2015.08.20-23. Kerekezzünk 4 napon át Sopron és Fertő tó környékén!

Augusztus 20-án egy kis történelmi kitekintés. Táv kb. 40 km, szint 270 m: útvonal itt

Augusztus 21-én strandolás, táv szűk 50 km, szint 230 m: útvonal itt

vagy Frakno vár, táv kb. 60 km, szint 610 m útvonal itt

Augusztus 22-én déli tó-kör: táv kb. 75 km, szint 220 m: útvonal itt

vagy teljes tó-kerülés: táv kb. 140 km, szint 320 m útvonal itt

Augusztus 23. Liszt Ferenc emléke. Táv kb. 50 km, szint 530 m: útvonal itt

Zuhogó esőben, hidegben, de bizakodva autóztunk Sopron felé. Mire megérkeztünk, már csendesedett, de nem állt el. A kollégium felért egy labirintussal, ezért a tájékozódás érdekében segítőim iránymutató táblákat helyeztek el. Mind a 65 fő lejelentkezett, megkapta étkezési jegyeit és a szobakulcsot. 17 fok! Aki volt már a több napos túráim valamelyikén, tudja, hogy nem kell feltétlenül együtt kerekezni minden résztvevőnek. Most is sokan a városnézést, és mint utólag kiderült, az ingyenes múzeum látogatást választották, mi pedig 40-en, szemerkélő esőben megkezdtük a túrát. Az eső hamar elállt, így körbesétálhattuk a páneurópai piknik helyszínét. A harang megkongatása volt a jel  a továbbinduláshoz. A szőlőhegy tetején gyönyörködhettünk a tó-panorámában, majd Fertőmeggyesnél (Mörbish) letekertünk a tópartra. Nem múlhat el túra szerelés nélkül, most fékpofákat kellett közelíteni a felnihez - meredek vállalkozás volt így legurulni a szőlőhegyen! Tovább indultunk a Fertőrákosi határ felé, ahol a római kori  Mithrasz szentélynél idegenvezetést is kaptunk. Fertőrákoson kétfelé szakadtunk, a bátrabbak bementek a Tómalomhoz az erdei úton, de sokan inkább az aszfaltos úton maradtunk - így lett nekünk bő 30 km a napi táv.
Vacsoránál ismét találkoztunk, majd irány a Fő tér, ahol mindhárom nap kirakodó vásár, és koncertek színesítették az estét. Volt borozgatás, sörözgetés, ország tortája kóstoló, fagyizás, élménybeszámoló, stb.

Pénteken az erősebbek az ágfalvai határtól elindultak a Frakno vára felé, én pedig azon törtem a fejem, hogy lehetne színessé tenni a napot, mert a strandolást lefújtuk. Az eredeti útiránytól véletlenül eltérve Burgenland gyönyörű helyein kerekeztünk - igaz, néha alig találtuk a "jó" irányt (ez kissé izgalmas volt), pedig volt jó térképem és iránytűm. Vulkapordány előtt tartottunk egy kis "váltás-tanácsadást", míg 2-en lekerekeztek a településre szétnézni. Mire visszaértek, megállapodtunk, hogy kétfelé válnak útjaink. Átadtam a térképet azoknak, akik Cinfalvát is szerették volna érinteni, mi pedig Kelénpatak felé indultunk. A szőlőhegyi út mentén több vitrines kiállító pont mellett haladtunk el, és a nap is ránk mosolygott, mire egy klassz pihenőhöz értünk. Ezután egyedi élményben volt részünk, a szélkerekek között vezetett utunk. Megálltunk, közelről hallgattuk a zúgását, és természetesen fényképezkedtünk. Órák óta vágytunk a kávézásra, végre Ágfalván 4 után sor került rá. A napi táv nekünk 60 km lett.
A harmadik napra terveztem a leghosszabb túrát, a tó-kerülést. Marcelláékat instrukciókkal ellátva előreküldtük: az első lehetőségnél térjenek le balra Balfra - nem kell feltekerni az emelkedőn. A  város határában fel is vették a gyorsabb tempót, ám amíg mi Balfon tanakodtunk, hogy elmenjünk-e a Zsolnay kúthoz, ők megérkeztek szemből :)
Kényelmes tempóban haladtunk a tó déli partján, megálltunk a települések központjában, összefutottunk azokkal is, akik a hegykői meleg-vizű fürdőt autóval közelítették meg. Hosszabban időztünk a fertődi kastélyparkban, ebédünket a Hansági-főcsatorna mellett fogyasztottuk el, ahol bivalyokat és sok-sok madarat figyelhettünk meg. Ezen a szakaszon sokkal nagyobb volt a kerékpáros forgalom, mint utunk korábbi szakaszain. Illmic volt a következő megállónk. A kikötő felé vezető út mentén is volt egy madármegfigyelő centrum, de itt sokkal kevesebb madárral, viszont pénz-nyelő távcsővel, és ivóvíz vételi lehetőséggel. A kikötő melletti szabad-strandon néhányan áztattuk lábunkat a tóban, de csak egy bátor "leány" - Magdi - merészkedett nyakig a vízbe. Egyedi élmény volt a kerékpárokkal és kerékpárosokkal tömött komppal átkelni a tó másik partjára. Innen már ismerős útszakaszon haladtunk - most mindannyian a Tómalom felé. Kértem, hogy óvatosan haladjunk a nagyon meredek lejtőn, így nem is volt probléma, ám az erdei úton a meredek emelkedő tetején egyik bicikli megállt. Befogott a hátsó fék!? Hoppá! A kerék nincs a helyén! Felemelkedett a váz, s a kerék előre "szaladva" beszorult a vázba. Hosszas szerelés után elmondhattuk: óriási szerencse, hogy baleset nélkül megúsztuk. A Tómalom büfénél ittunk egyet a nagy ijedtségre, majd begurultunk Sopronba. Közben a teljes tókörön haladókról is jöttek az információk, tudtuk merre járnak - nem meglepő, hogy ők később értek vissza, mint mi a kb 80 km-es félkörről.
Az utolsó nap próbálta mindenki összehangolni a sofőrjével a hazaindulás időpontját, s egyértelművé vált: szükség van arra, hogy többekkel csak egy rövid távot tekerjünk. Nagyon néztük Sopron térképét: hogyan lehetne a Lővér körúti emelkedőt kikerülni? A forgalmasabb útra csak a gyorsabbakat engedtük, s mi maradtunk a körúton. Meg is lepődtünk a Volt fesztivál helyszínénél, amikor a gyors csapat utolért bennünket - ezek szerint arra mégsem volt rövidebb :)
Mi nem mentünk el Doborjánig (Raiding), Harka után egy kis tónál megpihentünk, visszafelé felmentünk a Sörházdombi kilátóba, és fagyiztunk a városközpontban, mielőtt visszatértünk autóinkhoz a közel 30 km-es kerekezésből.
Mindenki jól érezte magát, azok is, akik Liszt Ferenc szülőháza után még a lakompaki (Lackenbach) Eszterházy kastélyt is megtekintették, s úgy folytatták útjukat Récsény (Ritzing) és Brennbergbánya felé. Éppen 4 órára (a kialkudott időpontra) minden autó elhagyta a kollégium udvarát, s elindult haza - remélem szép élményekkel.
Túravezető, lejegyezte: Farkas Kati
Képek:
A bejáráson készült fotók
Györgyné Nagy Marcella fotói
Farkas Kati fotói
Kónya Tamás fotói