1. nap:
Hosszú táv: Bázakerettye - K - KP - Erdőhát - Lispeszentadorján - P - Maróci hegy - P - Góber hegy - Nagylátó fa - P - Kiscsehi - P - Budafapuszta - K+P - P - Bázakerettye
27km 600m szint
Közepes táv: Bázakerettye - K - KP - Erdőhát - Lispeszentadorján - Kiscsehi - P - Budafapuszta - K+P - P - Bázakerettye
16km 250m szint
Rövid táv: Bázakerettye - P - Budafapuszta - K+ - Bázakerettye
8km 180m szint
2. nap:
Hosszú táv: Oltárc th. - Vadászház - Márki rét - Várkút forrás - Vár-domb - műút - jelzetlen út - S - Börzöncei hegy - Szt. Lőrinc kápolna - S - Kútfej-rét - Vadászház - Oltárc th.
20km 300m szint
Rövid táv: Oltárc th. - Vadászház - Márki rét - Vadászház - Oltárc th.
6km 0m szint
A túra útvonala GPS részére letölthető itt.
A letölthető track *.gdb formátumú. Amennyiben más track formátumra van szükséged, itt konvertálhatod.
Térkép letöltés: http://www.turistautak.hu/ http://openmaps.eu/geoview_hu
A túra útvonala műholdfelvételről megtekinthető itt.
Hosszú készülődés előzte meg a már hagyományossá váló farsangi kétnapos téli gyalogtúránkat. A szervezés alatt volt olyan pillanat is, mikor már majdnem kitehettük a harminc fős oltárci turistaházra a teltház táblát. A túra közeledtével viszont a létszám kicsit megcsappant, különféle okokból, de így is 18 fő csatlakozott a programhoz, közel hetven év korkülönbséget átfogva. A két nap programja is ennek megfelelően alakult, hogy mindenki jól érezze magát.
Szombaton reggel 6.30-kor indultunk Pécsről, négy autóval. A múlt héten már belejöttünk a havas utakon való autózásba, az most sem volt másképp. Körültekintő, de lendületes vezetéssel tudtunk úrrá lenni a téli útviszonyokon, így a körülményekhez képest időben érkeztünk mindannyian Bázakerettyére a túra kiinduló pontjára. A túrát valamivel fél-tizenegy előtt tudtuk elkezdeni.
Az első nap három távot teljesítettünk, ki-ki igényei szerint (27, 16 és 8km).
A 27 km-es távon, bár nem voltunk egyszer sem túlságosan magasan, mégis 600m szintet teljesítettünk, köszönhetően a sok dombnak, völgynek. A haladást a fehér táj szépsége ellenére ezen a héten is nehezítette a havas terep, bár messze nem volt akkora hó, mint egy hete a Börzsönyben. Útközben egykor szebb napokat is látott szőlőhegyeken is áthaladtunk. Sajnos sok boronafalú présházat lehetett látni elhanyagolt állapotban. Utunk során több –már nem működő- földgázkutat, és olajkutat találtunk. Furcsának éreztük, hogy miközben gázmező fölött jártunk, a falvakban elérhetetlen a földgáz szolgáltatás, a házakat hagyományos módon fával, szénnel fűtik.
Utunk során érintettük a budafapusztai arborétumot is. A túra végére már éreztük a lábainkat. Csalóka volt az 1:40 000-es térképhez szokott szemüknek az 1:60 000-es térkép léptéke, emiatt a térképen viszonylag rövidebbnek tűnő túra nem bizonyult túlzottan könnyűnek, ami a ténylegesen megtett 27 kilométerből, illetve a hóban való gyaloglásból adódott. Az utat már sötétben fejeztük be.
Bázakerettyére a Hotel Ciklámen közelében érkeztünk. Eljátszottunk a gondolattal, hogy így kifagyottan milyen jó lenne elmerülni egy wellness medencében, vagy felolvadni a szaunában. De nem ezt választottuk.
Visszabaktattunk az autókhoz, és irány az oltárci turistaház. Mártiék a rövid túra után már előbb odamentek, hogy előkészítsék a terepet. Útközben Bánokszentgyörgyön felvettük a frissiben, vonattal-busszal megérkezett Ink. Balázst.
Oltárcon tettünk egy tiszteletkört, mert a sötétben először nem találtuk meg a szállásunkat. Telefonos segítséget kellett kérnünk. Ha előre tudtuk volna, hogy a templom melletti egykori óvoda épületről van szó, biztosan könnyebb dolgunk lett volna.
A hosszú táv túrázói is beköltöztek a célszerűen kialakított, jól felszerelt turistaházba. Mindannyian megtömtük a bendőnket, majd előkerültek a várva-várt sütik is. Idén is rendeztünk sütiversenyt, aminek győztese M. Éva zserbója lett. Gratulálunk!
Vacsora után napi zárásként vetítés következett, szemezgetve az elmúlt évek közös élményeiből, túráiból.
Vetítés után elcsendesedett a csapat, és nyugovóra tért. Mikor a sötét szobából kinéztem az ablakon, lenyűgöző volt az elém táruló kép: csodaszép volt a hóval borított, frissen felújított, kivilágított templom látványa.
Reggel úgy aludt a banda, hogy még egy vadász puskadörrenésére sem ébredt volna fel senki. Aztán előbb-utóbb megindult az élet, szorgosan készülődtek a túrára indulók. Voltak viszont, akik rövidebb programot választottak maguknak, mint például egy közeli sétát a Márki-rétre, szentmisét a szomszédos templomban, illetve a gyerekek a szánkózni mentek a közeli dombokra.
Az előre tervezett túra útvonalát útközben kicsit egyszerűsítettük, mert a 20-30 centis hóban igencsak nehezen lehetett haladni. Így sem lett sokkal rövidebb, 20 kilométert tettünk meg.
Eredetileg három geoláda felkeresését terveztük. Az elsőt (Gcmr) sokáig kerestük, de a fagyott havas avarban nem találtuk. Nem szerettük volna tovább húzni a várakozó túratársak idegeit, ezért inkább továbbindultunk. Utunk egy szakaszon a már használaton kívüli keskeny nyomközű erdei vasúti pályán vezetett. Következő úticélunk a Várdomb-forrásnál lévő (Gcvdf) láda felkeresése volt. Azonban itt is úrrá lett rajtunk a fagyott talaj. A láda megtalálását itt is el kellett halasztanunk. Utunkat a Vár-domb felé folytattuk. Ennek egyik nyúlványán egy egykori lokátor bunkert találtunk. (Otthon vettem észre utólag, hogy a Vár-domb csúcsán még nagyobb lokátorbázis maradványait láthattuk volna. Mindegy, majd máskor felkeressük.)
Jelzetlen úton haladtunk Észak-felé, majd a S jelet elérve a Börzöncei-hegyre értünk. Itt sok régi présházat láttunk, de sajnos kevés kivétellel mind az enyészeté már. Pedig egykor biztos nagy élet lehetett itt. Gondolom, nem csak a szőlőhegy, hanem a hozzá tartozó falu sem virágkorát éli mostanában…
A szőlőhegyen lévő Szt. Lőrinc templom viszont nagyon szép volt. Tartottunk volna itt egy hosszabb pihenőt, de a hideg és az erős szél miatt nem maradhattunk itt sokáig. Ezúttal sikerrel becserkésztük az itt található ládát (Gcbh). Gyönyörű volt a hatalmas öreg tölgy.
Ekkor voltunk a túránk legtávolabbi pontján. Továbbindultunk, de most egy rövid szakaszon az előbb már járt úton a présházak között, majd végig a S jelen haladtunk az Oltárc közelében lévő vadászházig. Útközben egy fából készült alkotmányt fedeztünk fel. Valami karámfélét, zsilippel. Rejtély hogy mire szolgál.
A vadászház után immár ismerős úton haladtunk vissza az oltárci turistaházba.
A csapat többi tagja már megérkezett a rövidebb sétából, illetve a szánkózásból, éppen az estéről maradt levest kanalazták.
Miután mi is megtöltöttük a bendőnket, bepakoltunk az autókba, levakartuk róluk a vastag jégpáncélt, és kitakarítottuk a házat.
Közben aki elkészült útnak is indult Pécs felé. Mártival zárásképpen megvártuk a gondnokot, és átadtuk a házat.
Kellemes két napot töltöttünk ismét a természetben. Idén hóban is van részünk bőven! A beszámoló írása közben is újabb 20 centi esett!
Túravezető, lejegyezte: Keményfi Balázs
Képek:
Keményfi Balázs fotói megtekinthetők itt.
Miklovich Csilla fotói megtekinthetők itt.
Müller Éva fotói megtekinthetők itt.
Bejegyzések
