2014.11.29. Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra 2. szakasz Mecseknádasd - Kövestető

Útvonal: Mecseknádasd Árpád-kori templom - Óbánya - Óbányai-völgy - Kisújbánya - Hidasi-völgy - Zobákpuszta - Kövestető
Táv: 19 km Túravezető: Miklovich Csilla

A túra útvonala GPS részére gdb formátumban letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Képek:
Keményfi Balázs fotói
Lovas Ági fotói
Nagy Balázs fotói
Rostás Laca fotói

Hamar eljött ez a nap is, csak 8-at  kellett aludni. Addig is nézegettük az első szakasz képeit a neten, és persze meghirdettük pár fórumon a programot. Nagyon nem kellett izgulni, hogy nagy lesz a tömeg, mert szerintem igen nehéz hideg időben túrára csalogatni az embereket. Így is lettünk 11-en.
7-kor indultunk a buszpályaudvarról és sűrű ködben értünk Mecseknádasdra. Nem volt szép az idő, de a legfontosabb, hogy ne essen egy csepp se, mert fogadtam egy nagy dobozos üditőitalban, hogy csapadékmentes lesz a nap és ha igazam van és nyerek, az minden szempontból ideális lenne. Szerencsénk volt, nyertem. A köd igen sokáig kitartott, de a hangulatunkon nem rontott. R.Timi hiányzott a csapatból, de jöttek túrázók, akik csak a kikapcsolódás miatt csatlakoztak hozzánk és nem céljuk a KÉK-et teljesíteni  (egyenlőre).
Mecseknádasdon a temetőben ládáztunk egyet, és utána begyalogoltunk Óbányára a betonos úton. Nem szerettem ezt a szakaszt, mert unalmas és betonos. Biztattak, hogy gyönyörű lesz a további és én hittem nekik, igazuk lett. Óbányán könnyen megtaláltuk a pecsételő helyet a kocsmánál. Itt kicsit elszöszmötöltünk, beszélgettünk, helyzetjelentést adtunk P. Balázsnak, aki még mindig nem csatlakozott hozzánk (lehet hogy így marad, meg fogja bánni). Elindultunk a faluból kifelé és nézegettük közben a szép házakat. Ez a település elég jól rendben tartott, maradjon is ilyen. A faluból kiérve pedig kezdődnek a csodák. Gyönyörű a táj, bármelyik évszakban is jár erre az ember. Itt még elvezetgettem volna a csapatot, ha szükség lett volna rá egészen Kisújbányáig. Egy-két vízen átkeltünk, jó pár vízesést lefényképeztünk és Ivettával kicsit hősködtünk egy sziklán, mert tudtuk, hogy biztonságban vagyunk, ezek a fiuk vigyáznak ránk.
Kisújbányán pecsételtünk N. Balázs pedig töltögette a matricákkal a pecsételős dobozokat, mert ez a dolga, és ezt igen rendesen el is végezte. Mi pedig inkább használtuk a nála lévő pecséteket, mert pecsételni jó.
Kisújbányán a Klumpás fogadóban megpihentünk. Időnk volt rengeteg a túra rövid, a csapat edzett. Kenyérlángost ettünk gazdagon, kávé is fogyott bőven, a rétest is megkóstolta L. Ági, kicsit melegedtünk, macskáztunk, beszélgettünk és lassan tovább indultunk. Szép ez a Klumpás, maradjon is ilyen.
Itt még olyan nagy volt a köd, hogy a Cigány-hegyi kilátóhoz nem is mentünk fel, mert nem volt értelme.
Kisújbánya után már forrásokat is fényképeztünk, mert az itt van rengeteg és szépen rendben is tartják. Nem kellett izgulni a kulacsaink tartalma miatt.
A Betyár forrásnál gyönyörű szikla található, ahová a forrás vizét elterelték kissé és csodálatos képződmény lett, ahogy a víz lecsorog a szikláról és a bő víz és pára miatt mohásodik a kő és folyik mellette a patak.
Ezen a túrán nem a ládázás miatt lehetett sokat pihenni, hanem a források miatt. Mindig meg kell állni, mert nem lehet nem megállni.
Itt még tudta fokozni a természet a szépséget, mert kis vízesések, források, gyönyörű erdő és még ez kacskaringós patak is. És a Csepegő szikla ha így hívják,  ( Csurgó,  a szerk.) mert erről nem csepegett a víz, hanem folyt.  Nagyon szép volt a sok mohával, de a környezetét kicsit rendbe kellene tenni, mert a sok kidőlt fa nem volt barátságos látvány. Az erdészet biztosan arra törekszik, hogy a természet legyen érintetlen, de ha már turista útvonalakkal átszőtt a Mecsek akkor legalább az utakról takarítsák el a bedőlt fákat.
A KÉK útvonala végig a patak mentén halad és ez a patak olyan nagyon hosszú, hogy ha nem kanyarogna ennyire nem is férne el a térképen.
A túra során már elkezdtük a következő szakasz részleteinek egyeztetését, főzés, szállás, költségek stb. Főzést Sz.Péter vállalta előre is köszönöm, mert szeretek jókat enni, de nem szeretem megcsinálni. Ezért jó a team munka, mert mindenki azt rakja bele a közösbe, amiben jó és mindenki jó valamiben.
Lassan a végéhez közeledünk itt van Zobák-puszta. Belekerült a füzetünkbe a mai napra tervezett utolsó pecsét is. A buszunk pedig kb 45 perc múlva jön. Akkor még bőven van idő és úgy gondoltuk, jobb gyalogolni, mint állni a hidegben, ezért megcéloztuk Köves-tetőt és ott szálltunk fel a hazainduló buszra.
Jó nap volt. Szép részeken jártunk, jó volt a társaság, NEM ESETT AZ ESŐ, kellemes volt a táv, jó a terep. De akkor miért fáradtam el?


 Lejegyezte: Miklovich Csilla
.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése