2015.09.12. Bringára fel! Kerékpártúra Villányba

Ismét eltelt egy év, így a megszokott időpontban, szeptember 2. szombatján  bicajozásra invitáltam a

bólyi és környékbeli embereket. A szép napsütéses idő sok embernek kedvet adott a tekeréshez . 68-

an indultunk a kerékpárúton Villány felé. Vidám hangulatban kezdtünk neki a 30 km-es távnak. A

legfiatalabb résztvevő 8 éves, míg a legidősebb, 67 éves volt de 3 éves résztvevőnk is akadt, aki az

anyuka mögött a gyerekülésben ülve, aludva teljesítette a távot.

Villányban  mindenki felfrissíthette magát egy kis üdítővel, vízzel, szőlőcukorral. A kis pihenő után

irány vissza, Bóly! Itt már vártak bennünket hagymás zsíros kenyérrel, üdítővel. Mindenki

izgalommal  várta a tombola sorsolást! Idén is sokan támogattak bennünket apró ajándékokkal. A fő díjat

sorsoltuk ki elsőnek, egy szép dobostortát, mint utólag kiderült nem csak jól nézett ki, hanem nagyon

finom is volt!

Úgy gondolom, hogy egy jó kis szombati program volt! Örömmel tölt el, hogy anyuka, apuka,

gyerekek, nagymama, barátok, ismerősök mind együtt tekert ezen a szép napsütéses délután!

Találkozzunk jövőre is!
Lejegyezte: Györgyné Nagy Marcella

Györgyné Nagy Marcella fotói

2015.08.29. "Nem kell futni" - elkezdődött az őszi tájfutó szezon!

Az elmúlt hétvégén indult Baranyában az őszi tájfutó szezon, de azért még igazi nyári hőségben futhattunk. Szombaton a Baranya Megyei Rövidtávú bajnokságon a PTE Pollack M. Műszaki Kar területén és a környező utcákban kialakított igen nehéz technikás pályán K. Tamás rögtön egy második helyet szerzett az F 35-ös kategóriában, míg vasárnap a Mánfától délre, az Erzsébet útról induló pályán A. Csongor a Nyílt kategóriában lett első.


Kertész kupa kettő perc videó:

BM Rövidtávú Bajnokság - egy perc videó:

Kezdőknek és haladóknak az őszi szezonban is lehet csatlakozni, az alkalmakat itt a blogon meghirdetjük! 
.

2015.08.20-23. Kerekezzünk 4 napon át Sopron és Fertő tó környékén!

Augusztus 20-án egy kis történelmi kitekintés. Táv kb. 40 km, szint 270 m: útvonal itt
Augusztus 21-én strandolás, táv szűk 50 km, szint 230 m: útvonal itt
vagy Frakno vár, táv kb. 60 km, szint 610 m útvonal itt
Augusztus 22-én déli tó-kör: táv kb. 75 km, szint 220 m: útvonal itt
vagy teljes tó-kerülés: táv kb. 140 km, szint 320 m útvonal itt
Augusztus 23. Liszt Ferenc emléke. Táv kb. 50 km, szint 530 m: útvonal itt

Zuhogó esőben, hidegben, de bizakodva autóztunk Sopron felé. Mire megérkeztünk, már csendesedett, de nem állt el. A kollégium felért egy labirintussal, ezért a tájékozódás érdekében segítőim iránymutató táblákat helyeztek el. Mind a 65 fő lejelentkezett, megkapta étkezési jegyeit és a szobakulcsot. 17 fok! Aki volt már a több napos túráim valamelyikén, tudja, hogy nem kell feltétlenül együtt kerekezni minden résztvevőnek. Most is sokan a városnézést, és mint utólag kiderült, az ingyenes múzeum látogatást választották, mi pedig 40-en, szemerkélő esőben megkezdtük a túrát. Az eső hamar elállt, így körbesétálhattuk a páneurópai piknik helyszínét. A harang megkongatása volt a jel  a továbbinduláshoz. A szőlőhegy tetején gyönyörködhettünk a tó-panorámában, majd Fertőmeggyesnél (Mörbish) letekertünk a tópartra. Nem múlhat el túra szerelés nélkül, most fékpofákat kellett közelíteni a felnihez - meredek vállalkozás volt így legurulni a szőlőhegyen! Tovább indultunk a Fertőrákosi határ felé, ahol a római kori  Mithrasz szentélynél idegenvezetést is kaptunk. Fertőrákoson kétfelé szakadtunk, a bátrabbak bementek a Tómalomhoz az erdei úton, de sokan inkább az aszfaltos úton maradtunk - így lett nekünk bő 30 km a napi táv.
Vacsoránál ismét találkoztunk, majd irány a Fő tér, ahol mindhárom nap kirakodó vásár, és koncertek színesítették az estét. Volt borozgatás, sörözgetés, ország tortája kóstoló, fagyizás, élménybeszámoló, stb.
Pénteken az erősebbek az ágfalvai határtól elindultak a Frakno vára felé, én pedig azon törtem a fejem, hogy lehetne színessé tenni a napot, mert a strandolást lefújtuk. Az eredeti útiránytól véletlenül eltérve Burgenland gyönyörű helyein kerekeztünk - igaz, néha alig találtuk a "jó" irányt (ez kissé izgalmas volt), pedig volt jó térképem és iránytűm. Vulkapordány előtt tartottunk egy kis "váltás-tanácsadást", míg 2-en lekerekeztek a településre szétnézni. Mire visszaértek, megállapodtunk, hogy kétfelé válnak útjaink. Átadtam a térképet azoknak, akik Cinfalvát is szerették volna érinteni, mi pedig Kelénpatak felé indultunk. A szőlőhegyi út mentén több vitrines kiállító pont mellett haladtunk el, és a nap is ránk mosolygott, mire egy klassz pihenőhöz értünk. Ezután egyedi élményben volt részünk, a szélkerekek között vezetett utunk. Megálltunk, közelről hallgattuk a zúgását, és természetesen fényképezkedtünk. Órák óta vágytunk a kávézásra, végre Ágfalván 4 után sor került rá. A napi táv nekünk 60 km lett.
A harmadik napra terveztem a leghosszabb túrát, a tó-kerülést. Marcelláékat instrukciókkal ellátva előreküldtük: az első lehetőségnél térjenek le balra Balfra - nem kell feltekerni az emelkedőn. A  város határában fel is vették a gyorsabb tempót, ám amíg mi Balfon tanakodtunk, hogy elmenjünk-e a Zsolnay kúthoz, ők megérkeztek szemből :)
Kényelmes tempóban haladtunk a tó déli partján, megálltunk a települések központjában, összefutottunk azokkal is, akik a hegykői meleg-vizű fürdőt autóval közelítették meg. Hosszabban időztünk a fertődi kastélyparkban, ebédünket a Hansági-főcsatorna mellett fogyasztottuk el, ahol bivalyokat és sok-sok madarat figyelhettünk meg. Ezen a szakaszon sokkal nagyobb volt a kerékpáros forgalom, mint utunk korábbi szakaszain. Illmic volt a következő megállónk. A kikötő felé vezető út mentén is volt egy madármegfigyelő centrum, de itt sokkal kevesebb madárral, viszont pénz-nyelő távcsővel, és ivóvíz vételi lehetőséggel. A kikötő melletti szabad-strandon néhányan áztattuk lábunkat a tóban, de csak egy bátor "leány" - Magdi - merészkedett nyakig a vízbe. Egyedi élmény volt a kerékpárokkal és kerékpárosokkal tömött komppal átkelni a tó másik partjára. Innen már ismerős útszakaszon haladtunk - most mindannyian a Tómalom felé. Kértem, hogy óvatosan haladjunk a nagyon meredek lejtőn, így nem is volt probléma, ám az erdei úton a meredek emelkedő tetején egyik bicikli megállt. Befogott a hátsó fék!? Hoppá! A kerék nincs a helyén! Felemelkedett a váz, s a kerék előre "szaladva" beszorult a vázba. Hosszas szerelés után elmondhattuk: óriási szerencse, hogy baleset nélkül megúsztuk. A Tómalom büfénél ittunk egyet a nagy ijedtségre, majd begurultunk Sopronba. Közben a teljes tókörön haladókról is jöttek az információk, tudtuk merre járnak - nem meglepő, hogy ők később értek vissza, mint mi a kb 80 km-es félkörről.
Az utolsó nap próbálta mindenki összehangolni a sofőrjével a hazaindulás időpontját, s egyértelművé vált: szükség van arra, hogy többekkel csak egy rövid távot tekerjünk. Nagyon néztük Sopron térképét: hogyan lehetne a Lővér körúti emelkedőt kikerülni? A forgalmasabb útra csak a gyorsabbakat engedtük, s mi maradtunk a körúton. Meg is lepődtünk a Volt fesztivál helyszínénél, amikor a gyors csapat utolért bennünket - ezek szerint arra mégsem volt rövidebb :)
Mi nem mentünk el Doborjánig (Raiding), Harka után egy kis tónál megpihentünk, visszafelé felmentünk a Sörházdombi kilátóba, és fagyiztunk a városközpontban, mielőtt visszatértünk autóinkhoz a közel 30 km-es kerekezésből.
Mindenki jól érezte magát, azok is, akik Liszt Ferenc szülőháza után még a lakompaki (Lackenbach) Eszterházy kastélyt is megtekintették, s úgy folytatták útjukat Récsény (Ritzing) és Brennbergbánya felé. Éppen 4 órára (a kialkudott időpontra) minden autó elhagyta a kollégium udvarát, s elindult haza - remélem szép élményekkel.
Túravezető, lejegyezte: Farkas Kati
Képek:
A bejáráson készült fotók
Györgyné Nagy Marcella fotói
Farkas Kati fotói
Kónya Tamás fotói

