2012.06.25-30. Alföldi Kék túra Kisújszállás - Debrecen szakasz hármasban

Táv kitérőkkel: 350 km

Túravezető: Eperjesi József
A túra útvonala megtekithető itt.
Google Earth segítségével itt.

Folytattuk a 2005-ben megkezdett AK túrát, akkor Ecsegfalva-Szekszárd közötti szakaszt tekertük le, idén hármasban vágtunk neki, hogy Kisújszállástól eljussunk akármeddig, a 10 éves Roli barátunkhoz alkalmazkodva. 

Roli szemszögéből a túra:

Már nagyon vártam Józsi bácsival első sátras túrámat. Előtte többször is felhúztuk az udvaron a sátrat, hogy kipróbáljuk. Mondtam, hogy nekem is vigyünk sátrat, de Józsi bácsinak épp elég volt azt az egyet összecsomagolni, és az én cuccaimat is összerakni. Így aztán egy sátorban aludtunk, de Józsi bácsi horkolt és sokszor felébredtem. Anyukám csomagolt négy nadrágot, de Józsi bácsi azt mondta, hogy elég lesz egy. Nem tudta, hogy állandóan összekenem. Józsi bácsival jól kijöttünk együtt, sokat mesélt, csak ritkán volt mérges. Például egyszer mikor reggeli mosakodás után a bringámat akartam megigazítani és összeolajoztam magamat. Már indulásra készen voltunk és így megint le kellett mosakodni a Kőrösben. Arra volt kíváncsi, hogy mért piszkálom állandóan azt a bringát?

Útközben sok traktort és kombájnt láttunk, ezek voltak a legérdekesebbek. A Dévaványai túzok rezervátumban is volt egy nagy traktor, sokkal érdekesebb volt, mint az a barna-fehér madár, amit Józsi bácsi fényképezett. Útközben sokszor mondta, hogy finoman hajtsam azt a biciklit, mert szétverem a váltót. Délutánonként fagyiztunk, a nagyok citromos sört ittak. Elmeséltem Józsi bácsinak milyen a kamionos játék, amit otthon játszom számítógépen. Ezt több napon keresztül.

Geszten Pista bácsinak van otthon igazi traktorja. Kérdeztem is a kislányát, hogy nem adják-e el? Mondtam neki, ne is adják, mert jól lehet vele dolgozni.

Pista bácsi bevitt a temetőbe és megmutatott nekünk egy kőkoporsót, amit nehezen találtunk meg, mert bozóton keresztül jutottunk oda és benőtte a gaz. Ott álltunk mellette és Pista bácsi még mindig kereste. Kérdeztem, hogy nem ez az? Az volt, csak a gazból kellett kipucolni, mert csak kis része volt kint.

Az tetszett, mikor gumipókkal odakötöttük Józsi bácsi biciklijéhez az enyémet és húzott, mert nagyon homokos volt az út és nehéz volt tekerni. Azt mondta, hogy csak addig húz, ameddig kiérünk az aszfaltos útra, pedig jó lett volna, ha ott is. Nem azért, mert nem bírtam biciklizni, de ez így érdekesebb volt.

A túrán én voltam a főzés felelős. Kavargattam a levest. A fürdőszobát is elvállaltam volna, de Józsi bácsi azt mondta, hogy ehhez még kicsi vagyok. Volt egy 20 literes ballonunk, amit esténként megtöltöttünk és felakasztottunk egy faágra. Az a baj, hogy hideg volt a víz, de azért mindig lemosakodtunk.

Debrecenbe érve épp akkor indult a Zsuzsi vonat, megvártuk, amíg elindul és tekertünk tovább az igazi vonathoz. Vonatozni is nagyon szeretek, csak kihajolni és a kezemet kitenni nem szabad.

Kisújszálláson mondtam, hogy itt már jártunk, mert ez a szerelvény azokkal a munkagépekkel akkor is itt állt, mikor idejövet leszálltunk. Máskor is fogok menni Józsi bácsival túrázni.

Lejegyezte: Roli

Képek:
Eperjesi József fotói

.