Éjféli menet: Gubacsos kh - Balázs hegyi kilátó - Gubacsos 3,7 km
A túra útvonala GPS részére közvetlenül letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.
Az esztendő utolsó napját jópár bringással együtt a Gubacsos kulcsosházban terveztük eltölteni.
Ennnek megfelelően szerveződött az év vége. Mindenki készült, sütött-főzött, pakolt, én pedig a fuvart próbáltam megszervezni, amivel kijutunk a házba. Első körben H. Barna jött szóba, de mivel ő beteg lett, így változot a terv, és végül L. Mónival mentünk.
Némi keresgélés után meg is találtuk egymást a "parasztelosztónál":), majd elindultunk Orfű felé.
Azért egy Tescót még útba ejtettünk, majd rövid vásárlás után, nekivágtunk az útnak, és hamar felértünk Remete-rétre, innen pedig jókora gurulással az orfűi elágazót.
Innen már látszott a ház, majd kis gurulással már be is álltunk a parkolóba.
Felcipekedtünk a házba, majd gyorsan begyújtottunk, leginkább Mónika, én pedig, miután Péterék is megérkeztek, és lett fejsze, fát hasogattam. Közben Balázsék is megérkeztek, és Évi is, így kiegészülve , gyors pakolás után, elindultunk a délutáni rövid túrára. Először Abaliget felé terveztük, de az idő rövidsége miatt inkább a Rácz-tanyát vettük célba. Itt igen szép havas, kissé felhős, vörös naplementés tájat láttunk, lásd a fotókon:).
Tovább gyalogoltunk a szép hóban, majd több "jobbra" útbaigazítás után, egy meredek ereszkedőn leértünk az abaligeti műútra.
Ezúton is köszönjük Balázsnak a hatékony GPS-es útbaigazítást:)
A műútnál Márti, Móni, és a gyerekek, úgy döntöttek, visszamennek az úton a házba, Mónika fűtési céllal, a gyerekek pedig a jobb út miatt. A többség fejlámpára kapott, és bevette magát a már sötétedő erdőbe. Baktattunk a hóban, amely igen szépen csillogott a lámpák fényében, és jókedvű beszélgetés közben haladtunk a ház felé, vagyis úgy hittük. De kicsit eltértünk az útiránytól. De semmi baj, jött a GPS, és egy vastagon havas domboldalon, hamar visszataláltunk a "jó" útra. Ugyanis jelzettnek jelzett volt, de olyan sűrűn benőtt, ágas-bogas, hogy sokszor csak egészen mélyre hajolva tudtunk átvergődni rajta.
De nagyon szép volt, a havas ágak közt, bújkálva haladni.
Hamarosan visszaértünk mi is a házba, ahol már kellemes meleg volt, köszönhetően Móninak, aki szorgalmasan rakta a fát a kályhába. Ezt a dolgot éjjel is folytatta, ezúton is nagyon szépen köszönöm neki , gondolom, a csapat többi tagja nevében is mondhatom.
Ráadásul a kályhán egy nagy fazékban már készült az illatos forralt bor, melyből igen jól esett 1-1 pohárral mindenkinek. Eztuán lassan kialakult a terülj-asztalkám, vagyis a minden földi jóval megrakott svédasztal:)
A legnépszerűbb Mónika habcsókja volt, elsőként az fogyott el, így ő nyerte a versenyt!
De mindenki tisztességesen kivette a részét a fogyasztásból, igazi hangulatos habzsi-dőzsi volt.
Majd, hogy lenyomjuk a sokféle kaját, előkerült a csocsó is, amin kisebb bajnokságokkal felérő heves csaták zajlottak.
A többiek kártyáztak,társasoztak, beszélgettek. Egyszer csak erősítés érkezett, betoppantak Szilvi, Kati, Margit, és Laci.
Így kibővülve, folytatódott a játékdömping, volt, hogy egyszerre 4 féle játék zajlott az asztalnál.
Így, beszélgetve, játsszva ütöttük el az időt, majd hamarosan indulnunk kellett a Balázs-hegyi kilátóhoz, hogy éjfélre felérjünk.
Lámpákkal, és pezsgőkkel megrakodva elindultunk, majd kellemes séta után fel is értünk a kilátóhoz. Itt megdöbbenve tapasztaltuk, hogy az önkormányzat, balesetveszélyre hivatkozva, lezáratta a kilátót, mi több, az alsó teljes sor lépcsőfokot is leszereltette. Ez nagy csalódás volt, ugyanis az éjfélt a toronyban szerettük volna megérni, hogy ott koccinthassunk. Ez hát így elmaradt. Vártunk, hogy lássunk sok szép tüzijátékot is, de sajnos a köd miatt ez nem sikerült, így leginkább csak hallottuk:)
Ezután visszatértünk a házhoz, ahol már sok minden nem történt. Szilviék elbúcsúztak, ők nem alszanak itt. Kis beszélgetés után mindenki aludni tért.
Reggelre ébredve, kellemes meleg volt még a házban, Mónikának köszönhetően, aki gyakorta rakott a tűzre.Gyors süti, pogi, tej, kakaó, virsli reggeli után pakolás, rendrakás, és máris indultunk haza.
Én, személy szerint nagyon jól éreztem magam, jó volt a program, és a társaság is. barátságos, kedves emberekkel voltam együtt, és így jól telt az idő. Ha sikerül, én szívesen szilvesztereznék ugyanott jövőre is.Köszönöm mindenkinek, aki ott volt, és együtt ünnepelt velünk. BUÉK!
Képek:
Keményfi Balázs fotói megtekinthetők itt.
Rostás László fotói megtekinthetők itt.
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése