2015.10.03-04. Nem kell futni - bringázni kell...... és közben tájékozódni!

Eredeti kiírás:

Nem kell futni - bringázni kell...
... és közben tájékozódni!

Ennek a különleges tájékozódási sportnak a kipróbálására lesz lehetőség a Mecsekben 2015 október 3-4-én, ahol a Mecsek Kupa tájfutó versennyel egy időben és azonos terepen kerül megrendezésre külön kiírás szerint a tájkerékpár középtávú országos bajnokság. A versenyről információk a http://www.tajfutas.maccabi.hu/index.php/hu/mtbo-kozeptavu-ob honlapon találhatóak.
A "verseny" ne ijesszen meg senkit, van NYILT kategória is, ahol bárki elindulhat aki szeretné kipróbálni ezt az érdekes sportot!
Figyelem!
A tájfutó versenyekre előre kell nevezni, mert annyi térképet nyomtatnak ahány induló van, olvassátok el az infókat és figyeljetek a határidőkre!

További infók a tájbringáról:

Beszámoló:

A hét végén rendezett Mecsek Kupa nemzetközi tájfutóversenyen (még spanyolok is voltak!) K. Tamás és A. Csongor képviselte túrakerékpárosokat. A tájékozódás szempontjából igen nehéz karsztos-töbrös terepen mindkét napon sikeresen teljesítették a pályát. A tájfutó verseny után mindkét nap délutánján egy Baranyában eddig még nem látott érdekesség színesítette a programot: a futókkal azonos terepen megrendezett tájékozódási kerékpárverseny, magyarul: "tájbringa". 
Idézzük fel a résztvevő szavaival:

Tájbringa?

Ezt még soha nem próbáltam, de ha már itt van nálunk a Mecsekben, akkor ezt nem lehet kihagyni! Az első próbálkozás eléggé sokkoló élmény volt: gyorsvonati sebességgel jött szembe a terep és csak kapkodtam a fejem, hogy hol vagyok… sikerült is néhány fölösleges kerülőt tennem. Nagyon nehéz volt kezelni a térképet, mert az A4-es térképlapon a keresztül-kasul húzott halvány lila vonalak szabásmintát idéző képet mutattak, a kormányra szerelt térképtartóban hajtogatni nem lehet (a futásnál bélyeg méretűre szoktam hajtogatni a térképet). A tájbringásoknál profi megoldás erre egy extra erős mágnes ami jelzi az utolsó pozíciót. Nekem ilyen nem volt, de második napon már készültem: vittem egy kihúzófilcet és folyamatosan jelöltem az átmeneteknél követendő (kiválasztott) útvonalat. Ez segített. Így már jól ment, be mertem vállalni bonyolultabb, de az energia szempontjából optimális átmeneteket.

Még egy szó a bringáról:
Elolvastam a tájbringa honlapon a felszerelésről szóló leírásokat és a rajtnál is láttam: ez egy olyan klub ahova a belépő a sok nullás árcédulával dekorált bringa…
Na, én ehhez képest a téli használatra félretett, a múlt század 80-as éveiből származó ócska túragépemmel álltam ki. Ennek ugyan nincs teleszkópja (akkor még azt sem tudtuk, hogy az micsoda) de legalább terepgumik vannak rajta.
Érdekes még az áttétel: a "csoda" bringákon olyan áttétel van. hogy a falra is föl lehet velük mászni. Nekem egyszerűbb volt a meredek emelkedőkön tolni (igaz nem is cseréltem le délelőttről a tájfutó cipőmet ) A profi terepbringának igazából csak a lejtőn láttam a hiányát: teleszkóp híján ugrált alattam a masina, ezt térddel és könyökkel rugóztam ki – mint annak idején. Tulajdonképpen a régi terepszingós versenygépemmel akartam kiállni. Ennek mindenki a csodájára járhatott volna! (muzeális darab) és az egy jó könnyű gép - elő is kerestem a pincében - de hát hol van ma már a szingó*?

Végül is mindkét nap végigmentem a pályán és a sportági szabályokból adódóan (külön életkori csoportban indulnak a résztvevők 16-18-21-35-40-45-50... évesek és így tovább) még az is megtörtént, hogy a végén dobogóra állhattam mint a magyar bajnoki futam bronzérmese.
(ööö... szerencsére nem volt több résztvevő a korosztályomban :-))

*fiatalabbaknak: szingó = a múlt század második felében használatos nagynyomású kerékpárgumi.

Lejegyezte: A. Csongor






Nincsenek megjegyzések: