Eredeti kiírás:
Nem kell futni - bringázni kell...
... és közben tájékozódni!
Ennek a különleges tájékozódási sportnak a kipróbálására lesz lehetőség a Mecsekben 2015 október 3-4-én, ahol a Mecsek Kupa tájfutó versennyel egy időben és azonos terepen kerül megrendezésre külön kiírás szerint a tájkerékpár középtávú országos bajnokság. A versenyről információk a http://www.tajfutas.maccabi.hu/index.php/hu/mtbo-kozeptavu-ob honlapon találhatóak.
A "verseny" ne ijesszen meg senkit, van NYILT kategória is, ahol bárki elindulhat aki szeretné kipróbálni ezt az érdekes sportot!
Figyelem!
A tájfutó versenyekre előre kell nevezni, mert annyi térképet nyomtatnak ahány induló van, olvassátok el az infókat és figyeljetek a határidőkre!
További infók a tájbringáról:
Beszámoló:
A
hét végén rendezett Mecsek Kupa nemzetközi tájfutóversenyen (még spanyolok is
voltak!) K.
Tamás és A. Csongor képviselte túrakerékpárosokat. A tájékozódás szempontjából
igen nehéz karsztos-töbrös terepen mindkét napon sikeresen teljesítették a
pályát. A tájfutó verseny után mindkét nap délutánján egy Baranyában
eddig még nem látott érdekesség
színesítette a programot: a futókkal azonos terepen megrendezett tájékozódási
kerékpárverseny, magyarul: "tájbringa".
Idézzük
fel a résztvevő szavaival:
Tájbringa?
Ezt
még soha nem próbáltam, de ha már itt van nálunk a Mecsekben, akkor ezt nem
lehet kihagyni! Az első próbálkozás eléggé sokkoló élmény volt: gyorsvonati
sebességgel jött szembe a terep és csak kapkodtam a fejem, hogy hol vagyok…
sikerült is néhány fölösleges kerülőt tennem. Nagyon nehéz volt kezelni a
térképet, mert az A4-es térképlapon a keresztül-kasul húzott halvány lila
vonalak szabásmintát idéző képet mutattak, a kormányra szerelt térképtartóban
hajtogatni nem lehet (a futásnál bélyeg méretűre szoktam hajtogatni a térképet).
A tájbringásoknál profi megoldás erre egy extra erős mágnes ami jelzi az utolsó
pozíciót. Nekem ilyen nem volt, de második napon már készültem: vittem egy
kihúzófilcet és folyamatosan jelöltem az átmeneteknél követendő (kiválasztott)
útvonalat. Ez segített. Így már jól ment, be mertem vállalni bonyolultabb, de az
energia szempontjából optimális átmeneteket.
Még
egy szó a bringáról:
Elolvastam
a tájbringa honlapon a felszerelésről szóló leírásokat és a rajtnál is láttam:
ez egy olyan klub ahova a belépő a sok nullás árcédulával dekorált
bringa…
Na,
én ehhez képest a téli használatra félretett, a múlt század 80-as éveiből
származó ócska túragépemmel álltam ki. Ennek ugyan nincs teleszkópja (akkor még
azt sem tudtuk, hogy az micsoda) de legalább terepgumik vannak rajta.
Érdekes
még az áttétel: a "csoda" bringákon olyan áttétel van. hogy a falra is föl lehet
velük mászni. Nekem egyszerűbb volt a meredek emelkedőkön tolni (igaz nem is
cseréltem le délelőttről a tájfutó cipőmet ) A profi terepbringának igazából
csak a lejtőn láttam a hiányát: teleszkóp híján ugrált alattam a masina, ezt
térddel és könyökkel rugóztam ki – mint annak idején. Tulajdonképpen a régi
terepszingós versenygépemmel akartam kiállni. Ennek mindenki a csodájára
járhatott volna! (muzeális darab) és az egy jó könnyű gép - elő is kerestem a
pincében - de hát hol van ma már a szingó*?
Végül
is mindkét nap végigmentem a pályán és a sportági
szabályokból adódóan (külön életkori csoportban indulnak a résztvevők
16-18-21-35-40-45-50... évesek és így tovább) még
az is megtörtént, hogy a végén dobogóra állhattam mint a magyar bajnoki futam
bronzérmese.
(ööö...
szerencsére nem volt több résztvevő a korosztályomban :-))
*fiatalabbaknak:
szingó = a múlt század második felében használatos nagynyomású
kerékpárgumi.
Lejegyezte: A. Csongor
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése