2016.05.14-16. Pünkösdi kerekezés Kalocsa környékén

Könnyű Alföldi túra 3 napban!
1. Szelidi tó és a Dunapart 55 km,
2. Hajóson kastély látogatás, és borkóstoló pogácsával a pincefaluban 55 km 
3. Kecelig autóval, és onnan kerekezés a látnivalókban gazdag helyekre: fagyizás Soltvadkerten, Kecel és a tőzegbánya-tó bő 50 km. 
Szombaton személyautókkal hagytuk el Pécset, és a szállás elfoglalása után már indultunk is első túránkra. Szakmár, Újireg településeken át a Szelidi-tóhoz és Dunapatajra kerekeztünk. Itt már patakokban folyt rólunk a víz, no nem az izzadságtól, hanem egyszerűen bőrig áztunk. Rövidre is fogtuk a látnivalókban való gyönyörködést, Ordas, Géderlak, Úszod érintésével visszabicajoztunk Kalocsára. Kiértékeltük napi teljesítményünket, szárítgattuk elázott ruhadarabjainkat, vacsoráztunk, aztán beindult a kollégiumi élet…
Másnap Hajósnak vettük az irányt. Az odafelé vezető út a csepergő eső ellenére kellemes volt, meg sem éreztük a 20 km-es távot. Első megállónkat a hajósi barokk kastélynál tettük, ahol megcsodáltuk a kertet és a kastélyt. Majd továbbindultunk a borkóstolói programra, a hajósi pincesor felé. Mivel eddig sík terepen kerekeztünk, a ránk váró kis emelkedő meg sem kottyant. Az Umenhoffer Pince házaspárja, Márti és Zsolt pogácsával, zsíros kenyérrel és finom borokkal várt minket. Kóstolgatás közben nemcsak a nedűkről tudhattunk meg érdekességeket, hanem a helyiek életébe is betekintést nyerhettünk. A visszaút? Szembeszél, eső és újabb ronggyá ázás.
Bezzeg hétfő reggel napsütésre ébredtünk, ami nagy lelkesedéssel töltötte el a csapatot. Autóval aznapi túránk kiindulópontjára, Kecelre hajtottunk. Itt nyeregbe pattantunk, s elsőként a közeli tőzegbányatavat néztük meg. 73 fős társaságunk itt már eléggé szétszakadt, a bevállalósak bringával egyenesen hazafelé indultak. Akik viszont a napi penzumot is szerették volna teljesíteni, továbbmentek Soltvadkertre, ahol a híres cukrászdában tartottak pihenőt. A túra Kiskőrösre vitt tovább, ahol Petőfi szülőházát tekintettük meg. Aztán biciklik az autókra, kocsiba szálltunk, és elindultuk hazafelé.
Nekem ez volt életem első bringatúrája, s büszke vagyok arra, hogy amatőrként, a nehéz körülmények ellenére teljesítettem a távokat. Nem gondoltam volna, hogy menni fog…
Köszönjük Farkas Katinak a szervezést, a feledhetetlen élményeket, kalandokat.
Egylelkes túrázó :)

Farkas Kati fotói




Nincsenek megjegyzések: