2009. júnus 26. reggel 6 órakor, a csapat egy része a DOMUS-nál gyülekezett. Keményfi Balázs túravezetőnk sajnos nem lehetett velünk, mert éppen még lábadozott a betegségből. Gelencsér Gábor lett megbízva a túravezetői feledatokkal. A B. János és gyermekei, G. Péterék, és H. Barnabásék külön indultak.
H. Barnáékkal G. Petiékkel a Dunaföldvári benzinkutnál találkoztunk. Az út nagyrészét a 6-os uton majd az az autópályákon folytatuk (M6-os, M0-ás, és a M1-esen). Az volt a lényeg ahogy a pénteki budapesti dugot elkerüljük. A Pilismaroti Duna Liget Üdülőnél találkoztunk a többiekkel. Összesen 17-en voltunk a csapatban. Megérkezésünk után sokáig néztük a megáradt unát. A dunaparti kempinget az árviz miatt nem lehetett igénybe venni. Így helyette a Duna Liget Üdülőben tudtunk megszállni . Itt sikerült faházba szállást, és sátorhelyet olcsón bérelni két éjszakára.
H. Barnáékkal G. Petiékkel a Dunaföldvári benzinkutnál találkoztunk. Az út nagyrészét a 6-os uton majd az az autópályákon folytatuk (M6-os, M0-ás, és a M1-esen). Az volt a lényeg ahogy a pénteki budapesti dugot elkerüljük. A Pilismaroti Duna Liget Üdülőnél találkoztunk a többiekkel. Összesen 17-en voltunk a csapatban. Megérkezésünk után sokáig néztük a megáradt unát. A dunaparti kempinget az árviz miatt nem lehetett igénybe venni. Így helyette a Duna Liget Üdülőben tudtunk megszállni . Itt sikerült faházba szállást, és sátorhelyet olcsón bérelni két éjszakára.
Sajnos az eső töbször is eleredt. Sokszor volt részünk csapadékban, a 3 napban. Esőnek állt az idő mikor elindultunk Visegrád felé. Visegrád elött feltekertünk a Pilisi emelkedökön. Lepence és Pilisszentlászló között erdei uton mentünk, és egy barlangra lettünk figyelmesek. Párhuzamosan meg egy forrás csordogált. A Szentendrén a skanzent a szakadó esö miatt nem látogatunk meg. Sajnos két túratársunkat is érte meglepetés. H. Barna defektet kapott. De a segítőkész túratársak megoldották a problémáját. A történelmi belvároson keresztül a Dunához igyekezve, a F. Kati elcsuszott a macskaköves burkolaton a biciklijével. Eltörte bal karját és orrcsontját, az arcát meg zúzodás érte. De mindvégig velünk tudott tartani az elsö túranapon. Leányfaluban ketten a társak közül bekísérték az orvoshoz . Az orvos azt javasolta F. Katinak hogy feküdjön be az Esztergomi kórházba. Visegrádon át visszatértünk, Pilismarótra. F.Katit este felé bevítték autóval az Esztergomi kórházba Zsoltiék.
2009. június 27-én reggel 8 órakor elindultunk autóval Dömösig. A gyalogtúra kiinduló pontja a Dömösi katolikus templomnál kezdődött. Igen meredek erdei úton mentünk fel e hegyre, kb. 300-400 méter tengerszint emelkedésen. Először zöld turista jelzésen mentünk. Egy kis kápolnához értünk, ahol egy kis patakocska van ivóvizzel, ez a Júlia forrás. Aztán felküzdőttük magunkat egészen a Gyónató szék szikláig. Igen gyönyörü panoráma tárult elénk a Dobogókö is látszott, meg a Dunakanyar is. Leértünk a sziklákról, és tovább mentünk Rám-szakadékhoz. Átküzdöttük magunkat a természet páratlan alkotásán, ahol magas sziklák között egy forrás vezetett végig. Sok kapaszkodó volt, főleg fémlétrák és korlátok. De a nehézség, szépséggel is párosult. Sok volt az akadály, főként a sziklák,és farönkök, meg az emelkedők. Kb. 400-500 méter tengerszintet mentünk felefelé, 1 km-en keresztül. Csodálatos volt. Dobogókő felé haladva az erdőből többször is elénktárult a Dunakanyar gyönyörű kilátása. Végül elértük a célunkat Dobogókőt koradélután 14 óra körül. Túránk során most voltunk a legmagasabban, a tengerszint felet 700 méterre kereken! A Táltos iskola és Szüz Mária emlékhelye itt is van. Pl. Szakrális ösmagyar irásjelekkel telefaragott kapu és kö, menedékház, első világháborús emlékmű, kilátó Dunakanyarra, emlékfaoszlop. Ez a hely arról híres hogy itt van a föld szivcsakrája, spirituálisan gondolkodó emberek szerint.
A Dobogókőről végig lejtős úton tértünk le, több erdei ösvényen és kijelölt túristajelzésen. Dömös elött egy Árpád kori kolostorromot tekintett meg a társaságunk. Egy igen kedves idős úr vezette végig a történetén a romnak. És végül visszagyalogoltunk az autókhoz. Ahol már a G. Petiék vártak minket egy kocsmánál a faluban, mivel ők minket megelőztek. Utána Visszaautóztunk Pilismarótra. Este a társaság egy része főzőcskézet, piknikezett.
2009. június 28. Ezen a napon ami egyben az utolsó is volt egyben. Úgy döntött a csapat hogy a F. Kati balesete miatt modósít a kiírt túrautvonalon. A csapat két részre oszlott. Többség Esztergomba szeretett volna menni Katit meglátogatni, másik része a Visegrádra, és a Pilisbe.
Ismét esett. Esztergomba menet a csapat megált a Dunai árvizet bámulni. Meglátogattuk F. Katit, aki mindenkinek örült hogy segitett és gondolt rá. Kati után a városban mindenkinek volt egy szabad órája. Így mindenki körülnézett és ebédelt a szabadprogramban. 13 óra körül a csapat visszaindult a Pilismaróti szálláshelyre. Ott mindenki lassan de összepakolta a csomagját. Volt még egy kis időnk az indulásig. A nap is kisütött. Így alkalom adódott egy kis csobbanásra az üdűlöben lévö medencében. 15:30 körül a csapat hazaindult Pécsre.
2009. június 27-én reggel 8 órakor elindultunk autóval Dömösig. A gyalogtúra kiinduló pontja a Dömösi katolikus templomnál kezdődött. Igen meredek erdei úton mentünk fel e hegyre, kb. 300-400 méter tengerszint emelkedésen. Először zöld turista jelzésen mentünk. Egy kis kápolnához értünk, ahol egy kis patakocska van ivóvizzel, ez a Júlia forrás. Aztán felküzdőttük magunkat egészen a Gyónató szék szikláig. Igen gyönyörü panoráma tárult elénk a Dobogókö is látszott, meg a Dunakanyar is. Leértünk a sziklákról, és tovább mentünk Rám-szakadékhoz. Átküzdöttük magunkat a természet páratlan alkotásán, ahol magas sziklák között egy forrás vezetett végig. Sok kapaszkodó volt, főleg fémlétrák és korlátok. De a nehézség, szépséggel is párosult. Sok volt az akadály, főként a sziklák,és farönkök, meg az emelkedők. Kb. 400-500 méter tengerszintet mentünk felefelé, 1 km-en keresztül. Csodálatos volt. Dobogókő felé haladva az erdőből többször is elénktárult a Dunakanyar gyönyörű kilátása. Végül elértük a célunkat Dobogókőt koradélután 14 óra körül. Túránk során most voltunk a legmagasabban, a tengerszint felet 700 méterre kereken! A Táltos iskola és Szüz Mária emlékhelye itt is van. Pl. Szakrális ösmagyar irásjelekkel telefaragott kapu és kö, menedékház, első világháborús emlékmű, kilátó Dunakanyarra, emlékfaoszlop. Ez a hely arról híres hogy itt van a föld szivcsakrája, spirituálisan gondolkodó emberek szerint.
A Dobogókőről végig lejtős úton tértünk le, több erdei ösvényen és kijelölt túristajelzésen. Dömös elött egy Árpád kori kolostorromot tekintett meg a társaságunk. Egy igen kedves idős úr vezette végig a történetén a romnak. És végül visszagyalogoltunk az autókhoz. Ahol már a G. Petiék vártak minket egy kocsmánál a faluban, mivel ők minket megelőztek. Utána Visszaautóztunk Pilismarótra. Este a társaság egy része főzőcskézet, piknikezett.
2009. június 28. Ezen a napon ami egyben az utolsó is volt egyben. Úgy döntött a csapat hogy a F. Kati balesete miatt modósít a kiírt túrautvonalon. A csapat két részre oszlott. Többség Esztergomba szeretett volna menni Katit meglátogatni, másik része a Visegrádra, és a Pilisbe.
Ismét esett. Esztergomba menet a csapat megált a Dunai árvizet bámulni. Meglátogattuk F. Katit, aki mindenkinek örült hogy segitett és gondolt rá. Kati után a városban mindenkinek volt egy szabad órája. Így mindenki körülnézett és ebédelt a szabadprogramban. 13 óra körül a csapat visszaindult a Pilismaróti szálláshelyre. Ott mindenki lassan de összepakolta a csomagját. Volt még egy kis időnk az indulásig. A nap is kisütött. Így alkalom adódott egy kis csobbanásra az üdűlöben lévö medencében. 15:30 körül a csapat hazaindult Pécsre.
Lejegyezte: Tamás József
Képek:
Farkas Kati fotói megtekinthetők itt.
Tamás József fotói megtekinthetők itt.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése