Szállás: saját sátorral, Szalafő Csörgő vendégház udvarában.
Szervező: Buják család
Képek:
Buják János fotói + térképek
Az augusztus 20-i hosszú hétvégét az Őrségben töltöttük. Beáta előzőleg összeollózta bringás útvonalakból a 4 napra való térképet, úgy hogy lehetőleg érintsék a szálláshelyünket Szalafőn. A Csörgő Vendégháznál már jártunk 2016-ban, most újra itt sátraztunk a hatalmas udvarban. Szobák már mind előre elfogytak a környéken, de itt is jól éreztük magunkat. A szilvafák közt egy fabódé szolgált vizesblokknak, egy nyitott pajta pedig konyha étkezőként főzővel, hűtővel, nagy asztallal.
Kis családi csapatom, magamat is beleértve nem igazán készült fel a terhelésekre. Első nap még E. Józsival együtt 6-an róttuk a környéket, aztán különféle felállásban 2-3-an. Látnivaló volt bőven, kisebb nagyobb szép épületek, vagy csak maga a szép zöld dombos táj. Nagyon klassz jól járható erdei utakon is bóklásztunk, de olyat is találtunk az erdőn át, ami a légvonalnál is rövidebb volt. Itt egy kicsit tologatni is kellett. A telefonos térképek már jó ideje jól vizsgáznak. Ha le nem merülnek, mindig pontosan mutatják merre járunk, mennyit is tértünk el a tervezett úttól. Átruccantunk szlovén, osztrák részre is. A határt átlépve már az első falunál látszik, hogy nyugaton vagyunk. Rendezett szép falvak, felújított óvárosok. Az utak nagyon jók, és sok-sok kerékpárút. Az egyik napi túránk autós megközelítéssel Muraszombatról indult. Aznap 74 km jött össze, de nem volt fárasztó, mert szinte sík terepen mentünk a Mura völgyében. Errefelé még a kukoricaföldek is vígan zöldelltek minden mással együtt. Vannak hölgyek, akiket az isten jókedvében teremtett, na ez a környék is ilyen. Egyik este adtunk a kultúrának is egy esélyt. Őriszentpéteren a kőszegi fúvószenekar adott koncertet Omega átiratokból. Már a hangolásnál gyanúsak voltak nekem, aztán a szünetben a fél nézőtérrel mi is távoztunk. Persze néha a nem igazán szép, gyengébb dolgokat is meg kell nézni, hogy aztán az igazán jót értékelni tudjuk. Így van ez a vándorlásainkkal felfedezett hazai tájakkal, de külhoni szépnek mondott csupa kő városokon, tájakon is csodálkozom, hogy lehet zöldellő növényzet nélkül élni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése