2013.11.09. Mecsek 1000 teljesítménytúra

Útvonal: Hosszúhetény (Ált.isk.)- sárga háromszög Zengő 1.ep. - sárga sáv Pöspökszentlászló (Hettey-forrás) 2.ep. - sárga sáv Miske tetőig innen szalagozás mentén le Kisújbányára (Klumpás -vendégház és Büfé) 3.ep.- sárga sáv Cigány-hegyi kilátó majd tovább a sárga sávon a piros sáv elágazóig piroson le Pásztor-forrásig- műúton tovább a piros sávon- piros sáv balra letér a műútról Máré-vár  4.ep.- sárga kereszt Sín-gödör-Hida-hát-  sárga kereszt Csurgó-Kék sáv Hidasi-völgy a zöld kereszt elágazóig- zöld kereszt Pusztabánya 5.ep.- kék háromszög Püspökszentlászló Zichy-kereszt- zöld négyzet Hosszúhetény Ált. isk. Cél.

Táv: 26 km   szint : 1055 m

Képek:
Kónya Tamás fotói
.

2013.11.02. Gyalogtúra a Közép-Mecsekben

Útvonal: Dömörkapu - Kisrét - Rábay fa - Melegmányi völgy - Mésztufa lépcsők - Petnyák völgy - Kőlyuk - Nagy-Mély-völgy - Rábay fa - Lapis - Tubes - Kis Tubes - Misina - Dömörkapu
Táv:.19 km.

Túravezető: Fülöp Szilvi

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
Keményfi Balázs fotói
.

2013.10.26 Bringatúra a Gemenci erdőben

Útvonal: Bonyhád - Szálkai tavak - Szálka - Szálkai templom - Mayer kápolna - Decs - Cserencs, vadászház - múzeum - Gemenci erdőn keresztül a töltésen Lankóci Kis -Duna csatorna - Rezéti holt Duna - Lassi - Malomtelelő - Pörböly - Bátaszék - Kismórágy - Palatinca - Mőcsény - Bonyhád.

A teljes táv:  kb. 75 km. Tervezett indulás:  9.00  Bonyhád, Lidl parkoló.  Túravezető: Csiszár Gábor

Nagyon szép időben, verőfényes napsütésben, szép számban mintegy 22 fővel indultunk neki a túrának  Bonyhádról az eredetileg tervezett 9 órás induláshoz képest jelentéktelen, pár perces késéssel. Rögtön az út elején Bonyhád után egy szerpentin következett bemelegítésnek, ezután is szép dombos tájon az úgynevezett szekszárdi dombvidéken keresztül vezetett az utunk a szálkai tavak felé. A szekszárdi dombvidék leghosszabb völgyében hozták létre 1970-ben a 6 hektár területű mesterséges tavat, amelyet a tó mellett található műúton mintegy 3,5 km hosszan kerekeztünk végig. Az erdőkkel sűrűn borított területen található Magyarország egyik legnagyobb szarvas populációja. Szálka községben eltekertünk az 1891-ben meglőtt 14,5kg. súlyú agancsával 70 évig világrekord szarvasbika szobra mellett. A falu után az emelkedő végén a kanyarban megpihentünk a Mausz kápolna mellett található kis pihenőhelyen, ahonnét nagyon szép a kilátás az egész Duna mentére, és a Szekszárd környéki szőlő vidékre.  A kápolna neve az emmausz szóból ered.  Az emmausz egy bibliai történetet elevenít fel, amikor is a feltámadt Jézus megjelenik az Emmausz község felé igyekvő tanítványoknak. Húsvét után Szálka falu hívő lakói fel szoktak ide zarándokolni.
Pihenés után nagyon élveztük a mintegy 2,5km. hosszan húzódó kanyargós lefelé száguldást egészen az 56-os főútig. Ezután Decs érintésével jutottunk el a Cserencs vadászházig, ahonnét a Lankóci-Kis-Duna csatorna közelében futó földúton keresztül közelítettünk a gemenci erdőt keresztülszelő töltés felé. Meglepetés volt számunkra, hogy több helyen rossz minőségű és sáros vizes volt a földút. Ezek a szakaszok derültséget és jókedvet okoztak számunkra, hiszen előfordult, hogy nem a bicikli vitt minket, hanem fordítva,nekünk kellett a cangákat kézbe vinnünk.  A gemenci erdőben több helyen megálltunk nézelődni fényképezkedni.  Megnéztük Lassit a pihenőparkot, majd továbbkerekeztünk az erdőben a Lassitól mintegy egy kilométerre található Malomtelelőig. Itt egy megfigyelőtorony található melyből megnéztük a környező mocsárrétet a vízi madarakkal.  Sajnos vadat nem láttunk. Pörbölynél a gemenci erdei vasút állomásánál megálltunk ebédelni.  Elkerekeztünk egy vadlesőhöz, ahol Tomi defektet kapott. Szerencsére volt nála pótgumi.  Délután Bátaszék felé kerekezve éreztük az enyhén erős délnyugati szelet, ami hozta a jóleső meleget. Ezután ismét következett a nagyon szép kisforgalmú dombos vidék Mórágyon és Mőcsényen keresztül, ahol a csapat szétszóródott és Bonyhádnál vártuk be egymást. Mielőtt elváltunk volna egymástól, jólesett a bonyhádi cukrászdánál süteményezés, fagyizás, beszélgetés.
Lejegyezte Herr Róbert

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói 
Csiszár Gábor fotói
Földes Csaba fotói
Kónya Tamás fotói
Rostás László fotói

2013.10.26. Erdőkóstoló túra

Nem is emlékszem, hogy mikor és kinek küldtem el erről a programról az ismertetőt, de ezek szerint Balázsnak küldtem, mert felkerült a blogra. Akkor pedig írhatok túra beszámolót, mert részt vettem a kiránduláson a két biciklis Katival közösen, de nem megbeszélve a programot. Nagyon sok ismerőssel találkoztunk meglepetésemre. Vagy sok ismerősöm szeret kirándulni vagy már kezdek megöregedni és sok embert ismerek, de szerintem a kettő együtt igaz. A lényeg a dologban, hogy egyedül mentem, de barátokkal túráztam a keleti városrész körüli erdőben. Túravezetőnk Dénes Andrea volt a Természettudományi Múzeumtól és elkísért minket egy gombaszakértő is. Szabolcsfaluban lévő templomnál volt a találkozó és a falu temetőjén keresztül érkeztünk meg egy forrás által táplált tavacskához, ahol már az első botanikai „foglalkozás” kezdődött. Megismerkedtünk a komlóval, zamatos turbolyával, fekete dióval és még pár növénnyel, ami ehető. Innen jutottunk a Csertetői emlékműhöz ahol megbeszéltük a túra részleteit; éspedig növényismertetés lesz az ehető vadnövényekből és ahol alkalmas a környezet ott gombaszedésre lesz lehetőség és idő. 

Kellemes terepen gyalogoltunk nagyon jó társaságban és remek időben. Közöttünk többen is nagy gombaismerettel rendelkeztek, mert már végeztek gombaismereti tanfolyamot vagy jó páran a tanfolyam vége felé járnak. Persze ők már nagyon tudták, hogy milyen részeken keressék a gombákat és ahogy elnéztem a gombaszakértőnk kosarát ő sem találomra járta az erdőt, hanem volt már szeme a gomba megtalálásához. Én pedig összeszedtem mit találtam, gondolva arra, hogy a végén mindenből tanul az ember, ha megbeszéljük a gombafajták tulajdonságait, mert a túrának ez is célja volt. 

A séta során még több vadvirággal és most érő bogyósokkal (kökény, csipkebogyó, galagonya) ismerkedtünk meg. 

Kirándulásunk a Masa-tetőn keresztül vezetett a jelenleg is honvédségi tulajdonban lévő gyakorló térre, ami már szerencsére csak a gyümölcsszedők paradicsoma, mert annyi őszi bogyós volt, hogy az egész várost ellátná kökénnyel, csipkebogyóval. Innen értünk vissza az emlékműhöz, ahol kiterítettük a gombákat fajta szerint rendszerezve, galócák, galambgombák, őzlábak stb és szakértők alapvető információkkal látott el bennünket az ehető és mérgező gombákat illetően. Az információ oly sok volt, hogy sajnos csak kissé gyarapította a gomba ismereteimet, mert nagyon sokrétű ez a tudomány, egy ilyen alkalom nagyon kevés arra, hogy egyedül azonosítsuk a gombáinkat, ezért aki otthoni fogyasztásra is tudott szedni, az bevizsgáltatta a vacsorára valót. Szerencsém volt, mert pár ehető gombát is sikerült szednem, de ismerőseim úgy gondolták, hogy ha nekem adják az ehető gombákat, akkor legalább nekem meg lesz a vacsorám. Így pedig annyi gombám lett, hogy 6 ember is megvacsorázhatott belőle. Persze utána úgy éreztem, hogy rosszul vagyok és kicsit meg ijedtem:  nem lehet a májgomba az oka?  Ez egy nagyon ronda gomba és még soha nem láttam ilyet, nem is olyan bizalomgerjesztő ehető kinézetű.       

Persze nem a gomba volt az oka, hanem az, hogy talán kevesebbet kellett volna vacsorázni. A beszámolót másnap írom és jól vagyok, tehát találkozunk a következő túrán.

Lejegyezte: Miklovich Csilla

2013.10.23. Takács Gyula emléktúra

Útvonal: Hősök tere - Tripammer fa - Rábay fa - Lapis - Remeterét – Égervölgy Táv: 17 km
Túravezető: Becze László

Képek:
Kónya Tamás fotói
.

2013.10.20. Bringatúra Magyarlukafára a búcsúba

Útvonal: Pécsről vonattal Szigetvárig, majd - Kishárságy (Zichy kastély) - Magyarlukafa (részvétel a búcsús forgatagban) - Szigetvár - vonattal Pécs Táv: 46km

Túravezető: Miklovich Csilla

A túra útvonala GPS részére közvetlenül letölthető itt. 
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

A túra ötlete azért született, mert szeretném a baranyai kastélyokat megnézni és ezen a napon össze lehetett kötni a kishárságyi kastélynézést a magyalukafai búcsúval és gondoltam ez egy laza túra lenne. (Nekem nem az volt.)
Nem túl korán 10.15-kor indultunk a pécsi vasútállomásról verőfényes napsütésben, ha jól számoltam 17-en. Szerencsére rendes bicikliszállítós vagon volt a szerelvényhez, ezért kényelmesen elfértek a bringák, meg azért is, mert a fiúk már nagyon rutinosan tudnak pakolni.
Ha azt mondom, hogy kicsit lassan értünk Szigetvárra, akkor hazudok, mert extra lassan értünk oda. Szerintem egy jó kondiban lévő bringás simán leelőzte volna a szerelvényt. Volt nagy késés, ami kicsit mérgesítő, de a MÁV eme hozzáállása a nap végén jól jött.  Legyen ez még titok. Hogy miért? Mert különben nem biztos, hogy végig olvassátok a beszámolót.
Szigetváron a szokásos rutinnal pakoltunk, ahol már vártak a túratársak, akik tekerve vagy kocsival jöttek le a városba (5 fő).
Elkerekeztünk a szigetvári várig, ahol lassan körbe mentünk és kívülről megnéztük. Utána a várkapunál fényképezés volt, hogy lássuk egyszer egybe a csapatot. Innen a Zrínyi téren keresztül indultunk ki a városból és többszöri megállással jutottunk el Somogyhárságyba, ahol a csapatunk ketté szakadt. A teljesen kezdő túrázóknak javasoltuk, hogy a kishárságyi kitérő kihagyásával menjenek a lukafai búcsúba. Boldogan elfogadták a javaslatot, mert kicsit elfáradtak. Lehet, hogy a képek végignézése után már bánni fogják, hogy kihagyták a programot, de akkor jó gondolatnak tűnt. Így utólag a túra végén sem panaszkodtak, de nem is volt nagyon alkalmuk, de ez is maradjon a beszámoló végéig titok. Tudjátok csak azért, hogy még tovább olvassátok.
A kishárságyi kastély gyönyörű legalábbis azoknak, akik belelátják a múltat és a jövőt. Egyébként pedig siralmas, hogy miért hagyják tönkremenni az értékeinket?
Végig jártuk a termeket, szobákat. Sajnos a téeszesítés és az elmúlt évtizedek gazdái nagyon nem a kastély megmentését szolgálták. Még így is élvezetes volt ez a barangolás. Felfedeztünk egy pici lejáratot a pincerendszerbe és természetesen le is mentünk. Akik nem félnek a denevérektől azoknak javaslom, hogy nézzék meg, ha arra járnak. A kastélyban a barangolásaink elég sokáig tartottak és úgy kellett a csapatot összeterelni, mert mindenki járt szobáról-szobára és a parkban.  Pár gondolat erejéig megbeszéltük, hogy mikor épült, kié volt stb. és indultunk is tovább. A zselici táj kicsit megdolgoztatott minket, mert dombról le, dombra fel volt itt már a program, de jól bírta mindenki.
A somogyhárságyi temetőben kerestünk egy geoládát, (GCDZSK) megnéztük Kapoli Antal (Kossuth díjas) fafaragó sírját és a Festetics mauzóleumot.
A képekből látszik, hogy utána elidőztünk a temető melletti közösségi téren, ahol kilátót építettek, padokat raktak ki a kirándulóknak és a falubelieknek rendezett környezetet alakítottak ki a programokhoz (színpad, sörpadok, stb).
A pihenés után elindultunk az utolsó szakasz leküzdéséhez, igaz nem nagyon kellett küzdeni, mert végig lejtő volt Magyalukafáig.
Óriási vásári forgatag volt. Megbeszéltük a találkozó helyét és idejét, hogy a 18.56-kor induló vonatot eléjük és mindenki ment vásárfiát venni. Jó pár órát eltöltöttünk sörözéssel, vásárlással, nézelődéssel. És akármilyen nagy is volt a forgatag mindig összefutottunk ismerősökkel és a túratársakkal. Páran úgy döntöttek, hogy kicsit előbb indulnak vissza Szigetvárra a megbeszélt időpontnál, hogy biztosan oda is érjenek a vonat indulásáig. A tovább maradók is megvették az utolsó ajándékokat és indultunk vissza. A tempót nem a túravezető diktálta, ezért sikerült igen jó átlagot tekerni Somogyapátiig. Innen kicsit lassult a menet (néha én voltam elől), de mindenki meglepetésére igen korán Szigetvárra értünk. Gondoltuk, ha már ilyen ügyesek vagyunk a Zrínyi téren (Szigetvár főtere) kicsit elidőzünk, megpihenünk. Nem kellett sokat pihennünk, mert Mészáros Józsi már ott várt minket és közölte, hogy 7 perc múlva indul az a vonat aminek 16.57-kor kellett volna megérkezni Szigetvárra. Mi a 18.56-os vonatra jöttünk. Azonnal eldöntöttük, hogy ha elérjük, akkor irány haza.
Mivel a korábban induló csapattal nem találkoztunk egész úton, gondoltuk, hogy ők is elértek egy korábbi vonatot (az állomáson sem találkoztunk velük), mert ez a nap a MÁV késéseiről szólt. Mindenki sietett jegyet venni és már bent is volt a vonat és pakoltunk fel rutinosan. Miattunk nem volt további késés. A vonaton mikor már mindenki megette a Szilvi által körbekínált életmentő csokiját derült ki, hogy a kis csapat nem ment el egy korábbi vonattal, hanem vígan sörözik az Oroszlán sörözőben.
Na ilyen sem volt még, hogy otthagyjuk a túratársak egyik felét, de nagyon remélem, hogy nem negatív élménnyel térnek haza, mert jó volt az a kis csapat is és így legalább jól összeismerkedtek egymással.  Persze a 18.56-os vonatot ők is elérték, szerencsére az nem késett és biztonságban megérkeztek Pécsre. Az egyik túratársam egészen biztosan hazaért, mert a szomszédom és leellenőriztem, hogy otthon van-e. A többiben is bízok, mert rutinos városlakók, itt már nem történhetett velük semmi baj.
Úgy tapasztaltam, hogy a túravezetés sem egy egyszerű dolog, de nem ment el a kedvem tőle, mert olyan sok készséges segítőm volt, akikben a későbbiekben megbízhatok.
Talán ki kellene találni egy új szót az én túravezetésemre, mert ez nem igazán fedi a valóságot.

Lejegyezte: Miklovich Csilla

Képek:

Keményfi Balázs fotói
Kónya Tamás fotói
Miklovich Csilla fotói
Rostás László fotói

.

2013 10 19 Gyalogtúra a Papukban Crni vrh 863m

Beszámoló hamarosan.

Képek:
Czékus Marcsi fotói
Kónya Tamás fotói
Bodrogi Frigyes fotói
.

2013.10.12. Bringás szalonnasütés a Kelet-Mecsekban

Útvonal:  Pécs - Bogád - Hird - Dombay-tó - Pécsvárad - Pusztabánya - Zobákpuszta - Koszonyatető - Árpádtető - Pécs
Táv: 54 km  Túravezető: Kónya Tamás

A túra útvonala GPS részére közvetlenül letölthető itt.
Műholdfelvételről megtekinthető itt.

Kihasználva az őszi ajándék jó időt egy tucat bringás jött össze a mai napon. Jó hangulatban, az eredeti kiírásnak megfelelő útvonalon tekertünk. Nagyon szép volt a Dombay-tó és környéke a már színesedő levelekkel. Ízzasztó volt a mászás Pécsvárad fölött a lőtérnél, viszont ezt követően az erdészeti úton nagyon kellemes volt tekerni. A jó időnek köszönhetően rengetegen kijöttek Pusztabányára, ahol nem könnyen, de azért találtunk egy szabad szalonnasütőt.

Élvezetes volt a sütögetés, nagyon jó ötlet volt Tomi részéről. Nem kapkodtuk el a dolgot (miért is tettük volna).

Pusztabányáról Zobákpusztát és Árpádtetőt érintve jutottunk Pécsre. Kellemes nap volt.

Lejegyezte: Keményfi Balázs  

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
Keményfi Balázs fotói
Kónya Tamás fotói
.

2013.10.05. Pécsvárad-környéki vízimalmok

Az egykori pécsváradi vízimalmok helyének (romjainak) bejárása (kb. 20 db volt), vezetéssel, ismertetéssel.
A program részletes kiírása itt megtekinthető.

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
.

2013.10.03. Bringás reggeli

Képek:
ifj. Tamás József fotói
.

2013.09.21. Őszi erdős-tavas túra

Útvonal: Budai vám- Tesco parkoló, Árpád-tető, Lapis, Abaliget, Hetvehely, Golgota, Kővágószőlős, Cserkút, Pécs.
Táv: 57 km Szint: 720 m. útvonal térképen

Szombaton reggel kissé szeles, de napos, szép időben négyen vágtunk neki a túra távjának. Túratársaim Marcella, és férje, Szilveszter, Bólyból, és a feleségem volt. Hamar kimelegedtünk, a Komlói-út mindenkit megizzasztott. Ráadásul végig elég erős ellenszelünk volt, de sebaj, mint tudjuk, a szél a bringás barátja, mert erősíti a lábát :) Lapisig még másztunk, szép erdei környezetben, majdnem forgalommentes úton, majd Lapistól gurulás, Remeterétig, onnan pedig Abaligetig. Azért ezt élveztük jobban :)

Abaligetnél megálltunk a tónál, ebédeltünk, halat, kacsát etettünk, majd tovább indultunk. Hetvehelyen megálltunk a tónál, kis pihenőre, majd áttekertünk a falun, és megkezdtük a mászást. Kényelmesen, többször megállva, felértünk a platóra, és a szép, kissé hullámvasutas úton, a tájban gyönyörködve bringáztunk tovább.

Ez az út legszebb része, kilátással a Balatonig, és a másik irányban a Papuk hegységig. Hamarosan elértük a Jakab-hegy oldalát, és nem kis tempóval legurultunk Kővágószőlősre. Innen továbbmentünk Cserkútra, ismét egy jót gurultunk a 6-os útig, majd elérve Pécs határát, elbúcsúztunk Marcelláéktól.

Összességében egy igen jó, látványos, nem túl nehéz kiránduláson vettünk részt, köszönöm Marcelláéknak, hogy eljöttek.

Túravezető, lejegyezte: Rostás László

Képek:

Rostás László fotói

.

2013.08.31. Kerékpáros program a Biokom Kft szervezésében

Túrakiírás: Kerékpáros kirándulás augusztus 31-én (szombaton) 10:00-13:00 óra között kerékpárúton és kis forgalmú aszfaltos úton. A szintkülönbség minimális, gyermekek is teljesíthetik.

A Biokom-os túrán közel 20-an vettünk részt a kiírás szerinti útvonalon haladtunk Pellérdig, ahol a csapat inkább a rövidebb utat választva elindult vissza Keszü irányába, de mivel a túravezető a lemaradókért éppen vissza ment végül is mindenki elindult utánunk Aranyosgadányba. Ott javasoltam egy pihenőt a szobor parkban, amit még sokan nem ismertek.
A látogatás után Keménygadány, Keresztes puszta, Pellérd, Keszü érintésével és sok várakozással érkezett a csapat a Malomvölgyi tóhoz. A tó megkerülése és a fagyizás után, csoportkép és búcsú. A teljes táv 33 km lett.
Túratársam Péter javasolta tekerjünk még egy kicsit. Így elindultuk egy horgász tó látogató túrára. Pogányt már ismerte ezért a szőkei tavakat céloztuk meg. Nem riadtunk vissza a földúttól sem. Ócsárdig földutakon haladtunk. Ócsárd után ....(Ha érdekel nézd végig a fényképeket. Az én túrám 75 km, a Péteré kb. 110 km lett, mivel Ő Hosszúhetényből jött.
Lejegyezte: Frigyes a "túravezető".

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói

2013.08.21-25. Vízitúra a Dráván

Lesz itt minden hamarosan mint a búcsúban! Képek, videók, szöveg, GPS track. Csak előbb fel kell dolgozni őket.

Addig is:

A túra útvonala műholdfelvételről megtekinthető itt.

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
Keményfi Márti és Balázs fotói
Kónya Tamás fotói
Miklovich Csilla fotói
Rubinszki Tibor fotói
.

2013.08.24. A vízitúrázók meglátogatása

Tervezett útvonal: Vajszló - Drávasztára, térképen

A túra indulópontjára a megbeszélt időben várakozásomat felülmúlva a szakadó eső ellenére heten eljöttünk, pedig az egyik biztosra ígért túratársam Dodi Görcsöny előtt a rossz idő miatt visszafordult. Mártiék sem tartottak velünk, ők is a hazautat választották. Fél órás kényszerpihenő után szemerkélő esőben öten indultunk útnak a Dráva partjára. Az út további részében megjavult az idő, még az újoncok avatására is odaértünk.

Sátorverés után átbringáztunk Révfaluba (a lustábbak autóval jöttek), és megnéztük Balázs új házát. Az esti hűvös miatt hamar lefeküdtünk és sokáig aludtunk. A kilenc órás indulást a nagy köd miatt elhalasztottuk, vártuk, hogy Balázsék vízre szálljanak. Mivel a köd nem oszlott, fél tíz felé útnak indultunk. A hazaúton a változatosság kedvéért a Zaláta-Piskó-Vajszló útvonalat választottuk.

Vajszlón Rostás Laciéktól elköszöntünk, és Gilvánfa irányába indultunk tovább. Útközben begurultunk Besencére is, mert ott még egyikünk sem járt. Utunk további része különösebb eseménnyel nem szolgált, leszámítva, hogy a szemerkélő eső miatt négyszer kellett elővennünk az esőkabátot, de két eső között mindig volt akkora szünet, hogy megszáradjunk. Végül a pellérdi elágazótól, ahol Lacitól is elköszöntünk, az utolsó egy kilométeren mégiscsak rendesen eláztunk. Túránk összesen 127 kilométeres volt.

Túravezető, lejegyezte: Bodrogi Frigyes

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói

2013.08.17-20. Kerekezés Velencei tó vonzáskörzetében

Túra kiírás:
Augusztus 17. Velence-Pusztaszabolcs-Líviai tavak-Perkáta-Zichyújfalu-Velence
Táv: 66 km, szint: 150 m. 08.17. útvonal
Augusztus 18. Velence-Dinnyés-Börgöndi szabadidőpark-Székesfehérvár-Pákozd-Sukoró-Velence
Táv: 75 km, szint: 250 m. 08.18. útvonal
Augusztus 19. Velence-Kápolnásnyék-Pázmánd-Nadap-Vereb-Lovasberény-Vértesacsa-Felcsút-Csákvár-Lovasberény-Velence
Táv: 85 km, szint: 540 m - a felső szakaszon jelentős emelkedők. 08.19. útvonal
Augusztus 20. Gépkocsival Adony-komppal Lórév-Makád-Szentgyörgypuszta-Dunaparton kerekezve Dömsöd-Ráckeve-Lórév-komppal Adony
Táv: 50 km, szint: 10 m 08.20. útvonal
Látnivalók a túraútvonalakon


71-en érkeztünk szombaton Velencére, elfoglaltuk tóparti szállásunkat, majd ki-ki strandolni, horgászni indult.
Ebben a 4 napban mindenki szabadon választotta meg, hogy mikor merre tart. Sokan csak rövid távokat teljesítettek, az útvonalat a kiscsoportok úgy variálták, ahogy kedvük tartotta, én csak az alapötletet adtam. Így örömmel futottunk össze különböző helyszíneken. :)

A legnagyobb meleg után, 3-kor indultunk első túránkra. Pusztaszabolcson a templom zárva volt, a melegben tovább tekertünk a Líviai Halastavakhoz. Az adonyi út le volt zárva, így néhányan visszafordultak, mi pedig Zichyiújfalura indultunk. A kastélypark szélén levő büfében oltottuk szomjunkat, s a Gárdonyi emlékház érintésével értünk le a Velencei tóhoz.

Vasárnap sokan csak tó-kört terveztek, mi pedig Székesfehérvárra indultunk. A néhány éve épült kerékpárutat lezárták vízleeresztés miatt. Informálódtunk: autópálya szélességű szakaszon térdig érő vízben kell áthaladni. Ez kihagyhatatlan! Cipőket nyakba, és boldogan vittük, vagy toltuk a bringát. A városban belecsöppentünk az ünnepi forgatagba. A Pákozdi Dóni és Katonai emlékhelyet, valamint a Sukorói ingóköveket sem hagyhattuk ki.
Hétfőn - mivel a Vörösmarty ház zárva volt - megfordítottuk az útvonalat, s elsőként Nadapon, a Szintezési Ősjegynél találkoztunk, sziklát másztunk. A meleg miatt csak kevesen tekerték le a hosszú távot, mi a Pázmándi kvarcitsziklákat is megmásztuk - nagy élmény volt! A déli órákra olyan meleg volt, hogy visszatértünk szállásunkra, ahol horgászaink sült hallal vártak bennünket. A meglepetés-ebéd után irány a strand: felfrissülés a vízben, pihenés az árnyékban, fagyizás, sörözés, ...
Keddre lehűlést, záporokat, zivatarokat jósoltak a meteorológusok, így legtöbben hazafelé indultak. Az erős hátszélben Fricivel elindultunk a tervezett úton. Többször láttam már Lórév határában a kedves kis templomot, de csak most tudtam meg a helyi "kaszásoktól", hogy Zichy gróf kivégzésének helyszínén emelték a kápolnát 1859-ben. Makád után a felújítás alatt álló legyalult töltésen értünk el Tassra, ahol elköltöttük ebédünket, majd a szélvédett Duna-parti kerékpárúton értük el Dömsödöt. Rövid szakaszon kimentünk az országútra - az erős oldalszélben nehéz volt a bringa irányítása, így amint tudtunk, visszatértünk a folyópartra. A ráckevei városnézés után visszatekertünk Lórévre, s a 6-os komppal átkelve befejeztük a túrát.

Tekertünk bő 200 km-t - egyesek kevesebbet, mások többet :) Igazán tartalmas, élménydús túrában volt részünk.

Túravezető, lejegyezte:  Farkas Kati

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
Farkas Kati fotói

2013.08.10. Túra a Jakab-hegy oldalába

Útvonal : Cserkút szabadidő tó,Kővágószőlős horgásztó, Kővágótőttős, Bakonya, Hetvehely, Sás-völgy Erdei Iskola, Nyáras-völgy, V. üzem, Petőcz-puszta, Golgota, Római villa rom, 6-os út, Pécs.

Táv: 50 km.

Életem első túravezetői feladatait a nagy tömeg nem nehezítette, pedig az előző nap még terepbejárást is végeztem hogy minden tökéletesen sikerüljön. A kiírás szerint pontosan kilenc óra kettő perckor ketten vágtunk neki a szemerkélő esőben az útnak. Mivel a fényképező gépem nem vízálló az utunk elején nem sokszor vettem elő, pedig szép helyeken jártunk akkor is. A túránk második részéről pedig beszéljenek a képek helyettem. 

Túravezető, lejegyezte: Bodrogi Frigyes

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
.

2013.08.03. Nyár derekán, a Mecsek gerincén (is)

Útvonal:  Pécs, Budai-vám TESCO parkoló - Árpádtető - Lapis - Remete rét - Abaliget - Husztót - Kishajmás - Magyarhertelend - Magyarszék - Mánfa - Árpádtető - Pécs.
Táv: 70 km Szint: 740m
Túravezető: Rostás László
a túra útvonala térképen

Megvolt a túránk, kissé meleg volt, de jó volt a hangulat, sok volt a fagyi, és a domb...de így akartuk.

Szombaton reggel 9-kor 9-en gyűltünk össze, ami a várható hőségre való tekintettel jelentős létszám volt :)

Rövid tanakodás után úgy döntöttünk, kicsit rövidebbre vesszük a távot, és ráaádsként fordítva tesszük meg,mint ahogy a kiírásban szerepelt.

Így kezdésnek Árpádtetőre másztunk, és onnan Mánfára gurultunk, ami igen csak jól esett a már érezhetően nagy melegben. Nem kívánom felsorolni, merre is jártunk, aki olvasta a kiírást, vagy velünk volt, úgy is tudja, aki nem, akkor ideje megnézni :)

Ami biztos, sok helyen megálltunk fagyizni, sörözni, vizezni, és közben hol másztunk, hol gurultunk.

Baranya egyik vonzereje, hogy dombos ugyan, de utána mindig jön a jól megérdemelt gurulás, maja a következő faluban a sör, vagy fagyi, mindenkinek belátása szerint.

A túra a megszokott jó hangulatban, nevetgélve, sztorizgatva telt, majd egyszer csak megérkeztünk Abaligetre. Itt tartottunk egy hosszabb pihenőt, és mint kiderült, ez volt a túra végállomása is. Innen többen elindultak haza, egyénileg, párosban, majdnem mindenkinek dolga volt, na meg a hőség is egyre nagyobb lett. Utolsó megálló az Ürögi úton egy fagyizó volt, de itt már E. Zsuzsival ketten voltunk csak..viszont igen finom fagyit ettünk :)

Aztán mi is elköszöntünk egymástól, és én még hazatekertem. 

Jó túra volt, köszönöm, hogy jöttetek, és hogy együtt tekertünk. Találkozunk a következő túrán.

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
Rostás László fotói
.

2013.07.12-14. V. Beremendi Túrakerékpáros Találkozó

Kiírás
Általános tájékoztató
Jelentkezési lap
Térkép

Már hagyomány a beremendi kerékpáros találkozó, melyről nem hiányozhat a beremendi polgármester, valamint Feri és Laci. Ismét nagyon jó programmal vártak bennünket, köszönjük fáradozásukat.

Pénteken 9 klubtag érkezett Beremendre, s még vacsora előtt lekerekeztünk a Déli pontra. Megtekintettük az iskolatörténeti kiállítást, majd az EDDA koncert tette emlékezetessé ezt az estét. Szombaton reggel további klub-tagok, és szimpatizánsok  érkeztek, Komló és Szekszárd bringásai is itt voltak.
8-kor már indultunk is déli szomszédainkhoz – most volt ellenőrzés a határon.

Szépen együtt haladt a több mint 50 fő (2-3-as oszlopban). Pélmonostor főterén volt az első pihenőnk, majd Csuzán megnéztünk egy csaknem 100 éves cséplőgépet. Ezután feltekertünk a temetőhöz, ahol Ács Gedeon lelkész útját ismertük meg, és sírjánál elhelyeztük a találkozóra emlékeztető nemzeti színű szalagot. A település központjában megnéztük Kossuth Lajosról készült színes mellszobrot is, melyre a helyiek joggal büszkék - csak úgy tudták megmenteni a háború alatt, hogy hol egyik, hol másik család rejtegette padlásán.

Innen már hamar megérkeztünk a Duna partján levő domb tetejére, a batinai háborús emlékhelyhez. Gyönyörű kilátás volt a Dunára, mely túloldalán már Szerbia terül el. Feri bácsi (nyugdíjas tanár) történelmi tájékoztatója után letoltuk a bringákat a faluba, és a lenéztünk a folyópartra.
Mivel csúszásban voltunk, visszaindultunk Vörösmartra, ahol finom ebéddel enyhítettük éhünket, és fröccsel oltottuk szomjunkat. Többen palackozott bort is vásároltunk, melyet nem kellett cipelnünk, a kísérő autó – melyet a beremendi polgármester vezetett – szállította.

A pihenő után nehezünkre esett az emelkedőt leküzdeni, de jött a lejtő, ahol szétszakadt a csapat. A kulcs-kereszteződésben elég sokan rossz irányt választottak, de a kísérő autó „visszaterelte” őket. Ismét Pélmonostoron pihentünk, többen kávéval és fagyival frissítették magunkat. Az igazi fagyizás azonban Petárdán volt, ha erre járunk, sosem hagyjuk ki – olcsó is, finom is. Innen csak „néhány tekerés” Magyarország, Beremend. A csapat nagy része elfogyasztotta vacsoráját, s Gyuri bácsi pincéjében folytatták a napot langalló, és helyi finomságok, no meg finom helyi borok mellett. Mi pedig felpakoltuk bringáinkat, és sok élménnyel gazdagodva hazaindultunk. További látnivalók, és strandolás várt azokra, akik maradtak vasárnap is. 

Szép volt! Köszönjük a szervezést!

Képek:
Bujdos Csaba fotói
Berkes Attila fotói
Bodrogi Frigyes fotói
Gönczöl Gábor fotói
Miklós Zsolt István fotói (DÖKE) 
Petkó Ica fotói 

2013.07.06-07.-13. Kerékpáros vándortúra az Őrségben, a Mura és a Dráva mentén

2001. nyarán Iván bá által szervezett "Három folyó túra" nyomán, L. Móni ötletére szerveződött az idei nagytúra. Sokaknak felkeltette az érdeklődését, melyen végül 18 fő vett részt. Nem kis létszám egy többnapos bringatúrán, de előzetes aggályaim hamar szertefoszlottak a csapat egymás iránt mutatott toleranciája és segítőkészsége, összeszokottsága miatt. Köszönet ezért minden résztvevőnek!

Vágjunk is bele a túrán történtekbe.

2013.07.06. szombat

A csapat első fele (E. Zsuzsa, H. Barna, M. Zita, P. Zoli, R. Ildi, R. Laca, Vs. Laci) a reggeli vonattal elutazott Zalaszentivánra. Aznapi úticéljuk előre megbeszéltek szerint,  Szalafőn Lenke néni magánkempingje volt. A napi útvonal a Zala völgyében vezetett, a nem nagy táv lehetőséget adott a Gébárti-tóban való fürdésre is.

2013.07.07. vasárnap
Útvonal: Zalaszentivánig vonattal - Zalaszentiván - Őriszentpéter - Szalafő 56km

A szombati csapat Szentgotthárdra tett csillagtúrát, ezúttal csomagok nélkül. Eközben a vasárnapi csapat (B. Frici, E. Józsi, K. Balázs, K. Dóri, K. Gazsó, K. Márti, L. Móni, V. Laci, V. Magdi) szintén a reggeli vonattal Pécsről Zalaszentivánra utazott, hogy az előző napi csapattal azonos útvonalon haladva Szalafőn a teljes csapat összeálljon. A napi táv nem volt sok, illetve a terep sem volt nehéz, de adódott egy kis nehézség. Dóriról már a vonaton kiderült, hogy valami nem tökéletes vele. Gyengének érezte magát, bár ennek ellenére nagyon küzdött, hogy a csapatnak ő is része lehessen. (Mint utólag kiderült, előző héten a strandon kapott el valami vírusos fertőzést.) Egész nap nem tudott enni és inni sem, mert nem maradt benne. Ennek ellenére tekert mint a golyó. Estére úgy nézett ki, hogy jobban lett, de sajnos másnap reggelre nem javult a helyzet. A dolgot még az színesítette, hogy Márti lánca Őriszentpéter-Templomszeren elszakadt. Laca, aki elénk jött Őrisztntpéterre, közölte velünk, hogy már csak 2 km van a szállásig, meg 2 domb. Így Márti lazán bevállalta, hogy eltolja addig a bringáját, ne álljunk meg szerelni. Végül kiderült, hogy 5 km és legalább 3x2 "domb" volt vissza. De sebaj, Laca ezt a túra során többször visszakapta :-))

Szalafőn a szálláson végül összeállt a csapat. Este hobbi szinten kerékszerelés következett. Én szereltem, az összes többi fiú meg jobbnál jobb tanácsokkal "segített". Többek között, a matricák egyirányban történő elhelyezésére, mint az egyik legfontosabb dologra hívták fel a figyelmemet. A túra során ez poén szintjén nagyon sokszor elhangzott.

2013.07.08. hétfő

Útvonal: Őriszentpéter (H) - Hódos (SLO) - Stanjevci - Grad (vár) - Vadarci (tó) - Bad Radkersburg (A) -  Gornja Radgona (SLO) -  Bad Radkersburg (A) 75 km

Dóri nem lett jobban, nem tudott reggelizni sem. Már egy napja szinte semmit nem evett, és alig ivott. Mártival meghoztuk a nehéz döntést: Szlovéniát így nem tudjuk bevállalni vele. Végül Márti Dórival még egy napot ott maradt Szalafőn Lenke néninél, esélyt adva a pihenés következtében remélt gyógyulásra.

A csapat első része előbb indult, megbeszéltük, hogy Szlovéniában Grad-nál találkozunk. A csapat második részével egy picit később indultam Őriszentpéter-Hódos útvonalon. Őriszentpéteren bementünk a boltba. Közben Gazsó mondta, hogy nem érzi jól magát, nem jó a gyomra. Na neeeeee! Közben észrevettem, hogy kiesett a csomagtartójának egy rögzítő csavarja :-(

E. Józsi vett a boltban Gazsónak kólát és ropit, -állítólag ez a legjobb ilyenkor- én meg nyakamba vettem Őriszentpétert, ötös csavar után kutatva. Rövid idő alatt minden megoldódott. Lett csavar, Gazsó meg töltötte magába a gyógykólát. A gyomorfájás hamar kiszállt belőle, én meg megkönnyebbültem.

Szlovéniában Stanjevcinél letértünk a főútról, egy meredek dombot másztunk meg, majd a műút hamarosan 4 km-es murvás útba váltott át. Végigkűzdöttük magunkat rajta. Vidoncitól É-ra elértük az aszfaltutat. Kicsit haladtunk rajta, majd egy táblát láttunk: Grad felé vezető út lezárva. Bringával szerencsére nem vettük komolyan. Gondoltuk, csak eltoljuk a gépeket majd valahogy. Az útlezárás oka az volt, hogy egy korábbi özönvíz elmosta az utat. Nekünk viszont nem jelentett különösebb akadályt, könnyedén folytattuk utunkat Grad felé, abban a reményben, hogy a csapat mások felével a vár mellett találkozunk.

A várhoz érve csak az ódon falak voltak, a bringásaink nem. Na mindegy, pihenünk, eszünk, várat nézünk, aztán megyünk tovább - gondoltuk. Mikor a pihenőidőnk vége felé tartottunk, megjelent három gyalogos. A mieink voltak. Hát ti honnan jöttök? - kérdeztük. A vár alatt a faluban a foci pálya szélén vártunk rátok. - volt a válasz. Ugyanis ők hosszabb, szintesebb úton jöttek Grad-ba, és nem a várba érkeztek közvetlenül, hanem a faluba. A várhegy megmászását már nem vállalták be mindannyian.

Összekaptuk a bringáinkat, legurultunk a hegyről a faluba, ahol valóban megtaláltuk a csapat másik felét. Végre együtt tekerhettünk, jó volt nézni az úton egy kígyóra hasonlító bringások sorát. Vadarci mellett megfürödtünk a tóban, ami igen jól esett. Napi úticélunk Bad Radkersburg mellett Laafeldben a Pavel-Haus udvara volt. (Köszönet Móninak a szállásszervezésért). Radkersburgban tiszteletünket tettük a Mária-szobornál, azaz hivatalosan is megkezdtük a Három folyó túrát. Lecuccoltunk a szálláson, majd csomagok nélkül csavarogtunk hosszasan a városban. Eközben többször átmentünk a Mura hídon Szlovéniába, Gornja Radgona-ba, ahol a várkastélyt is megtekintettük. Miután kicsavarogtuk magunkat, visszahajtottunk a szállásra, és nyugovóra tértünk.

2013.07.09. kedd
Útvonal: Bad Radkersburg (A) - Gornja Radgona (SLO) - Radenci - Petanjci - Izakovci - Srednja Bistrica - Razkrizje - Gibina (SLO) - Sveti Martini Na Muri (HR) - Mursko Sredisce (HR) - Pince (SLO) -  Tornyiszentmiklós (H) - Kerkaszentkirály 78 km

Ezen a napon négy országban jártunk!
Ausztria csücskében lévő városunkat elhagyva, Szlovéniában nagyjából a Mura mentén folytattuk utunkat. Petanjci előtt lementünk a folyópartra a közúti híd mellé, hogy érezzük a Mura-feelinget. Barna meg is fürdött. Megálltunk egy szép templomnál, majd ebédszünetünket Izakovcinál, a Mura-parti fantasztikus pihenőhelyen töltöttük. A látványt egy kiválóan felújított hajómalom emelte tovább, ami ráadásul ingyen megtekinthető volt. Egy kiállított térképet böngészve láttuk, hogy arrébb, a Mura horvátországi oldalán is van egy  hajómalom. Eldöntöttük, hogy útbaejtjük. Így jutottunk át egy rövid szakaszon Horvátországba is. Ez a hajómalom sajnos zárva volt, viszont jót fürödtünk mellette, miközben Frici kiélte gátépítő hajlamait. Ezután csippentettünk mégegy utolsót Szlovéniából, majd Tornyiszentmiklósnál átléptünk Magyarországra. Az egykori határállomásnak csak a falait láttuk, lazán gurultunk át a határon. Igencsak porzó vesénket az elő útszéli kocsmában igyekeztünk regenerálni. 
Magyar térerőt elkapva sikerült Mártival beszélni, érdeklődve Dóriról. Sajnos Dóri állapota még nem tette lehetővé, hogy Szalafőről eltekerjen Mártival Tornyiszentmiklósra, hogy csatlakozzanak hozzánk. Vonattal elutaztak Nagykanizsára a rokonokhoz egy kis ápolásra.
Nem volt más hátra erre a napra, mint a táborhely keresés. Először Kerkaszentkirály-Margitmajornál a Lendva partjánál próbálkoztunk. Mivel nem volt elegendő méretű sátorhely, tovább kellett állnunk. Visszafordultunk Kerkaszentkirály felé, ahol a falu közepén a volt Kerka menti malom mellett szépen ápolt vízparti területet találtunk. Mint kiderült, ez a Kerka vízitúrák kiindulópontja. 500 Ft-ért melegvizes zuhanyzót és WC használatit kaptunk. Ildi és Laca ezen ez estén Szentmargitfalvára mentek temetőt látogatni, az éjszakát is abban a faluban töltötték. A polgármester üzenete az volt a bringások felé, hogy bátran keressék fel Szentmargitfalvát, mindig szeretettel várják a turistákat!

2013.07.10. szerda
Útvonal: Kerkaszentkirály - Muraszemenye - Letenye - Molnári - Murakeresztúr - P+ -Őrtilos Szt. Mihály hegy - Őrtilos - Gyékényes  64 km

Elhagyva Kerkaszentkirályt, Muraszemenye felé vettük az irányt. Itt lementünk a Mura partra, hogy felkeressük a vízitúra táborhelyet. Hosszú terepezés után oda is értünk. Ezt követően Letenyéig tapostuk a pedált. Letenyén a SPAR-nál találkoztunk Ildivel és Lacával. Együtt mentünk tovább a kastély mögötti óriás platánfához, valamint a Makovecz-féle gyönyörű könyvtárépülethez. Ebédszünetünket Molnárinál tartottuk a Mura-parton. Természetesen itt is fürödtünk. Márti ekkor hívott, hogy Dóri jól van, és már Őrtilosban vannak bringával. Ez nagyon jó hír volt. Be is fejeztük a déli sziesztát, és elindultunk Szentmihály-hegy felé, hogy ott találkozzunk. E. Józsi az élre állt, és őt ismerve nem a legegyszerűbb utat választottuk, de ennek köszönhetően útba tudtuk ejteni a a Zrínyi újvárat. A vár után következett a feketeleves. Akácos erdőben vezető turistaúton kellett továbbhaladnunk. Több defekt miatt már csak tolni mertük a bringákat a 3,5km hosszú ösvényen. Mártiék nem is értették, hogy hol vagyunk eddig, de türelmesen vártak minket a Szent-Mihály hegyi kápolnánál. Végre együtt volt a csapat, Dóri is nagyon vidám volt, jó volt ezt látni.
Legurultunk Gyékényesre, ahol a tóparti kempingben táboroztunk le. Itt csatlakozott hozzánk terv szerint Márta és Edina. Ekkor értük el a maximális létszámot, 18 főt. Este természetesen csobbantunk a kristálytiszta tóban. Fantasztikus érzés volt. Aki még nem volt Gyékényesen, ne hagyja ki!

2013.07.11. csütörtök
Útvonal: Gyékényes - Porrogszentkirály - Csurgó - Berzence - Somogyudvarhely - Bélavár - Vízvár - Heresznye - Bolhó - Babócsa - Csokonyavisonta 64km

Következő, délelőtti etapunk célpontja Csurgó volt. Rögtön a gimnázium udvarára hajtottunk, ahol lehetőségünk volt az épületben lévő könyvtármúzeumot is megtekinteni. Eközben eleredt az eső. Hát persze, hiszen Csurgón vagyunk! Míg várakoztunk, V. Lacitól megtanulhattuk a legbiztosabb időjárás előrejelzést: "Vagy eső lesz vagy hó, vagy rossz idő, vagy jó." Szerinte ez mindig bejön.
Szóval vártunk sokat a tető alatt, de mikor gyengülni kezdett az égi áldás, továbbindultunk stílusosan: Vízvár felé. Felkerestük a drávai vízitúra táborhelyet, s itt tartottuk az ebédszünetünket is. Innen Heresznye felé haladtunk tovább, ám a falu előtt tettünk egy kis kitérőt a Heresznyei-magasparthoz. A kilátóhely megközelítése -bár nem váratlanul- felettébb érdekes volt, ugyanis embermagasságnál nagyobb napraforgómezőn keresztül kellett eljutnunk a megasparthoz. Hogy el ne veszítsük egymást, folyamatosan hangjelzéssel jeleztünk egymásnak. Megérte a küzdelem, csodaszép volt ebből a magasból a Dráva. Babócsán bementünk a Basakertbe, a nárciszmezőre (természetesen nyár közepe lévén nárciszra nem számíthattunk).
Babócsa után elbúcsúztunk L. Mónitól, akinek e napon haza kellett utaznia. A mai nap célpontja Csokonyavisontán G. Gábor szüleinek háza és udvara volt. Gábor sajnos nem lehetett velünk a túrán, mert ebben az időben éppen Szlovénia magas hegyeit mászta társával. Szülei viszont el nem mondható szeretettel fogadtak, és a meglepetés vacsorát hét országra szólóan szervezték számunkra. Miközben Anna néni a vacsora szervírozásával foglalatoskodott, Gyuri bácsi lelkesen mutatta műhelyének legbecsesebb tárgyait. Az este folyamán egyre különlegesebb tokaji borok is előkerültek, majd részletes ízelítőt kaphattunk az épületük közeljövőben tervezett renoválásáról is. Eközben azt vettük észre, hogy már ránk is sötétedett.

2013.07.12. péntek
Útvonal: Csokonyavisonta - Barcs - Kisbók - kijelölt erdei kerékpárút - Drávatamási - Kastélyosdombó - Szentborbás - Felsőszentmárton - Révfalu - Drávasztára (evezés) - Révfalu 74km

Frici kora reggel elindult, mert még ezen a napon el kívánt jutni Beremendig, hogy részt tudjon venni a bringás találkozó programján is. 
Elköszöntünk kedves vendéglátóinktól, és Barcs felé vettük az irányt. Csokonyavisontáról elkísért minket utunkon Vera is, vendéglátóink ismerőse, aki Tótújfaluba tartott hazafelé.  Barcson másfél órás szabadprogramot tartottunk, mindenki elintézhette a boltozásos és egyéb ügyeit. Mikor lejárt az idő, indulni szerettünk volna. Ekkor vette észre Magdi és Laci, hogy a fához zárt bringájuknak nincs meg a kulcsa. Laci vette nyúlcipőjét, hogy visszafusson a boltba, hátha otthagyta a kulcsot. Eközben Magdi megtalálta a bringára aggatott hátizsákban. Magdi is nyúlcipőt húzott, és próbálta Lacit -szintén futva- befogni a városban. Nem tudom, hogy, de valahogy sikerült neki. Kinyitották a lakatot, és végre továbbindulhattunk.
Utunkat a Kisbóki-holtágat érintve, Drávatamási felé az erdőn keresztül haladó homokos, kijelölt kerékpáros túraútvonalon folytattuk. Mint kiderült, ez a szakasz volt a túránk legjárhatatlanabb része. A haladást a mély homok nehezítette, a láncra ráragadt homoktól viszont sírt a lánc, és a kerékpáros szíve. Legközelebb biztos, hogy az aszfaltúton megyek. De előbb-utóbb kiértünk Drávatamásiba. Az ebéd spontán módon történt. A csapat hátsó fele eléhezés miatt Kastélyosdombó határában kényszerebédszünetet tartott, eközben a csapat első fele Potonynál a pihenőhelyen tette ugyanezt. Szentborbáson a Dráva parton tartottuk a hosszabb pihenőnket.
A mai nap utolsó szakasza Felsőszentmártonon át Révfaluig vezetett. Révfaluban a telkünkön szüleink és Zsuzska lányunk vártak ránk egy bográcsnyi gulyással és behűtött innivalóval. A telek volt egyben aznapi táborhelyünk is.
Bónuszként adódott még egy program estére: a barcsi vízitúrás egyesület éppen ekkor táborozott Drávasztárán. Felajánlották a lehetőséget egy kis evezésre, amit szívesen fogadtunk.

