2018.02.03-04. PTKK farsang a Zselic és Somogyország dombjain; DDP 7. szakasz Bőszénfa - Deseda

Ezen a farsangon is volt mindkét nap rövidebb és hosszabb túra.

A rövidebb túra szombaton és vasárnap a Zselicben Bőszénfa környékén volt, a hosszú túra a Dél-dunántúli Piros Túra egy szakaszát járta be.

Rövid túra:
Szombati rövid túra kiírása itt. Túravezető: Eperjesi József
Vasárnapi rövid túra kiírása itt. Túravezető: Eperjesi József

Hosszú (DÉL-DUNÁNTÚLI PIROS) túra:
A hosszú túra szombaton a Dél-dunántúli Piros Túra nyomvonalán Bőszénfa - P - Kaposvár  útvonalon Táv: 35 km, Túravezető: Rostás László

Vasárnap szintén a Piros nyomvonalán Kaposvártól - P - Deseda tó  Táv: 21km
Túravezető: Rostás László

A túra útvonala GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt. 1. nap  2. nap


Az idei farsangi túránk, nem rendhagyó módon, egyben a Dél-dunántúli Piros túra is volt egyben. Mindkét napon volt rövidebb, és piros túra is.
Sokan voltunk, de a pirosra csak hatan indultunk, egy rövid öltözködés, kocsmázás, társakra várás után. Havazott, és a környék is fehérbe öltözött, de nem volt igazán hideg, fagy, ezért olvadt is, és elég rendesen sárosak voltak az erdei, mezei utak.
Haladtunk azért, csúszkálva, pocsolyákat kerülgetve, de a táj, és a havazás szépsége kárpótolt a nehézségekért.
Útba esett egy szarvasfarm, ahol szarvason kívül még sok lovat, és egyéb állatot is láttunk, simogathattunk, ki-ki kedve szerint.
Egy erdős részen találtunk egy érdekes építményt, valami nagy gerendákból épült vadcsapda féleséget, egy darabig vad ötletekkel találgattuk, mi lehet, és hogy működik.
Aztán eljutottunk a ropolyi vadászházhoz, majd egy erdészeti favágó, és famegmunkáló tanpályához, ahol a DDK során már jártunk.
Innen egy völgyben mentünk tovább, ahol már erősen vizes terület volt, azt néztük, hol kisebb a víz, amiben megyünk.
A hó továbbra is esett, ami szintén nem kedvezett  a talajviszonyoknak. Vigasztalásul hóvirágot találtunk, elég sokat, ez kicsit emelt a kedélyállapoton :)
Beértünk egy mély szurdokvölgybe, lecsúszkáltunk a lejtőn, és máris Töröcskén találtuk magunkat. Innen hamarosan, egy szép erdei út után, a Töröcskei-tóhoz értünk, itt ebédeltünk. A tó, és környéke nagyon szép, hangulatos hely, most csendes, és hóval borított volt.
A következő megállónk a Hódos -tó volt , a gyertyánosi parkerdő területén, kedves, szép kis tó, és itt a Vackor -tanyánál van a bélyegző is.
Innen a 4 testvér forrás volt a cél, amit meg is találtunk, ez már közel volt Kaposvárhoz.
Hamarosan el is értük a várost, a nagy részén átsétáltunk, majd a vasútállomáson bélyegeztünk, és vártuk a busz indulást, amivel visszamegyünk Bőszénfára , a szállásra.
A szálláson már vártak minket a többiek, kellemes meleg volt, finom gulyásleves, paprikáskrumpli, jó hangulat, és jó italok.
Jóízű falatozás után, ki ki a poharával, elfoglalt egy széket :), a maradék állva nézte a műsort :)
Mert Csongor jóvoltából, műsor is volt, képvetítés, a klub régi életéből kaphattunk ízelitőt. Nagyon érdekes volt, többünknek meg is kellett mondani, kit látunk a képen :) Jó volt, visszatekinteni az elmúlt időkre, túrákra.
Emellett természetesen a napi túrák képeit is visszanéztük.
Azért a korai kelések, és a túrák miatt lassan a fáradtság lett úrrá a csapaton, és lassanként elszállingóztunk aludni.

Másnap nem kellett korán kelnünk, ezért Gábor ébresztőjére mindenki felriadt, fél 6 kor :)  Azért még visszabóbiskoltunk.. de ahogy ébredtek a többiek, egyre több zaj, hang élet költözött a házba, és ez előcsalogatott mindenkit.
Szorgos kávé, tea, kakaófőzések, reggelikészítés, és útravaló gyártás közben el is telt a reggel, indulnunk kellett a buszhoz, amivel Kaposvárra megyünk, hogy onnan folytassuk a túrát.
Itt csatlakozott hozzánk Zsuzsi is, és találkoztunk egy régi túratársunkkal is, Ágival. Beszélgetve, nézelődve indultunk útnak, Kaposvár eddig általunk nem ismert részén, és megállapítottuk, hogy szép város, élhető, főleg a családi házas környéke.
Egy elég nagy, és elég újnak tűnő atlétikai pálya mellett aztán kiértünk az erdőbe, és örömmel állapítottuk meg, hogy itt nincs sár :)
Jó erdei utakon, jó tempóban haladtunk, egy nagy rétet elhagyva, kiértünk a műútra, és a kaposvári elkerülő fölött áthaladva, egy kerékpárúton, eljutottunk a Deseda-tóig.
A tó egy darabkáját már mindenki látta, aki elment mellette autóval, de a tónál még nem mindenki járt. Kíváncsian vártuk, milyen lesz, mit látunk.
Szép, napsütéses idő volt, a tó kék, az ég kék, a kedvünk virágos, és mentünk, mentünk a tó mellett, és még sehol a vége. Megnéztük az elhagyott kempinget, ahol egyik túratársunknak felidéződtek az emlékei, ő már volt itt pár napot, amikor még működött a kemping.
Szomorú volt látni, hogy lepusztult a valamikor szebb napokat látott nyaralóhely.
Továbbmenve elértük a Fekete István látogatóközpontot, ahol bélyegeztettünk, ládáztunk, nézelődtünk, majd kis pihenő után tovább, a tó partján egy széles kerékpáros, gyalogos úton haladtunk. És még mindig sehol a tó vége :) Újabb épület a tó mellett, a vízisport egyesület bázisa, csónaktárolóval, közösségi házzal. A kajakokat, kenukat, kívülről megszemléltük, volt ott túra, verseny, és használaton kívüli vízi jármű is, 5 centi porral a testén :)
Itt kezdődik a versenypálya, ezt a tóban látható bóják, karók jelzik. Mentünk, és még tart a tó.
Tudtuk, hogy hosszú, hisz versenypálya, de hogy ennyire :) Azért lassan csak a végére értünk, végigsétáltunk egy szép, gondozott nyaralóövezeten. és ezzel a hivatalos piros túra véget is ért.
Még elmentünk megnézni a közeli arborétumot, és ezt nagyon jól tettük, igazán szépen gondozott, karbantartott, feliratozott, és változatos növényvilágot csodálhattunk meg.
Innen még a közeli tanösvényt is megnéztük, mert keveselltük a kilométert, ez nem volt annyira érdekes, de legalább láttuk.
Megtaláltuk a Deseda-forrást is, Balázs szerint az táplálja a tavat :)
Ismét egy jó hangulatú két napos túrán vettünk részt, jó volt ott lenni, kikapcsolódni, pihenni.
Találkozunk  a következő túrán.

Lejegyezte, a túrát vezette: Rostás László

Képek:
Rövid túra:
Földes Csaba fotói
Keményfi Dorottya fotói
Simon Erzsi fotói


Dél-Dunántúli Piros:
Keményfi Balázs fotói
Simon Szilvia fotói (Kaposvár Deseda-tó szakaszról)
Rostás Laca fotói


2018.01.20. Bartina 15 / 30 TT

Útvonal 15: Szekszárd (rendezvényközpont) - Bükkös-erdő - Sötétvölgyi-gyermektábor - Bati-kereszt kilátó - Szekszárd (rendezvényközpont)  Táv: 17,5 km Szint: 457 m

Útvonal 30: Szekszárd (rendezvényközpont) - Bükkös-erdő - KS- elágazás - Grábóc - Hónigpuszta - Ladomány - KS- elágazás - Sötétvölgyi-gyermektábor - Bati-kereszt kilátó - Szekszárd (rendezvényközpont) Táv: 33,6 km Szint: 800 m

A 30-as túra útvonala GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

15-ös táv PTKK teljesítői:

G. Gábor
H. Barna
L. Mónika
M. Dodi

30-as táv PTKK teljesítői:

M. Éva
S. Erzsi
S. Szilvi
Sz. István
Sz. András
K. Balázs

Képek a 30-as távról:
Keményfi Balázs fotói
.





2018.01.12-14. OKT 10. szakasz Szárliget - Tokod (Gerecse) GY

Hátizsákos vándortúra. Az autók az indulás helyén maradnak, a cuccot a hátizsákban visszük.

Utazás Pécsről autókkal Bicskéig. Az autók Bicskén parkolnak (a biztonság miatt). Bicskéről vonattal Szárligetig. Vonat indul: 07:54

1. nap: Szárliget - Óbarok Nagyegyháza - Kisegyházapuszta - Somlyóvár (GCSOM-1) - K- Tornyópuszta - Bodzás völgy - Koldusszállás -K- Pes kő barlang (GCPko) nem volt lesz rá idő, így csak alulról néztük - Vértestolna bejárati út - aszfalton Tarján Táv: 33 km Szint: 600 m
Szállás a Pince a vén Préshez nevű szálláshelyen.

2. nap: A szállástól a buszig 900m Busz -Tarján 7:33 - Vértestolna újtelep bejárati út 7:42
Vértestolna bejárati út - K - Fábián kő - Fekete kő - Tardos - K -Serédi kastély (volt hercegprímási kastély) - (GCGKG) - Kőfejtő (volt vörösmárvány bányák) (GCKGF 1-4) - Pusztamarót (GCPUMA) Táv: 22 km Szint: 500 m
Szállás: a Pusztamaróti  Turistaház nevű szálláshelyen.

3. nap: Pusztamarót - K - Marót hegy - Vaskapu - Büdös lyuk - Péliföldszentkereszt (GCPeli) - Öreg kő (GCbajo-2) Jankovich barlang - Mogyorósbánya - (GCmogy) kilátás a Dunára- K- Hegyes kő (GCHeko) Tokod Táv: 23 km Szint: 650 m
A túra végén Tokodról vissza Bicskére az autókhoz:
Tokod községháza: (Esztergom-Ajka járat)15:20 - Tatabánya sportpályára ér 16:07-re. Itt átszállás16:18-kor (Kisbér-Budapest járatra) mely Bicske Bader fogadóhoz ér 16:42-re. Bicskéről autóval haza.

Túravezető: Keményfi Balázs

A túra útvonala gps részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt. 1. nap  2. nap  3. nap

Szokásos módon készültünk erre a kékre is. Pár nappal indulás előtt Csilla jelezte nekem, hogy baj van, lebetegedett. Ilyen még a kéktúrázásunk történelmében nem volt. Reméltük, hogy meggyógyul az indulásig, de sajnos ez nem ment ilyen hamar. Úgyhogy állandó túravezetőnk nélkül vágtunk bele a következő szakaszba. Csilla majd szebb időben pótolja, lehet hozzá csatlakozni!
Hajnalban indultunk Pécsről 1 autóval. Szekszárdon átszálltunk Istvánhoz, akivel Bicskéig autóztunk. Innen egy rövid vonatozással terveztük továbbutazásunkat. Bicskén ki is gyalogoltunk a vasúti megállóba, pár perc múlva jön is a félóránként járó vonat. Na de van-e itt jegykiadás, vagy a kalauznál kell venni jegyet? Megkérdeztünk egy ott várakozó ember, aki tájékoztatott, hogy a jegykiadás a sínek túloldalán lévő bódéban van. Ki kell mennünk az útra, majd át a felüljárón a túloldalra, sorbanállás, aztán vissza.... Nem tűnt gyorsan megoldhatónak. Futottunk egy rövidet, megpörgettük a dolgot, vissza is értünk, s lám, a vonat meg késik!!! De jó, így nem maradtunk le, és nem is büntettek meg!
Számunkra már ismerős Szárligeten leszálltunk, hogy megkezdjük a következő szakaszt. Vidám perceket okozott nekünk egy atyafi, aki különös világban él, elmesélte, hogy melyik macit miért hordja az oldalán, melyiknek milyen fontos feladata van...
Ködös, szemerkélő esős időben vágtunk neki az útnak. Át az M1 autópálya alatt, majd fel a Somlyó hegyére. Szépet láttunk volna itt, de ezúttal nekünk csak a tejföl jutott. Rövid időre bevackoltuk magunkat a kulcsosház előterébe. Pihenés, kaja, pecsételés.
Tornyópuszta felé haladva több olyan villanyoszlopot láttunk, aminek a törzsét a vadak - mint hód a fát - elrágták. Több már ki is tört közülük. Koldusszálláson bélyegeztünk, pihentünk egy kicsit. István mivel már járt ezen a szakaszon, jelezte nekünk, hogy Tarján - a napi cél - felé a K+ jelen megy, mert az még nincs meg neki, meg akkor nem kell a végén a műúton 3km-t trappolnia. Mi maradtunk a kéken. Egy fakitermelésnél lepihentünk a rönkökre, ahonnan felhívtuk lábadozó Csillánkat, hogy jelezheti a szállásadónak, hogy az érkezési időnket.
A kék útvonalán szálláslehetőségünk nem volt, így 3km-t ki kellett térnünk egy műúton a kékről. Ezen a szakaszon furcsán éreztem a jobb lábamon lévő cipőmet, mintha nem szorítana úgy mint eddig. Ránéztem,..... na neeee!!! A jobb cipőm belső oldala a talp szélén 10 cm-t kihasadt. Mit lehet ilyenkor tenni? Még két nap gyaloglás vissza van. Nem törünk össze, megoldást keresünk! Jobb haján felhívtam a szállásadónkat, hogy szerinte a környéken lehet-e kapni cipőt. Tájékoztatott, hogy csak Tatán, vagy Tatabányán van esélyem, a többi településen nincs cipőbolt. Mondta, hogy megy erre-arra, majd néz, talál talál valahol a méretemben. Gondoltam, végszükségben másnap beutazok Tatára, a következő nap úgyis rövid, majd valahogy utolérem a többieket.
Ma már nagyon sok kilométer volt a lábunkban, korán is keltünk, mit mondjak, eléggé elfáradtam, de ezzel szerintem nem voltam egyedül. Mielőtt a szállásra bemegyünk, egy "oázis" azaz egy kocsmahivatal felkeresését terveztük. Tarján egyik vévén egy bajor söröző-étterem félébe tévedtünk be. Alig mertünk bemenni ilyen csatakosan, amennyire lehetett, sármentesítettük magunkat. De még így is néztek nagyot a házigazdák. Szerényen fogyasztottunk, a pincér valószínűleg többre gondolt, de mi sem ilyen színvonalat kerestünk, de sajnos nem válogathattunk. Illedelmesen elköszöntünk, aztán irány a szállás.
Meg is találtuk hamar, szép, új építésű, igényes zarándokszállás. a leírás szerint konyhával is rendelkezik. Ne ez a valóságban egy kicsit túlzásnak bizonyult. A mosogató gyanánt a zuh-WC helyiségben lévő mosdó értendő, illetve főzőalkalmatosságként egy teavíz forraló..... Még jó, hogy Gábor túlbiztosította magát, és hozott a hátán egy kis gázfőzőt.
De mindent megbocsátok, mert a házigazda olyan kedves volt, hogy kimentett a bajból! Hozott egy cipőt! A sajátja lehetett, állítása szerint Caritas csomagból, de ezt nem hiszem. Catepilar városi bakancs volt. Kicsit szorított, de más lehetőség híján bevállalható volt. És semmit sem fogadott el érte, örült, hogy segíthetett. Ezúton is köszönöm neki!
Másnap reggel séta a központba a buszhoz, majd felutaztunk a K jelig, tehát kihagytuk az újbóli caplatást az aszfalton.
Rövid szakaszunk van mára, kényelmesre vesszük a tempót. Tardos előtti szakaszon a közeli vörösmárvány bánya miatt az út márvány zúzalékkal volt borítva. A Bánya-hegyi erdészháznál egy érdekes táblát láttunk a fűben, nézzétek meg a képet. (Nem a mi Petinkről van szó.) . Időmilliomosok voltunk, szötyörgött az eső, úgy döntöttünk, hogy lemegyünk Tardosba, és a délidőt ott töltjük. Nagyon szép település, amit csak lehet, vörösmárványból készítettek. Beültünk egy kellemes teázóba pihenni. Útközben oda-és vissza is jót fociztunk egy teniszlabdával. Visszafelé észre sem vettük, hogy újra felértünk a hegy oldalába.
Ez után aztán jöttek a látnivalók! Volt Serédi (hercegprímási) kastély, Tűzköves barlang, Júra zsomboly és szebbnél szebb felhagyott vörösmárvány bányák. Mondanom sem kell, hogy a geoládák vittek le ide is.
Meredek ereszkedés következett a Kis-Gerecse oldalában, miközben elhaladtunk egy Lourdes-i Mária szobor mellett, majd Pusztamaróton állított nagyon szép emlékműhöz értünk, mely az 1526-ban Mohácsról menekülő magyar fősereg több mint húszezer magyar katonájának állít emléket, akik az előrenyomuló törökkel szemben szekérvéraikkal próbáltak itt ellenállni a Budáról hozatott ágyúk tüzének, sajnos sikertelenül.
Az emlékhely megtekintése után ugyanitt, Pusztamaróton megkerestük a szállásunkat. Ez már minőségben jelentősen szolidabb volt a tegnapinál, de árban magasabbra tette a lécet. Furcsa volt az arány. Búboskemence, cserépkályha, szolid berendezés, minimum vizesblokk. Ezzel semmi baj, de nem árt, ha az ár is tükrözi. Feledtette ezt a vendéglátóktól rendelt, vacsorára áthozott pizza, tea és forralt bor. Vacsi után beszélgettünk, aztán mindenkit elnyomott az álom.
Reggel kilépve a házból, úgy éreztük magunkat, mintha egy mesébe csöppentünk volna. a ködös esős táj téli mesevilággá változott. Gyönyörű napnak néztünk elébe. Szép volt a havas erdőben járni. Péliföldszentkereszten időztünk egy kicsit. Ez egy nagyon szépen kialakított településke, ahol a szalézi rend által üzemeltetett rendház és zarándok központ működik. Ezenkívül egy újszerű idősek otthona is emeli a piciny hely fényét. 
Péliföldszentkeresztet elhagyva az Öreg-kő oldalában vezetett tovább a kék. Sajnos a csúcs meghódítására és az egyébként kihagyhatatlan Jankovich barlangra nem maradt időnk, mert Tokodon a buszt el kellett érnünk. Na mindegy, felírtuk a bakancslistára.
Mogyorósbányán tartottunk egy kis pihenőt a kocsmahivatalban. Mindig ez az a hely, ahol télvíz idején melegben le tudunk ülni, esetleg enni, inni ami szükséges ennyi menetelés után. Ez után jött ennek a kék szakasznak a legszebb része! A Mogyorósi-kőszikáról pazar kilátás nyílt a Tokodi pincékre, a Dunára, Esztergomra. Önmagában  a kőszikla is rendkívül szép volt a vaskereszttel, így behavazva. Mintha egy magashegyen hódítottunk volna meg egy csúcsot. Tokod előtt a Hegyes-kő is szép volt, kemény izommunka is kellett hozzá, de a csúcsot a busz miatt nem kaparinthattuk meg.
Nem volt más vissza, mint Tokodon megkerestük a buszmegállót. A busz előtt még beültünk melegedni a "hivatalban", aztán Tatabányán keresztül átszállással visszabuszoztunk Bicskére az autóhoz.

Szép túra volt, köszönöm mindenkinek. 
Lejegyezte: Keményfi Balázs

Képek:
Keményfi Balázs fotói
.

2017.12.30. Jakabhegyi séta az Avar földsáncon (GY)

(Évzáró koccintós túra)

Útvonal: Makra dűlő-P háromszög-Z-Avar földsáncon körbe-K-Pálos romok
Egy kis pihenő a romoknál és koccintás, majd visszafelé Z-P háromszög-Makra dűlő.
Táv: 10 km várható szintemelkedés 440 m.
Túravezető: Miklovich Csilla

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
Speiser Joci fotói
.

2017.12.27. Karácsonyi lábmozgatás a Közép-Mecsekben (GY)

Útvonal: Pécs Tettye - Állatkert - Mandulás - P - Remete rét - K - Büdös kút - K- Erdei kereszt - K - P - Rábay fa - Kantavár - P - Kis rét - Dömörkapu - Tettye. Táv: 19 km Szint: 450m
Túravezető: Keményfi Balázs

A túra útvonala GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Képek:
Keményfi Balázs fotói
.


2017.12.09. DDP 6. szakasz Bükkösd - Kisbőszénfa

Útvonal: Bükkösd - Dinnyeberki - Ibafa - Almamellék - Terecseny- Kisbőszénfa (Bőszénfa)
Táv: 30 km    Szint: 320 m
Túravezető: Rostás László

A túra útvonala gps részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Képek:
Keményfi Balázs fotói
.

2017.11.25-26-27. OKT 9. szakasz Vértes Bodajk-Szárliget

2017.11.25. szombat: Bodajk Ősi zarándokhely és szoborpark, Bodajk (GCBOD) Csókakői vár (GCCsok) - Kápolnapuszta - Redl emlékmű (GCRedl) - Gánti barlang - Gánt Táv: 26 km
Szállás Gánton a Gránás turistaházban

2017.11.26. vasárnap: Gánt - Mindszentpuszta (GCMSP) - Kőhányáspuszta (GCVkor) - Gesztesi vár (GCVARG) - Várgesztes: Táv: 22 km
Szállás: a Vadászházban

2017.11.27. hétfő: Várgesztes - Zsigmond kő (GCzsig) - Robinson kunyhó romja (GCRobk) - Mátyás kút, Szarvas kút (GCSaMa) - Vitány vár (GCVitv) -  Mária szakadék - Csákányospusztai templomrom (GCCSPP) - Szárliget Kisvasút emlékhely (GCslkv) Táv: 21 km
Visszautazás Bodajkra busszal:
Szárliget vegyesbolt 15:21 (Tatabánya-Bicske járat) - Felcsútra ér 15:45. Itt átszállás 15:52-kor induló Bp-Pápa járatra, Bodajkra ér 16:44-kor.

Túravezető: Miklovich Csilla mandula47@gmail.com

Kapcsolódó túra: 2000 nyarán a Vértesben bringával

A túra útvonala GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt. 1. nap  2. nap  3. nap 

A téli túráknak meg van az a „varázsa”, hogy nem hóval borított tájon túrázunk, hanem ködös, nyirkos időben. Ez a túra is így kezdődött. 
Mikor összejött a csapat Bodajkon elindultunk a kálváriát megnézni. Szép a domboldalban kialakított kápolna és a gondozott kálvária. A dombtetőre felérve mintha tejfölben lennénk, a településből és a környezetéből semmit nem láttunk. Bemelegítésnek jó volt azért ide feljönni.
Bekukkantottunk még a falu egyik templomába, pecsételtünk a kocsmában és útnak indultunk Csókakő felé. 
Csókakőn látszik, hogy sok turistát várnak. Rendezett falucska szobrokkal, kemencével, nyitott templommal, árusokkal.  Ja, és gyönyörű időnk is lett, mire ide értünk. Ezek a csókakőiek tudják, hogy kell várni a turistát, verőfényes napsütéssel.  És minden út a várhoz vezet. Ezen a településen is pecsételnünk kellett. 
A vár télen ingyen látogatható és nagyon szépen felújították. Jó volt bolyongani benne. Köd azért még a távolban látszott, de amerre mi jártunk mindig felszállt. Szerintem boszorkányok vagyunk, mert jó időt sokszor tudtunk intézni. 
A vár mellett vezetett az utunk tovább lefelé, de lépcső segítette a leereszkedést. Persze leereszkedve ismét ködös lett az idő, na meg kicsit sáros. 
Gondoltuk talán magasabban jobb lesz az idő, ezért kicsit (nagyon) kaptatósan felmentünk egy gerincre, meg persze azért is, mert erre vezet a kék túraútvonala. Nem lett jobb a helyzet. Semmit nem láttunk a messzeségben, ezért gondoltuk ehetnénk valamit. Persze olyan sokáig nem lehet ilyenkor falatozni, mert nagyon hideg van. Elindultunk a gerincen a Redl emlékmű felé. Nagyon érdekes itt az útvonal, mert kétoldalt nagy meredekség van, persze azért nem olyan mint a magas hegységekben, mégis az ember úgy érzi, hogy jó magasan van. 
Persze azt mondanom sem kell, hogy az utunkban található geoládák megkeresése is feladat volt, így  a Redl emlékműnél is volt.
A következő megálló Kápolnapusztán volt. Nyári időben ez egy nagyon jó pihenőhely lehet, de téli túrázóknak igen huzatos, fényképezkedés után indultunk tovább.  Megnéztük a falu temetőjét és elolvastuk tragikus történetét, mert emléket állítottak az áldozatoknak. 
Következő település és egyben pecsételő hely is Gánt, meg persze itt volt a szállásunk is. Nagyon szépen felújított a turistaház csak az volt a baj, hogy tájfutókkal volt tele minden szoba. Nekünk csak egy jutott és kicsit szűkösnek tűnt. 
Itt biztosan kiderült, hogy boszorkányok vagyunk, mert az egész épületben a villanyszolgáltatás megszűnt. Ilyen nem szokott lenni a 21. században. Persze jött a gazda és valamit hókusz-pókuszolt és újból lett fényesség. Ééééés a bosziknak külön szoba. A lányok nagyon úriasszonyosan lettek elszállásolva. Így persze a fiúknak is könnyebb volt. Senkit nem zavart a horkolásuk. 
Azt még eddig nem is említettem, hogy a környékbeli templomokban mindenhol volt olyan „fogd és vidd” cédula, melyekre zsoltárokból, bibliából voltak rövid gondolatok feljegyezve. Mindannyian hoztunk mindig egyet-egyet és itt a szálláson mindenki felolvasta a sajátját és próbáltuk „elemezni” a mondatokat , melyek közül jó pár illett is arra, aki húzta. Jó játék volt. 
Gánt egy nagyon szépen rendezett jól ellátott falu. 
Második napunk Gántról Mindszentpuszta felé vezetett, ahol persze pecsételés és ládázás volt. Mindszentpuszta után a Csáki vár felé vettük az irányt. Nagyon szép útvonalon, pihenőhelyekkel.  A Csáki vár persze csak romjaiban látható.
Nem sok turistával találkozik így télvíz idején az ember, de szembejött velünk egy kutyás kiránduló és kérte a segítségünket az elcsatangolt kutyájának keresésében. Annyit tudtunk neki ajánlani, ha útvonalunkon látjuk, akkor értesítjük és megpróbáljuk megfogni. Sajnos nem arra kóborol, amerre mi. Jó lett volna megtalálni a kutyát.  
Kőhányás-pusztán megpihentünk, fényképezkedtünk az Eszterházy kápolnánál, ettünk és nagyon hamar fázni kezdtünk. Indultunk volna gyorsan, csak az a két kunyerálós macska tartott fel minket. Nem lehet kibírni, ha egy macsek dorombol és dörgölőzik, hogy ne időzz el vele.  
Várgesztes előtt nagyon szép parkerdőt alakítottak ki, jó volt nézelődni.  Felmásztunk a várhoz is csak sajnos le van zárva. Korábban itt turistaszálló is üzemelt és látogatható volt a vár is. Szomorú, hogy nem lehetett részünk abban, hogy a várban szálljunk meg. Remélem az Unió küld egy kis pályázati pénzt és lesz mód a felújítására. 
Várgesztesen egy vadászházban volt a szállásunk. A gazda már befűtötte a házat mire oda értünk. Nagyon hangulatos szállás volt. Italozással kezdtük az estét azután egy kis vacsora a falu egyetlen vendéglőjében. Hatalmas adagokat kaptunk számomra elfogyaszthatatlan mennyiséget. 
Nagyon jóllakottan, nagyon fáradtan, nagy élményekkel mentünk vissza a vadászházhoz. 
Mivel a fiúk szobájában volt a tévé, ezért a lányok elfoglalták a nagy ágyat. Betakaróztunk és megnéztük a Csillagok  háborúja valamelyik részét. Jó volt ott kuckózni a melegben teli pocakkal és filmet nézni fáradtan. Azt nem tudom, hogy a fiúknak milyen volt, hogy nem tudtak lefeküdni, de rendesek voltak és jól tűrtek, minket, boszorkányokat.
Harmadik nap reggel elbúcsúztunk a szállásadótól, aki nagyon kedves volt velünk. Pecsételtünk a faluban és elindultunk a kéken. Az útvonal felvezet a Zsigmond kőhöz, ami egy kilátóhely és nagyon jól látszik a falu. Ilyenkor el lehet játszadozni azzal, hogy a faluban hol szálltunk meg, hol ettünk, honnan jöttünk. Olyan, mint egy terepasztal. Persze a fiúk itt is geoládáztak.
Következő állomásunk Mátyás kút. Ez egy pihenőhely-féle forrással. Azután Szarvas kút, ez is egy pihenőhely. 
Megálltunk Rockenbauer Pál emlékfájánál, ami tele van kitűzőkkel és apró csecsebecsékkel. Gondolom mindenki azt hagy itt, ami éppen nála van, hacsak nem tudta előre, hogy ez az emlékfa erről szól, hogy hagyj itt valamit, ami a túrázásoddal kapcsolatos. 
A következő látnivalónk a Vitány vár volt. Több helyről lehet megközelíteni. A vár felújítás alatt van, de nincs lezárva. A bátrak körbe tudják járni, igaz nem veszélytelen. Mi körbejártuk. 
Körtvélyespuszta felé az erdőben még gondoznak egy régi temetőt. Megnéztük. Amíg nem turistáskodtam nem is tudtam, hogy ilyenek léteznek. Pedig rengeteg van szerte az országban. 
Következő érdekesség a Mária szakadék. Nagyon szép környék, mohos meredek sziklákkal, nehezen járható útvonallal.
És ezek után elindultunk a Körtvélyesi kilátó felé. Hát itt már nem nagyon kívántam a hegymenetet. Fáradt voltam, hideg volt és éhes voltam. Az a vigaszom volt, hogy a kilátónál falatozhatok. 
A kilátóból jól látszanak a környező települések, lehet találgatni, hogy melyik mi lehet. Meg persze itt is meg lehet nézni, hogy merre vezet még az utunk. 
Csákányospuszta volt a következő állomás, ahol elidőztünk egy régi templom romjánál. Jó ötletelni arról, hogy lehetett elég egy ilyen kicsi építmény több falunak veszély esetén vagy misekor. Ilyenkor gondolok mindig arra is, hogy jó lett volna a történelem órákon jobban figyelni. 
A pusztán még laknak, gazdálkodnak. Megnéztük a juhokat és persze a gépeket a tanyán. 
Szárligetre érve is voltak látnivalók, bányász emlékek, egy fűrészüzem telephelye, mert nekünk az is érdekes.  Az állomáson pecsételtünk és már csak egy feladatunk maradt, eljutni a buszmegállóba, hogy visszamenjünk Bodajkra a kocsikhoz. 
Jó volt ez a három nap. Jó dolog ez a kéktúrázás. 

Képek:
Keményfi Balázs fotói
Simon Szilvia fotói
Varga Péter fotói
.

2017.10.21.-22. OKT 8. szakasz Tés - Bodajk

Útvonal:
2017.10.21. szombat Utazás reggel autókkal Várpalotára, onnan busszal Tés-re. Tovább gyalog a K jelen Tés - Csőszpuszta - Alba Regia barlang - Hamuház - Csikling vár - Tűzköves árok - Kisgyón bánya - Kisgyón - Dóra hegy - K - Bakonykúti Táv: 25 km Szállás: http://kutivendeghaz.com/
2017.10.22. vasárnap: Bakonykúti - Bakonykúti puszta - murvabánya (volt katonai terület) - Bogrács hegy - Vontató hegy - Fehérvércsurgói tározó - Fehérvércsurgó (Károlyi kastély, szőlőhegy) - Gaja-völgyi tájcentrum - Gaja szurdok - Bodajk sípálya - Bodajk Táv: 24 km
Túravezető: Miklovich Csilla

A túra útvonala GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt. 1. nap  2. nap

Ismét elkezdtük a gyalogtúrázást, de még olyan szép időben, hogy Dodi is velünk jött és bringázott a környéken.  Három napos túrát szerveztünk, de csak két nap lett belőle. Várpalotán parkoltunk le az autókkal egy fizetőparkoló övezetben. Még jó, hogy szólt egy néni, hogy ha a kocsikat a járda túl oldalán hagyjuk, olcsóbban megússzuk a parkolást, mint a házak mellett.  A logisztika olyan volt, hogy nem volt logisztika. Az autókat nem terveztük mozgatni, mindent a hátunkon vittünk. Én azért lazábban voltam, mert jó pár cuccot Dodival vitettem. 
Elbuszoztunk Tésre egy olyan rozzant busszal, hogy azt hittem leáll. Azért a fiúk biztattak, hogy nem volt annyira rozoga, csak úgy tűnt. A településen megnéztük, hogy G. Gábor vándorbotja meg van-e még, ami sok-sok kilométert jött már velünk, de már nem volt a rejtekhelyen. 
Túramegnyitó után elindultunk Csőszpusztára az első pecsételő helyünkre. Itt van a barlangászoknak egy bázisuk valamint egy kiállításuk is, ahol kaptunk egy kis tájékoztatást a hegy mélyén található barlangokról, a domborzatról és a barlangászok életéről. Elindulás után nagyon hamar észrevettük, hogy R. Laca nincs velünk csak a fényképezőgépe, mert azt elhagyta. Össze-vissza kerestük, meg próbáltuk hívni, de térerő hiányában nem sok sikerrel jártunk. Mivel sehol nem leltük Lacát, gondoltuk elindulunk a kéken csak arra jön majd Ő is. Nem volt jó érzés, hogy már a túra elején megvan a 10 % veszteségünk túrázóból, de azt mondják, ennyi belefér. 
Megyünk és tárgyalgatjuk, hogy hol tűnhetett el és ki látta utoljára, mikor szembe jön velünk. Előre akart menni, de nem sikerül neki, mert észrevette, hogy nincs meg a fényképezőgépe és sietett vissza.  Ismét együtt. 
Itt nagyon sok barlanglejárat található, gondoltuk megnézünk párat. Az Alba Regia barlanghoz kis kitérővel lehet eljutni. Elég láthatatlanok ezek a lejáratok, ezért ráccsal fedik le, hogy ne legyen baleset. Nem próbáltunk lemenni, mert igen meredeken vezet lefelé a lejárat. Talán majd egy másik kaland ez lesz, hogy megnézünk egy-két barlangot, mielőtt még nagyon megöregednénk. 
Persze ládáztunk is egy kicsit és visszakanyarodtunk a kék útvonalára. És elértünk a Hamuházhoz, egy kis ismeretterjesztő után irány Csikling vára. Itt már ettünk is, mert ebédidő volt, meg elolvastuk a tudnivalókat és észrevettük, hogy még alig fogytak kilométerek a tervezettből. Nem nagyon lehetett azért haladni, mert ismét ládázni kellett az Ammoniteseknél.
Kisgyón felé indultunk tovább. Itt valamikor komoly bányaművelés folyt, ennek nyomai még fellelhetők. Bementünk a pecsételő helyhez, meg egy régi turistaházhoz, ahol K. Balázs szállása volt valaha a nászútján. Sajnos a település, ami valamikor nagy üdülőfalu volt már elhagyatott, csak a nyomai látszanak a virágzó településnek.
Bakonykúti felé mentünk erdőben, réten, szántáson. A településen volt a szállásunk. Dodi már odaért és elénk is jött a falun túlra. 
Bakonykúti település nagyon szép, rendezett. Tele van faszobrokkal, fafaragásokkal a település és persze a legtöbb ház már nyaralóhelyként használatos. 
Megkerestem szállásunkat, ahová 10 főre foglaltam szállást, de kényelmesen szerintem csak 7-en fértünk el. A gazda mindenképpen meg akart győzi, hogy egy kis kanapé teljes értékű fekhely, meg hoz szivacságybetéteket és nem is értette, hogy mi a problémánk a szállással. Nem volt egyszerű vele az egyezkedés, de a végén mindenkinek jutott fekhely persze ilyen-olyan. Remélem mindenki kipihente magát. A szállás árából alkudtunk, de nem annyit, amennyit szerettünk volna. A gazda rutinosabb volt, mint mi, persze tudta, hogy nem nagyon van lehetőségünk már estefelé a válogatásra. Mikor mindenki megtalálta a számára szimpatikus fekhelyet, megnyugodtak a kedélyek és eszegettünk, iszogattunk, beszélgettünk, ahogy ilyenkor lenni szokott.
Olyan rutinosak vagyunk már az esti fürdésnél is, hogy egy tusoló is elég volt a tisztálkodáshoz, mivel nem is volt több a házban. 
Én jól aludtam, mert a főhorkolók nem nagyon zendítettek rá, kis szuszogással megelégedtek. 
Másnap reggel a csoportfotó készítése után elindultunk. Nagyon ködös-borongós idő volt és az előrejelzés sem ígért semmi jót. Persze a településen is pecsételtünk. 
R. Laca az úton talált egy őslenyomatos kavicsot, amit nagyon irigyelek tőle, de ilyen dolgokat mindig csak a fiúk találnak, mert ők valahogy figyelnek és lelnek.
Fehérvárcsurgói víztározónál ismét találkoztunk Dodival. Elmentünk pecsételni egy kocsmához és elindultunk a településre, mert egy Károlyi kastély található itt. A kastély szállodaként üzemel, ezért csak kívülről láttuk, meg sétáltunk a parkjában. Nagyon flancos hely, nem turistáknak való. Azért, ha nyerek a lottón, fizetek mindenkinek ilyen szállásokat a kéken. 
A fehérvárcsurgói szőlőhegyen indultunk tovább és már nagyon éhesek voltunk, de nem volt sehol jó kis pad, vagy valamilyen hely, ahol  le lehett volna telepedni. Olyan nyirkos féle idő volt és az eső már nagyon készülődött. Az egyik présház mellett azért letelepedtünk és ebédeltünk. 
Következő érdekes hely ahová értünk a Gaja völgyi tájcentrum. Ide látogassatok el, mert nagyon szép környék. Most éppen íjászverseny volt, erdőbe telepített gumi állatokra lődöztek. 
Bodajk felé vezető  kék egy sípálya mellett halad el , ezen lehet a településre leereszkedni, de síelés szerintem itt már évek óta nem volt. A pecsételő helynél ismét találkoztunk Dodival és megbeszéltük, hogy beülünk egy cukrászdába sütizni és megbeszéljük a továbbiakat. Itt már kezdett szemerkélni az eső. A sütizőhelyen K. Balázs megnézte a tuti időjárás jelentő oldalt. Ez valami lengyel  honlap és nagyon pontos. Eddig mindig igazuk volt. Nem sok jót ígért másnapra. Esőt, esővel és széllel. Összeült a csapat és demokratikus szavazással döntöttünk a továbbiakról. Maradjunk a tervezettek szerint vagy menjünk haza? Abszolút demokratikusan a hazautazás mellett döntöttünk. A cukrászdában megvártuk a busz indulást és visszamentünk a kocsikhoz. 
Ilyenkor nem irigyelem a sofőröket, mert én nem szívesen vezetnék még sok-sok kilométert, hanem sokkal szívesebben szundítok a meleg autóban. 
Jó volt ez a két nap és vasárnap a döntésünk helyessége beigazolódott. Ítéletidő  tombolt. Ilyenkor a legelvetemültebb túrázó sem élvezi a napot és mi élvezetesen szeretünk túrázni.

Lejegyezte: Miklovich Csilla

Képek:
Keményfi Balázs fotói
Simon Szilvia fotói
Varga Péter fotói
Rostás Laca fotói
.

2017 09 30 Bringatúra a geresdlaki gőzgombóc fesztiválra

Útvonal: Pécs - Bogád - Hird - Pécsvárad - Erzsébet - Kékesd - Geresdlak (Részvétel a fesztivál programján) - Kékesd - Erzsébet majd innen három irányban mentünk tovább: Dodi Pécsvárad - Hird - Pécs útvonalon, Attila, Pali és Benedek Szellő - Máriakéménd - Szederkény - Pécs útvonalon, míg Jani és Balázs Erzsébet után földúton át Berkesdre - Pereked - Romonya - Bogád - Pécs útvonalon. Ez utóbbi össz táv: 73 km, 750m szint.
Túravezető: Séder Attila

A túra útvonala (*.gdb formátumban) letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Hatan indultunk útnak a megbeszélt találkahelyről. Az idő kegyes volt hozzánk.
Kényelmes tempóban értünk el Pécsváradra, ahol megpihentük. Innen Erzsébetre mentünk, ahol a templomot és a fa haranglábat néztük meg. Geresdlak határában már sok parkoló autó jelezte a rendezvény helyét.  A fesztiválon több csapat is bemutatta a főzőtudományát, melynek eredményeit mi szép sorban meg is kóstoltunk. Miután jóllaktunk, megnéztük Geresdlak nevezetességeit: Babamúzeum; Kendő, vállkendő kiállítás, ahol adventről maradt mézeskalácsokat is láthattunk; Kézimunka kiállítás; Cipészműhely; Hangszer gyűjtemény. A geresdlaki templomot is megnézhettük.
Kellemes élményekkel indultunk délután haza.

Lejegyezte: Séder Attila

Képek:
Séder Attila fotói
Keményfi Balázs fotói

A fesztivál eredeti programja:
Szeretettel meghívom Önt, és kedves családját a 
2017. szeptember 30-án 
megrendezésre kerülő XI. Geresdlaki Gőzgombóc Fesztiválra.

Helyszín: 7733 Geresdlak, Óvoda u. 2. (Közösségi Ház)

A Fesztivál az idei évben is nívós, hangulatos programokkal szolgál:

9.30- Diamond Ladies Majorette Team műsora
10.00-
Megnyitó - Dr. Habjánecz Tibor polgármester és Dr. Hargitai János FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselő
10.00-12.00 GŐZGOMBÓC KÉSZÍTŐ VERSENY
10.15-től folyamatos műsorkavalkád:
10.15 - Óvodás gyermekek műsora
10.30 - Iskolás gyermekek előadása
10.50 - Szuloki Német Nemzetiségi Énekkar
11.05 - Szuloki Német Nemzetiségi Tánccsoport
11.30 - Jagdhornbläser Gruppe Hausmannstätten 
11.55 - Piros Rózsa Táncegyüttes Kalocsa
12.20 - Stimmungsparade
12.55 - Dunaszentgyörgyi Vadrózsa Tánccsoport 
13.10 - Dunavkinje Zenekar 
13.20 - Mladi Támburási Zenekar 
13.35 - Dunaszentgyörgyi Vadrózsa Tánccsoport 
13.55 - Sramli párbaj

Eredményhirdetés
15.05- Lohr Kapelle Zenekar
15.25- Sankt Martin Német Nemzetiségi Felnőtt Tánccsoport
15.40 - Petra Böck osztrák énekesnő
16.15 - 17.00 Irigy Hónaljmirigy koncert
17.05 - Sramlipárbaj
17.30 - 18.40 Kovács Kati és együttese koncert
19.00 - 20.30 Punnany Massif koncert
Tűzijáték
21.00 - UnterRock bál
Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!


Elővételben megvásárolhatóak a jegyek Geresdlak Község Önkormányzatánál, Bólyi Tourinform iroda (Erzsébet Vigadó), Mohács Tourinform iroda (Széchenyi tér 1.), Pécs Pont (Bajcsy Zs. u. 7.), Pécsvárad Művelődési Központ.

Egész napos belépőjegy: 2.000,- Ft/fő
Belépőjegy az esti programokra (15.00 órától): 3.000,- Ft/fő
14. év alatti gyermekeknek a belépés ingyenes!

Dr. Habjánecz Tibor
polgármester
.

2017.09.(15)16-17. Nyárzáró Balaton-kerülés

...avagy Marcsi-Balcsi II.

Útvonal:  
1. nap: Balatonfenyves-alsó – Siófok -  Balatonfüred
2. nap: Balatonfüred -  Keszthely - Balatonfenyves-alsó
Táv: 1. nap: 110 km; 2. nap: 95 km; összesen: kb. 205 km

Képek:
Kis-Hegedűs József fotói
Simon Szilvia fotói
.

2017.09.09-14. Balaton kerülő túra - de jó nagy kunkorban

Útvonal: Pécs - Gyékényes - Graz - Kőszeg - Veszprém... nagy körvonalakban.   Grazig a Mura völgyében , majd vissza a Rába folyót követve. Táv:752 km Szint: 1180m
Túravezető: Bodrogi Frigyes

A túra útvonala megtekinthető itt.

A túra alapötlete tavaly fogalmazódott meg, mely szerint a Balatont úgy is meg lehet kerülni, hogy nem végig a partján tekerünk. Tehát ha egy adott útvonalon belül helyezkedik el, az is kerülésnek számít. Tavaly szeptemberben olyan jól sikerült az ötletet követő megvalósítás, hogy akkor eldöntöttük idén ismétlés lesz belőle. Közben jöttek az ötletek, hogy kicsit tágíthatnánk a kört. Addig-addig feszegettük a határokat tervezgetés közben, míg elhangzott egy sorsdöntő mondat: MERJÜNK NAGYOT ÁLMODNI!.. és megszületett a túra terve. Bevezetőnek ennyit.
 Szép késő nyári időben hárman indultunk útnak. Barcsig jó tempóban haladva igyekeztünk minél előbb elhagyni a forgalmas részt, majd északnak fordulva a Dráva mentén haladtunk utunkon. Út közben megnéztük egy templom illetve török fürdő romjait, ahol sikerült gyümölcsökkel gazdagítani éléstárunkat, melyet utunk során többször is megtettünk. Babócsán Frigyes barátunk felfedezett egy kerékpárutat. Jött az elhatározás nézzük meg hova vezet. Nem kis meglepetésre egy "nemzetiségi lakóparkon" át vezetett utunk, lesújtó állapotok közepette. Déli szomszédunknál is belefutottunk egybe, de ott teljesen más volt a koncepció, amin annyira meglepődtünk, hogy se kép se videó nem készült róla. Az állam minden más lakott területtől távol új építésű, kis alapterületű, amúgy tetszetős tégla "viskókat” húzott fel, melyeket nem tudni önszántukból vagy rábeszélésre elfoglaltak a rászoruló családok és nagyon hamar "otthonossá" is tettek. Összkomfortról nem beszélhetünk, az árnyékszék udvari volt, Azt mondom ez az elszeparálás igazi magasiskolája. Kezdem érteni horvátországi útjaink során mért nem találkozunk roma kisebbséggel. Miután némi sárdagasztás után visszatértünk eredti útvonalunkra, minden különösebb nehézség nélkül folytattuk utunkat. Gyékényesnél álltunk meg, valamint Csurgón vásárolni. Itt körvonalazódott már, Hogy Attila Penny mániája egész túrán végig kísér minket. Első nap 170 km után Molnári melletti focipálya lett a szállásunk tömérdek szúnyog társaságában. Útunk során sehol máshol nem zaklattak ezek a kellemetlen vérszívók, mint itt. Második nap Letenyénél léptük át a határt. Majd Frigyes nagy bánatára szlovén oldalon követtük a Mura folyót. Később áttértünk az osztrák oldalra is, de nagy változás nem történt, többnyire jó minőségű aszfalton, néha semmivel sem rosszabb minőségű murván tudtunk haladni. Meg kell, hogy említsem, álmomban sem gondoltam, hogy létezik olyan murva, ahol 20 fölötti tempóban erőlködés, kilométereken át döccenő, süppedés és megcsúszás nélkül lehet haladni. Este egy kis erdőben találtunk szállást Güssing mellett. Éjjel már esett az eső, de reggelre elállt. A következő 2 napban nem láttuk a napot, de még szárazban begurultunk Grazba. Megnéztük a nevezetességeket és a végére újból eleredt az eső, mely nap közben kisebb megszakításokkal esegetett. A sátrat még szárazban kezdtük állítani, ám végére ismét eleredt. Másnap csak kétszer kellett rövid időre esőkabátot húznunk. Irány kis hazánk, azon belül Kőszeg. A város kellemes csalódás volt, sok szép látnivalóval. Viszont, hogy izgalmasabb legyen a túra, beiktattunk egy túlélő szakaszt a Gyöngyös patak mellett. A várost elhagyva megcéloztuk a Bakonyt, illetve Veszprémet. Kb. félúton sötétedett ránk, ahol a vadászat és a szarvasbőgés zaja sem tudta megzavarni álmunkat. Következő nap kezdetben még alsórendű utakon, majd később a 8-as főúton tekertünk, ami Veszprém előtt jócskán átváltott 2X2 sávos autóútba, Hátszélben, nagyon jó tempóban (nem épp szabályosan) begurultunk Veszprémbe. Itt rendhagyó módon a várat hátulról néztük meg, majd a kötelező látnivalók után kerékpárúton célba vettük a Balatont. Almádiban az újonnan kialakított pihenőnél meg volt a sátorszárítás is a nem csendesülő szélben. A keleti parton haladva alaposan szemügyre vettük a volt pártüdülőt, majd Siófokra érve, változtatva az eredeti útvonalon, a legrövidebb utat választottuk Pécs irányába. A Balatont elhagyva még egyszer megaludtunk. Az éjszaka is fújó szél hatására először tettük el szárazon a sátrat. Meg is lett a böjtje: egész hazáig birkóztunk a viharossá váló légmozgással. A legrövidebb, de egyben legnehezebb szakasza lett túránknak. Összességében kicsit fárasztó, néha nedves, de élvezetes és tartalmas túra kerekedett belőle.

Lejegyezte: Gajdos Pál

Képek: 
Bodrogi Frigyes fotói
Séder Attila fotói

Video:
Gajdos Pál felvétele
.

2017.09.09. Bringára fel! - Bóly

Eredeti kiírás:

Útvonal: Bóly-Villány-Bóly  Táv kb. 30 km
Indulás: 14:00-kor Bóly, Sörkert ( Park mögött)
Nevezés az indulás helyén 13:00-tól, nevezési díj :300,-Ft
Kalóriapótlásnak lesz zsíros kenyér és üdítő! Idén is lesz tombolasorsolás!
Sok szeretettel várunk minden kerekezni vágyót!
A TÚRÁN MINDENKI CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGÉRE VEHET RÉSZT!!!!
14 ÉVEN ALULIAK CSAK SZÜLŐI FELÜGYELETTEL TÚRÁZHATNAK!!!
Túravezető: Györgyné nagy Marcella

------------------------------------------------
Ezt még megtoldottuk Pécsről indulással és Pécsre érkezéssel:
Útvonal:
Pécs - Bogád - Romonya - Ellend - Hásságy (tó) - Olasz (tó) - Szederkény - Bóly
Részvétel a rendezvényen: Bóly - Békáspuszta - bringaúton Kisbudmér - Kisjakabfalva - Villány előtti Mária szobor - és ugyanígy vissza Bólyba
Majd Bójból tovább (néhányan Villányba a vasútállomásra, mások Bóly - bringaúton, majd földúton Kiskassa - Újpetre széle - Kozármisleny - Pécs  Táv összesen: 93 km

A túra útvonala GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.

Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Nagyon jól sikerült az oda-útunk Bólyba. Kellemesen tekertünk a  forgalmatlan úton, szép volt a hásságyi tó, ahol a padnál jót beszélgettünk. Menet közben született ötlet alapján tekertünk az olaszi tóhoz. Rendkívül szép, és nagyon sok horgász volt a partján. Részesei lehettünk egy 7,8 kg-os ponty kifogásának, mérlegelésének és visszaeresztésének.
Bólyban egy rendkívül lelkes szervezőcsapat várt minket. Munkájuk eredményeként több mint nyolcvanan  gyűltünk össze, hogy közösen letekerjük a Bóly - Villány bringautat oda-vissza.
Kissé megnehezítette a teljesítést a Borjád-környéki iszonyatosan nagy és hosszan elhúzódó bogárfelhő. (A töltésen a kerékpárút egyre baleset veszélyesebb. A repedésbe néhol belefér a bringa kereke, ami súlyos balesetet okozhat -üzenet az útkarbantartóknak- ).
Visszaérve Bólyba több tálca hagymás és paprikás zsíroskenyér és üdítő fogadott. Mindezeket tetézte a nagy tombolasorsolás, amin szinte mindenki nyert, rendkívül jó dolgokat. 
Köszönet a szervezőknek!

Hazafelé volt aki a villányi vasútállomás felé vette az irányt, voltunk páran, akik földúton Kiskassára, majd onnan aszfalton Újpetre - Pécs felé tekertünk. (Nagyon jól járható volt ez a földút, érdemes volt bevállalni.)

Élvezetes nap volt!

Lejegyezte: Keményfi Balázs

Képek:
Györgyné Nagy Marcella fotói
Keményfi Balázs fotói
.

2017.08.14-19. Kerékpáros csillagtúra az Isztrián

A túra útvonala (műholdfelvétel linkekkel): 

1. nap Selina - Vrsar 40 km 300m szint  
Selina - Sveti Lovrec - Stranci Kod Lovreca - Marasi - Gradina - Elangi - Vrsar - Kapetavana Stancija - Limski Kanal mellett murvás úton - Klostar - Selina

2. nap Selina - Porec 68 km 450m szint
Selina - Stranci Kod Lovreca - Marasi - Gradina - Bralici - Delici - Montizana - Dracevac - Fuskulin - Mugela - Morska Obala - Zelena Laguna - Plava Laguna - Porec - Laguna Materada - Porec - Stancija Portun - Antonci - Kosinozici - Vrznaveri - Zikovici  - Bacra - ösvényen Kosutici - Maretici - Katun - Baderna  - Sveti Lovrec - Selina

3. nap Pula - Medulin 55 km 300m szint
Galizana - Stancija Barbo - Valbandon - Stinjan - Pula - Medulin - Pomer - Kamik - Vablonasa - Pula elkerülő - Galizana

4. nap Funtana - Vrsar 53km 350m szint
Selina - Sveti Lovrec - Susnjici - Radmani - Dracevac - Fuskulin - Funtana - Vrsar - Flengi - Gradina - Marasi - Stranci Kod Lovreca - Jakici Dolinji - Selina

5. nap Rovinj 48km 350 m szint
Matohaci - murvás úton Crnjova Stancija - Golas - Pizanovac - St. Bembo - Vrtalji - St. Cehic - Kalanara - Monbrodo alatti tengerpart - Polari - Rovinj - Val de Lesso - Limski Kanal-tól D-re murvás úton Rovinjsko Selo - Putini - Matohanci

6. nap/a Motovun 2,3km 110m szint (GY)
Motovun gyalogos megtekintése

6. nap/b Minra völgye Buzet - Kotli 23km 320m szint
Buzet - Mirna mentén - Pengari mellett - Mirna mentén turistaúton - Kotli - Brnobici - Mjesto - Ciritez - Selca - Sveti Ivan - Buzet

A túra útvonala egyben, GPS részére (*.gdb formátumban) letölthető itt.

Túravezető: Keményfi Balázs

Tavaly családommal egy hirtelen jött, váratlan helyzet miatt lemaradtunk az Isztria túráról. Társaim javasolták, hogy ismételjük meg, mert más is csatlakozna aki előző évben nem volt. Így is tettünk.
Két autóval vágtunk neki az útnak. A szállás ugyanazon a bevált helyen volt, mint a tavalyi túrán, Selinában, az olajfák között egy maszek kempingben. A hely barátságos, családias volt. Megízlelhettük a házigazda saját borát, melyből vásárolhattunk is, úgy mint a saját készítésű oliva olajból is.
Túráink során a forgalmatlan utakat kerestük. Ha szükséges volt, akkor a főutak elkerülése miatt az autós utazást is bevetettük, hogy az energiánk a legszebb részekre maradhasson.
Első nap utazás majd  sátor állítás után nyeregbe is pattantunk, és egy délutáni tekerésre a legközelebbi tengerpartra, Vrsar-ba tekertünk. Habzsoltuk a tengeri hangulatot, fürödtünk is egy jót.
Másnap Porec volt az úticél. Nagyon tetszett a táj amin végighaladtunk a forgalmatlan, aszfaltos mezőgazdasági  területeken, szőlő és olajfa ültetvényeken keresztül. Porecben városnézés, fürdés, tengerparton tekerés következett. Hazafelé szintén forgalmatlan úton haladtunk. Útközben szó szerint tele zabáltuk magunkat fügével. Térképen kinéztünk egy rövidítő (valóban az) utat. Megérte annak ellenére, hogy "kissé" nehezen volt járható. Néhol úgy tűnt, hogy elfogyott az út (mint pl. Kosutici környékén). A napi túra végén beiktattuk a szállásunk melletti település Sveti Lovrec (nekünk az egyszerűség kedvéért csak Szentlőrincnek mondott) óvárosát. Este Mártit megköszöntöttük születésnapján, kerékpárral szállított borral és finomságokkal.
Harmadik nap autókkal (kihagyva az országúton tekerést) leutaztunk az Isztria déli részére, hogy Pulát és környékét bejárhassuk. Galizana-ban hagytuk az autót, onnan tekertünk el Pula-környéki tengerpartra, majd Pula belvárosába. Itt a nevezetességek megtekintése után Balázs gyermekkori kempingező helyére Medulinba hajtottunk. Itt fürödtünk, pihentünk egy jót, majd visszatekertünk az autókhoz.
Negyedik nap a szállástól tekertünk, ezúttal Funtana és Vrsar volt a cél. E napon kevesebben túráztunk, de annál jobb tempót tudtunk így tartani. Funtana-ban városnézés, tengerparti tekerés következett. a parton haladva minden kempinget bejárhattunk, ott fürödtünk, ahol kedvünk tartotta. Vrsarban a parton megkerestük a pihenő napot tartó társainkat. Hazafelé tekerve ismét élvezhettük a fügebokrok gyümölcseit. A szállás-falunk előtt letértünk a szokott útról, hogy eldugott falvakon haladhassunk keresztül. Érdemes volt, mert hangulatos falusi környezetben találtuk magunkat. Este parázson alufóliában sütöttük meg a vacsoránkat.
Ötödik nap Rovinj volt az úticél. Ismét autókkal közlekedve hagytuk ki az országúti szakaszt, így a bringázásunk Matohancinál kezdődött. Szándékosan letértünk a térképről, földutakon haladtunk, igen érdekes helyeken. Így közelítettük meg a tengerpartot. Innen a parton jutottunk be Rovinjba, ahol sokat csavarogtunk a sikátorokban. Rovinjból a csapat kétféle úton jutott vissza az autókhoz, egy rövidebb, és egy kissé hosszabb, kalandosabbon.
Utolsó, hatodik túranapunk egyben a hazautazás napja is volt. Az első részében a bepakolt autókkal Motovunba utaztunk, ahol gyalogosan néztük meg a gyönyőrű szép városkát. A séta után Buzet-is autóztunk, ahol leparkoltunk. Innen bringákkal a Mirna folyó völgyében turistaúton, nehéz terepviszonyok között tekertünk Kotli-ba. Ez egy igen szép üdülőfalucska, távol a nyüzsgéstől, festői szépségű (bár kiszáradt) folyómeder mellett. Kotki után pedál taposás következett, de megérte, mert életünk gurulásával jutottunk vissza az autókhoz, Buzetbe. Itt egy ünnepi fagyizással zártuk az együtt töltött isztriás hetünket. Ezt követően a két autóval egy picit más útvonalon haza autóztunk. Érdekes, hogy gábor lakásához Pécsre a két autó kb. 1 perc különbséggel érkezett meg.
Köszönöm mindenkinek a társaságot, nagyon jó túra sikeredett, a beszámoló írásakor öröm volt vissza gondolni rá.

Lejegyezte: Keményfi Balázs

Képek:
Keményfi Balázs fotói
Keményfi Dorottya fotói
Simon Szilvia fotói
Szutor András fotói
.

2017.08.18. Gát-kör - fanatikusoknak

Útvonal: Pécs , Darány  Dráva aszfaltos gátján vissza Villány és Pécs
Táv :197 km Szint kb 250m  Túravezető: Bodrogi Frigyes

A túrára hárman indultunk el. Az elején kicsit nagy tempót diktálva, egy óra tíz perc alatt Szigetvárra érkeztünk úgy, hogy Szentlőrincen a kerékpárúton mentünk és én még többször meg is álltam a fák fölötti rovarfelhőket fotózni. A szigetvári vár körbebringázása után még mindig a 6-os úton haladva igen hamar elértük a darányi leágazást. Onnan a tempót mérsékeltük, és az útba eső látnivalók felkeresésével, a Dráva part és a biciklis pihenők meglátogatásával folytattuk utunkat. Egy rövid szakaszon egy földútra tértünk rá a szaporcai Ős-Dráva Látogatóközpont előtt, majd utána tovább a gát töltésén haladtunk Villány irányába. A villányi kötelező fagyizás után Pécs felé fordultunk, és még napnyugta előtt a mislenyi jégverte kukoricás után elbúcsúztunk egymástól. Túránk hossza 210 km-re sikeredett. A megmászott szint kicsit több lett a tervezettnél, de hát többször is lementünk a Dráva partjára.

Lejegyezte: Bodrogi Frigyes

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
.


2017.08.10-13. Evezés a Dunán Harta - Mohács

Útvonal: Harta- Mohács 4 nap evezés, 100 km szint 0 m.

Mohácsi kis társasággal már régóta csinálunk vízitúrát augusztusban. A túra nem a teljesítményről és a látnivalókról szól, hanem a pihenésről, lazulásról. A legnagyobb gondunk ilyenkor a sörök hidegen tartása, és az esti főzéshez száraz tűzifa gyűjtése. 
Szerencsénkre hagyományosan jó időnk volt, elkerültek az esők. Minimális költségű, jó hangulatú pár nap sikeredett.

Lejegyezte: Buják János

Képek:
Buják János fotói
.

2017.07.25-08.02. Salzburgból Koperbe bringával

Útvonal: Salzburg - Villach - Tarvísio - Údine - Grado - Koper   Táv: 588 km, Szint:3146 m.
Túravezető: Bodrogi Frigyes

1. nap: 124 km, 1122 m szint.
2. nap: 59 km, 562 m szint
3. nap: 83 km, 490 m szint
4. nap: 72 km, 308 m szint
5. nap: 114 km, 163 m szint
6. nap: 56 km, 198 m szint
7. nap: 80 km, 303 m szint

A túránk időjárás szempontjából nem indult a legkedvezőbben, a 35 fokos melegből megérkeztünk a 9 Celsius fokos, esős őszbe. Salzburban a lepakolást követően zuhogó esőben indultunk a város látványosságait felkeresni, s közben az is kiderült, hogy én vagyok a túravezető, pedig erre nem is készültem. Szerencsére volt nálam térkép, és a táblákat követve elindultunk. Az első nap az eső miatt nem sokat nézelődtünk, inkább az esőfelhő alól igyekeztünk minél előbb kikerülni. Egy-két elbizonytalanodás alkalmával szükség volt a GPS segítségére is, mely miatt másnap plusz kitérőt kellett tennünk. Estére Bad Gastein előtt táboroztunk le. A másnapi program verőfényes napsütésben, Bad Gastein látnivalói és a rendőrség felkeresésével telt, mivel a Dodi a legutolsó segítségkérés alkalmával elhagyta az övtáskáját, benne minden iratával, telefonostul, pénzestül. De hát ez nem Magyarország, ezért másnap a rendőrségen visszakapta a holmiját 100 Euro tanulópénz árán. A hegy alatt csak vonattal, alagúton lehet átmenni, míg a vonatra vártunk, készült egy-két fénykép a hegycsúcson leesett friss hófoltokról is, de a völgyben már kellemes bringás idő volt. A hegy túloldalán óriási gurulást követve Spittal mellett a Dráva partján kempingeztünk. Másnap Villach közelébe érkeztünk, ahol Csilla megtanította Janit pakolni. Míg a többiek ebédeltek, szépen átpakoláták a Jani csomagjait. Jani többször is próbálkozott, hogy a táska aljára nyúl, de Csilla rászólt: "Hagyd, az már be van pakolva!" A harmadik próbálkozás után Dodi figyelmeztette, hogy jobb  ha szótfogad, mert másnap még sört sem vehet. Mindannyian megebédeltünk, a pakolással is végeztek, mikor kiderült, hogy a Jani az ebédjét szerette volna a táska legaljáról kivenni. "Na mindegy, iszok egy kis vizet és mehetünk!" Rövid városnézés után Villachot elhagyva, a Gail folyó völgyén keresztül Arnoldstein irányába kerekeztünk. Az estét Tarvisio előtt, a szurdokvölgy fölött vadkempingezéssel töltöttük. Csilláék jöttek velem, a többiek elindultak kempinget keresni. Még mielőtt szétváltunk volna, megmutattam nekik a völgyet, és hogy mi hol fogunk aludni. Másfél-két óra múlva a társaság többi része is megjelent a táborhelyünkön, nem találtak kempinget. A következő nap a túránk legszebb része a monarchia vasútvonalán, sok alagúttal és viadukttal, vízesésekkel, szurdokvölgyekkel és az óvóhely felkeresésével telt. Nem siettünk, minél alaposabban végig akartuk nézni a látnivalókat. Estére Venzone előtt a folyóparton vadkempingeztem Csilláékkal, a többiek a hivatalos kempinget választották. Reggel a kempingezők három rövid záport kaptak, míg mi odaértünk a találkozóhelyre, majd együtt indultunk Údine felé. A kötelező városnézést követően a kerékpárúton megcéloztuk a tengerpartot. 45 perc alatt sikerült 3 km-re eltávolodni a várostól, annyira cikkcakkozott a kerékpárút, és akkor úgy döntöttünk, innentől jobb, haladósabb lesz az országúton folytatni utunkat. A palmanovai erődváros meglátogatása után még egy pihenőt tartottunk Aquiléia romjainál. Grado után a tengerparton kempingben aludtunk. A következő nap, hogy kevesebb maradjon az utolsóra, elindultunk Trieszt felé, és út közben fürödtünk az Isonzóban és a legalább 40 fokos sekély tengeröbölben is. Trieszt előtt még egyszer kempingeztünk, és az utolsó nap már csak Trieszt és Koper nevezetességeit néztük meg. Délután 4 órára megérkeztünk a vasútállomásra. Mivel a vonat csak 8 után indult, még Koperben is tartottunk egy városnézést és bevásárlást. Másnap reggelre Zalaszentivánban átszálltunk a pécsi vonatra, és a délelőtt folyamán Pécsre érkeztünk. 

Műszaki és nagyobb probléma nélkül, az első napot leszámítva végig jó időben (az utolsó tengerparti napokat túl jó időben) teljesítettük. Látványos, szép túra volt.

Lejegyezte: Bodrogi Frigyes


Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
Kis Hegedűs József fotói
.