2010.07.10-17. Kerékpáros sátras vándortúra a Dráva mentén

A túra eredeti kiírása itt megtekinthető
Túravezető: Dr. Novotny Iván
Amíg a Dráva a forrástól elér Villachig
és mi is
- nem útleírás -

Reggel 6 órakor indultunk el Józsiéktól a MÁV bérház udvaráról, Móni szerint későn. Józsi előzetes bicikliszállító terepszemléjének köszönhetően a 14 bicikli felpakolása simán ment, mert mindenkinél volt kulcs a kormányok elfordításához és a csomagtartó szabadnapos gazdáját sem akkor kellett keresgélni Hosszúhetényben. Frigyes fekvőre engedte a buszban az ülést, Márti azt mondta, hogy úgy látszik csak fekve érzi jól magát. A biciklit is fekve tekeri, aminek biztosan sok előnye van, de hegyre fel kell egy kis hasizom, meg még ülésvédőt sem kapott, mikor nekünk osztogattak Spittalban. Most szabják.
Keményfi Aigner Balázs azt mondta Mártinak, hogy napközben kellemes 18-20 fok lesz és délutánonként eső.
Az első rész nem jött be, mert legtöbbször 30 fok felett izzadtunk.
A második rész be is jött nagyjából, mert vagy ténylegesen eláztunk, vagy csak a szembeszele ért minket, vagy csak a közelben esett vagy csak a villám csapott a Spittal-i hegyi felvonó motorjába és Iván bácsi és néhány túratársunk másfél órát himbálóztak ég és föld között 16 euróért, amíg lehozták őket.
Nyugodt napjaink voltak, mert nem tudtuk, hogy narancssárga riasztás van, vagy vörös vagy épp hőségriadó.
Amikor megáztunk akkor is szerencsénk volt, mert a társaság egy része a helyi hoki csapat öltözőjében, a másik egy kultúrház termében aludt. Láttuk a VB döntőt is, mert a kempingben volt TV. A mellette levő büfét a hölgy este 8-kor bezárta és hazament. Lejárt a munkaidő. Az első félidőben sok durva akció volt, de sikertelen, a legizgalmasabb az volt, mikor valaki sikeresen fellökte a mellette ülő utolsó üveg sörét. Ideges osztrákot még úgysem láttam.
De jobban elkanyarodtam, mint a Dráva, amely ezen a szakaszon gyors, hideg és szép matt smaragdzöld színe van. A 636 és 637 folyókilométer között 2010 februárjában leomló hegyoldal sem tudta megállítani, szerencsére nem nyáron és vasárnap történt, mert ezen a részen sűrű a kerékpáros forgalom. Nagyon kevés felfele tekerő biciklissel találkoztunk, pedig felfele is épp olyan szép a táj, sziklafalak közt és több idő is lenne nézelődni.
(…) Ott volt Iván bácsi, aki 10 éve mondta, hogy az az utolsó túrája, ott volt Márti, aki 12 év után jött ismét nagytúrára biciklivel, nem volt ott Balázs, aki még otthon gipszben várja a következő heti vízitúrát, mert ínszalag szakadással azért még lehet kenuzni. Ott volt Józsi, akire mindig számíthatok. Ott volt Móni, aki Mártival nevetgélt egy sátorban. És még sok kedves túratárs. És szükség esetén ott volt Szilárd a kísérő kocsival. Ezekért is mertem elindulni fájós lábbal. Mondták is a kollegák, hogy sokba fog nekem kerülni a benzin ezen a biciklitúrán.
Végül nem kísérő kocsi lett, hanem vonat. A Villach- Graz utat kényelmesen és gyorsan tettem meg, a Graz- Fürstenfeld távot ismét biciklivel, mert ott volt az autóm. 6 óra volt mire Grazból kikeveredtem. Kifele és felfele a városból a három nyíllal jelzett meredekségű emelkedőn 6 km/h sebességgel tekerve azt számolgattam, hogy jó lenne a hátralevő 50 km-t 20-as átlaggal megtenni, mert az udvarias osztrák vasutas udvariasan letörte a hátsó lámpámat mikor segített leadni a biciklit, és jó lenne fél kilencig Fürstenfeldben lenni. Fényvisszaverő mellényem sem volt, mert esti biciklizést nem terveztem.
Végül időben beértem, kis hátszél és fenti segítséggel.

Lejegyezte: Orbán Jutka


Képek: 
Benkő Rita Dr. fotói megtekinthetők itt.
Bodrogi Frigyes fotói megtekinthetők
itt.
Eperjesi József fotói megtekinthtők
itt.
Keményfi Márti fotói megtekinthetők
itt.

.

Nincsenek megjegyzések: