Útvonal: Hosszúhetény - Zengő - Püspökszentlászló - Cigány hegy - Pásztor forrás - Máré vár- Csurgó - Kis-kaszáló - Pap-rét - Schober malom - Hosszúhetény
Táv: 25,2 km Szint: 1030m Szintidő 7,5 óra
A túra útvonala GPS részére közvetlenül letölthető itt.
Egy kis időjárás: Érdekes ez az év. Nyáron monszun, a szeptember elmaradt, majdhogynem beköszöntött a tél. Októberi novembert követően novemberi októberben túrázhattunk a mai napon, melyen ngyon kellemes idő ajándékozott meg minket. Az is érdekes, hogy ugyanezen a túrán tavaly a fákon még zöld levelek voltak, idén mostanra csaknem mind lehullott.
Ennyi bevezető után lássuk a túrát.
F Szilvivel és Sz. Istvánnal alkottunk ma hármas csapatot. A túra rendezője ezúttal a Börzsöny Természetjáró és Hegymászó Egyesület volt. A pontőrök között sok ismerőssel találkoztunk, akikkel ez év januárjában egy közös felejthetetlen téli vándortúrán vettünk részt a Börzsönyben.
Jómagam harmad ízben vettem részt ezen a teljesítménytúrán. A pálya így már ismerős volt, ami lehetőséget adott arra, hogy a szükséges szakaszokra tartalékoljuk az energiánkat. Kezdésképpen rögtön a Zengő lekűzdése volt a feladat. Nem is baj, hogy ez az elején van, mert a teljes szint közel felét hamar teljesíthettük. Lefelé a csúcsról Püspökszentlászló felé már nehezebb volt az ereszkedés, megdolgoztatta a fékező izmainkat. A püspökszentlászlói ellenőrzőponton G. Gabriellával felidéztük a januári vándortúra egy-egy felejthetetlen pillanatát.
Az ellenőrzőpont után még egy kis mászás várt ránk a Miske-tetőig, majd ott egy kicsit könnyebb pálya, vízszintes szakasz jött. Megérdemeltük. Cigányhegyre már "lendületből" jutottunk fel. Itt összefutottunk V. Lajossal, akivel pár szót váltottunk a tervezett Rogla-sífutásról.
Dögkút-tető környékén favágók dolgoztak, és óriások számára fogpiszkálókat készítettek. A Pásztor-forráshoz könnyedén leereszkedtünk. Megtöltöttük a vizespalackjainkat a valóban finom, friss és bővizű forrásvízből. A Vár-völgyben egy szakaszon aszfaltúton haladt a kijelölt nyomvonal, majd az oldalban vezető P jelen elhaladtunk a Gergely-Éva forrás mellett. Folyamatosan, de gyengén emelkedő ösvényen könnyen feljutottunk a Máré-vár szintjére. A börzsönyi pontőrök között itt is ismerőst üdvözölhettünk.
Úgy készültünk, hogy az eddigi tapasztalatok alapján most jön a túra legnehezebb része, a Hászé-tetőig. A valóság az, hogy nem volt olyan vészes. Lehet, hogy a mai szép napsütés könnyítette meg a dolgunkat? Ezután jött a hullámvasút: Sín-gödör - Hidasi-hát - Hidasi-Völgy. Mind nagyon szép helyek, de egyes részeken igencsak technikás a pálya. Végül egy újabb kaptató után a Csengő-hegy oldalában haladó műúton a Pap-rétre jutottunk. Itt egy kis család várt minket. Egy vérbeli túrázó anyuka két kis turistapalántával, akik lepecsételtek és megitattak mindannyiunkat. Innen már csak a maradék kilométereket kellett megtenni, szint nélkül. Bringás nyelven szólva begurultunk a célba.
Összességében bár a pálya ugyanaz volt, mint előzőekben, de sokkal könnyebbnek tűnt teljesíteni, mint tavaly. De nem értem, miért van olyan nagy izomlázam ???
Lejegyezte: Keményfi Balázs
Képek:
Keményfi Balázs fotói megtekinthetők itt.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése