2011.09.22. Kerékpárral a Monte Grappára

A késő őszi nyaralásunkat megpróbáltuk egy kicsit változatosabbá tenni kerékpározással is.Pár éve már olvastam egy utikönyvben,hogy egy első világháborús emlékmű van a hegy tetején és ez úgy megfogott.Bár nem vagyok érintett. 1917-ben kezdődtek itt a harcok és egy komoly állóháború bontakozott ki.Nagyon sok hegy és domb van a környéken és ezekben rengeteg alagutat furtak hogy megközelítsék az ellenséget.Ezek egy része ma is látható.Minden növényzet szinte teljesen kipusztult persze mára a természet regenerálta magát.Ez a terület nemzeti emlékpark katonai őrizet mellett.12615 olasz katona esett el és 10 590 osztrák-magyar,de csak pár száz az ismert.
Az emlékmű monumentális nehéz a méreteit érzékeltetni.

Leparkoltunk Romano d' Ezzelino-ban egy bár mellett és rövid előkészületek után nekivágtunk a 10% emelkedővel indított útnak.A hegy tetejéig 25km a táv  és 1775m magas, több étteremmel és vendéglővel,bár ezek többsége már zárva volt.Felvettünk egy jó ritmust,de ahogy szaporodtak a kilométerek fogyott az erő és midig úgy éreztük mintha defektünk lenne a folyamatos emelkedőnek köszönhetőnek.Jó meleg volt és az út elején még próbáltunk a fák árnyékában menni.Az alattunk elterülő város egyre kisebb lett és a növényzet is kezdett ritkulni úgyhogy szakadt rólunk a víz.Sok kerékpárossal találkoztunk,akik úgy hagytak el mintha álltunk volna.Nem ez a kategória.2010-ben erre jött a Giro úgyhogy ez egy kedvelt helye a bicikliseknek.A táj gyönyörű,egymástól távol farmok,természetesen mindenhova kiváló minőségű aszfaltút vezet. Hiányoltuk is az otthoni kátyúkkal tarkított útjainkat. Zsuzsinak két km-rel a vége előtt beállt a lába és többször meg kellett állnia.Innen már csak a szenvedése fokozatait lehetett mérni,de nagyon bíztattam és nem tudom hogy ennek köszönhetően vagy az akarat erejének de felért a csúcsra! Jutalma egy almás pite és egy kóla volt, ami után magához tért. Rövid pihenő után felgyalogoltunk a sírokhoz, megcsodáltuk a környező hegyeket és elindultunk lefele, mert
kezdett lehűlni a levegő.Lefelé már kerestük a napsütötte részeket és mire leértünk a fékek is elkoptak.
Szép nap volt és egy jó befejezése a szeptember végi nyaralásnak.

Képek:
Petkó Zoltán fotói
.