1999.06.18-20. A Balaton-felvidék és a Déli-Bakony 10 vára

Útvonal:
Keszthely-Rezi-Rezi vár- Zalaszántó-Sztupa-Tátika vár-Sümeg-Veszprémgalsa-Somló-Oroszi-Devecser-Kolontár-Ajka-Úrkút-Kab hegy-Nagyvázsony-Csicsói k.h.-Viganpeterd-Hegyesd-Csobánc-B.tördemic-Szigliget-B.ederics KP 166km út 83p 1105m szint 11p. 51km terep 51p 648m szint 13p GY 8km 12p 315m szint 6p vándortúra 3 nap 6p mozgótábor (2éj) 16p

…. egész héten esett az eső, csúnya idő volt. Többen gondolkodóba estek, hogy vállalják-e a túra viszontagságait. Június 18-án pénteken reggel az eső csak szemerkélt, így a bátrabbja nem habozott. A pécsi vasútállomás csarnokában jött össze a csapat: Bodor Attila, Eperjesi Józsi, Kasza Ernő, Keményfi Balázs, Kétyi Zoli, Lévai Gábor (Manó), Lipcsik Zoltán, Orbán Jutka, Szabó Peti, Temesi Peti.

Józsi előre gondoskodott rólunk. Lefoglaltatott számunkra egy egész kerékpárszállítós vagont. Kényelmesen elfoglaltuk a helyünket. Mindenki lelkes volt, és kíváncsi. Előkerültek a térképek, pecsételőfüzetek, otthonról hozott finomságok. Utazásunk vidáman telt, de kint egyre csak esett. Mikor a Balaton partjára (Fonyódra) ért a vonat, egyszer csak kisütött a nap. Ez kellett nekünk. Útközben gyönyörködtünk a Balaton-partban.

Keszthelyi indulás
A vonat begurult Keszthelyre. Már jól begyakorlott módon pakoltunk le a vonatról. Volt aki a csomagokat adogatta le, volt aki a bringákat pakolta. Egy-kettőre mehetett tovább a vonat. Már csak a fölcuccolás volt vissza. Végigtekertünk Keszthely főutcáján, majd a Festetics-kastély mellett és bevetettük magunkat a Keszthelyi-hegységbe.

Rezi vár
Rezi községben letértünk a műútról. Itt bőven volt nyoma az esőnek, ugyanis Balázs elsüllyedt a fölpakolt bringájával a sárban. Ennek ellenére leküzdöttük a hegyet, bevettük a várat. A vár ma már csak romokban áll. Fölmásztunk a várfal mellé épített fa állványra, ahonnan gyönyörködhettünk a kilátásban. Közben Kétyi Zoli az első defektjét szerelte. Nézelődés közben megebédeltünk a hozott szendvicsekből. Jutka lenézett a várból és javaslatára máris az útvonal változtatásán gondolkodtunk. Ugyanis meglátta a szemközti hegyen a zöld erdőből hófehéren világító Sztupa-t.

Sztupa
Nem volt nagy kitérő, megérte elmenni oda. A Sztupa-t néhány éve építették, a Dél-koreai szerzetesek állták a költségeket (40 millió Forint) és a Dalai Láma avatta fel ünnepélyes keretek között, mikor itt járt. Az építmény kb. 30m magas, benne egy 25m magas életfa van, ami a világbékét hirdeti, valamint a buddhisták szent könyve. Kívülről pedig egy életnagyságú Buddha szobor látható. Az építmény mellett a bazáros keleti füstölőket, csörgőket és egyéb csecsebecséket árult. Kétyi Zoli vett is egy füstölőt, amivel rendszeresen az orrunk alá illatosított. Jó is volt időnként, mert kiömlött a táskájába a spirituszfőzőjéből a nafta. Nagyon erős szagot árasztott magából.

Tátika vár (410m)
Egy kis országút után ismét bevetettük magunkat az erdőbe. Ezúttal a Tátika-vár volt a cél. Mivel az előző várnál megszenvedtünk a fölpakolt bringák hegyre való feljuttatásával, úgy döntöttünk, hogy nem visszük föl őket a várhoz, hanem fákhoz kötöztük. A várból szép kilátás nyílt. Innen láttuk a sümegi várat is. Visszamentünk a bringákhoz, és országúton haladva folytattuk utunkat Sümeg felé. Mivel már eléggé szaladt az idő, és az éjszakát a Somló hegyen kívántuk tölteni, úgy döntöttünk, hogy a sümegi várat (Indián barátunkhoz hasonlóan -őt csak az erdélyi túrázók ismerik-) csak kívülről nézzük meg. Továbbtekertünk. Útközben találtunk egy cseresznyefát amiről jót lakmároztunk. Nekivetettük magunkat az utolsó szakasznak, ami nem volt könnyű, mivel kezdettől fogva erős szembeszélben haladtunk.

Somló vára a hegy tövéből (431m)
A meglepetés a végére maradt. A hegy nagyobb volt mint gondoltuk. Nyolc óra felé járt már az idő, mikor meg kellett birkóznunk a meredek hegyoldallal, és a nehéz bringákat olykor lépcsőn is föl kellett vonszolnunk. A csapat eléggé kitikkadt. Józsi szőlőcukor osztogatással próbált még egy kis lelket önteni belénk a nehéz pillanatokban.

Somló vára közelről
Fölértünk! Szürkült, mikor megnéztük a várat. Ezután kezdődött csak a táborhely keresés. Az erdőben találtunk egy falatnyi füves területet, ahol fölvertük a 9 ! sátrat. Úri dolgunk volt, mivel majdnem mindenkinek külön sátor jutott. Besötétedett, mire elővettük a vacsorát. Ezután senkit sem kellett ringatni. A szép nap után mindenki szépet álmodott.

Kilátás a Somló tetejéről a Badacsonyra és a Szent György-hegyre
Szombat reggel táborbontás után áttekertünk a hegy másik csúcsára, a kilátóhoz, melyről gyönyörű panoráma fogadott minket. Láthattuk innen még a Balatont is.

Devecser, várkastély udvara
Legurultunk a meredek hegyoldalon, közben egy újabb cseresznyefát támadtunk meg. Ez olyan érett, és olyan fekete volt, hogy már jobb nem is lehetett volna. Devecserbe értünk, ahol meglátogattuk a várkastélyt. Kivételesen nem kellett felfelé másznunk, mivel a kastély sík terepen, a községben volt. Józsi terve az volt, hogy Nagyvázsonyban ebédeljünk. A terv meghiúsult, mivel Manó szemébe berepült egy nagy bogár és begyulladt a szeme. Ajkán a gyógyszertárban vett egy szemkenőcsöt, és ezzel kísérletezett. Közben míg vártuk a javulást megebédeltünk, mert szegény nem tudta kinyitni a szemét. Csukott szemmel pedig még ő sem tud biciklizni. Még jó, hogy ő is fényképezett a túrán, mert majd otthon a képek előhívása után láthatja, hogy hol jártunk (kac-kac…).

Kab-hegy adótorony (599m)
A Kab-hegy meghódítása következett. A csúcsa elég magasan van a tengerszint fölött, de nem volt nehéz megmászni, mert Ajkától kezdve a műút folyamatosan emelkedett. A turistaút viszont nagyon technikás pályának bizonyult, amin át kellett vergődnünk, de nagyon élvezetes volt. Ez volt a bemelegítés a Kab-hegy utáni szakaszra. A hegyen Kétyi Zoli már az n+1-edik defektjét szerelte. A hegytetőről a kilátásban gyönyörködtünk, és megkerestük szabad szemmel a nagyvázsonyi várat.

A túravezető "munka" közben
Józsi pedig időről időre elővette a térképet, hol megnyugtatta magát, -és minket- hogy jó felé járunk, hol pedig "rövidítő utakon" törte a fejét. Volt is időnként eredménye. A Kab-hegyről egy nagyon izgalmas úton jöttünk le. A fűvel benőtt turistaúton hömpölygő vízben gurultunk, végig a fékbe kapaszkodva. Nagyon izgi volt.

Nagyvázsony, Kinizsi-vár
Késő délután lett mire Nagyvázsonyba értünk. Úgy döntöttünk, hogy a Nagyvázsonyból kitérővel elérhető Zádor-várat majd egy másik túra alkalmával nézzük meg, mert még ma tovább kellett haladnunk. A csapat mikor továbbindult a nagyvázsonyi Kinizsi vártól, a két Zoli még ottmaradt, és nem látták, hogy merre mentünk tovább. Mikor észrevettük, hogy nincsenek velünk, Józsi visszament a várhoz, de már elindultak onnan valamerre. Nagy gond nem volt, mivel nem elveszett fickók, és volt mindenük. Továbbmentünk a tervezett táborhely felé, melyet Jutka javasolt. Ez egy ifjúsági táborhely volt a vigántpetendi erdőben, a Csicsói Kulcsosház mellett.

A csapat útközben
Felvertük a sátrakat. Közben, a két Zoli ránk talált. Mindannyian megörültünk, főleg ők. Este főzés és vacsora, valamint meleg zuhany! után tábortüzet gyújtottunk. A tűz mellett dumcsiztunk és énekeltünk mindent, ami eszünkbe jutott. Majd a társaságot elnyomta az álom. Reggel összepakoltuk a batyunkat. Éppen indulni akartunk, mikor Kétyi Zoli újabb defektszerelésbe kezdett. Miután levegőt varázsolt a kerekébe kellemes erdei murvás úton gurult a csapat.

Hegyesd, várhegy (281m)
Gyönyörű úton, az Eger-víz völgyében vízimalmok mellett vezetett az utunk enyhén lejtve Hegyesd felé. A várhegy nagyon hegyes volt. A várat időkímélés miatt csak alulról néztük meg.

A Csobánc (375m) és a Szent György-hegy (415m) Hegyesdről nézve
A Csobáncot viszont megmásztuk. A hegy lábánál a fűbe fektetve lekötöztük a bringákat és gyalogosan megmásztuk a vulkánt. A hegy tetején a gyalogút a kráteren keresztül vezett. Gyönyörű volt a panoráma.

Csobánc vára
A Csobánc várának egy szeglete egész jól épségben megmaradt.

Gulács (393m) és a Badacsony (437m) a Csobáncról
Az egész Balaton-felvidék látható volt.

A szigligeti vár (242m)
Már csak Szigliget volt vissza. Mivel az idő nagyon előrehaladt, és nagyon melegünk volt, elég koszosak voltunk az elmúlt napoktól és a várba belépőt kellett fizetni, bár fölmentünk a várhoz, de nem mentünk be. A várhegyről legurultunk a strandra, ahol megmártóztunk a nem túl meleg Balatonban. 140,-Ft volt a strandbelépő. Hülyéskedtünk, hogy a jegy árát úgy állapítják meg, hogy a víz hőfokát beszorozzák 10-zel. Majdnem így volt, mert a víz a kiírás szerint 18 fokos volt. A strandon megebédeltünk, majd elindultunk a végállomáshoz Balatonedericsre, ahonnan a 16.31-kor induló vonattal utaztunk Pécsre.

Zárás
Útközben felelevenítettük az élményeket, és már a következő túrákról gondolkodtunk. Pécsre érve lepakoltunk a vonatról. Örömmel találkoztunk a hozzátartozókkal akik kijöttek értünk. Kétyi Zoli pedig kénytelen volt belátni, hogy megvan a hatodik defektje. Nem szedte szét már a kereket. Inkább vállalta a sűrű pumpálást hazáig.
Itthon pedig másnap ismét eleredt az eső és viharos szél támadt. Hálásak lehetünk a szép időért, ami kitartott addig, amíg kellett.
A túra során 166km-t kerekeztünk műúton, 51km-t terepen, 8km-t gyalogoltunk. Műúton 1105m, terepen 648m szintkülönbséget tettünk meg kerékpáron, gyalog 315m-t mentünk szintben fölfelé.

Képek itt
Fotó: Keményfi Balázs (archív)
Túravezető: Eperjesi József
Lejegyezte: Keményfi Balázs


Ugyanez a túra Jutka szemszögéből:

200 km, 6 vár tisztán
-3 alulról, 1 elmarad idő hián-
2 defekt/nap, 4 esés
- ebből csak egy az elsőkerék-görbülés-
1 rózsabogár/szem, 2 csepp eső
18 fokos Szigligeten a Balaton-tekenő,
n hülyeség repked a levegőben
-állandó Föld IQ mellett, de a népesség száma növekvőben-
Ezek a túra paraméterek Balaton-felvidéken
Mikor 10 ember elindult 2 keréken.

Miután Kétyi Zoli Keszthely sétálóutcáján vett sátorcövekeket
Indulhat széllel szembe a menet.
Terep: összességében elmondható
Ahol a sár legnagyobb volt, Balázs előrement, volt olyan jó.
Rezi vár felé, ha Balázst figyeled
Hol félméteres a sár, elkerülheted.
Zalaszántóról irány a Sztupa
Hogy mi minden vár még ránk csak Buddha tudja.
Hogy Tátikára feljutunk még az ember megérti,
De Temesi Peti bringáját ki lopta el, ezt ki véli?
Sümeg: ezennel ünnepélyesen megfogadom:
Ha nyugdíjas leszek, én e várat meglátogatom.
Most jól érzem magam így is, hogy körbejárjuk,
Alulról tátjuk csak a szájunk.
Csabrendek honfoglaláskori név, innen ered ő
A falun átrobogva Józsi ezt az elméletét adja elő
Csab meg Rendek, Uram
-Kiált utána egy borízű hang.
Eképpen megvilágosodva,
Cseresznye után ágaskodva,
Térünk el Szentimrefalva irányába.
Már csak Apácatornán kell magunkat átküzdeni,
Ha a nyolcas út forgalmát akarjuk élvezni.
Bevallom ez nem ment zökkenőmentesen
Kilukadt a táskám és lejött a máz a térdemen.
Csak hogy tisztán láss, Józsi ment mellettem.
Ő volt az erősebb így maradt két kereken.
Somló vára mellett az erdőben
Lámpaoltáskor vagyunk letelepedőben.
Reméljük ma jó lesz mindenki alvója
Nem szólal meg Ernő riasztója.

2. nap
Annak örömére, hogy a vár ránk nem omlott
Megnézzük alulról a somlói kilátó tornyot.
Józsi hajnalban nem akart a sátorban egy helyben forgolódni
Inkább ide jött a nagy kutyával kezet fogni.
Szent Lázár rend tere előtt
Cseresznyét eszünk meggyel délelőtt.
Dobán telefonálni kell meg szerelni,
Csak a belső lukadt ki, nem a felni.
Devecserben könnyű a dolgunk
Nincs terep és nincsen hegy
Csak a várkapun kell magadat bepréseld.
Csomagtartód nincs és hátizsákodnak csak egy a pántja,
Előadja Attila, egy pók és néhány spárga.
Ajka: gyógyszertára attól menő
Van itt minden: szesz, pezsgőtabletta és szemre kenő.
Mert háromnapos esőben bizakodtunk
Szemüveg helyett is esőköpenyt hoztunk.
Itt vett Manó fél szemére kenőcsöt
Ajkai parkolóban fogyasztottuk el a löncsöt.
Békés polgár kívánt jó étvágyat
Miközben járdaszélen ülve etted a kenőmájat.
Felvettem az elguruló fürdőszobámat.
Manó itt változtat nevet
Egy szemmel leragasztva már csak Monó lehet.
Úrkúton Józsi azt hitte csak akkor érvényes a pecsét
Ha mellé egy pohár sörnek is megissza a levét.
Kabhegy a változatnak is a változatja
Hogy milyen 600 m-en az ember itt megtudhatja.
S ha terepen mész le Nagyvázsonyba
Biciklitisztítás legyen a hegy gondja.
Először jól összeken
De utána, míg átkelsz a vizeken
Fű letörli, majd apró fehér kő
Mire a faluba leérsz a kerék tiszta lőn.
Azt hittem már semmi engem meg nem lep
Hogy evezőt nem hoztam már bánom, olyan a terep.
Aztán Józsi lábvizébe megferedve
Kinek nem megy el ettől az életkedve?
Mert hol ősi erő a vizet felszínre hozza
Koszos lábát ő ottan mossa.
Csicsói kulcsosház mögött van a csapat szállása.
Lipcsik Zolinak kellene szólni, ez még nem a Himalája.
Itt van mindenféle program míg az álom el nem űz
Melegvizes tusolás, éjjeli bortúra Monoszlóra meg tábortűz.

3.nap
Már megint kilencig molyolunk, a szennyest keresve
Pedig hajnalban már a napkeltét leste.
Vigánpetend, Kapolcs, Hegyesd -alulról szép a vár
E hatást közelről minek rontanád?
Csobánc -Itt sem kopik a lánc
9 bicikli mit a fűben megtalálsz.
Aztán már sietünk a Balatonba
Szigligeti strand koszos turistát jól megmossa.
Várj még nincs vége a mesének
A vonatról leszállva defektje van Zoli első kerekének.

Orbán Jutka