2014.04.26. Kastélyos kerekezés

A túra eredeti kiírása:

A kastélylátogató túra újabb fejezete

Útvonal:  Szentlőrincig  vonattal,  majd  Helesfa,  Bükkösd,  kastély,   Bükkösd - Megyefa,  kastély,  majd lábon  hazajövünk,  Hetvehely,  Golgota,  Kővágószőlős,  Cserkút,  Pécs.

A túra hazafelé tartó része dombos,  de  gyönyörű  környéken vezet keresztül.

Táv: 40 km  Szint: 330 m
Találkozó  a  pécsi vasútállomáson 2014. 04. 26-án 10:00-kor.
Vonat indul: 10:14  perckor.
Túravezető: Miklovich Csilla

Enni, inni tarisznyából fogunk, illetve, fagyi, üdítő, sör a kocsmákból.

Aki Pécstől Szentlőrincig is kerekezni szeretne, Kónya Tamás vezetésével Bicsérden át a régi 6-oson 9-kor indulhat a Pláza parkoló nyugati oldalától.
Táv: 71 km, szint 350 m.
Útvonal térképen

A reggel barátságtalanul kezdődött. Borult ég, fütyülő szél, nem bringásnak kedvére való. Azért mégis, mivel az évnek oly kevés napján van lehetőség kikapcsolódni, ki kell használni minden napot, elindultunk.  A szomszédokkal együtt gurultunk az állomásra, hátha jön még valaki bátor. A városban már kissé barátságosabb volt az időjárás. A vonatra sok bringás szállt fel, de nem mindenki jött a kastélyos túrára, páran Barcson át Babócsára mentek nárcisz nézőbe. Remek helyünk volt a vonaton, külön kerékpárszállító kocsival, kellemes ülőhelyekkel, mert a másik bringás társaság megrendelte a bringa szállítást.

Szentlőrincen 6-an szálltunk le és már nagyon sokan vártak ránk. Összesen 15 fővel indult a túra.

Még mindig fújt a szél, de nem volt nagyon kellemetlen és a borongós idő ellenére jókedvűen indult a tekerés. Helesfára nagyon hamar elértünk, de az egyik célunk a Nádassy kastély a településen kívül van. Mivel a túravezető igen régen járt ezen a vidéken kissé rémült volt, hogy jó felé vezeti-e a csapatot. Ez a rémület fokozódott, mikor a kastély felé vezető út elkezdett igen meredekké válni Dinnyeberki felé. Ha mégsem jó úton vagyunk lehet hogy mérges lesz a csapat? Aztán egy helybelitől gyorsan információt gyűjtöttem  és  megnyugodtam, hogy a célunk felé haladunk. 

Az első állomásunkhoz érve megkerestük a pihenőhelyünket egy kis mesterséges tó mellett és megbeszéltük az indulás idejét, hogy mindenki szabadon körülnézhessen a gyönyörű parkban, ahol rengeteg különleges növény található. Nagyokat sétáltunk a matuzsálemi fák között, és nagyon hiányzott egy növényhatározó, mert a különleges növényeket sokan szerették volna beazonosítani. 

A megbeszélt időre mindenki visszaérkezett a találkozó helyre és kitoltuk a kerékpárokat a tujasorok között, pát fotót még készítettünk a kastély környezetében és a mamutfenyőnél, aztán elindultunk a következő kastély felé.

Bükkösd igen közel van, ezért még el sem fáradtunk, már újabb megálló következett. Ez a kastély a Petrovszky családé volt és most magán tulajdonban van ezért nem látogatható. Kicsit körülnéztünk a környezetében, mert mindenki érezte, hogy ide jó lenne bemenni. Került is egy gondnok féle ember, aki a parkba beengedett és körbe nézhettük az épületet a kápolnát és bementünk a család kriptájába. Minden bájunkat bevetettük, hogy a kastélyt is egy kicsit mutassa meg belülről, de nagyon határozott volt és nem engedett be, amit végül is megértettünk. Mi sem örülnénk ha állandóan kíváncsi kirándulók csavarognának az ingatlanunkban.

Irány a következő cél. Jeszenszky kastély. Mivel a túravezetőnek fogalma sem volt, hol van a kastély, ezért a gondnok segítségét kellett kérni, aki igen pontosan elmagyarázta és kiderült, hogy ez az épület is szinte a faluban van annak ellenére, hogy Megyefa településrészre jelölik.

Igen elhanyagolt környezetben találtuk az épületet és környezetét, de ilyenkor mindenki elképzeli, hogy milyen lehetett az élet fénykorában. És persze mindenki átépíti a maga elképzelése szerint, ezért rengeteg ötlet született. Ha ezt a tulajdonos hallotta volna, minket kér meg a felújításra.

Utunk innen már hazafelé vezetett, de egyik túratársunk kis meglepetést tartogatott. Péter, aki Hetvehelyen lakik meghívott mindenkit pogácsa, bor, szörp partira. Jól is esett mindenkinek, mert már sok kilométer volt mögöttünk és utunk „gyilkosabb” része következett.

Hetvehely után Kővágószőlős felé vettük az irányt és a hosszú emelkedőt mindenkinek sikerült legyőzni. Jól jött a gurulás. Golgota előtt egy kisebb csapat elment megnézni a római villát, amit a többség ma nem vállalt, mert már sok tekerés volt a lábakban. Azért ezt az érdekességet mi sem hagyjuk ki, ezért kell egy délutáni tekerést tervezni a megtekintésére. 

A többség most azonban a hazautat választotta és zúztunk le a hegyről, ha már megszenvedtük a felfelé utat, élveztük a gurulást. Kővágószőlő-Cserkút- Patacs útvonalon hazatekerünk.

Az idő nagyon kegyes volt a szél nem akadályozta az élvezetet, a nap is itt-ott kisütött és esőkabátra sem volt szükség. Ennél senkinek ne legyen rosszabb kerékpáros ideje.

Lejegyezte: Miklovich Csilla

Képek:

Bodrogi Frigyes fotói

Video:
Gajdos Pál felvétele
.