2025. 08. 14-17. Zalai bringatúra

Zalai bringatúra, ez már az ötödik a sorban. (Az előzőek: 2017. Nagykapornak; 2021. Nagykapornak; 2022. Vonyarcvashegy; 2025. Nagykapornak, PTKK Farsang)
Szállás Nagykapornakon, a turistaházban.

Útvonalak:
Augusztus 15. péntek
Nagykapornak - Orbányosfa - Kemendollár - Kemendi várdomb - Alibánfa - Alsónemesapáti - Kisbucsa - Búcsúszentlászló - Pölöske - Zalaszentmihály - Misefa - Nagykapornak
Táv: 60,1 km; szint: m.      Útvonal
Túravezető: Földes Csaba

Augusztus 16. szombat
Nagykapornak - Misefa - Pacsa - Orosztony - Zalaszabar - Kis-Balaton - Zalavár - Sármellék - Zalacsány - Nagykapornak 
Táv:  km; szint: m.     
Túravezető: Eperjesi József

Nagykapornak - Orbányosfa - Kemendollár - Alibánfa - Zalaszentiván - Zalaegerszeg - Gébárti tó - Zalaszentiván - Alibánfa - Kemendollár - Orbányosfa - Nagykapornak
Táv: 66,5 km; szint: m.      Útvonal1    Útvonal2
Túravezető: Földes Csaba

Augusztus 17. vasárnap
Nagykapornak - Orbányosfa - Bezeréd - Bezerédj-Békássy kastély - Bezeréd - Orbányosfa - Nagykapornak
Táv: 22,7 km; szint:   m.     Útvonal
Túravezető: Simon Szilvia

Nagykapornak - Orbányosfa - Zalaistvánd - Pókaszepetk - Pakod - Zalabér - Batyk - Türje - Szalapa - Mihályfa - Sümeg - Tapolca
Táv: 65 km; szint: 386 m.    Útvonal
Eperjesi József


Túrképek:
.

2025. 08. 02-09. Tekerés a Horizont országos kerékpárútvonalon

A túra eredeti kiírása:

Az országos gyalogos kéktúra mintájára alakul egy országot átszelő kerékpáros útvonal is, Horizont néven. Nagyoroszitól Bakonybélig már elkészültek a jelzések 460 km hosszban, 9 szakaszra osztva. Horizontos oldalakon követhetők a szakaszok útvonala, távolsága, szintje. Alkalmazás is letölthető. 

A túra adatai:
Túra kezdése: 2025. 08. 02.
Távolság: 460 km, +áfa :) Szint: sok :)
Találkozás: Nagyoroszi, vasútállomás, túra indul 9-10 óra között
1. nap: 2 szakasz Nagyoroszi-Diósjenő-Nagymaros, 90 km kb. 1160 szint.
2. nap: Nagymaros-Bp. 63 km 1060 m szint.
3. nap: Bp.-Dorog 60 km 930 m szint.
4. nap: Dorog-Dunaalmás 54 km 740 m szint.
5. nap: Dunaalmás-Szárliget 48 km 800 m szint.
6. nap: Szárliget-Mór 63 km 860 m szint.
7. nap: Mór-Zirc 55 km 740 m szint.
8. nap: Zirc-Bakonybél 25 km 380 m szint, plusz hazautazás.

Elmentünk a Horizontra meg vissza. Kell egy csapat. Családom változó tagjaival, hol ezzel hol azzal már több bel- és külföldi vándortúrát csináltunk, két évben végigjártuk a Ring teljesítménytúrákat, 2023-ban áttekertünk Spanyolországon, az El Caminón az óceánig 800 km-t, BuBa, stb. Most újabb kihívás jelentkezett, az országot átszelő félkész Horizont kerékpáros kalandtúra 460 km-el. Párommal és két gyerekemmel vágtunk neki. Hogy ne kelljen annyit utazgatni egy-egy szakaszra az ország másik végéből, Mohácsról, leszerveztük egy hétre az egészet. Kisbuszunkba begyömöszöltük a négy bringát, majd egy barátunk hazavitte a kocsit. A túra végén Bakonybélre visszarendeltük a taxinkat. Az egész nem sokkal lehetett drágább, mint a sok átszállásos vonatoz A járgányok, ahogy a képeken is látszik ebike-ok. Jómagam már trombózisokkal, tüdőembóliákkal, tüdőnyavalyával együtt, pár éve már had járjak beszólások nélkül ilyennel. A többinek meg azért kell, hogy bírják velem a tempót . Csapatom egy-egy túra között nemigen mozdul meg, mondtam, hogy készüljenek, mert fárasztó lesz, erre lemosták a bicajokat. A túra elején volt is nyafogás, hogy itt jaj meg ott fáj. Azért ezen a bringán is egész nap kell ülni és tekerni. A sok jajgatásra mondtam, hogy visszarendeljük az autót, túra lefújva, megyünk haza. Innentől kezdve egész csendben tudtak szenvedni. Egy hét alatt Bakonybélre érve a lányom már megedződött, ment volna még egy hetet. A terep és az útvonal asszem nem fog vetélkedni a Balaton körrel, a Horizont nem lesz a tömegek útja. A Ring túrákról sok ismerős szakaszon gurultunk, de nagyon sok kemény emelkedő, lejtő jött hozzá, bringával jóformán járhatatlan utakkal. Vízmosásos földutak, öklömnyi köves meredélyek, füves mezők tarkították a szép kanyargós erdei szakaszokat, de jóformán minden nap. Olyan ösvényeken is bóklásztunk ahol épp hogy elfért a csomagos bicaj. Nagyon vékony kerekű járgány nem ajánlott erre a terepre. Esőben, eső után nem tudom hogy lehet leküzdeni a várhatóan felázó ragadós részeket. Nekünk szerencsénk volt, egyszer kapott el az eső komoly zivatar formájában. Sötétedett is erősen, meg a telefonos segítség is mutatta, hogy felettünk fog átvonulni a piros szemű zivatar. Nógrád felett egy volt laktanya épület féltetője alatt vártuk ki a végét, de mintha 20 méterre csapkodott volna a villám. Erdőn mezőn érve még izgalmasabb lett volna. Az eső után nem felázott utak jöttek, tudtunk haladni, sőt a gőzölgő, újra napsütötte erdő gyönyörű misztikus képet varázsolt elénk, már csak a vérszomjas huhogó baglyokat vártam. Máshol lucerna és napraforgó táblák közt tekeregtünk, a mélyebb fekvésekben szolidágó-aranyvessző virított. Az éves szükséges pollen mennyiséget a túra során biztos magunkba szívtuk. Látnivalóban nem volt hiány, ismert és ismeretlen szép helyek kerültek elő, magaslatokon elénk táruló panorámák. Az Alföld szépségét meghagynám Petőfinek. Második napunkon az útvonal közelében feküdt a mi kis falunk, Pilisszentlélek. A kis kitérőt bevállaltuk, de a fene gondolta, hogy egy ilyen mély gödörben van, 6 km le majd vissza. A fákra festett jelzések jól követhetők, egy-két helyen tűnt hiányosnak, de hát ott a telefonos térkép rögtön mutatja hol járunk. A városokon is könnyen átgurultunk. A szállásokat a lányok már egy hete próbálták kinyomozni, lefoglalni. A nehézsége az volt, hogy a szakaszok vége felé legyen, ne kelljen már jobbra balra nagy kitérőt tenni, és egy éjszakára ki is adják. Terv szerint ment minden, estére mindenhova odaértünk. Szállásainkon kellemetlen meglepetés nem fogadott, sőt a zirci Déja Vu szálláson forró vizes dézsa fürdő várja a megfáradt vendégeket. Technikai malőrként az egyik „jól felkészített” bringa miatt kellett Budán szerelőt keresni, kiderült az elgörbült váltó fül miatt nem veszi az egyest, egy defektünk volt az erdőben, és egy női cuccokkal erősen túlterhelt olcsóbb decathlonos táska nem bírta az állandó zötykölődést, szétszakadt. Átszeltük a Börzsönyt, Pilist, Gerecsét, Vértest, Bakonyt, nagyon szép helyeken jártunk, kíváncsian várjuk a Horizont folytatását. Képek a társaim gyűjteményéből, sajnos nem sorrendben.

Lejegyezte: Buják János
2025.09.01.

Túraképek: Buják család fotói

 
.

2025.07.31. délután-08.03. Budapest-Mohács-Pécs BuMoPé

A "BUBA" mintájára sátras vándor kérékpártúra Budapest-Mohács-Pécs útvonalon "BUMOPÉ" néven.

Útvonal:
Budapest - EV6 - Szigetszentmiklós - Szigetcsép - Ráckeve - Dömsöd - Dunavecse - Solt - Harta - Dunapataj - Ordas - Foktő - Kalocsa - Foktő - Meszes - Fajsz - Baja - Szeremle - Dunafalva - Mohács - Sátorhely - Nagynyárád - Bóly - innen egyik verzió: Pécsvárad Dombay tó    Másik verzió: földúton Kiskassa - Pécsdevecser - Peterd - Kozármisleny

Túravezető: Keményfi Balázs

A túra útvonala műholdfelvételről megtekinthető itt:

1. nap TÉRKÉP, túra adatok Táv: 41km Szint: 85m

2. nap TÉRKÉP, túra adatok + ez is !  Táv: 81km   Szint: 75m

3. nap TÉRKÉP, túra adatok Táv: 87km Szint: 81m

4. nap TÉRKÉP, túra adatok  Táv: 86km Szint: 415m

Össztáv: 295 km  Össz.szint: 656m

Képek:
Keményfi Balázs fotói


Beszámoló:

Balázs írta ki a blogra: „A túra apropóját az adta, hogy Dóri diplomaosztója 07.31-én délelőtt lesz Budapesten. Ha már ott leszek, miért ne jöhetnék haza bringával?”

Így én is csatlakoztam, lettünk hárman. A Zselici túra mintájára: túravezető: Balázs, csapat: Jutka, seprű: Márti.

Körülmények:

Épp két front között voltunk, kellemes meleg volt, eső csak a túra végén. Még hátszelünk is volt időnként, kivéve a záró etapon, de már az EV6-ot elhagyva, Mohács után.

Meglepően kevés szúnyog volt a Duna parton. Azt hinnénk, hogy az összes szúnyog leköltözött a Balatonra, de azt írták, hogy ez másfajta szúnyog, írtani sem szabad. Védett és nem a csípés a fő tevékenysége, hanem a nyaralók bosszantása. (Mitől szúnyog az ilyen?)

Technikai gondok:

Volt 2 defekt, azért nekem, mert én hagytam otthon a defekt javító szettemet, benne a hátsó kerékhez való kulccsal és pótgumikkal. A hátsó kerék, amihez a szerszám is kellett, a murvás gáton, ragyogó napsütésben, Balázsék hallótávolságán kívül a harmadik napon lett lukas, mert valami irtó nagy mezőgazdasági szögfélét találtam telibe. Olyan volt, mint egy hajcsat, de cseppet sem nőies. Kölcsönszerszámmal ezt is megszerelte Balázs. Más esemény nem hátráltatott.

1.nap: Budapest-Szigetcsép

A Nemzeti Atlétikai Központnál találkoztunk, a parkja ingyenesen és biciklit tolva látogatható. Balázsék a Széll Kálmán térről jöttek, én a Kelenföldi vasútállomástól, végig van kijelölt kerékpársáv.

Innen kezdtük meg közösen az EuroVelo6 nemzetközi kerékpártúra Budapest-Mohács Magyarországi szakaszát.

Balázs tartotta az EV6 útvonalát, ami a túra mottó féléje is lehetne, hogy nem haza akar tekerni, hanem az EV6-ot végig tekerni Mohácsig. Útközben sok hasonló keréken járó túratárssal találkoztunk, külföldiekkel is.

Kikeveredve Budapestről és rátalálva az EV6-ra Csepel-szigetre az M0-ás hídon mentünk át ismét, ahogy elhagytuk a főváros vonzását, egyre csendesebb részeken tekerve, a Ráckevei (Soroksári)-Duna jobb partján haladva. 

a Szigetcsépi szabadstrandon, a Locus Map-on sátracskákkal jelölt területen kempingezni tilos táblák fogadtak. Este 8 után horgász sátrak és jószándékú horgászok közé megbújva azért lesátraztunk, a Mártinak beígért zuhanyozó is nyitva volt. Utólag kiderült, hogy választhattunk: fürdik vagy iszik, mert mire lefürödtek, a kocsma bezárt. Nekem jó volt a strandi fürdőzés is, így első napon és még az üdítő is belefért. 

2.nap Szigetcsép-Harta

Ráckevénél azért feltöltöttem a gumibelső készleteket és elhagytuk a Csepel-szigetet. Dömsödön, a Petőfi Sándor emlékfánál (az itt még álló mocsári tölgy alatt írta meg Petőfi a Piroslok már a fákon a levél… c. versét) találkoztunk egy pécsi kerékpáros párral, ők Váctól jöttek. (Milyen jó, hogy ránk volt írva, hogy Pécs.) Kiderült, hogy vannak közös ismerőseink kerékpáros berkekben. A következő pihenőnél az is kiderült, hogy a páros hölgy tagját egyedül hívják úgy, mint minket hárman, mert közben megnézték a blogot. Tassnál lementünk a zsiliphez és felemlegettük a 2011-es túrát, amikor Mosonmagyaróvárról jutottunk el Dunaújvárosig, szintén a Duna mentén. (Mentünk volna tovább is, de ömlött az eső és nem látszott a vége radarképek alapján sem. Fricin és Marcsin kívül nekünk hamarabb véget ért akkor a túra.) A Tassi-zsilip egy nagy beeresztő műtárgy a Ráckevei-Duna ágon, a Csepel-sziget déli csücskénél. A 2013-as árvíz alatt félő volt, hogy megsérül vagy elmozdul, mert akkora vízhullám terhelésnek előtte még nem volt kitéve. Innen már látszott az összefolyás a nagy Dunával, aminek még a színe is más volt.

Apostag és Dunaegyháza között akkora szembeszél volt, hogy Mártival kissé kiakadtunk.

Solton pizzáztunk egyet és a végén ittunk egy kancsó vizet. A pincér sehogy sem értette, de végül kihozta Balázsnak. A várost elhagyva kellemes meglepetés volt, hogy rövid 51-es út után szilárd burkolatú kerékpárúton értünk be Hartára. Itt igazi kemping volt, még fizettünk is érte, de szép környezet, mosdási lehetőség. Feltűnt, hogy nincs hajóforgalom, de korlátozás volt uszadékfák miatt, ami akkor már levonulóban volt. Nyugdíjas német kempingtársunk júniustól októberig itt dekkol a lakókocsijával. Bajorországban azt tanácsolta neki az orvos, hogy ízületi bajára menjen délebbre, azóta itt tölti a nyarakat. Sátorverés után intett, hogy üljek hozzá és megkínált egy pohár borral. Innen is látszik, hogy milyen fontos a nyelvtudás.

3. nap Harta-Baja

Ordasnál lementünk a kikötőhöz, geoláda nem volt, de szép volt a kilátás, Paks északi részét láttuk. A faluban nagyon szép fafaragások vannak, köztük a Rákóczi-fa, a kalocsai művész az egykor védett tölgy törzsébe faragta be a fejedelem szobrát, a Rákócziak címerét és egy lovat is belekomponált. Nekem a szemben levő Mária szobor a Kisdeddel is tetszett, ugyancsak a fában kimunkálva. Foktőnél tettünk egy kitérőt Kalocsára. A Főszékesegyház jeggyel látogatható, a csendes téren kávéztunk, sütiztünk. Balázs megkerülte az összes látnivalót, majd vissza az EV6-ra. Meszesen, a frissítő ponton találkoztunk E. Józsival, aki Mohácsról tartott Mohácsra, csak találkozni szeretett volna velünk. Együtt ittunk még egy sportfröccsöt és együtt tekertünk az M9-es hídig. Bajára érkezvén este feltöltöttük testi-lelki készleteinket, igazi nyári estén ettük a gyros tálat Baja sétáló utcáján. Sötétedéskor értünk már a vízitúra sátorhelyre, a Nagypandúr-szigetre.

Volt mosdási lehetőség: 200 forintosok sorozatos elnyelése után jöttünk rá, hogy a női mosdó kulcsra van zárva, de megoldottuk. Éjjel égzengés, kisebb esővel, reggelre elvonult az eső és

4.nap időben tovább tudtunk indulni immár Mohácsra, ahol 200 kilométernyi tekerés után elhagytuk az EV6 útvonalát. A gát vége előtt már eltereltek minket az épülő Mohácsi-híd miatt. Épp ezért már kissé sajnálkozva szálltunk a közeljövőben megszűnő kompra. Túloldalt még fagyiztunk egyet, majd erős szembeszélben: Nagynyárád, Bóly, kávé, búcsú és esőben haza.  Máriakéméndnél kisütött a nap. 


Lejegyezte: Orbán Jutka