2013.07.13. szombat
Útvonal: Révfalu - Zaláta - Vejti - Vajszló - Kémes - Harkány - Siklós - Vokány - Újpetre - Pécs 84 km

Elérkezett túránk utolsó napja. Révfalui táborunkat elhagyva, első megállónk Vejti Drávapart volt. Itt egy kis lábmozgatást követően végleg elköszöntünk a folyótól. Vajszló, a dinnyék hazája volt a következő cél. A templom előtti kis parkban töltődtünk fel, majd Kovácshidáig meg sem álltunk. Itt a falu melletti kiserdőben ebédeltünk. Józsi eközben egy kígyót talált a fák között.
Harkányban fagyiztunk a kedvenc fagyizónkban, majd néhány társunktól elköszöntünk, akik rövid úton tervezték a hazautat Pécsre. A többiekkel az eredetileg kiírt útvonalon haladtunk tovább, Siklós felé. Máriagyűdön E. Józsi javaslatára oroszlánnézőbe indultunk, de sajnos az állatok már nem voltak a szokott helyen. Sebaj.
Következő program Ildi és Laca hazakísérése volt Vokányba, de előtte még meg kellett másznunk a Villányi-hegység gerincét. Vokányban Lacáék elláttak bennünket útravaló friss vízzel, és elköszöntünk tőlük, folytatva az utat Kozármisleny és Pécs felé.

Megcsináltuk! Letekertük -néhány alternatívával- azt az utat, melyet 12 évvel ezelőtt a Mura-Dráva-Duna Három folyó túra néven Iván bá vezetett, a túraútvonal turisztikai bemutatásaként akkoriban. Jó volt újra bejárni  ezt a területet.

Köszönöm minden résztvevőnek az egymás iránt tanúsított türelmet, összetartást! Jó túra volt, gondolom, mindannyian hasonlóan éreztétek.

Össztáv: 495 km

Túravezető, lejegyezte: Keményfi Balázs

A túra útvonala GPS részére letölthető itt.
A túra útvonala műholdfelvételről megtekinthető itt.

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
Eperjesi József fotói
Keményfi Balázs fotói
Petkó Zoltán fotói
Rostás László fotói

A túra során kapott prospektusok:
Letenye Könyvtár
Vizek hátán, dombok ölén, bunkerek mélyén
.

2013. 06.30-07.01. Kerekezés Horvátország EU csatlakozási ünnepére

Eredeti kiírás: Pécsről 100 fős bringás csapat indulását szervezik Eszékre, ezzel egy időben Eszékről Pécsre úgyszintén.
Indulás reggel fél 8-kor, kb. délben találkozó a horvát csapattal a beremendi strandon, ebéd - pihenő, majd tovább kerekezés Eszékre.
07.01-jén - hétfőn vissza - Kisharsányban találkozó a horvát csapattal, ebéd, majd a Vylyan picénél koccintás. Pécsre érkezés este 6-ra.

Táv mindkét nap közel 100-100 km. Útvonalak:
Vasárnap országúton

Hétfőn országúton
Vasárnap és hétfőn földúton

Vasárnap már 6:30-kor megérkeztek az első résztvevők a Széchenyi térre. Regisztrálás, póló- és kulacs osztás, örömteli találkozások ...
Simon Wintermans, az ötletgazda pontban fél 8-kor köszöntött bennünket, s máris átkeltünk a vízfüggöny alatt :), végigtekertünk a Király utcán. Néhány erős ember a földút felé vette az irányt, mi pedig klassz hátszélben kerekeztünk - köztünk közéleti szereplők is, pl. Nagy Csaba alpolgármester.
Rendőrautó, motoros és bringás rendőrök kíséretében haladtunk végig, a sort pedig kísérő autónk zárta, mely a csomagjaink mellett orvost és szerelőt is szállított. Mindenki vidám és kedves volt, úgy a túratársak, mint  kísérőink.
Kellemes környezetben pihentünk egyet Palkonyán, megtekintettük a kékfestő kiállítást,  megemlegettük a horvát csapatot, nekik szembe-szélben nehezebb dolguk volt! Sokan elkísértek bennünket Beremendig, ahova bőven a tervezett idő előtt érkeztünk, így láthattuk a bringaverseny rajtját, később a befutót, a bátrabbak úsztak (a jó hideg vízben), napozás, pihenés, ismerkedés, jó ebéd, köszöntés, csoportfotó, ...
Továbbindulás előtt a felsorakozott horvát bringásokkal szembe kerekezve pacsiztunk :) - a fotókról látom, hogy baleset megelőzési okokból csak a sor eleje bringázott :)
A határátkelés után vagy 30-an a Dráva-töltésen folytatták az utat, mi pedig haladhattunk 5-10 km-es sebességgel a horvát rendőrautó mögött, ami nagy kontraszt az addigi száguldáshoz képest. Az eszéki Tvrda térre is jó időben megérkeztünk, majd átkerekeztünk a főtérre, ahol zászlófelvonással és kis koncerttel egybekötött ünnepélyes fogadtatásban részesültünk az osztrák motorosokkal együtt.

Szállás: 100 tatami a sportcsarnokban, 1 férfi és 1 női WC - elég volt! Tusolás, vacsi, majd irány a város - nekünk ingyenes villamosozás! Rúzsa Magdi, Toni Cetinski koncert, majd gyalog vissza. Sokan jót aludtunk - Nagy Csaba pl. a kapuban vackolta el magát, Simon pedig a terem közepén :)
Hétfőn reggeli után a motoros rendőröket követve ismét bekerekeztünk a főtérre, búcsú a várostól, s immáron mindannyian együtt indultunk haza. Néhány rövid megállás, míg bevártunk egymást, Petárdán fagyizás, majd megállás nélkül áthajthattunk a határon. Kisharsányban a templom terén ismét találkozás a horvátokkal, fröccs, finom ebéd, kávé, zeneszó - beszélgetések, melyet a Vylyan pincénél folytattunk.
A két nemzet bringásai elköszöntek egymástól, s meglepő könnyedséggel győztük le az összes emelkedőt, a lejtő pedig nagy jutalom volt az ellenszélben. Kozármislenytől teljesen együtt haladtunk, lassan végigvonultunk a Király utcán. Megható volt a csapat tagjaként kerekezni, és csengőszóval jelezni hazaérkezésünket. Elkészült az utolsó csoportfotó is, elköszöntünk egymástól, hogy visszatérhessünk a hétköznapokba.
Többek dicséretét jegyzem le: "Gratulálunk mindenkinek, aki teljesítette a távot, külön G.Palinak, aki kisfiát utánfutón vitte végig!"
Köszönjük az ötletgazdának, minden szervezőnek, és szponzorunknak, hogy hozzájárultak ennek a nagy élményt adó, szép túrának a kivitelezéséhez. Aki itt volt, sokáig merít az itt szerzett élményekből, s reméljük köttettek hosszan tartó barátságok is :)

Lejegyezte: Farkas Kati

Képek:
Bodrogi Frigyes fotói
Keményfi Balázs fotói
Kónya Tamás fotói - 1. nap
B Gábor fotói
Földes Csaba fotói