2010.12.18. Nyílt túra a Közép-Mecsekben

Útvonal: Dömörkapu - Rotary-körsétány - Tubes - Mandulás. BMTSZ nyílt túra
Táv: 10km. Túravezető: Sipos Imréné BMTSZ

Szombaton éjjel megérkezett a megjósolt havazás. Reggel, a 34-es buszmegállóban, szakadó hóban találkoztunk több túratárssal, hogy meghódítsuk a Mecsek magaslatait.
Jó hangulatban, beszélgetve vágtunk neki a túrának, Dömörkaputól indulva , az egykori szánkópályán felfelé.
Kellemes, bemelegítő mászás után értük el a síházat, majd innen egy nekirugaszkodással máris a Misina-tetőn voltunk.
Innen a Kis-tubes felé vettük az irányt, majd a Rotary körsétnyt elérve, váltottunk, és elindultunk a Tubes derekán, körbe a sétányon.
Nem volt egyszerű menet, a majdnem szűz hóban, és a folyamatosan szakadó hó is plusz kihívást jelentett.
Ennek ellenére, mindenki kitartóan gyalogolt, és egyszer csak azt vettük észre, hogy világosodik, és eláll a hó. Lekerültek a kapucnik, és megindult a beszélgetés is, amit eddig a fülre húzott sapkák, kapucnik majdnem lehetetlenné tettek.

Lassan még a nap is előbukkant, és amint megérkeztünk a Kis-Tubes kilátóhoz, már a táj is látható volt, csak a Jakab-hegyet borította köd. Itt megebédeltünk, némi kis szíverősítő kiséretében, majd továbbindultunk, a Tubesre, a János- kilátóhoz.
Itt fent sűrü köd fogadott bennünket, így a kilátóba sem mentünk fel, kilátás híján.:)
Pár perc pihenő után, a sárga háromszög jelzésen elindultunk, ezúttal lefelé. és egy nagyon szép, látványos, kanyargós úton elérkeztünk Lapisra.
Innen tovább haladtunk a sárga háromszögön, majd jó kis séta után, megérkeztünk Mandulásba. 

Itt megvártuk a buszt, majd jólesően leülve, hazabuszoztunk Pécsre. 
Jó hangulatú, kellemes túra volt, nehézséget csak a hideg, a folyamatosan szakadó hó, és a hó miatt a nehéz terep leküzdése jelentett.
Cserébe a vastagon behavazott, érintetlen, fehér természet varázsolt el bennünket. Szép túra volt.

Kiegészítés:
A Mandulás előtt nem sokkal vettem észre, hogy nincs meg a telefonom.
Hogy, mikor, és hol hagyhattam el, nem sok elképzelésem volt róla, de úgy gondoltam, másnap, azaz vasárnap visszamegyek, és teszek egy próbát, hátha megtalálom.
Így is lett, feleségemmel kettesben nekivágtunk újra a túrának, kis változtatással, ugyanis a Mandulásból indultunk, fel a Tubesre.
A Rotary-körsétányt ezúttal kihagytuk, mert ott még megvolt a telóm.
Útközben számtalanszor próbáltuk csörgetni, hátha meghalljuk, de semmi. Egyre fogyatkozó reménnyel értünk fel a Tubesre, ahol a kilátás kis időre feledtette a bosszúságot. Hamar továbbindultunk azonban, mert erős, hideg szél fújt fent.
Folytattuk utunkat a Kis-Tubes felé, és hamarosan eszembe jutott, hogy én ott, miközben "tápoltunk", felültem a korlátra. Hátha ott csúszott kia zsebemből, amit elfelejtettem becipzározni.
 Újult lendülettel vágtattunk a kilátó felé, majd odaérve , lábbal szétrúgtam a havat a korlát alatt, és a második mozdulatra előbukkant a telefonom. Hát, azt kell mondjam, nagyon megörültem, és ennek hangot is adtam, feleségem szerint egy indián harci üvöltéssel. Természetesen ebben a pillanatban bukkant fel 2 túrázó, és elkerekedett szemmel nézték a táncoló, üvöltő embert:)
De miután elmagyaráztam, mi miért volt, kevésbé néztek furán, bár, szerintem, azért maradtak kétségeik:)

No, de minden jó, ha a vége jó, ismét egy jót túráztam, és a telefonom is meglett, így egy igazán szép, és jó napot mondhatok magaménak.

Lejegyezte: Rostás László

Képek: 
Rostás László fotói a telefonkereső túráról megtekinthetők itt.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése