerencsére ez rossz viccnek bizonyult. Megkaptuk a szobákat. A lányok a torony apartmanban, a fiúk a kerti épületrészben. Kár, hogy így külön szedtek minket, mert így kissé nehézzé vált a kommunikáció. Este -néhány ebből fakadó bonyodalmat követően- összeültünk, és jókat dumáltunk.
A harmadik nap reggelére ahogy ígérték is, megjött az eső, mely némi reményekkel ellentétben egész nap kitartott. Kár, mert sokkal szebb lehetett volna ez a nap.
A Bableves-csárda előtti szakaszon egy foltos szalamandrát találtunk. Nehéz volt lefotózni a ködös esőben, végül elbújt az avarban. A csárdánál tett pecsételést követően a Tepke kilátóban próbáltunk körülnézni. A kilátó egyébként új, masszív és nagyon klassz. A tövében egy csúcs-könyv van, amibe beleírtunk. Klassz gerincen haladtunk, csak kár, hogy az időjárás miatt ebből vajmi keveset tudtunk élvezni.
A Köves-bérc után egy érdekes pihenőhelyet találtunk. A Négyfenyői-menedékházat, mely igazából egy veremház, benne egy ágakból készített emeletes ággyal. Egy szorgos csapat ide is tett egy csúcskönyvet, ebben is otthagytuk a nyomunkat.
Az esőben tovább haladva -egyébként szép erdőben- bejutottunk Nagybárkányba. Itt pecsételés után bevezettük magunkat a kocsmába: száradni, enni, töltekezni.
Mivel csak kb. 2 km volt hátra, V. Peti javaslatára úgy döntöttünk, hogy az egyik autó népe itt várakozzon kicsit, míg az autók logisztikázását elvégezzük.
Megtettük az utolsó 2 km-t Sámsonházáig az autóig. Felszedtük a másik autót Cserhátsurányban, Peti visszament a többiekért Sámsonházára, majd a hazautazás következett.
Jó túra volt, de reméljük legközelebb esős nap nélkül megússzuk.

Lejegyezte: Keményfi Balázs

Képek:
Keményfi Balázs fotói
Simon Szilvia fotói

.


2019.08.30-09.01. OKT 14. szakasz Szendehelytől tovább a Naszályon át a Cserhátba

Folytattuk az OKT-t.


1. nap: Szendehely K+ - Rockenbauer Pál kopjafa (GCRPal) - K - Bik-kút (GCBIKK) Naszály tető 652m (GCNaTe) - K - Násznép barlang - Sárkánygödör -  Farkas bérc - Ősagárd - K - Felsőpetény   Táv: 26 km Szint: 920m
Az 1. napi (pénteki) szállás vadkemping a felsőpetényi focipálya mellett.

2. nap: Felsőpetény - - Almásy kastély (GCPROF) - K - Alsópetény - Korpa hegy - Kékesi vadászház - Kecske kő Prónay kilátó (GCRomk) - K - Romhány - Kétbodony Öreg hegy - K - Cser-hát - Galga völgyfő - Júlia major kúria épület - K - Becske -Sztupa (GCBMSZ)  Táv: 30 km Szint: 860m
A 2. napi (szombati) szállásunk a Mader Fagyizó és Szállás helyen Becskén, tetőtéri szobában és sátrakban. Vacsora: kemencében sült pizza.

3. nap: Becske - K - Páncélos forrás (GCSF03) - K - KL -  Szanda vár 527m (GCSZAN) - KL vissza - K - Mária forrás (GCSF02) - Szandaváralja - K - Hucskó hegy - Terény - Orsósmagnó múzeum (GCHejM) - Dobra hegy - K - Cserhátsurány Táv: 24 km Szint:780m

Túravezető: Miklovich Csilla

A túra útvonala GPS részére (*.gpx formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt. 1. nap   2. nap   3. nap


K. Balázs szeretné, ha többször úgy túráznánk, mint a Rockenbauerék. Hátizsákkal, sátorral, vadulva. Na, persze mindig leszavazzuk, pedig a lelkem mélyén egy kicsit én is úgy szeretnék, de sajnos nincs elég erőm hozzá és azt hiszem a csajoknak úgy általában nincs hozzá kondíciójuk. Egy ilyen túrához legalább 12 kg-os csomag kell (vagy még több – a szerk.). 
A mostani túrához viszont találtam egy nagyon érdekes szállást Becskén.  Egy családi háznál a gazdasági épület tetőterét építették be és ott 3 fő elfért. Ajánlottak még egy négy fős sátrat. Hurrá meg van oldva az egyik szállás kicsit olyan nomád módon. Sajnos a másik napra viszont semmilyen hasonló lehetőség nem adódott, pedig az internet összes bugyrát megjártam. Dodi volt a megoldás kulcsa, mikor már nem bírta nézni a kínlódásomat szálláskeresés ügyben azt mondta, hogy elkísér minket és vadulhatunk kedvünkre, mert viszi kocsival a sátrakat.  Így aztán már nem is volt létszámkorlát és 11-en lettünk a túrán.
Szendehelyen volt a találkozó és mire oda értünk, már a naptejeket is elő kellett venni, mert remek idő lett.  Alig indultunk el, a Katalinpusztai kiránduló helyen már is nézelődni valók voltak. Apró szobrocskák, tavacska és kitérő Rockenbauer Pál emlékhelyéhez.
A Gyadai Tanösvény is érdekes volt a szénégető boksákkal és a függőhíddal. Én még ilyen hídon soha nem jártam, nekem már ez is félelmetes volt. Milyen lehet a magas hegyek közötti szakadékokon átvezető függőhíd! 
Nekivágtunk a Naszály megmászásának. Sokszor eszembe jutott, mi lenne, ha a hátamon cipelném a sátrat, ruhákat, hálózsákot, stb. Nekem ez valódi mission impossible lenne. Örülök, hogy nem így alakult, mert gyönyörű tájakon jártunk és így volt energiám élvezni a környezetet és a társaságot.
A Naszály tetején ugyan olyan kilátó van mint a mi Zengőnkön. Persze felmásztunk rá és találgattuk, melyik településeket láthatjuk, és persze mint ahogy minden kilátóban itt is hihetetlennek találtam azt a távolságot, amit kitűztünk magunk elé erre a napra/hétvégére. Ilyen magasságból hihetetlenül messzinek tűnik minden. És persze nekem még az is nagyon furcsa volt, hogy még mindig látjuk a Dunát, annyit mentünk már és azt hittem azáltal távolodunk is. Hát nem nagyon távolodtunk, mert csak kanyarogtat össze-vissza ez a KÉK minket, ami talán nem is baj, mert így rengeteg jó helyre is elvezet.
Én szeretem a KÉK útvonalára kirakott jelzőtáblákat, mert segít abban, hogy navigációs kütyü nélkül is tudhatom, hogy mennyi van még vissza az szállásig. Mire Ősagárdra értünk már olyan meleg volt, hogy nem szívesen jöttünk ki az erdő fáinak védelméből, de sajnos voltak szakaszok, amit nem árnyas fák között jelöltek ki. Ilyenkor örülök, hogy mi a KÉK túráinkat ősztől tavaszig járjuk.
Ősagárdon talákoztunk Dodival, mert amíg mi gyalogtúrázunk, addig Ő kerékpártúrázik a környéken és úgy választotta meg az útvonalát, hogy néha találkozzunk a településeken a pecsételő helyeknél. Ez ad számomra a túrának egy kis plusz örömöt.
Első napunk célja Felsőpetény volt. Itt vadkempingezést terveztünk, ami nem sikerült nagyon vadra, mert egy focipálya szélén verhettük fel a sátrunkat (Dodi intézte nekünk). Ideális hely volt, mert víz volt a kék kútból és egy kocsma is üzemelt a pálya túlsó oldalán. Meglepően jól aludtam. Betudom annak, hogy derékaljakat, matracot bőséggel pakoltam a kocsiba és a főhorkolótól is távolabb ált a sátrunk.  K. Zsuzsinak ez volt az első sátrazós túrája, remélem nem ment el a kedve tőle, azért mert vadkempinggel kezdte. 
Másnap reggel kissé nyirkosan csomagoltuk el a sátrakat, de nem volt idő várni és elindultunk a településen található Almásy kastély felé. Itt tartották fogva Mindszenty József bíborost. A kastély magántulajdonban van, ami nem lenne baj, ha a tulajdonos kicsit nyitottabb lenne a túrázókkal. Felsétáltunk a parkban, mert egy geoláda is található ott, de sajnos a kastély közelébe nem juthattunk, mert elzavart minket a gazda. Sebaj, elmegyünk Alsópeténybe, mert ott is van egy kastély a Prónay kastély. Pazarul fel van újítva és itt a tulajdonos vagy marketinges nagyon kedves volt, de mivel az egész kastélyt bérbe vették arra a napra megkért minket, hogy máskor jöjjünk vissza és megnézhetjük a pazar épületet és a parkot. Sajnos a KÉK túra nem alkalmas arra, hogy vissza-vissza térjünk egy-két elmulasztott érdekes helyre. Nem baj, mert kárpótolt minket a településre begördülő old timer autók sokasága. Georallye volt a környéken és így közelről csodálhattuk ezeket a szép autókat. 
Persze a sok látnivaló mellet pecsételni sem felejtettünk el és persze az útba eső geoládákat is megkerestük.  A Kékesi vadászháznál hosszabb pihenőt tartottunk és ebédeltünk is. Ilyen kényelmes étkezés azért télen nem nagyon adatik meg a túrázónak, mert a hidegben nem ildomos ücsörögni. 
Következő állomásunk a Prónay kilátó. Vadi új építmény lehet, mert hibátlan volt és nagyon igényes kivitelű. Itt találkoztunk Sz. Istvánnal és a túrát már vele folytattuk tovább. Jó a helyismerete, mert párszor már járt ezen az útvonalon. Romhány településre érve ismét találkoztunk Dodival és ismét pecsételhettünk is és persze kocsmázás is volt, mert kellemes ülőgarnitúra hívogatott a sarokban. Ilyen helyen jól el lehet csúszni az idővel, mert jól esik a pihenés, az ital és a beszélgetés.
Tovább indultunk Kétbodony felé, ahol belecsöppentünk a Szilvafesztiválba. Lődörögtünk egy kicsit a kézműves kirakdók között, meg nézegettük a szilvás ételeket. Szerencsére nem siettünk itt sem, mert mászkálás közben ránk szakadt az ég és mindenki fedett helyre tudott menekülni. Igazi nyári zápor volt, mert hamar elvonult és indulhattunk is tovább.
Becske volt a következő szálláshelyünk, de nekem a nap végén úgy tűnt, mintha soha nem érnénk már oda. Hangulatos portán volt a szállásunk, kedvesek voltak a vendéglátóink és nagyon finom vacsorát készítettek nekünk. Reggel nehezen indultunk el, mert igen beszédes volt a gazda és érdekes dolgokat mesélt arról, hogy kezdődött a vendégfogadós életük és hogy alakultak a dolgaik idáig.
Becskén is elkészült egy Sztúpa, melynek a környezete még építés alatt van, ezt is megnéztük. Utána felmásztunk a Szanda várhoz, ami olyan mint egy kilátó. Viszonylag kicsit területű a fennsík és így teljes körpanoráma van a tájra.
Szandaváralja felé elég sokáig gyalogoltunk a napon, ami nem esett valami jól, de kárpótolt mindenért a Vásár-Fia kézműves műhely, ahol hűs szörpöket lehetett inni és szemet gyönyörködtető szép tárgyakat nézegetni. Mikor kipihentünk magunkat indultunk tovább Terény felé. Ezen a településen rengeteg sok időt eltöltöttünk, mert a lányoknak és a fiúknak is volt nagyon érdekes kiállítás. Csipkemúzeum és egy orsós magnó múzeum is található a faluban, ami világraszóló gyűjteménnyel rendelkezik.
Cserhátsurány felé már azt hittem nagy dolgok már nem történnek velünk, erre belefutottunk egy lópatkolásba.  Nem lehetett kihagyni, itt is nézelődni kellett.
Cserhátsurány volt a cél, Dodi már ide hozta az egyik autót, amivel elvittük a másik autó sofőrjét a kezdetekhez és indultunk haza. Kicsit elhúzódott ez az utolsó napunk, de ha rajtam múlik a haladás, akkor biztosan ott alszunk valahol még egy napot annyi érdekes látnivaló volt ebben a napban.
Már várom a folytatást!

Lejegyezte: Miklovich Csilla

Képek:
Keményfi Balázs fotói
Simon Szilvia fotói
Szutor András fotói
Varga Péter fotói

2019.01.11-13. OKT 13. szakasz Nagymaros - Szendehely

péntek: Utazás Pécsről autókkal, majd: Nagymaros -  K - Szt. Mihály hegy - Hegyes tető (GChegy) - Köves mező - K -  Czerovszki-kő és Őzike-forrás (GCCKOF) - Törökmező - Fehér forráscsoport (GCBF06) -  Törökmezei tavacska (GCTKTO) -  300m kitérővel Nadler Herbert kunyhója (GCBE04) - K- Kóspallag 19km 613m szint  Adatok itt
Szállás: Kóspallag, Szépvölgy Vendégház  Vacsora a házban: paprikás krumpli.

szombat: Kóspallag - K - kóspallagi kálvária  (GCKOSP) - Kisinóci turistaház - Nagy hideg hegy (GCNHH) - Rakodó - Katalin szikla (GCSzB1) - Szabó kövek - Csóványos - Foltán kereszt (GCmakk) - K - Nógrádi kálvária (GCNoKa) -  Nógrádi vár (GCmult) - Nógrád 27km 911m szint Adatok itt
Szállás: Nógrád, Jó Pásztor apartmanház Vacsora Béla bácsinál a Vár Étteremben babgulyás palacsintával.

vasárnap: Nógrád - K - Nagy kő hegy (GCNKoh) - K - Magyarkút - Irma forrás (GCIRMA) - K - Aranyos kút (GCArk)  -  Erdei kápolna Szentehelyen (GCEkSz) - Szendehely 17km 381m szint  Adatok itt
Szendehelyről autókkal hazautazás.

Túravezető: Miklovich Csilla

A túra útvonala GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt:  1. nap   2. nap   3. nap

Pénteken kora reggel Pécsről két autóval indultunk Nagymarosra. Itt csatlakozott hozzánk Misi Debrecenből. István sógora segítségével átszállítottuk az autókat Szendehelyre a 3. napunk céljába, hogy a három napos túra végén ne kelljen még az autókkal vacakolni.
Jó is volt ez így, csak emiatt egy kicsit későn, egymás nagymarosi keresgélése után 10:30-kor tudtuk a túrát ténylegesen elindítani. Mai tervünk Kóspallagig, a szállásig való eljutás. Szerencsére ezúttal szép, tiszta, napos időnk volt, a táj pedig gyönyörű havas. Emlékeim szerint számomra -bár nagyon szép, de - a háromnapos túra egyik legnehezebb szakasza következett (lehet, hogy ez betudható az ezt megelőző többórás vezetésnek is). A Szent-Mihály hegyre, a Hegyes-tetőre kellett felmászni. Azért volt nehéz, mert a turistaút (inkább ösvénynek mondanám) igen keskeny és oldalra is lejtős volt, ami a hóban a nagy zsákokkal embert próbáló. De megérte a fáradtság, mert a Julianus barát toronyban rendkívül szép látvány fogadott minket. Szinte a teljes Dunakanyart beláttuk innen!
Ezután egy könnyebb szakasz következett. Törökmező nagyon tetszett. Itt egy kalandpark, kisebb állatkert is található, ahol egy mosómedve és egy sarki róka köszöntött várt minket. A turistaház igen hangulatos és minőségi hely. Jól esett itt a pihenés, folyadékpótlás. Túl sokat nem időzhettünk, mert már eléggé benne voltunk a délutánban. A Békás-réten gyönyörű és hosszan tartó naplementében volt részünk, valamint ráláthattunk a Magas-Börzsöny hegyeire, a következő napi feladatunkra is. Kóspallagra már sötétben érkeztünk.
A szálláshelyet könnyen megtaláltuk, megbeszélésünknek megfelelően a házi néni meleg vacsorával várt minket. A szállás egészen elfogadható volt.
Vacsora után megérkezett Marcsi és Laci is, akik itt csatlakoztak a túránkhoz.

Szombat reggel a tervezett 7 órás indulást szinte be is tartottuk. Azért kellett ilyen korán indulni, mert 27 km várt ránk, és rövid még a nappal.
Kisinócra viszonylag hamar oda értünk. Itt míg bélyegeztünk, megcsörrent Marcsi telefonja. Attila még csatlakozott volna a szállásnál. Az információ a korai indulásról őfelé valahogy félrecsúszott, így sajnos nélküle kellett az utat tovább folytatnunk.
Igazi hideg, ködös, téli időjárásban folytattuk utunkat a Nagy-hideg hegy felé. Kemény, embert próbáló szakasz volt ez. Hosszú, húzós emelkedővel, egyenes nyomvonalban. Sokat beszélgettünk ezen a szakaszon, ez elterelte a figyelmet a nehézségekről. Nagy-hideg hegyen volt alkalmam párszor járni, ezért tudtuk, hogy érdemes a küzdelem. (Ide köti emlékeimet az a bizonyos első téli börzsönyi vándortúra.... Lásd ITT)
Útközben utolért bennünket több sítúrázó. A Nagy-hideg hegyi turistaházban miközben megpihentünk, ettünk, ittunk, egyre több sítúrázó érkezett meg. Itt tudtuk meg, hogy egy emlék-sítúra verseny zajlik éppen.
Pihenőnk után érintettük a 864m-es csúcsot, majd a Börzsöny legmagasabb pontját, a Csóványost  (938m) vettük célba, egyik kedvenc útvonalamon, a Börzsöny kráter peremén, a Szabó-köveken keresztül. Sajnos olyan köd volt, hogy az orrunk hegyéig is alig láttunk. A Csóványoson felmentünk a felújított kilátóba. Kilátás híján a ráfagyott jég kompozíciókban gyönyörködtünk. Eközben mi is majdnem ráfagytunk...
Emiatt sokat nem pihenhettünk.  Időnk sem volt sok, ereszkedős szakasz következett, ez adta, hogy belehúztunk a haladásba. Útközben találtunk egy kerítésnek futott, elpusztult vadat.
Nódrádba sötétben érkeztünk meg. Csilla jóvoltából elfoglaltuk a minden igényt felülmúló szállásunkat, majd átsétáltunk a vár alá, Béla bácsihoz a vendéglőbe vacsorázni, aki igen finom gulyással, és palacsintával várt minket. Rájöttem, azért volt ilyen finom, mert szívvel-lélekkel készítette. Az első pillanattól kezdve látszott, hogy egy nem mindennapi, rendkívüli emberhez van szerencsénk, ami a vacsora utáni kis beszélgetés során is megerősítésre került bennem.

Vasárnap fél nyolckor indultunk. A mai nap nem túl nagy táv, és barátságos szintek vártak ránk. Elsőként könnyedén meghódítottuk Nógrád várát, melyet keresztül-kasul bebarangoltunk. A várnézés után a vasútállomáson bélyegeztünk. A távolból visszanéztünk a vár felé, és a vár fölött gyönyörű szivárványt láttunk. Első pihenőhelyünk a Nagy-kő hegyen volt, ahol a szép panorámát -már amennyire a felhőzet engedte- élvezhettük.
Magyarkútig nem álltunk meg. A társaság többsége itt ebédelt volna, de sajnos egy csoport beelőzött minket, de sebaj, este talán lesz otthon valami ebéd-féle. Bélyegzés, pihenés, folyadék pótlás, aztán tovább indultunk az Aranyos kútig. Itt készítettünk pár csoportképet.
Szendehely előtt egy szép kápolna várt ránk, majd hamarosan megérkeztünk az autókhoz.

Tartalmas, igazi téli három napunk volt.

Lejegyezte: Keményfi Balázs

Képek:
Keményfi Balázs fotói
Kónya Tamás fotói
Varga Péter fotói

2018.12.07-08-09. OKT 12. szakasz. Bp. Hűvösvölgy - Visegrád

Péntek: Hűvösvölgy PH - K - Határ nyereg - Oroszlán szikla (GCORSZ) - Árpád kilátó (GCKIL) - katonasír - Szépvölgy Fenyőgyöngye - Hármashatár hegy PH - Vihar hegy - Virágos nyereg PH - katonasír - Rozália téglagyár PH2x - Köves bérc (GCKOVB) - Pilisborosjenő - K- (GC1000) -  Egri vár (GCEger) - Teve szikla - Kevély nyereg PH - K - Csobánka Táv: 29 km
Szállás Pomázon a Tutti Panzióban (Pomáz, Budakalászi út 14.)  (Utólagos vélemény: nem ajánljuk)
Szombat: Utazás Pomáztól Csobánkára busszal.
Csobánka - Szentkút, Sarlós Boldogasszony kápolna(GCCsob) - (GCDERA) - Pilisszentkereszt PH -  Kakas hegy - Zsivány sziklák (GCbzsi) - Dobogó kő PH2x - Öreg vágás hegy - Sikárosi rét (GCSiVa) -  Szilágyi Bernát forrás (GCPV03) - Sikárosi eh. PH - K - Pilisszentlászló Táv 28 km. Pilisszentlászlóról utazás busszal Szentendrére. Szállás Szentendrén az Ilona Panzióban. Szentendre, Rákóczi F. u. 11.
Vasárnap: Pilisszentlászló K - Pap réti eh. PH - Urak asztala egykori légvédelmi rakétabázis (GCAszt) - Barát halom - Borjú fő (GCborj) - Nagy Villám PH - Visegrád fellegvár - kálvária (GCVisK) - Visegrád Táv: 17 km.

A túra útvonal GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Képek:
Kühár Zsuzsa fotói
Simon Szilvia fotói
Keményfi Balázs fotói
Kónya Tamás fotói
.


2018.03.03-04. OKT 11. szakasz Tokod - Budapest Hűvösvölgy

Útvonal:
1. nap: Pécsről autókkal Tokodra. Tokod - K- Öreg kő - Nagy-Gete (GCGETE) - Gete-hegy - Dorog - Kesztölc  -K - Kétágú hegy tövében - Klastrompuszta (GCKLPU) - K - Piliscsév - Piliscsaba Táv: 31 km 
Piliscsabáról Pilisszántóra szállásra vonattal és busszal, Sofőrök Busszal vissza Tokodra az autókhoz. Este az autókat a szállásra vittük.

2. nap: Reggel sz Orosdy kastély megtekintése, majd Pilisszántóról a szállásról Piliscsabára autókkal, majd tovább gyalog Piliscsaba - K - Kőris-völgy - Bükkös árok - Nagy-Szénás (GCSENA) - K - Zsíros hegy (GCDROT) - Remete-hegy (GCSZUR) - Remete szurdok - Máriaremete - Bp. Nagy-rét - Bp. Hűvösvölgy Táv: 24 km 

Szállásunk Pilisszántón az Orosdy kastélyban volt.

Túravezető: Miklovich Csilla

A túra útvonala GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt. 
Műholdfelvételről megtekinthető itt. 1. nap   2. nap

Szöveges beszámoló HAMAROSAN!

Képek:
Keményfi Balázs fotói
.

2018.01.12-14. OKT 10. szakasz Szárliget - Tokod (Gerecse) GY

Hátizsákos vándortúra. Az autók az indulás helyén maradnak, a cuccot a hátizsákban visszük.

Utazás Pécsről autókkal Bicskéig. Az autók Bicskén parkolnak (a biztonság miatt). Bicskéről vonattal Szárligetig. Vonat indul: 07:54

1. nap: Szárliget - Óbarok Nagyegyháza - Kisegyházapuszta - Somlyóvár (GCSOM-1) - K- Tornyópuszta - Bodzás völgy - Koldusszállás -K- Pes kő barlang (GCPko) nem volt lesz rá idő, így csak alulról néztük - Vértestolna bejárati út - aszfalton Tarján Táv: 33 km Szint: 600 m
Szállás a Pince a vén Préshez nevű szálláshelyen.

2. nap: A szállástól a buszig 900m Busz -Tarján 7:33 - Vértestolna újtelep bejárati út 7:42
Vértestolna bejárati út - K - Fábián kő - Fekete kő - Tardos - K -Serédi kastély (volt hercegprímási kastély) - (GCGKG) - Kőfejtő (volt vörösmárvány bányák) (GCKGF 1-4) - Pusztamarót (GCPUMA) Táv: 22 km Szint: 500 m
Szállás: a Pusztamaróti  Turistaház nevű szálláshelyen.

3. nap: Pusztamarót - K - Marót hegy - Vaskapu - Büdös lyuk - Péliföldszentkereszt (GCPeli) - Öreg kő (GCbajo-2) Jankovich barlang - Mogyorósbánya - (GCmogy) kilátás a Dunára- K- Hegyes kő (GCHeko) Tokod Táv: 23 km Szint: 650 m
A túra végén Tokodról vissza Bicskére az autókhoz:
Tokod községháza: (Esztergom-Ajka járat)15:20 - Tatabánya sportpályára ér 16:07-re. Itt átszállás16:18-kor (Kisbér-Budapest járatra) mely Bicske Bader fogadóhoz ér 16:42-re. Bicskéről autóval haza.

Túravezető: Keményfi Balázs

A túra útvonala gps részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt. 1. nap  2. nap  3. nap

Szokásos módon készültünk erre a kékre is. Pár nappal indulás előtt Csilla jelezte nekem, hogy baj van, lebetegedett. Ilyen még a kéktúrázásunk történelmében nem volt. Reméltük, hogy meggyógyul az indulásig, de sajnos ez nem ment ilyen hamar. Úgyhogy állandó túravezetőnk nélkül vágtunk bele a következő szakaszba. Csilla majd szebb időben pótolja, lehet hozzá csatlakozni!
Hajnalban indultunk Pécsről 1 autóval. Szekszárdon átszálltunk Istvánhoz, akivel Bicskéig autóztunk. Innen egy rövid vonatozással terveztük továbbutazásunkat. Bicskén ki is gyalogoltunk a vasúti megállóba, pár perc múlva jön is a félóránként járó vonat. Na de van-e itt jegykiadás, vagy a kalauznál kell venni jegyet? Megkérdeztünk egy ott várakozó ember, aki tájékoztatott, hogy a jegykiadás a sínek túloldalán lévő bódéban van. Ki kell mennünk az útra, majd át a felüljárón a túloldalra, sorbanállás, aztán vissza.... Nem tűnt gyorsan megoldhatónak. Futottunk egy rövidet, megpörgettük a dolgot, vissza is értünk, s lám, a vonat meg késik!!! De jó, így nem maradtunk le, és nem is büntettek meg!
Számunkra már ismerős Szárligeten leszálltunk, hogy megkezdjük a következő szakaszt. Vidám perceket okozott nekünk egy atyafi, aki különös világban él, elmesélte, hogy melyik macit miért hordja az oldalán, melyiknek milyen fontos feladata van...
Ködös, szemerkélő esős időben vágtunk neki az útnak. Át az M1 autópálya alatt, majd fel a Somlyó hegyére. Szépet láttunk volna itt, de ezúttal nekünk csak a tejföl jutott. Rövid időre bevackoltuk magunkat a kulcsosház előterébe. Pihenés, kaja, pecsételés.
Tornyópuszta felé haladva több olyan villanyoszlopot láttunk, aminek a törzsét a vadak - mint hód a fát - elrágták. Több már ki is tört közülük. Koldusszálláson bélyegeztünk, pihentünk egy kicsit. István mivel már járt ezen a szakaszon, jelezte nekünk, hogy Tarján - a napi cél - felé a K+ jelen megy, mert az még nincs meg neki, meg akkor nem kell a végén a műúton 3km-t trappolnia. Mi maradtunk a kéken. Egy fakitermelésnél lepihentünk a rönkökre, ahonnan felhívtuk lábadozó Csillánkat, hogy jelezheti a szállásadónak, hogy az érkezési időnket.
A kék útvonalán szálláslehetőségünk nem volt, így 3km-t ki kellett térnünk egy műúton a kékről. Ezen a szakaszon furcsán éreztem a jobb lábamon lévő cipőmet, mintha nem szorítana úgy mint eddig. Ránéztem,..... na neeee!!! A jobb cipőm belső oldala a talp szélén 10 cm-t kihasadt. Mit lehet ilyenkor tenni? Még két nap gyaloglás vissza van. Nem törünk össze, megoldást keresünk! Jobb haján felhívtam a szállásadónkat, hogy szerinte a környéken lehet-e kapni cipőt. Tájékoztatott, hogy csak Tatán, vagy Tatabányán van esélyem, a többi településen nincs cipőbolt. Mondta, hogy megy erre-arra, majd néz, talál talál valahol a méretemben. Gondoltam, végszükségben másnap beutazok Tatára, a következő nap úgyis rövid, majd valahogy utolérem a többieket.
Ma már nagyon sok kilométer volt a lábunkban, korán is keltünk, mit mondjak, eléggé elfáradtam, de ezzel szerintem nem voltam egyedül. Mielőtt a szállásra bemegyünk, egy "oázis" azaz egy kocsmahivatal felkeresését terveztük. Tarján egyik vévén egy bajor söröző-étterem félébe tévedtünk be. Alig mertünk bemenni ilyen csatakosan, amennyire lehetett, sármentesítettük magunkat. De még így is néztek nagyot a házigazdák. Szerényen fogyasztottunk, a pincér valószínűleg többre gondolt, de mi sem ilyen színvonalat kerestünk, de sajnos nem válogathattunk. Illedelmesen elköszöntünk, aztán irány a szállás.
Meg is találtuk hamar, szép, új építésű, igényes zarándokszállás. a leírás szerint konyhával is rendelkezik. Ne ez a valóságban egy kicsit túlzásnak bizonyult. A mosogató gyanánt a zuh-WC helyiségben lévő mosdó értendő, illetve főzőalkalmatosságként egy teavíz forraló..... Még jó, hogy Gábor túlbiztosította magát, és hozott a hátán egy kis gázfőzőt.
De mindent megbocsátok, mert a házigazda olyan kedves volt, hogy kimentett a bajból! Hozott egy cipőt! A sajátja lehetett, állítása szerint Caritas csomagból, de ezt nem hiszem. Catepilar városi bakancs volt. Kicsit szorított, de más lehetőség híján bevállalható volt. És semmit sem fogadott el érte, örült, hogy segíthetett. Ezúton is köszönöm neki!
Másnap reggel séta a központba a buszhoz, majd felutaztunk a K jelig, tehát kihagytuk az újbóli caplatást az aszfalton.
Rövid szakaszunk van mára, kényelmesre vesszük a tempót. Tardos előtti szakaszon a közeli vörösmárvány bánya miatt az út márvány zúzalékkal volt borítva. A Bánya-hegyi erdészháznál egy érdekes táblát láttunk a fűben, nézzétek meg a képet. (Nem a mi Petinkről van szó.) . Időmilliomosok voltunk, szötyörgött az eső, úgy döntöttünk, hogy lemegyünk Tardosba, és a délidőt ott töltjük. Nagyon szép település, amit csak lehet, vörösmárványból készítettek. Beültünk egy kellemes teázóba pihenni. Útközben oda-és vissza is jót fociztunk egy teniszlabdával. Visszafelé észre sem vettük, hogy újra felértünk a hegy oldalába.
Ez után aztán jöttek a látnivalók! Volt Serédi (hercegprímási) kastély, Tűzköves barlang, Júra zsomboly és szebbnél szebb felhagyott vörösmárvány bányák. Mondanom sem kell, hogy a geoládák vittek le ide is.
Meredek ereszkedés következett a Kis-Gerecse oldalában, miközben elhaladtunk egy Lourdes-i Mária szobor mellett, majd Pusztamaróton állított nagyon szép emlékműhöz értünk, mely az 1526-ban Mohácsról menekülő magyar fősereg több mint húszezer magyar katonájának állít emléket, akik az előrenyomuló törökkel szemben szekérvéraikkal próbáltak itt ellenállni a Budáról hozatott ágyúk tüzének, sajnos sikertelenül.
Az emlékhely megtekintése után ugyanitt, Pusztamaróton megkerestük a szállásunkat. Ez már minőségben jelentősen szolidabb volt a tegnapinál, de árban magasabbra tette a lécet. Furcsa volt az arány. Búboskemence, cserépkályha, szolid berendezés, minimum vizesblokk. Ezzel semmi baj, de nem árt, ha az ár is tükrözi. Feledtette ezt a vendéglátóktól rendelt, vacsorára áthozott pizza, tea és forralt bor. Vacsi után beszélgettünk, aztán mindenkit elnyomott az álom.
Reggel kilépve a házból, úgy éreztük magunkat, mintha egy mesébe csöppentünk volna. a ködös esős táj téli mesevilággá változott. Gyönyörű napnak néztünk elébe. Szép volt a havas erdőben járni. Péliföldszentkereszten időztünk egy kicsit. Ez egy nagyon szépen kialakított településke, ahol a szalézi rend által üzemeltetett rendház és zarándok központ működik. Ezenkívül egy újszerű idősek otthona is emeli a piciny hely fényét. 
Péliföldszentkeresztet elhagyva az Öreg-kő oldalában vezetett tovább a kék. Sajnos a csúcs meghódítására és az egyébként kihagyhatatlan Jankovich barlangra nem maradt időnk, mert Tokodon a buszt el kellett érnünk. Na mindegy, felírtuk a bakancslistára.
Mogyorósbányán tartottunk egy kis pihenőt a kocsmahivatalban. Mindig ez az a hely, ahol télvíz idején melegben le tudunk ülni, esetleg enni, inni ami szükséges ennyi menetelés után. Ez után jött ennek a kék szakasznak a legszebb része! A Mogyorósi-kőszikáról pazar kilátás nyílt a Tokodi pincékre, a Dunára, Esztergomra. Önmagában  a kőszikla is rendkívül szép volt a vaskereszttel, így behavazva. Mintha egy magashegyen hódítottunk volna meg egy csúcsot. Tokod előtt a Hegyes-kő is szép volt, kemény izommunka is kellett hozzá, de a csúcsot a busz miatt nem kaparinthattuk meg.
Nem volt más vissza, mint Tokodon megkerestük a buszmegállót. A busz előtt még beültünk melegedni a "hivatalban", aztán Tatabányán keresztül átszállással visszabuszoztunk Bicskére az autóhoz.

Szép túra volt, köszönöm mindenkinek. 
Lejegyezte: Keményfi Balázs

Képek:
Keményfi Balázs fotói
.

2017.11.25-26-27. OKT 9. szakasz Vértes Bodajk-Szárliget

2017.11.25. szombat: Bodajk Ősi zarándokhely és szoborpark, Bodajk (GCBOD) Csókakői vár (GCCsok) - Kápolnapuszta - Redl emlékmű (GCRedl) - Gánti barlang - Gánt Táv: 26 km
Szállás Gánton a Gránás turistaházban

2017.11.26. vasárnap: Gánt - Mindszentpuszta (GCMSP) - Kőhányáspuszta (GCVkor) - Gesztesi vár (GCVARG) - Várgesztes: Táv: 22 km
Szállás: a Vadászházban

2017.11.27. hétfő: Várgesztes - Zsigmond kő (GCzsig) - Robinson kunyhó romja (GCRobk) - Mátyás kút, Szarvas kút (GCSaMa) - Vitány vár (GCVitv) -  Mária szakadék - Csákányospusztai templomrom (GCCSPP) - Szárliget Kisvasút emlékhely (GCslkv) Táv: 21 km
Visszautazás Bodajkra busszal:
Szárliget vegyesbolt 15:21 (Tatabánya-Bicske járat) - Felcsútra ér 15:45. Itt átszállás 15:52-kor induló Bp-Pápa járatra, Bodajkra ér 16:44-kor.

Túravezető: Miklovich Csilla mandula47@gmail.com

Kapcsolódó túra: 2000 nyarán a Vértesben bringával

A túra útvonala GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt. 1. nap  2. nap  3. nap 

A téli túráknak meg van az a „varázsa”, hogy nem hóval borított tájon túrázunk, hanem ködös, nyirkos időben. Ez a túra is így kezdődött. 
Mikor összejött a csapat Bodajkon elindultunk a kálváriát megnézni. Szép a domboldalban kialakított kápolna és a gondozott kálvária. A dombtetőre felérve mintha tejfölben lennénk, a településből és a környezetéből semmit nem láttunk. Bemelegítésnek jó volt azért ide feljönni.
Bekukkantottunk még a falu egyik templomába, pecsételtünk a kocsmában és útnak indultunk Csókakő felé. 
Csókakőn látszik, hogy sok turistát várnak. Rendezett falucska szobrokkal, kemencével, nyitott templommal, árusokkal.  Ja, és gyönyörű időnk is lett, mire ide értünk. Ezek a csókakőiek tudják, hogy kell várni a turistát, verőfényes napsütéssel.  És minden út a várhoz vezet. Ezen a településen is pecsételnünk kellett. 
A vár télen ingyen látogatható és nagyon szépen felújították. Jó volt bolyongani benne. Köd azért még a távolban látszott, de amerre mi jártunk mindig felszállt. Szerintem boszorkányok vagyunk, mert jó időt sokszor tudtunk intézni. 
A vár mellett vezetett az utunk tovább lefelé, de lépcső segítette a leereszkedést. Persze leereszkedve ismét ködös lett az idő, na meg kicsit sáros. 
Gondoltuk talán magasabban jobb lesz az idő, ezért kicsit (nagyon) kaptatósan felmentünk egy gerincre, meg persze azért is, mert erre vezet a kék túraútvonala. Nem lett jobb a helyzet. Semmit nem láttunk a messzeségben, ezért gondoltuk ehetnénk valamit. Persze olyan sokáig nem lehet ilyenkor falatozni, mert nagyon hideg van. Elindultunk a gerincen a Redl emlékmű felé. Nagyon érdekes itt az útvonal, mert kétoldalt nagy meredekség van, persze azért nem olyan mint a magas hegységekben, mégis az ember úgy érzi, hogy jó magasan van. 
Persze azt mondanom sem kell, hogy az utunkban található geoládák megkeresése is feladat volt, így  a Redl emlékműnél is volt.
A következő megálló Kápolnapusztán volt. Nyári időben ez egy nagyon jó pihenőhely lehet, de téli túrázóknak igen huzatos, fényképezkedés után indultunk tovább.  Megnéztük a falu temetőjét és elolvastuk tragikus történetét, mert emléket állítottak az áldozatoknak. 
Következő település és egyben pecsételő hely is Gánt, meg persze itt volt a szállásunk is. Nagyon szépen felújított a turistaház csak az volt a baj, hogy tájfutókkal volt tele minden szoba. Nekünk csak egy jutott és kicsit szűkösnek tűnt. 
Itt biztosan kiderült, hogy boszorkányok vagyunk, mert az egész épületben a villanyszolgáltatás megszűnt. Ilyen nem szokott lenni a 21. században. Persze jött a gazda és valamit hókusz-pókuszolt és újból lett fényesség. Ééééés a bosziknak külön szoba. A lányok nagyon úriasszonyosan lettek elszállásolva. Így persze a fiúknak is könnyebb volt. Senkit nem zavart a horkolásuk. 
Azt még eddig nem is említettem, hogy a környékbeli templomokban mindenhol volt olyan „fogd és vidd” cédula, melyekre zsoltárokból, bibliából voltak rövid gondolatok feljegyezve. Mindannyian hoztunk mindig egyet-egyet és itt a szálláson mindenki felolvasta a sajátját és próbáltuk „elemezni” a mondatokat , melyek közül jó pár illett is arra, aki húzta. Jó játék volt. 
Gánt egy nagyon szépen rendezett jól ellátott falu. 
Második napunk Gántról Mindszentpuszta felé vezetett, ahol persze pecsételés és ládázás volt. Mindszentpuszta után a Csáki vár felé vettük az irányt. Nagyon szép útvonalon, pihenőhelyekkel.  A Csáki vár persze csak romjaiban látható.
Nem sok turistával találkozik így télvíz idején az ember, de szembejött velünk egy kutyás kiránduló és kérte a segítségünket az elcsatangolt kutyájának keresésében. Annyit tudtunk neki ajánlani, ha útvonalunkon látjuk, akkor értesítjük és megpróbáljuk megfogni. Sajnos nem arra kóborol, amerre mi. Jó lett volna megtalálni a kutyát.  
Kőhányás-pusztán megpihentünk, fényképezkedtünk az Eszterházy kápolnánál, ettünk és nagyon hamar fázni kezdtünk. Indultunk volna gyorsan, csak az a két kunyerálós macska tartott fel minket. Nem lehet kibírni, ha egy macsek dorombol és dörgölőzik, hogy ne időzz el vele.  
Várgesztes előtt nagyon szép parkerdőt alakítottak ki, jó volt nézelődni.  Felmásztunk a várhoz is csak sajnos le van zárva. Korábban itt turistaszálló is üzemelt és látogatható volt a vár is. Szomorú, hogy nem lehetett részünk abban, hogy a várban szálljunk meg. Remélem az Unió küld egy kis pályázati pénzt és lesz mód a felújítására. 
Várgesztesen egy vadászházban volt a szállásunk. A gazda már befűtötte a házat mire oda értünk. Nagyon hangulatos szállás volt. Italozással kezdtük az estét azután egy kis vacsora a falu egyetlen vendéglőjében. Hatalmas adagokat kaptunk számomra elfogyaszthatatlan mennyiséget. 
Nagyon jóllakottan, nagyon fáradtan, nagy élményekkel mentünk vissza a vadászházhoz. 
Mivel a fiúk szobájában volt a tévé, ezért a lányok elfoglalták a nagy ágyat. Betakaróztunk és megnéztük a Csillagok  háborúja valamelyik részét. Jó volt ott kuckózni a melegben teli pocakkal és filmet nézni fáradtan. Azt nem tudom, hogy a fiúknak milyen volt, hogy nem tudtak lefeküdni, de rendesek voltak és jól tűrtek, minket, boszorkányokat.
Harmadik nap reggel elbúcsúztunk a szállásadótól, aki nagyon kedves volt velünk. Pecsételtünk a faluban és elindultunk a kéken. Az útvonal felvezet a Zsigmond kőhöz, ami egy kilátóhely és nagyon jól látszik a falu. Ilyenkor el lehet játszadozni azzal, hogy a faluban hol szálltunk meg, hol ettünk, honnan jöttünk. Olyan, mint egy terepasztal. Persze a fiúk itt is geoládáztak.
Következő állomásunk Mátyás kút. Ez egy pihenőhely-féle forrással. Azután Szarvas kút, ez is egy pihenőhely. 
Megálltunk Rockenbauer Pál emlékfájánál, ami tele van kitűzőkkel és apró csecsebecsékkel. Gondolom mindenki azt hagy itt, ami éppen nála van, hacsak nem tudta előre, hogy ez az emlékfa erről szól, hogy hagyj itt valamit, ami a túrázásoddal kapcsolatos. 
A következő látnivalónk a Vitány vár volt. Több helyről lehet megközelíteni. A vár felújítás alatt van, de nincs lezárva. A bátrak körbe tudják járni, igaz nem veszélytelen. Mi körbejártuk. 
Körtvélyespuszta felé az erdőben még gondoznak egy régi temetőt. Megnéztük. Amíg nem turistáskodtam nem is tudtam, hogy ilyenek léteznek. Pedig rengeteg van szerte az országban. 
Következő érdekesség a Mária szakadék. Nagyon szép környék, mohos meredek sziklákkal, nehezen járható útvonallal.
És ezek után elindultunk a Körtvélyesi kilátó felé. Hát itt már nem nagyon kívántam a hegymenetet. Fáradt voltam, hideg volt és éhes voltam. Az a vigaszom volt, hogy a kilátónál falatozhatok. 
A kilátóból jól látszanak a környező települések, lehet találgatni, hogy melyik mi lehet. Meg persze itt is meg lehet nézni, hogy merre vezet még az utunk. 
Csákányospuszta volt a következő állomás, ahol elidőztünk egy régi templom romjánál. Jó ötletelni arról, hogy lehetett elég egy ilyen kicsi építmény több falunak veszély esetén vagy misekor. Ilyenkor gondolok mindig arra is, hogy jó lett volna a történelem órákon jobban figyelni. 
A pusztán még laknak, gazdálkodnak. Megnéztük a juhokat és persze a gépeket a tanyán. 
Szárligetre érve is voltak látnivalók, bányász emlékek, egy fűrészüzem telephelye, mert nekünk az is érdekes.  Az állomáson pecsételtünk és már csak egy feladatunk maradt, eljutni a buszmegállóba, hogy visszamenjünk Bodajkra a kocsikhoz. 
Jó volt ez a három nap. Jó dolog ez a kéktúrázás. 

Képek:
Keményfi Balázs fotói
Simon Szilvia fotói
Varga Péter fotói
.