2015.08.16-22. Kerékpáros vándortúra Erdélyben - sátorral

Útvonal: Déva (vár) - Simieria "Piski" (arborétum) - Orastie "Szászváros" Gelmar - Maros folyó mentén tovább - Saracsan "Szarakszó" - Blandiana "Maroskarna" - Mereten "Merítő" - Vintin de Jos "Alvinc" - Sebes "Szászsebes" - Petresti "Péterfalva" (víztározó) - Sebesd "Sebeshely" - Sasciori "Szászcsór" - Dumbrava "Sebeskákova" - Calnic "Kelnek" (erődtemplom) - Grabova "Szászborbó" (Geréb bástyája, temetőkápolna) - Miercuera Sibiului "Szerdahely" (erődtemplom XIV.szd.) - Dobarca "doborka" (erődtemplom) - Poiana Sibiului (fatemplom) - Rod "Ród" - völgyben tovább - Tilisca "Tibicske" - Gales "Szentgálos" - Saliste "Szelistye" - Vale "Vále" - Sibiel "Szibiel" - Orlat "Orlát"Gura Raului "Guraró" - Rasinari "Resinár" - Cisnadioara "Kisdisznód" (erődtemplom) - Cisnadie "Nagydisznód" (erődtemplom) - Sadu "Cód" - Rau Sadului "Riuszád" - átkelés a keresztül a Szebeni havasok és a Lotru hegység közötti hágón (1628m) majd tovább a völgyben murvás úton Voineasa-ig - Vidra tó - Tartatau (1665m) - gurulás - Petrosani "Petrozsény" - Banita "Banica" - Merisor - Crivadia "Krivádia" - Baru "Nagybár" - Livadia "Mezőlivádia" - Pui "Puj" - Galati "Galac" - Ohaba de Sub Piatra "Kőaljaohába" - Salasu de Jos "Alsószálláspatak" - "Felsőszálláspatak" - Malaiesti "Malajesd" (vár) - Ohaba de Sub Piatra "Kőaljaohába" - Santamaria Orlea "Őraljaboldogfalva" (Árpád-kori templom) - Hateg "Hátszeg" - Strei "Zeykfalva" (román-gótikus ortodox templom) - Hunedoara "Vajdahunyad" (vár) - Déva (vár, meg az autók is várnak)

Túravezető: Keményfi Balázs

A túra útvonala GPS részére gdb formátumban letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

1. nap: 38,8 km 247m szint Műholdfelvételen itt
2. nap: 90,8 km 1148m szint Műholdfelvételen itt
3. nap: 81,5 km 1565m szint  Műholdfelvételen itt
4. nap: 40,5km 1196m szint köves úton, többnyire gyalog tolva Műholdfelvételen itt
5. nap 81,1 km 1761m szint Műholdfelvételen itt
6. nap: 112km 811m szint Műholdfelvételen itt.
7. nap: 10,4 km 14m szint Műholdfelvételen itt

Összesen: 455 km 6720m szint

Képek:
Földes Csaba fotói
Gelencsér Gábor fotói
Keményfi Balázs fotói
Kis-Hegedűs József fotói
Szutor András fotói

Beszámoló itt olvasható
Terjedelmi okok miatt lásd külön mellékletben.
.


2015.08.10-15. Bringás strandolós élménytúra

Tervezet:
Minden nap egy újabb strandot, illetve fürdőt látogatnánk meg.
Szigetvár, fürdő,  Kaposvár, Virágfürdő,   Balatonlelle, Napfény strand,  Siófok, Napfény strand,
Igal, élménybirtok, fürdő,  Gunaras, fürdő.
.
Tervezett táv : 280 km
Túravezető: Gajdos Pál
.
Ez a kissé rendhagyó túra, mely ötvözte a kerékpár túrázást a nyaralással, kimondottan a kis fiam számára találtam ki, M.Józsi túratársunknak is megtetszett,így hárman vágtunk neki szikrázó napsütésben,mely elkísért bennünket egészen a túra végéig. Maga a túra a "6"-os szám bűvkörében zajlott.6 nap,360 km,(átlagban 60), és napi 6 óra pancsolás,6 éves fiúval,46 éves apukával. Előre bocsátanám, hogy amikor egy ennyi idős gyermek ellátása és felügyelete is szerepel a teendők között,a fotózás egy sokad rangú feladattá törpül,ezért a képi dokumentálás itt-ott nem teljes körű. Egyértelmű pozitív hozzáállást tapasztaltunk minden egyes fürdőhelyen a kerékpárok tárolását illetően. Kaposváron egyenesen a személyzeti lezárt udvarba tolhattuk be őket.
Első úti célunk Szigetvár. Kicsi, szépen felújított strand, egyedül a csúszdázási lehetőséget hiányoltuk kicsit. Mivel a szálláshelyünk ad hoc jellegű volt, és 8-kor már erősen sötétedett,6-kor minden egyes alakalommal befejeztük a lubickolást és vacsora és alvóhely után néztünk. Elsőnek Szigetvár melletti török emlékműnél húztuk meg magunkat. 2. nap irány Kaposvár. Sokan ismerik, népszerű Pécsen. Kicsit már kezd leamortizálódni,a vize is eléggé hideg volt. A csúszdák illesztése kívánnivalót hagy maga után, ettől eltekintve egy nagyon kellemes hely. Este alvás a nagymamánál az udvarban. Reggel irány B.Lelle, az egyik legkülönlegesebb fürdőhely a Balatonnál. Kiépített medencék, élmény és csúszdapark mellett homokfövenyes, tengert megszégyenítő part. Mi nagyon szeretjük. Az árak is elfogadhatóak. Alvás egy külterületi elhagyott telken, Itt kicsit készültem műholdas felvétel alapján ami bevált. A Balatonnál nem egyszerű sátrazó helyet találni. Következő nap irány Siófok! Volt némi hezitálás szabad strand kontra fizetős, de mivel homokozós partszakaszt csak a Nagy Strandon találtunk,maradt az utóbbi... és itt következik a túra legcikibb sztorija. Józsi kicsit körbe szeretett volna nézni a városban, ezért megbeszéltük,hogy találkozunk bent a strandon egy elég konkrét helyen...na itt láttam őt utoljára. Úgy is mondhatjuk, túravezetőként elveszítettem egyetlen túratársamat. Lehet nem kellene ezzel a továbbiakban próbálkoznom. :-) Gondoltam, majd 6-kor a kijáratnál, mivel minden nap akkor távoztunk, de nem. Mivel megbeszéltük,hogy a Sió melletti kerékpárúton indulunk szállást nézni,talán ott,de ott sem. Így hát ezt az éjszakát már ketten töltöttük. Reggel irány Igal! Majd talán ott, hisz a terv ismert volt...de nem. Na, ekkor lemondtam, hogy összefutunk még vele. Az igali strand kellemes meglepetés. Új, tiszta, rendezett és még operett előadásban is részünk lehetett... na és eljött a túra utolsó napja Gunaras. Összességében jó hely,de talán itt találkoztam a legkevésbé tiszta vízzel. Szombaton, vihar előtt kb. fél perccel este 9-kor érkeztünk.
Az egész túrát tekintve a sors kegyeltjeinek érezhetem magunkat. Végig igazi strandidő, eső és különösebb probléma nélkül zajlott ez a túra. Köszönöm annak aki kíváncsi volt és elolvasta a kicsit bő lére eresztett beszámolót.

Gajdos Benedek fotói
Gajdos Pál fotói
.


Sose hagyd őrizetlenül a bringádat!

A majdnem nagyon drága tojásos nokedli esete!

Hála és köszönet a pécsi profi rendőröknek!
Tanulság minden bringatulajdonosnak. SOHA, még csak 15 mp-re SE HAGYD ŐRIZETLENÜL A BRINGÁDAT!!!
A történet röviden:
Az ember vasárnap du. elindulna a szokásos orfűi körére, de előtte kéne pár tojás a sarki kisboltból a nokedlihez. A bringa letámasztva a bolt előtt, sajnos lezárás nélkül, de úgy, hogy rálátok, és 15-20 mp-ként nézem is meglétét a baszk csodának.
Nem idén nyáron lebarnult 1 "hölgy", 2 "úr" távozik a boltból. Én épp fizetnék a kasszánál, kinézek, látom, hogy a bringa még meg van. Eltelik újabb 15-20 mp, már majdnem készen vagyok, újabb pillantás a bringára: Úristen, nincs ott, eltűnt!
Rohanás ki a boltból, én a főutat nézem több irányba feleslegesen. A bolt egyik dolgozója - Évi, volt osztálytársam - az egyik mellékutca alsó végében meglátja a "hölgyet" és az egyik "urat" rohanni, és elkanyarodni, de társuk a bringával már árkon bokron túl volt.
Telefon azonnal a 107-re, nagyon segítőkészek a vonal végén, kérdik: hol és mi történt. Elmondom, válasz: várjak, küldenek járőrkocsit. Tényleg perceken belül jön két profi rendőr - ÖRÖK HÁLÁM NEKIK és KOLLÉGÁIKNAK - egyik már nézi is a boltban rögzített felvétel képeit, a másikkal megyünk a központba a feljelentést megtenni. A feljelentés elkészül a szükséges adatokkal, szerencsére megvolt a vázszám, és kép is volt a gépről. A központban is rendőrök biztatnak: esély mindig van, főleg egy ilyen "nemtucat" bringánál. Elindulok gyalog haza, már kattog az agyam, hogy hogyan, miként, mikor és miből lesz újra talán hasonló bringám, de választ nem találok.
20-25 percnyi gyaloglás után, amint hazaérek, csörög a telefonom - ismeretlen szám -, a hívó rendőrként bemutatkozva értesít, hogy jönnének értem, mert azonosítani kellene a nemrég ellopott bringát a város egyik "süsnyésében" az egyik ,,úr" társaságában. Döbbenet, remény, izgalom, rémálom vagy álom! Hála a bolt felvételének, beazonosíthatók voltak a ,,kedves" emberek, és a legnagyobb mázli, hogy rendőreink el is tudták őket kapni, ugyanis az egyik jobbnak látta, ha elárulja, hol a bringa, melyet gyakorlatilag sérülésmentesen visszakaptam.
A rendőrség valóban szolgált és védett, nagyon profin és gyorsan végezte a feladatát!
Óriási köszönet W. Róbert rendőr alezredes úrnak és csapatának, illetve a járőröknek, és mindenkinek, aki segítségemre volt!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Lejegyezte: Hurton György
.


2015.07.25 Kerékpárral a Kékfestőkhöz

Kerékpártúra Pécsről Nagynyárádra, az Országos Kékfestő Fesztiválra

Túránk célja a Nagynyárádi Kékfestő fesztivál megtekintése. Az idén tizenhatodik alkalommal megrendezésre kerülő, országos fesztivál központjában egy ma már ritka, népi iparos textildíszítő eljárás a kékfestés bemutatása áll. A túra résztvevőinek lehetősége lesz megismerkedni az eljárással Sárdi János országos hírű kékfestő mester műhelyében. A műhelyben megtekinthetők a kékfestés munkafolyamatai és munkaeszközei, az itt készült termékek meg is vásárolhatók. A népzenei programok mellett, a gasztronómiai élményről sem kell lemondani, a helyi specialitás a rétes révén. A kézműves kirakodóvásáron felül, a Falumúzeum és a Hadtörténeti gyűjtemény is megtekinthető lesz.

2015.07.13-17-18. Nézzük meg merre folyik le a Balaton vize

Kerékpáros, sátras vándortúra

1. nap 2015.07.13.: Pécs - Kozármisleny - Palkonya - Villánykövesd - Kisjakabfalva - Kisbudmér - Bóly - Nagynyárád - Sátorhely - Kölked - Nagypartosi tanösvény (GCNaTa) - kerékpárút - Mohács - komp - Újmohács - gáton Felsőkanda - Duna homokpad - Dunafalva (kompkiköt; római kori erőd romja GCDFAL; dunai szabadstrand; Zöldpart kemping (szállás) táv: 85,4 km
2. nap: 2015.07.14.: Dunafalva - gáton Szeremle - Baja Ferenc csatorna zsilip (GCFCS) - Pandúr sziget  - Petőfi sziget - Baja főtér - 
(fürdés a Sugovicában) - Türr István emlékmű (GCTURR) - Duna-híd - Vén-Duna mentén a K jelzésen - Gemenci erdő - Pörböly kisvasút állomás - gáton Lankóc- tovább aszfaltos töltésen Sió árvízkapu (GCEROS) - Bárányfok (GCGEME) - K - Sió töltés - Sióagárd Táv: 81 km
3. nap: 2015.07.15.: Sióagárd - Sió töltésen Medina - töltésen Kölesd - úton Borjád (Sörétöntő torony, Petőfi emlékméhes) (GCBARD) - Úzd - Sárszentlőrinc - védett eperfa - Felsőrácegres (kopjafa Illyés Gyula szülőházának helyén; iskolamúzeum; (GCPUNE) - Pálfa (Apponyi kastély) - Vajta (Zichy kastély) Táv: 57,9 km
4. nap: 2015.07.16.: Vajta - Pálfa - Simontornya vár (GCSTVR) - Ozora - Ozorai Pipo vára (GCOZOR) (Aki látta a Hukkle című magyar filmet, amit itt Ozorán forgattak, megnézheti az öreg házát a Bezerédj utca végén. Igaz a nádtetőt már kicserélték...)  - Felsőnyék - Szabadhídvég - tovább a Sió gáton (GCsmku) - tovább a már aszfaltos Sió kerékpárúton - Siófok - Töreki Táv: 81,6 km
5. nap: 2015.07.17.: Töreki - Balatonszéplak - Zamárdi - Szántód (fürdés) - Balatonföldvár - Balatonszárszó - Balatonszemes - Balatonlelle Táv: 35,7 km
6. nap opció: 2015.07.18.: 

Balatonlelle - Látrány - Visz - Karád - Andocs - Bonnya - Igal - Somogyszil - Lápafő - Nak - Kapospula - Dombóvár Táv: 73 km Hazautazás Dombóvárról vonattal Pécsre (Fonyód és Dombóvár között vágányzár volt)
Illetve: Balatonlelle - Balatonboglár - Fonyód - Balatonfenyves - Balatonmáriafürdő - Balatonberény Táv: 33,9km Hazautazás Nagykanizsán keresztül Pécsre


Összesen: 378 km 410m szint

Túravezető: Keményfi Balázs

A túra útvonala GPS részére gdb formátumban letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

2014. szeptemberében Sz. István által szervezett „Borok, vizek, kúriák – kerékpártúra az új zöldúton” című túrán jutott eszembe, hogy a Sió mentén egyszer eltekerhetnénk a Balatonig is. Ekkor állt össze a túra lényege, ezt valósítottuk meg most. Vajon rajtunk kívül ki az aki Pécsről Balatonra Mohács felé indul el? 

2015.07.13. 
A nagy meleg nyárban, gyengén esős reggelre ébredtünk. Túránk így elviselhető hőmérsékletben indult. Mivel Pécsett szerteszét laknak a csapat tagjai, a találkozót inkább Kozármislenyben a Két Szekér Fogadó előtti parkolóba beszéltük meg, mivel az úgyis mindenkinek útba esett. Útközben Újpetrénél csatlakozott R. Laca és lánya R. Móni. Az eredeti tervvel ellentétben a sár miatt a Kiskassa-Bóly földút szakaszt kihagytuk, inkább Villánykövesd-Kisbudmér felé kerültünk. Bólyban L. Móni csatlakozott hozzánk. Sátorhelyen, a Mohácsi Történelmi Emlékhelynél tartottunk egy kis pihenőt. Közelünkbe szegődött egy fiatal pár, akikről mint kiderült Szabadkáról érkeztek. A lány történész, aki pár perces előadást tartott a mohácsi csatáról és körülményeiről. 
Utunkat Kölkeden keresztül, Nagypartos felé folytattuk. Lacával elindultunk megkeresni a geoládát. Néhány kísérőnk is akadt, a többiek a gáton vártak minket. Mivel felpakolt bringával nem túl ideális az erdőben a ládakeresés, hamar letettünk a ládavadászatról.
Mohács felé gurulva az aszfaltozott töltésen megálltunk a Cigány zátonynál, megnéztük a holtágat, majd mohácson a kompnál fagyiztunk. Laca a pénztárcáját szerette volna elővenni, akkor vette észre, hogy nincs meg a csomagtartójára pókozott kék kistáska, amiben minden értéke benne volt (helytelenül). Gyorsan visszanéztem a fényképeimet, amiből beazonosítható volt, hogy a nagypartosi ládakeresés közben veszhetett el.
Fricivel visszanyargaltak, szerencsére meglett a táska. Miután ők is elnyalták a fagyit, átkeltünk a komppal a mohácsi szigetre.
Ettől kezdve Bajáig az Eurovelo 6 nyomvonalán folytattuk utunkat. Az út aszfaltozott töltésen vezet, egyedül Szeremle közelében nem aszfaltos a gát, de ott  a párhuzamosan haladó közúton kiváltható.
Felsőkandánál megálltunk a homokpadon egy kis lábáztatásra, ami nagyon kellemes volt.
Mára csak annyi volt vissza, hogy eljussunk Dunafalváig. Itt a faluban bevásároltunk, majd a Dunaparton lévő Zöldpart Kempingben szállásoltuk el magunkat. Ne képzelj el komoly kempinget. Lekaszált rét a Dunaparton, női-férfi vizesblokk, padok, asztalok. Ennyi. Mi kell még? Este, illetve reggel ki-ki kedvére fürödhetett a Duna hűsítő vizében.
A gazda reggel jött szállásdíjat szedni, mely 1000 Ft/fő összeget kóstált.
A táborhely mellett a Duna parton található Contra Florentiam római erőd maradványa, sajnos egyre rosszabb állapotban. Konzerválni kellene.

2015.07.14.
M. Csilla reggel itt, a dunafalvai Zöldpart Kempingnél csatlakozott hozzánk, ugyanis ő két nappal előbb érkezett meg a Sió Árvízkapu-Mohács vízitúráról, kellett egy nap átállás az evezőről a padálokra.
Így már 17-en tekertünk tovább Baja felé. Baja igen szép város, sok a látnivaló. Először a Ferenc csatorna zsiliphez mentünk, majd a Nagy-Pandúr szigeten karikáztunk, hogy kipróbálhassuk a tavasszal átadott, Petőfi-szigetre vezető kerékpáros hidat. Nagyon szépre sikerült. A szigetről gyönyörködtünk egyet a Sugovicában, majd a belvárosi hídon keresztül átgurultunk a szabadstrandra. Itt megtörtént az első defektjavítás, ezúttal Gazsó volt az áldozat. Majd fürdéssel, lángosevéssel múlattuk az időt. Csilla még a drótkötélpályán való görgőzést is kipróbálta.
Mindezek után továbbindultunk Gemenc felé. A bajai hídnál találkoztunk egy 60 év körüli francia hölggyel, aki május elején indult Franciaországból, hogy az Eurovelo6-on Duna-deltáig guruljon. Kemény vállalkozás ez egy ilyen korú hölgynek egyedül.
Átkelve a hídon, utunkat a K turistajelzésen folytattuk a gemenci erdőben. Pörböly előtt Frici defektet kapott. Szerencsére szép helyet választott magának a szerelésre, a kisvasút állomást. Itt egy kicsit megpihenhettünk a gemenci erdő Duna töltésén vezető aszfaltos, szép, de kissé monoton szakasza előtt.
Legközelebb Szomfovánál, a szépen kialakított pihenőhelyen, egy egykori falu helyén álltunk meg. 
Sió Árvízkapuig lazán tekertünk az aszfaltozott gáton. A zsilip igen látványos műtárgy, érdemes megnézni!
Mivel már eléggé elszaladt az idő, úgy döntöttünk, hogy a gát helyett kisforgalmú közúton tekerünk Bárányfok felé. Bárányfokon megtekintettük Frigyes főherceg milleniumi kiállításra készült gyönyörű fa pavilonját, mely ma sajnos üresen áll. Jó lenne valami funkciót találni számára. Bárányfok után Sióagárdig többségében a Sió füves gátján haladtunk. Ez a zötykölődés a nap végén kissé kivette a társaság egy részének energiáját, de ez kárpótlást nyert L. Móni által szervezett kiváló sióagárdi szálláson.
Móni közreműködésével a helyi focicsapat vendégeként a pályán kívüli füves területen felverhettük nem kis számú sátrainkat, valamint használhattuk az öltöző-vizesblokk épületet is. Ráadásként az arra vállalkozókat még esti borkóstolóra is meghívták a helyi szőlőhegyre. 
   
2015.07.15.
Reggel Be. Jani észrevette, hogy a szőlőhegyen hagyta a napszemüvegét. A gazdával, aki reggel odajött a táborba, elmentek megkeresni. Megbeszéltük, hogy közben elindulunk, és a gáton találkozunk, csak nem beszéltük meg egészen pontosan. Ugyanis Jani és Miklós a gát falu felőli végén vártak ránk, mi pedig a sportpályához közel mentünk fel a gátra. Vártak vagy fél órát, mire telefonon megbeszéltük, hogy induljanak tovább, majd úgyis utolérnek, mivel Fricinek kihasadt az első gumija, és szerelünk.
Jani és Miklós is megjött. Frici összerakta a kereket, de újból eresztett. Újból szétszedte. Megstoppolta a külső repedését, és azzal próbált tovább menni.
A füves gát nem használt a guminak, látszott, hogy nem fogja így sokáig bírni. A csapat eleje Medinán a malomnál várt ránk. Frici és Marcsi úgy döntöttek, hogy Szedres – Nagydorog felé aszfalton kerülnek inkább, keresnek egy bringaboltot és vesznek külső gumit.
Közben Medináról a füves gáton folytattuk utunkat Kölesdig. Itt tartottunk egy kis pihenőt boltozással, hűvös italok fogyasztásával, mert az idő kezdett egyre melegebb lenni.
Kölesdről a Sió mellett vezető műúton tekertünk Borjád felé, ahol megnéztük a söréttornyot, kicsit arrébb pedig a Petőfi Emlékméhest. A fiatal gazda nagy lelkesedéssel mesélt nekünk Petőfi itt töltött időszakáról, valamint magáról a helyről.
Marcsival és Fricivel Sárszentlőrincen a déli sziesztakor találkoztunk, melyet a falu közepén lévő kellemes, árnyékos parkban töltöttünk. Közben ki-ki elsétálhatott ahhoz a házhoz, ahol Petőfi Sándor tanuló korában lakott, valamint a szomszédos, Lázár Ervin emlékházhoz.
Továbbgurultunk forgalmatlan úton Felsőrácegres felé. A falu előtt felkerestük a védett eperfát, ami mára hatalmas méretűvé nőtte magát.
Felsőrácegresen pedig falusi iskolásnak érezhettük magunkat. E faluban született Illyés Gyula, ebbe az iskolába járt, és erről a környékről írta a Puszták népe című művét.
Ugyanezeket a padokat koptatta két félév erejéig Lázár Ervin is.
Felsőrácegres után Vajta felé vettük az irányt. Közben megálltunk Pálfán, hisze egy kastély volt ott, amit úgy gondoltuk, hogy nem hagyhatunk ki. Megdöbbentő volt. Nem az épület, hanem szegény lakói. Sérült embereket gondoztak a tündéri és végtelen türelmű gondozók. Hirtelen átértékelődött az életünk, sok-sok gondolat futott át rajtunk ebben a röpke időben…
Vajtán a szállás elfoglalása előtt még egy kis kitérőt tettünk a rendkívül szépen felújított kastélyhoz. Gyönyörű épület, benne működő, amerikaiak által finanszírozott hittudományi intézménnyel, igényes parkkel önálló stranddal.
A napot végleg befejezve a szállásunkra hajtottunk. Egy panzió udvarán verhettük fel a sátrainkat. Itt aztán minden jóban részünk volt. L. Móni másik osztálytársa egy halom görög- és sárgadinnyével, barackkal lepte meg a csapatot. A panzió tulajdonosai is végtelenül kedvesek voltak. Extra szolgáltatásként még a medencét és a jacuzzit is használhattuk.

2015.07.16.
Reggel sátorbontás után kisfogalmú műúton Simontornyára tekertünk. Igen jól esett a település előtti gurulás a jó minőségű úton.
Simontornyán kívülről-belülről megnéztük a várat, mely lenyűgöző volt.
Ozorára szintén forgalmatlan úton haladtunk, de az út az eddigiekkel ellentétben kissé dombos volt, úgyhogy mindenki haladt a maga tempójában. Ez elején haladva jó tempót mehettünk. Ozorán mikor megérkeztünk a vár előtt ledepóztunk. Volt egy kis szabad program. Sajnos a várba nem tudtunk bemenni, az igen borsos belépő ár miatt. Igaz, tartalmas program várt volna ránk, de azt inkább nem vállaltuk.
Helyette felkerestük a Bezerédj utca végén Hukkle házát. Lásd a filmet, amit ebben a faluban forgattak. A ház nehezen beazonosítható, a nádtető helyett már cserép van. Kis türelemmel azért sikerül.
E. Józsi a csapat egyetértésével kitalált „egy rövidebb utat az erdőn át” Felsőnyékre. Az út a Sióval párhuzamosan haladt. Könnyebb volt rajta menni, mint a füves gáton, műúton viszont igen nagy kerülőt kellett volna megtenni.
Az úton széthúzódott a sor, de mindenki teljesíteni tudta. Igen meleg volt.
Felsőnyéken a boltnál megálltunk egy kis hűsítőt magunkhoz venni. A falu népe odasereglett bringás csapatunk láttán, és érdeklődő kérdésekkel bombáztak. Fricinek újból defektszerelésre volt kedve, amit ezúttal egy akáctüske okozott. A defekthez L. Móni is csatlakozott a hátsó kerekével. Elmondása szerint már tizenéve, hogy nem volt defektje. Irigylem…
Mivel több gumi nem lehelte ki lelkét, továbbindultunk műúton Szabadhidvég felé. Hamar odaértünk. Ezt követően a Sió mellett a füves úton folytattuk utunkat, ami szerencsére frissen le volt kaszálva. Ha nem kaszálták volna, akkor sokkal jobban megszenvedünk.
Somogy megye határát elérve a semmiből megkezdődött az aszfaltozott, a Sió mentén végig Siófokig haladó kerékpárút. Egyszer talán végigvezet majd a dunai torkolatig, hiszen sok látnivaló van errefelé. Igazi bringás nyomvonal. Remélem ez a túrabejárás is segít abban, hogy folytatódjon valami….
Ezen a kerékpárúton könnyű dolgunk volt betekerni Siófokra. Az első boltban nagybevásárlást tartottunk, majd teljesítve a Sió túrát, a balatoni strandra mentünk, hogy lemossuk magunkról az út porát és a verítéket.
Mikor estébe hajlott az idő, a bringáknál összegyűltünk, és a táborhelyünkre tekertünk. E. Józsi javasolta a Töreki mellett lévő Cinege forrás közelében fekvő erdei pihenőhelyet. Táborunkat itt vertük fel.

2015.07.17.
Mától kezdve a túra kezdett fakultatívvá válni. Ki-ki úgy folytatta útját, ahogy neki a legjobban passzolt, de azért a csapat jó része továbbra is egyben maradt.
Marcsi és Frici a P jelzésen Lulla felé tekertek, mi többiek pedig vissza a Balatonpart irányába. A homokos úton Zsuzska bebizonyította, hogy ő a legerősebb köztünk. Eltépte a láncát és letörte a hátsó váltóját. Egy többnapos bringatúrán ugye láncbontó is akad, így hát kivettünk pár szemet a láncból, a váltót kiiktattuk, és egy köztes fix fokozatra téve a láncot Zsuzska bringáját minden terepviszonyra használhatóvá tettük. Csilla és L. Móni –mivel lejárt a szabadidejük- Zamárdiban vonatra szálltak, mi pedig tekertünk tovább Szántód felé. Útközben találkoztunk Poór Bazsival és családjával. Furcsa volt látni Bazsit falubike-on strandpapucsban tekerni. A szabadstrandon ismét fürödtünk.
Lelléig már meg sem álltunk, ugyanis Miklós felajánlotta, hogy az apartmanjukban 8 főt el tud szállásolni egy éjszakára. A többiek pedig a közelben kerestek kempingben szálláshelyet. E. Józsi és V. Laci pedig Balatonfenyvesre hajtottak, Józsi ismerőséhez éjszakázni.
Közös estebéddel és fürdéssel ünnepeltük meg a célbaérkezést.

2015.07.18.
Miklós és Jani a kiírásnak megfelelően bringával Dombóvárra tekertek,  K.H. Józsi rokonlátogatóba tekert tovább. Családommal Balatonberényig hajtottunk, ahol a strandon fürödtünk egy utolsót. Kinéztük magunknak a Kanizsa felé haladó vonatot, amire Berényben szálltunk fel. A vonaton már fent volt Szilvi, R. Móni, Laca, E. Józsi, V. Laci akikkel együtt utaztunk Nagykanizsára, ahonnan egy átszállással Pécsre vonatoztunk.

Köszönöm mindenkinek a részvételt. Remélem ti is nagyon élveztétek!

Lejegyezte: Keményfi Balázs

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
Keményfi Balázs fotói
Rostás Laca fotói
Simon Szilvia fotói
.

2015.07.11-12. Sió árvízkapu - Mohács vízitúra

A túra eredeti kiírása:

Felajánlották a Becze Lászlóék ,hogy csatlakozni lehet az Ő hagyományos 2 napos evezős túrájukhoz .
A túra a Sió Árvízkaputól indul 
Útvonal: Sió Árvíz kapu - Baja (Sugó Petőfi sziget) - Mohács (Sokácrév )  Kb. 83 km az egész.
1. nap 50 km   2.nap 33 km  ez könnyen teljesíthető.
Első nap Árvízkaputól indulva meg meg állva a szebb helyeken Bajáig, ahol a Petőfi szigeten sátrazva töltjük az éjszakát .
Felajánlották, hogy a vacsorai bográcsozásba is beszállhatunk  A menü egyenlőre még meglepetés.
Baján pont ekkor van a halászlé fesztivál amit este meg lehet látogatni és az étkezés és italozás meg a jó kedv  is megoldható a koncertek 2 színpadon is ingyenesek.
Itt pár száz forintért fürödni is lehet. A szigeten több vendéglátó egység is van, sőt itt hivatalosan engedélyezett a kempingezés és a tűzrakás is ezért telepített toi-toi budik és szemetesek is vannak.
Kijelölt strand is van.

Képek:
Kónya Tamás fotói
.

2015.07.04-05. Révfalui bringás hétvége

A megvalósult program 
Szombaton: Vonattal Pécsről Szentlőrincig - Kacsóta - Szentdénes felé vezető út - Rózsafa - Katádfa - Dencsháza - Szentegát (Biedermann kastély, mauzóleum, vadászkastély) (GCSGAT-1; GCSGAT-2) - 8km földút - Bürüs - Teklafalu - Lakócsa - Szentborbás - Dráva gáton vezető kerékpárúton Felsőszentmárton - Révfalu 
Túravezető: Keményfi Balázs 
Révfaluban főzés bográcsban, sütés kemencében, Sellyén esti fürdőzés 19.00-22.00 között.
Napi táv: 91 km
Szállás Révfaluban saját sátorban, szobában, padláson
Vendéglátó: Keményfi család

Vasárnap: kerékpárral vissza Pécsre.

A túra útvonala GPS részére (gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Már nem is tudom, hányadszor rendezzük meg a révfalui bringás hétvégét, de láthatóan a csapat szereti, szívesen jönnek. Mi pedig szívesen fogadjuk őket.
Az odautat ezúttal is igyekeztem olyan nyomvonalra jelölni, mely újdonságnak számít.
Szentlőrincig többségében vonattal utaztunk, hogy az amúgy sem rövid távot ne növeljük tovább, illetve kihagyjuk a veszélyes, Pécs- Szentlőrinc szakaszt.
Sorra látható a megyében, és szerte az országban, hogy épülnek a bringautak. Csak hogy mikor épül már meg a 6-os főút mellett Pécs Rácváros és Szentlőrinc előtti volt golfpálya közötti kerékpárút? Nagyon fontos volna. Hiszen ezen a szakaszon a Zókon keresztüli nagy kerülőt leszámítva semmiféle alternatíva sincs! A lejgobb persze az volna, ha ez az út Szentlőrinctől Szigetvárig folytatódna, mert a 6-oson kívül ott már végképp nincs más nyomvonal.
De most vissza a túrához.
Begördült Szentlőrincre a vonat. Itt kiegészültünk Dodival és K. Tomival, akik vonat helyett bringával jöttek Pécsről. Szentlőrinc után tekertünk egy kicsit a 6-oson, majd amint lehetett lefordultunk róla. Rózsafa, Katádfa, Dencsháza, Szentegát felé haladtunk. Csupa olyan falu, melyekben nemigen tekertünk még. Kellemes út volt, leszámítva a Rózsafa előtti betontáblás szakaszt, illetve a Szentegát utáni erdőben haladó utat, melyet frissen szórtak fel zsömlényi méretű kövekkel.
Szentegáton megálltunk a kastélynál. Mint kiderült, bemehettünk volna, ha időben szólunk a faluban valakinek. A kastély közelében van egy szép kápolna, melyet felújítanak. Valóban szép lesz, ha elkészül. A geoláda leírásból megtudhattuk, hogy a kupolája kicsinyített mása a római Szent Péter bazilikának.
Szentegát után az erdőben egy aranyos vadászkastélyt találtunk. Ide is a láda vezetett minket. Kellemes hely, csak sok volt a szúnyog. Érdemes lesz ide máskor is eljönni. Szép a rét és szalonnasütő, kemence is van. Az elemózsiát pedig fedett asztal mellett is elfogyaszthatjuk.
Teklafaluig forgalommentes, igen kellemes úton haladtunk tovább.
Lakócsán bevetettük magunkat a boltba, hogy valami hűsítőhöz jussunk. Megálltunk  a tájháznál, melyet szépen kialakítottak. A helyiségeken belül beöltöztetett bábuk teszik életszerűvé az elmúlt időt.
Szentborbás felé fordultunk, itt eltöltöttünk egy kis időt a Dráva parton. Érdekes, ez a rész szúnyogmentes volt.
Utunkat a tavaly elkészült, aszfaltozott töltésen folytattuk Felsőszentmártonig, ahonnan a már az ismert kerékpárúton gurultunk Révfaluig. 
Révfaluban a beígért bográcsgulyással vártak minket szüleimék. Volt egy kis bemutató méhészkedés, majd befűtöttük a kinti kemencét, amiben lepényt és braunit sütöttünk.
Este elkarikáztunk Sellyére a strandra, ahol jót fürödtünk. Visszafelé láthatósági mellényekkel, lámpákkal felszerelkezve mentünk vissza Révfaluba. Már éjfél is elmúlt, mire kibeszélgettük magunkat a sok szúnyog miatt a kis konyhaépületben, egymás ölében. (A jók kis helyen is elférnek.) Majd ki-ki elbújt a szobájában, padlásán, sátrában, kinek mi jutott.
Másnap reggel volt, aki már korán kelt, voltak, akik jól kialudták magukat.
A tervnek megfelelően a hazaút nem közösen, hanem kisebb csoportokba verődően történt, annak megfelelően, hogy ki meddig akart maradni, illetve mennyire sietett, valamint melyik útvonalat választotta magának.

Jó volt együtt lenni. Ha kéritek, jövőre is sort kerítünk rá.

Lejegyezte: Keményfi Balázs 

Képek:
Keményfi Balázs fotói
Kónya Tamás fotói 
.

2015.06.26-28. VII. Beremendi Túrakerékpáros Találkozó

A részletes program itt tölthető le.

Egy túratárs leírása a túráról:

Szerintem nagyon jó bringás túra volt, akárcsak a korábbiak, melyen ezúttal a párommal együtt vettem részt. A táv a 100 kilométeres hossza ellenére különösebb nehézség nélkül teljesíthető volt, köszönhetően a megfelelő számú pihenőnek és a kísérő kocsiból vételezhető frissítőknek is. Emellett a pihenő állomások némelyén - hosszabb pihenők - helyi program várta a túrázókat, mint az Ős-Dráva Látogatóközpont és a Drávaszabolcsi hajókirándulás.
A túra sebességével nem volt gond, nem egy cammogós menetre kell gondolni, de nem is repesztésre. A kellően jó haladást legtöbb helyen 25 km/órás tempó adta. Jómagam ettől eltértem, mivel a menetoszlop elébe mentem többször is a saját suhanós tempómban, hogy a túramenetről képeket készíthessek.
Párom, velem szemben bármi nemű felkészülés nélkül vágott a túrának az edzőgépemmel. Igencsak szépen, kitartóan kerekezett! Elismerésemet is adtam neki ezért többedmagammal együtt. Teljesen természetes, hogy több, mint 70 km után már jelentkeztek a kimerülés jelei, kellemetlen lábfájdalom formájában, ezért hosszú kilométereken át toltam magam mellett a töltésen, hogy a leszakadt, fáradtabb túrázók bolyából beérjük a sok száz méterre előttünk haladó oszlopot. Míg Ő pihent a nyeregben, én keményen 26 és 30 km/óra között változó tempózással toltam, rendületlenül. Kellemetlen, helyzetként lemaradtam a fényképezőmből kipotyogott akksik miatt, aztán rossz felé fordultam egy kereszteződésben. Persze rájöttem, hogy rossz az irány, szemem sarkából észrevéve a kísérő kocsit, megerősítve ezt azzal, hogy sprintelve nem találtam nyomát sem a túrázóknak. Visszafordultam, sprint vissza, közben a kísérő autó is megjelent - látták, hogy rossz irányba mentem...
Sebaj, 40-es tempóval nyargaltam a túracsapat után. Nem is keveset kellett így megtennem, mire beértem a menetoszlopot. Onnan már nem sok volt vissza Beremendig. Még hagytam, hogy párom pihenjen keveset, toltam még egy darabig, mire a végén lesprintelt, én meg csak fáradtan pedálozgattam utána.
Nekem nem nagy kunszt volt, kemény bringás lévén, de neki még egyszer hatalmas elismerés, hogy végig jött velünk!

Remek volt!

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
.



2015.05.30. Bringás majális avagy élmény és gasztro túra a nyugat Mecsekben

Útvonal: Rácvárosi úton indulva Cserkút - Kővágószőlős - Hetvehelyi út -Petőc harangláb- Abaliget - Kovácsszénája tópart - Magyarhertelend - Orfű - Pécs Táv:   72 km 800m szint 
Túravezetők: Kónya Tamás, Rostás László

Útvonal térképen itt. 

Május 30.-án 10 óra előtt már sokan gyülekeztek a Szigeti út végén a Tak. Szöv. parkolójában. A verőfényes melengető napsütés és az időjárás előrejelzésben elhangzott jó idő sokak kedvét meghozta egy kis tekeréshez és talán a program is csábító volt.
Az indulásnál már 30-an voltunk és nem is értünk át egyszerre egy zöldön !
Szép komótosan indultunk ki a városból a Rácvárosi úton, több mint 100 méter hosszan hömpölyögve. Egy kicsit féltem is mi lesz így a forgalmas 6-os út sajnos elkerülhetetlen rövid szakaszán a Cserkúti elágazóig, de szerencsénkre nem volt nagy forgalom.
A cserkúti emelkedőn hamar kiderült ki milyen formában van, de a templomnál bevártunk mindenkit és egy kis szuszanás és vízvétel után folytattuk tovább az emelkedős utunkat a felső úton Kővágószőlős felé. A létszám az egész túrán dinamikusan változott, mert voltak akik már itt elköszöntek és voltak akik valahol útközben csatlakoztak.
  A golgotai emelkedő megint széthúzta egy kicsit a csapatot, de az erdő előtt bevártunk mindenkit és együtt tekertünk tovább Petőc haranglábhoz . Itt megpihentünk és közben összeírtuk a résztvevőket és pontosítottuk hány adag langalóval várjanak minket.
Mindenki nagy örömére innentől 13 km lejtős erdészeti műúton folytattuk az utunkat egészen a Hetvehely-Abaliget országútig. Abaligeten még 2 fővel gyarapodott a létszám itt csatlakozott Cz. Kati és  L.Miki a csapathoz.
Abaligeten a Kapucinus sörözőből már ínycsiklandozva szált a langaló illata, ahogy beléptünk mindenki szájában összefutott a nyál. Ny. Tamás a vendéglátó pékünk nagy igyekezettel sürgölődött a már sokadik tepsi guszta langaló felett. (Lásd fotók ! :))
Nagy szerencsénkre már volt kisülve is belőle így az éhhalál szélén lévő csapat enyhíthette éhségét és házi bodzaszörppel olthatta szomját és akinek ez nem volt elég az kézműves sörökkel is enyhíthetett a szenvedésein.
Itt már mindenki egyetértett abban, hogy megérte eltekerni idáig !
Miután az éhesebbek a 2. langalóikat is elfogyasztották Ákos a kocsmáros agyagos bemutatót tartott, de hamar átengedte a terepet az ifjú korongos tehetségeknek :),
Aminek még úgy is nagy sikere volt, hogy mindenki azért nem tudta kipróbálni.
V.Laci barátunkat még lehet ,hogy egyszer kézműves vásárokon  fogjuk látni :)
Mivel az evéssel ívással és az agyagozással olyan jól mulattunk, hogy szinte megfeledkeztünk az időről közös egyeztetés után úgy döntöttünk, hogy a Kovácsszénájai-tóhoz most nem nézünk be,mert már várnak minket Magyarhertelenden, a Kapucinus sörfőzdében.
Magyarhertelenden a főtéren bevártuk a csoport végét is és elindultunk a Rákóczi út 17-be a sörfőzdébe.
A tulajdonosokkal úgy beszéltük meg, hogy 14-15 óra között érkezünk. Érkezésünkkor megijedtünk, hogy a kapu zárva volt. Rácsörögtünk a tulajra és kiderült, hogy semmi gond csak Ő azt hitte, hogy még egyszer rátelefonálunk amikor elindulunk  Abaligetről. Hát így is lehetett volna, de a nagy dinóm-dánom közepette nekem sem jutott már az eszembe. Szerencsére 2 perc alatt előkerült, hisz  csak a gyermekeit vitte le a kempingben lévő gyereknapi bulira.
Nagyon kedvesen fogadtak minket a feleségével és gyors sörpados kertátrendezés után mindenki az általa választott sör különlegességgel a kezében hallgathatta  Attila sörökről, sörfajtákról szóló érdekes elbeszélését amit csendben hallgatunk hisz tényleg tanulni lehetett belőle. Utána két csoportban végig vezetett minket Attila felesége Kata a sörfőzdén, akinek mellesleg sörfőzésből van diplomája és beavatott minket a sörkészítés rejtelmeibe majd 1 órában.
Ekkor a hosszúra nyúlott sörfőzde bemutató után már voltak akik jelezték ,hogy hazaindulnak, de a többség még itta a söröket és vásárolt is jó pár sörkülönlegességet elvitelre is. Én is vettem félbarna, barna és meggyes barna sört otthonra.
Nem vagyok egy nagy sörös, de ezek a kézműves sörök fantasztikusak nem szűrik, nem pasztörizálják, nem tartósítják és a gyümölcsös ízesítésűekben valódi gyümölcslé van ! Ezek a sörök hűtve is csak rövid ideig állnak el.
A lényeg ezt egyszer mindenkinek ki kel próbálni !
Annyira jól éreztük magunkat a sörkostólgatáson, hogy majdnem fél hét volt, mire elindultunk hazafelé !
Felmerült, hogy megnézzük még a napszentély kilátót, de az állapotunk .) és mivel még haza is kellet érni ez most elmaradt, de ettől nem lett senkinek hiányérzete.
Orfűre érve a gátnál megint összevártuk a csapatot és nekiindultunk a Mecseknek.
Volt aki a kerékpár úton és volt aki az országúton jött föl a faluból.
Itt én és Laca is bevártuk a lemaradozókat, sőt közben Laca két kollégának szervizelt is pedig az egyik még csak nem is a mi csoportunkhoz tartozott ! (De szép szőke volt :)
Remeterétig két megállással csak-csak eljutottunk, ahol Marcsi már várta a sörfőzdében hagyott pulóverét, aminek annyit kerestem a gazdáját.
Remete-réten kifújtuk magunkat és az utolsó szendvicseik elfogyasztása után  Lacával megbeszéltük, hogy senkit sem hagytunk hátra, elindultunk le a hegyről hazafelé.
Szerintem egy igen tartalmas remek napot töltöttünk együtt, és biztos, hogy a Kapucinus sörfőzde lesz még az úti célunk együtt is és külön-külön is.
Köszönöm R.Lacának a túravezetést és a segítséget.
Lejegyezte: Kónya Tamás

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
Keményfi Balázs fotói
Kónya Tamás fotói
.

2015.05.17. Dél-zselici csavargások

Útvonal: Szigetvár (török ház megtekintése) - Mozsgó (Batthyány kastély) - Almáskeresztúr (Elek-majorban lévő kúria látogatása, bivalyok, lovak)- (Kaba-Farm meglátogatása) - Mozsgó - Szigetvár
Táv: 36 km Túravezető: Miklovich Csilla

A túra útvonala GPS részére gdb formátumban letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

A kastélyos túráim mindig Szigetvárról indulnak, mert soha nem fogok a 6-os úton kerékpározni és Pécsről csak ezen az úton közelíthető meg ez a környék. Ezen a vidéken nagyon sok kastélyt és kúriát építettek. Remélem még sok hétvégét szervezhetek nektek. Egyet biztosan ígérhetek. Sok látnivalót és kevés tekerést, ezért ezek a kastélyos túrák mindig kezdőknek is ajánlottak. Talán ez a mostani hétvége elnyeri a legrövidebb kerékpáros túra címet.
A túra Szigetvárról indult a vasútállomásról. Jó páran vonattal mentünk, de a kocsival érkezők talán többen voltak.  
Nagyon rövid tekerés után elértünk a török házhoz, ahol igen sokat kellett várnunk az idegenvezetőnkre (kiderült, hogy az alpolgármester az és pont egy sportesemény megnyitójáról rángattuk el). A várakozás helyett megnéztük a város főterét a Zrínyi teret. Hangulatos a belváros és szépen felújított a tér. Túratársunk K. Márton pár szóval bemutatta a tér nevezetességeit. Kis város, kis térrel, itt hamar végeztünk és visszamentük a házhoz, amit végre kinyitottak nekünk. Szépen felújított és berendezett és az egyetlen megmaradt ilyen építmény, mert dzsámik, fürdők sok helyen megmaradtak, de ház ez az egyetlen az országban.
A városból Mozsgó felé vettük az irányt. Tervben volt, hogy nem a 67-es úton megyünk, mert forgalmas és nem túl érdekes, hanem a szőlőhegyen keresztül. K. Márton lejárta az útvonalat, de a csapadékos időjárás miatt nem lehetett megkockáztatni. 
Különösebb kondícióra nem volt szükség ahhoz, hogy Mozsgóra érjünk. A kastély parkjába kerékpárral be lehet tekerni, lehet bent sétálni. Megcsodálni a romjaiban is gyönyörű kápolnát a tavat, de az épület nem látogatható. Itt ebédeltünk és pihentünk (szerintem erre még senkinek nem volt szüksége) és tovább indultunk, de csak a kocsmáig jutottunk, ami pár száz méterre volt. Ezen a napon nem lehetett elfáradni úgy érzem.
Azért a noszogatásra elindult a csapat vége is és a közeli Almáskeresztúrig meg sem álltunk. Még szerencse, mert kb. 3 km-re volt. 
Itt a kúria nem a településen van, hanem a hozzá tartozó Elek-majorban. Csapadékos időben nem lehet megközelíteni, csak speciális járművel, ezért nekünk is gyalogolni kellett. Itt vált a kerékpáros túra kicsit gyalog túrává. Nem volt nagy a távolság és az is szép környezetben. A bringákat lent hagytuk és R. Laca és Ildi vigyáztak rájuk (majd egyszer megmutatom neki is a majort, mert ez mindenkinek látni kell). Kellemes utunk volt nem túl nagy sárral. A tulajdonosok már vártak ránk és meséltek az életükről valamint a majorról. Megmutatták a magtárat, kúriát a kocsiszínt. Mindegyik egy építészeti különlegesség, persze erősen felújítandók. Megkóstoltuk a  szürkemarha stifoldert és egy nagyon finom habos süteményt. Sokat beszélgettünk. Megnéztük az állatokat bivalyokat és lovakat.
Nehezen indultunk vissza, mert az idő gyönyörű volt, a táj lenyűgöző, a major varázslatos és a gazdák kedvesek. Visszakísértek minket a kerékpárokig és azzal búcsúztunk, hogy jöhetünk bármikor. Talán 10 év múlva megnézhetjük újra, hogy hová jutott a gazdaság. 
A faluban a boltos igazi kereskedőnek bizonyult, mert kinyitotta az üzletét, és azt hiszem nem járt rosszul, mert mindenki fogyasztott valamit. Talán a sör fogyott legjobban. 
Tovább mentünk a faluban található Kaba-farmra, ami kb. 800 méterre volt. Megint nem tekertünk sokat. Körbenéztünk a farmon, kis kecskéket simogattunk (pihentünk?) és megegyeztünk, hogy a túra többi részét elhalasztjuk, mert innen már földutas lenne a terv, ami most nem volt kivitelezhető a sár miatt.
Elindultunk vissza Szigetvárra.  Azok akik eddig visszafogták a „lovakat” nagyon gyorsan eltűntek, de a csapat nagy része együtt maradt. Nem volt senkinek túl nagy kihívás visszatekerni az állomásra. 
Csak reménykedni merek, hogy mindenki jól érezte magát. (Ebben biztos lehetsz, Csilla! a szerk.)

Lejegyezte: Miklovich Csilla


Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
Keményfi Balázs fotói
.

2015.05.16. Kincsek között élünk

Útvonal: Sellye - Drávaiványi - Drávasztára - Révfalu - Felsőszentmárton - kerékpárúton Szentborbás - Lakócsa - Drávafok - Bogdása - Sellye
Táv: 46 km
Rendező: Sellye Város Önkormányzata

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
.

2015.05.08. Nem kell futni - VII

A Kaposváron rendezett tájfutó sprintváltó versenyen az A.Csongor - K.Tamás összeállítású teamnek majdnem sikerült bekerülnie az első 10 csapat közé! 
(azt nem áruljuk el hány csapat indult :-))

A versenyről készült 4 perces videó utolsó percében (3.40-től) Tamás fergeteges hajrája látható:

.

2015.05.01-03. 3 napos kerékpártúra a Vértesben

Első nap:
Utazás: vonattal Pécs-Érd  6:46-10:26 (3690ft+kerékpárjegy)
Túraútvonal: Érd - Etyek - Alcsútdoboz - Felcsút - Tata táv:kb70km
Szállás: Tata Öreg-tó kemping 2-ágyas faházak

Második nap:
Túraútvonal: Tata - Tatabánya Turul-emlékmű - Szelim-barlang - Vértessomlói vár  - Oroszlányi Bányászati Kiállítás - Kamaludi Remeteség - Vértesszentkereszti kolostorrom - Pusztavám Táv: 65 km
Szállás

Harmadik nap:
Túraútvonal: Pusztavám - Mór - Csókakő - Csákberény - Csákvár - Lovasberény - Bory-vár - Székesfehérvár vasútállomás. táv:70km

Túravezető: Kökény Ferenc

"A túra sikeres volt. Szavak helyett meséljenek a képek és a résztvevők."

Képek:
Kökény Ferenc fotói
Petkó Zoltán fotói
.

2015.04.29-30. Kerékpáros sátras vándortúra Karvára

A túrát sikeresen teljesítettem, igaz az eredeti tervtől kicsit eltértem de a túratársak nem reklamáltak. Pedig embert próbáló elemekkel megküzdő nekem kicsit nehéz túra volt. A túraképek nagy része a találkozóról szól,de ez is kerékpár és egyre többen leszünk a klubban is!

Lejegyezte: Bodrogi Frigyes

Képek:
Bodrogi frigyes fotói

A túra eredeti kiírása:
1 nap
Útvonal: Pécs - Tamási - Sárbogárd - Lovasberény
2. nap
Lovasberény - Zsámbék -  Esztergom - Karva (SK)

Összes táv kb 300 km az eltévedésekkel együtt.
Túravezető Bodrogi Frigyes

Magyarországon is egyre nagyobb népszerűségnek örvend a reku (fekvőbicikli, fotelbringa). A kényelmes és biztonságos kerékpározás szerelmesei az eddigi legnagyobb találkozójukat igyekeznek összehozni: A Duna északi partján fekvő Karva területén, május 1-3 időpontban gyűlnek össze a térség fotelbringásai egy hangulatos találkozóra. Lesz ott bringapróbálgatás, tanácsadás, szalonnasütés, és minden, ami ilyenkor szokás. :)
A magyar szervezőket a REKUSOKK nevű Facebook csoportbanlehet elérni, a rendezvénynek egyelőre honlapja nincs, de a résztvevők száma már elérte a hetvenet. Szállás is kérhető, sátorozni is lehet, szeretettel várunk minden tisztességes fekvőbringást ( egyéb bringás is jöhet)
.